Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
. 1989. MÁRCIUS 11.. SZOMBAT NOGRAD 3 Szavaznak a küldőitek Kulcsár József felvételei (Folytatás n 2. oldalról.) vényjavaslat, a sztrájktörvény tárgyalását elkezdjék-e. Nagy Sándor (országos lista) kapcsolódva az előtte felszólalóhoz, javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folyt atá saikor fogl atkozzanak a sztrájk tör v énnyel. Többen javasolták, hogy interpellációkkal folytatódjék a vita, de az elnök kö- zöltev hogy miután ez eredetileg nem szerepelt a pénteki programban, az érintett kormánytagok n,em mindegyike van jelen az ülésteremben. Beck Tamás kereskedelmi miniszter viszont készen állt a belkereskedelemről szóló., 1978 évi I-es törvény módosításának előterjesztésére, így e napirendi pont tárgyalására tértek rá. Beck Tamás expozéjában rámutatott : a belkereskedelmi tevékenységet érintő, ma érvényes jogi keretek már túlhaladottak. Az érvényben levő rendelkezések bizonyos kereskedelmi tevékenységek folytatását ugyanis csak jogi személyek és ezek társaságai részére teszik lehetővé. Kiegészítő indítványt sem a bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánt hozzászólni. Határozathozatal következett: a b enyújtott tör vény,mód osí t á - si javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezután az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűztP napirendre a törvényhozó testület. ☆ A rövid bevezető után a Vitában Angyal Imre (Veszprém m„ 4. vk.), mindenekelőtt azt szorgalmazta, hogy a törvény-előkészítés .műhelymunkáiról több információ álljon rendelkezésre. Kovács László (Pest m. 20. vk.). szóvá tette, h-ogy az előzetes munkaprogramban szerepelt, de a jelenlegi tervezetből kimaradt az időszerű bér- és munka,erő- gazdálkodási feladatokról szóló beszámoló. Dr. Hellner Károly (Budapest 32. vk.), hozzászólásában a Budapest—Béqs világ,kiállításról szólva kifejtette, hogy ebben a kérdésben szükség lenne konszenzust elérni, már csak azért iis, hogy a jövő évi választásoknál ez a téma ne lehessen' politikai hiarcok tárgya. Juhász Ferenc (Bp. 62. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés 1989. évi várható ülésterve igen zsúfolt, ennek ellenére egyetért vele, mert a reformfolyamat zökkenő- mentes továbbvitele érdekében szükség van a programban jelzett kérdésék megvitatására. Tóth Attiláné (Bp. 52. vk.), nem tartotta célszerűnek, hogy egy előzetes tájékoztató alapján az Országgyűlés a Buda pest—Bées v il ágikdál'lí t ás meg,rendezésével kapcsolatban előre elkötelezze magát valamilyen döntés mellett. Dr. Velkey László (Borsod m. 4. vk.), egy Széchenyi- idézettel ösztönözte — időt kímélendő — képviselőtársait rövidebb és tárgyszerűbb hozzászólásokra: az idő pénz. Az idő több, mint pénz, mert a pénz pótolható, de a,z elfecsérelt idő örökre elveszett. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.), egyrészt indítványozta', hogy ne csak a decemberi ülésszakon. hanem már korábban tárgyalják meg a sajtótörvény tervezetét. Bódi János (Baranya m. 11. vk.), két tárgykört — a gazdaságilag elmaradott térségek problémáját, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső 'kérdését hiányolta a napirendből, megjegyezve, hogy ez utóbbi megtárgyalására már készségét nyilvánította a kormány elnöke. Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.), szerint célszerű volna a parlamenti ülésszakokat hétfőnként kezdeni, hogy ne kelljen szétszabdalni a tanácskozást. Ezt követően a soros elnök összegezte a vitában elhangzottakat. Mindezek után a soros elnök megállapította: nem látja biztosítottnak, hogy most eldönthető volna az Országgyűlés idei várható programja. Indítványozta, hogy erről az éves programról csak március 22-én döntsenek. Indítványát a parlament elfogadta. Ezután képviselői bejelentések következtek. Majd a háromnapos tanácskozás utolsó napirendjeként , parlamenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéséről, illetve megválasztásáról, megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai alapján. Az elnöklő Jakab Róbertné valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája, a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én délelőtt folytatódik. (MTI) À Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye AJÖUŰMKÉRT FELLENDÜLÉST — DEMOKRÁCIÁT — SZOCIALIZMUST Mire törekszik a Magyar Szocialista Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése, vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresszió, a munkás- mozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei : az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. MIT AKARUNK? 1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket. 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a 'kormányzásban — független szakszervezeteiket, önálló érdekképviseleteket — megújuló népfronitmozgalmat 3. Az egyén és a közösség .biztonságát — alkotmányban szavatolt állam- polgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megát apó zásá t — a gyenge teljesítmények visszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenetet a hiány- gazdaságból a piacgazdaságba — tulajdonireformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét — forgalmi értéket a földnek — eredményes gazdaságon alapuló, fokozatosan megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európáiba és a világba beépülő gazdaságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérék összhangját biztosító bérreformot — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg független., egységes társadalombiztosítást — az önkéntes társadalombiztosítási forrnák gazdagítását •— az egészségügy reformját, szabad Orvosválasztást — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíják értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát-magatartást és -gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás, szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét. az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert 14. Lelkiismereti szabadságot és a (vallásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, .együttműködést — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal HOGYAN AKARJUK? • Népben — nemzetben — a nemzetek 'közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok váll ailásával és nemzeti összefogással. Ml SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT? A cselekvő párt. A haladó erők ösz- szefogása. A határozott kormány,zá.s. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége é.s érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága, kezdeményezőkészségével,, a választók bizalmával érjien el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. ☆ Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondoláitok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. Budapest, 1989. március 7. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
