Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 60. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Az MSZMP KB közleménye (3. oldal) Politizálóest Patakon (4. oldal) „Zászlónk Petőfi!" (5. oldal) Á totóbotrány nagy vesztese volt (11. oldal) Március 22-én folytatódik az ülésszak Befejezte munkáját az Országgyűlés Szűrös Mátyás a parlament új elnöke Pénteken délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására 'tértek át a képviselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. A menekültügyi főbiztosság irodát nyit Budapesten Kü Idöttértekezlet Rétságon Terítéken a KISZ megújulási feladatai A résztvevők a hozzászólásokat hallgatják. Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika címére gyakran felhozott és megalapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Nép- köztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve —, nem ők hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát, hogy felelősséget érezzen sorsuk alakulásáért. Erre késztetnek bennünket az emberi jogok hagyományos és egyetemes értékei is, amelyeknek teljes körű érvényesítése ugyancsak elválaszthatatlan bel- és külpolitikai törekvéseinktől. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét elemezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt világos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyar- országon, hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, etnikai egységük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való 'kapcsolattartás megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetét teremtettek, hogy sokak számára az életkörülmények elviselhetetlenné váltak. A menekülés üteme időközben felgyorsult. Újabb fordulatot jelentett, hogy a múlt év második felében ugrásszerűen' megnőtt a határt úti okmányok nélkül átlépők száma. Ez év február 28-, ig tizenmégyezerti zen- három romániai menekültnek adtunk tartózkodási engedélyt. 88 százalékuk magyar, 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetiségű. Miután időközben több mint nyo'lcszázötvenen harmadik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt-tartózkodók számé megközelíti a tizenháromezret. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügyminiszter elmondta: — Több mint eg.v évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondhatom, hogy eddig nagy együttérzéssel és igyekezettel, rugalmasain sikerült megoldani e váratlanul' jelentkezett, újszerű és hálátlanul bonyolult feladatot. Az állami szervek magatartásának kiindulópontja az volt, hogy a tartózkodási, illetőleg a letelepedési célú engedéllyel rendelkező menekülteket a magyar ' állampolgárokéval azonos feltételek mellett illetik meg a szociális, az egészségügyi. a társadalombiztosítási, az oktatási és egyéb más ellátások. A munkaképesek esetében valamennyi ellátás a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Az érintettek többsége is azt vallj», hogy a hozzánk érkezettek ne se’ gélyekből éljenek, hanem munkával teremtsenek maguknak , megélhetést. A munkába állítás szervezett rendszerének kialakításával sikerült csaknem mindenkit többnyire a szakképzettségének megfelelő munkához juttatni. Megjegyzem azonban, az utóbbi időben a menekülőik közölt emelkedik a szakképzetlenék száma, s ez » későbbiékben megnehezítheti elhelyezésüket. A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon- nehezen juthatnák lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. — Felmértük, hogy hol vannak üresen álló családi házak. amelyeket a letelepedési alapból folyósított .pénzügyi segítséggel megvehetnek. Jó néhány an hozzá is jutottak már ilyen módon lakáshoz. Ezek a házak azonban zömében olvan- kistelepüléseken vannak, ahol helyben nincs munkaalkalom. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a családegyesítés megoldatlansága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a családegyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásában, Ügy tűnik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a kivándorlási és család- egyesítési kérelmek- elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben1936 törvényes kivándorlási kérelmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben, ez év januárjában 528-at. Február végéig családegyesítés keretében, több mint 200-an jöhettek át Magyarországra, zömmel gyermekek, az itt-tartózkodó szü- , leikhez. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tartós marad A menekültügy intézésében — szabályozásban és a végrehajtásban is — a stabil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, valamint tapasztalataink gyarapodása tette szükségessé, illetve lehetővé. Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők esetében a visszaadási gyakorlatot, amely — a közvélemény egy részében jogosan — erőteljes érzelmi hatásokat váltott k.i, s amely miatt sok bírálatot kaptunk. 1988-ban a Romániáiból illegális határátlépéssel érkezők, miniéig}' negyedét adták vissza hatóságaink a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem voltak elég világosak az erre vonatkozó elvek és így bizonytalan volt a gyakorlat is. Bár -sokan vannák olyan véleményen, hogy még na- gydbb szelektálásra és nagyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s változtattunk az eljárás rendjén is. Mindezek következtében az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent, ez év februárban például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. ■ A kormány további tervezett intézkedéseiről Hor- ' váth István elmondta: — Az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. A Belügyminisztériumban szakértői bizottságot alakítottunk, hogy dolgozzon ki javaslatot az állomások helyére, feladatés hatáskörére, szervezetére, működési és irányítási rendjére. E bizottság munkájában az érdekelt állami szervek mellett részt vesznek a társadalmi szervezetek, az egyházak, valamint egyes alternatív mozgalmak és menekülltegyesületek képviselői is. Ügy látjuk, három-négy ilyen intézményre lesz szük(Folytatás a 2. oldalon.) Közeledvén a XII. KISZ kongresszushoz, megyénkben is sűrűsödnek az eseményre való felkészülést célzó, vitázó összejövetelek. Az év első két hónapjában lezajlottak az alapszervezeti viták, s most következnek a városi küldöttértekezletek. Tegnap Rétságon már ilyen alkalomból találkoztak a területen működő vállalati és lakóterületi alapszervezetek képviselői; a várt ötven helyett megjelent 43 fiatal a város állami és társadalmi szervei, valamint a megyei KISZ-bizottság képviseletében érkezett vendégekkel együtt megvitatták a városi bizottság írásos beszámolója és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítők alapján a XI. kongresszus óta eltelt időszakban végzett mozgalmi munka tapasztalatait, tanulságait, és felvázolták a közeljövőbeli tennivalókat. A beszámoló feletti vitában a hozzászólóik sorra vették a mozgalom jelen gondjait. sok szó esett a csökkenő taglétszámról. Rçfsàgon az alapszervezetek száma az utóbbi három évben 50-ről 28-ra csökkent s romlott a kapcsolattartás a helyi szervezetek és a városi bizottság között. Elhangzott néhány, a megújulást célzó javaslat: tevékenyen támogatni kell a kialakuló szabadidős-társasá- gok és ifjúság; klubok munkáját, s a jobb információ- áramlás érdekében célszerű egy helyi KISZ-es újságot indítani. Találóan hangzott az égjük hozzászóló akár jelmondatszerű vélekedése: „együtt, egymásért — egy másért!” — vagyis a lehetőségeken -belül törekedni kell az ifjúság közérzetének javítására, az érdekképviselet erősítésére s fel kell lépni egy demokratikusabb közélet kialakításáért, amelyben nagyobb súlyt képviselhet a fiatalok szava. S csak Németh Miklós Németh Miklós miniszter- elnök pénteken elutazott Hágába, ahol részt vesz az állam- és kormányfői szintű környezetvédelmi konferencián. Útjára elkísérte Kovács László külügyminiszter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter- helyettes. olyan KISZ-re van szükség, amelyben a tagság akarata a meghatározó. A dolgozó fiatalok eltávolodásának okairól szólva elhangzott : sokan vállalnák ma is szívesen a mozgalmi munkát, de idejüket a család létfeltételeinek megteremtése emészti fel. A rövid, csattainós, lé- nyegretörő hozzászólásokat követően Varga József, a városi pártbizottság első titkára szándékosan hosz- szabbra fogta hozzászólását. örömének adott hangot a helyi törekvések felkarolásáról szóló javaslatokkal kapcsolatban-, mondván, ezek rejtik magukban a mozgalom megújulásának lehetőségeit. Elismerte, hogy az elmúlt, időszak ellentmondásos voltáért, a személyi feltételek meg nem teremtéséért a pártbizottságot is felelősség terheli, de ugyanakkor elismerően szólt a megújult vezetőség tevékenységéről, mert amint az utóbbi hónapok bizonyítják, eredményesen is lehet dolgozni. A fiatalok anyagi nehézségeiről szólva megemlítette, többek között, hogy a párt helyi küldöttértekezletén kifejezésre juttatta Varga József, hogy az ország jelenlegi helyzetében elsődleges a munkában való helytállás. És ebben a fiataloknak nincs okuk a . szégyenkezésre hisz, ők is sokat tettek a település gyorsabb fejlődéséért: azért, hogy Rétsá'got a közelmúltban várossá nyilváníthatták. A vitát követően megválasztották a 11 tagú városi bizottságot. A szavazás során ismét bizalmait kapott Molnár Zoltán, városi KISZ- titkár. A megyei küldöttértekezleten Tillik Ferenc és Greff Tamás, míg a kongresszuson Greff Tamás képviseli a helyi KISZ-es fia* tatokat. Hágába utazott Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vár- konyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke. Jelen vóllt Tina J. C. Fenringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Kép az ülésteremből »
