Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 60. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Az MSZMP KB közleménye (3. oldal) Politizálóest Patakon (4. oldal) „Zászlónk Petőfi!" (5. oldal) Á totóbotrány nagy vesztese volt (11. oldal) Március 22-én folytatódik az ülésszak Befejezte munkáját az Országgyűlés Szűrös Mátyás a parlament új elnöke Pénteken délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására 'tértek át a kép­viselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. A menekültügyi főbiztosság irodát nyit Budapesten Kü Idöttértekezlet Rétságon Terítéken a KISZ megújulási feladatai A résztvevők a hozzászólásokat hallgatják. Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékok­ról szólt, amelyek a kor­mány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika cí­mére gyakran felhozott és megalapozatlan román vá­dakra is reagálva minde­nekelőtt hangsúlyozni kívá­nom, hogy a Magyar Nép- köztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki zá­róokmányban megfogalma­zott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhet­jük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve —, nem ők hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyö­kerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a minden­kori magyar politikát, hogy felelősséget érezzen sorsuk alakulásáért. Erre késztet­nek bennünket az emberi jogok hagyományos és egye­temes értékei is, amelyek­nek teljes körű érvényesíté­se ugyancsak elválaszthatat­lan bel- és külpolitikai tö­rekvéseinktől. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét ele­mezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt vi­lágos, hogy a menekültkér­dés gyökere nem Magyar- országon, hanem Romániá­ban van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrá­nyos megkülönböztetése, et­nikai egységük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltéte­leik felszámolása, az anya­nemzettel való 'kapcsolattar­tás megnehezítése miatt a romániai magyarság nem­zeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sé­relmek együttesen olyan helyzetét teremtettek, hogy sokak számára az életkörül­mények elviselhetetlenné váltak. A menekülés üteme idő­közben felgyorsult. Újabb fordulatot jelentett, hogy a múlt év második felében ugrásszerűen' megnőtt a ha­tárt úti okmányok nélkül át­lépők száma. Ez év február 28-, ig tizenmégyezerti zen- három romániai menekült­nek adtunk tartózkodási en­gedélyt. 88 százalékuk ma­gyar, 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetisé­gű. Miután időközben több mint nyo'lcszázötvenen har­madik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt-tartózkodók szá­mé megközelíti a tizenhá­romezret. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügymi­niszter elmondta: — Több mint eg.v évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondha­tom, hogy eddig nagy együtt­érzéssel és igyekezettel, ru­galmasain sikerült megoldani e váratlanul' jelentkezett, új­szerű és hálátlanul bonyo­lult feladatot. Az állami szervek magatartásának ki­indulópontja az volt, hogy a tartózkodási, illetőleg a letelepedési célú engedéllyel rendelkező menekülteket a magyar ' állampolgárokéval azonos feltételek mellett il­letik meg a szociális, az egész­ségügyi. a társadalombiztosí­tási, az oktatási és egyéb más ellátások. A munkaké­pesek esetében valamennyi ellátás a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Az érintettek többsége is azt vallj», hogy a hozzánk érkezettek ne se’ gélyekből éljenek, hanem munkával teremtsenek ma­guknak , megélhetést. A munkába állítás szervezett rendszerének kialakításával sikerült csaknem mindenkit többnyire a szakképzettségé­nek megfelelő munkához juttatni. Megjegyzem azon­ban, az utóbbi időben a menekülőik közölt emelkedik a szakképzetlenék száma, s ez » későbbiékben megnehe­zítheti elhelyezésüket. A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon- nehezen juthatnák lakáshoz. Ez je­lenleg a beilleszkedés fő akadálya. — Felmértük, hogy hol vannak üresen álló családi házak. amelyeket a letele­pedési alapból folyósított .pénzügyi segítséggel megve­hetnek. Jó néhány an hozzá is jutottak már ilyen módon lakáshoz. Ezek a házak azonban zömében olvan- kis­településeken vannak, ahol helyben nincs munkaalka­lom. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a csa­ládegyesítés megoldatlan­sága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyer­meke, házastársa maradt Ro­mániában. Az aradi találko­zón a magyar küldöttség ál­tal felvetett kérdések kö­zött fontos helyen szerepelt a családegyesítés. Akkor ro­mán részről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásá­ban, Ügy tűnik, hogy erő­feszítéseink eredményeként a kivándorlási és család- egyesítési kérelmek- elbírá­lásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben1936 törvényes kivándorlási ké­relmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben, ez év januárjában 528-at. Február végéig csa­ládegyesítés keretében, több mint 200-an jöhettek át Ma­gyarországra, zömmel gyer­mekek, az itt-tartózkodó szü- , leikhez. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tartós marad A menekültügy intézésé­ben — szabályozásban és a végrehajtásban is — a sta­bil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a mene­kültek számának emelkedé­se, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentke­zése, valamint tapasztalata­ink gyarapodása tette szük­ségessé, illetve lehetővé. Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők esetében a visszaadási gya­korlatot, amely — a közvé­lemény egy részében jogo­san — erőteljes érzelmi ha­tásokat váltott k.i, s amely miatt sok bírálatot kaptunk. 1988-ban a Romániáiból il­legális határátlépéssel ér­kezők, miniéig}' negyedét ad­ták vissza hatóságaink a ro­mán határőrizeti szervek­nek. Eleinte nem voltak elég világosak az erre vo­natkozó elvek és így bizony­talan volt a gyakorlat is. Bár -sokan vannák olyan vé­leményen, hogy még na- gydbb szelektálásra és na­gyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s változtattunk az eljárás rendjén is. Mind­ezek következtében az utób­bi hónapokban minimálisra csökkent, ez év februárban például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. ■ A kormány további ter­vezett intézkedéseiről Hor- ' váth István elmondta: — Az elkövetkező hónapok­ban újabb fontos lépésekre készülünk. A Miniszterta­nács a menekültügy szerve­zettebb intézése érdeké­ben elhatározta a menekül­teket befogadó állomások fel­állítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. A Belügyminisz­tériumban szakértői bizott­ságot alakítottunk, hogy dol­gozzon ki javaslatot az ál­lomások helyére, feladat­és hatáskörére, szervezeté­re, működési és irányítási rendjére. E bizottság munká­jában az érdekelt állami szervek mellett részt vesz­nek a társadalmi szerveze­tek, az egyházak, vala­mint egyes alternatív moz­galmak és menekülltegye­sületek képviselői is. Ügy látjuk, három-négy ilyen intézményre lesz szük­(Folytatás a 2. oldalon.) Közeledvén a XII. KISZ kongresszushoz, megyénk­ben is sűrűsödnek az ese­ményre való felkészülést cél­zó, vitázó összejövetelek. Az év első két hónapjában le­zajlottak az alapszervezeti viták, s most következnek a városi küldöttértekezletek. Tegnap Rétságon már ilyen alkalomból találkoztak a te­rületen működő vállalati és lakóterületi alapszervezetek képviselői; a várt ötven he­lyett megjelent 43 fiatal a város állami és társadalmi szervei, valamint a megyei KISZ-bizottság képviseleté­ben érkezett vendégekkel együtt megvitatták a városi bizottság írásos beszámolója és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítők alapján a XI. kongresszus óta eltelt idő­szakban végzett mozgalmi munka tapasztalatait, tanul­ságait, és felvázolták a kö­zeljövőbeli tennivalókat. A beszámoló feletti vitá­ban a hozzászólóik sorra vet­ték a mozgalom jelen gond­jait. sok szó esett a csök­kenő taglétszámról. Rçfsàgon az alapszervezetek száma az utóbbi három évben 50-ről 28-ra csökkent s romlott a kapcsolattartás a helyi szer­vezetek és a városi bizottság között. Elhangzott néhány, a meg­újulást célzó javaslat: te­vékenyen támogatni kell a kialakuló szabadidős-társasá- gok és ifjúság; klubok mun­káját, s a jobb információ- áramlás érdekében célszerű egy helyi KISZ-es újságot indítani. Találóan hangzott az égjük hozzászóló akár jel­mondatszerű vélekedése: „együtt, egymásért — egy másért!” — vagyis a le­hetőségeken -belül törekedni kell az ifjúság közérzetének javítására, az érdekképvi­selet erősítésére s fel kell lépni egy demokratikusabb közélet kialakításáért, amely­ben nagyobb súlyt képvisel­het a fiatalok szava. S csak Németh Miklós Németh Miklós miniszter- elnök pénteken elutazott Hágába, ahol részt vesz az állam- és kormányfői szin­tű környezetvédelmi konfe­rencián. Útjára elkísérte Kovács László külügymi­niszter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter- helyettes. olyan KISZ-re van szük­ség, amelyben a tagság akarata a meghatározó. A dolgozó fiatalok eltávolodá­sának okairól szólva el­hangzott : sokan vállalnák ma is szívesen a mozgal­mi munkát, de idejüket a család létfeltételeinek meg­teremtése emészti fel. A rövid, csattainós, lé- nyegretörő hozzászólásokat követően Varga József, a városi pártbizottság első titkára szándékosan hosz- szabbra fogta hozzászólá­sát. örömének adott han­got a helyi törekvések fel­karolásáról szóló javaslatok­kal kapcsolatban-, mondván, ezek rejtik magukban a mozgalom megújulásának le­hetőségeit. Elismerte, hogy az elmúlt, időszak ellentmon­dásos voltáért, a személyi feltételek meg nem terem­téséért a pártbizottságot is felelősség terheli, de ugyan­akkor elismerően szólt a megújult vezetőség tevé­kenységéről, mert amint az utóbbi hónapok bizonyít­ják, eredményesen is lehet dolgozni. A fiatalok anyagi nehéz­ségeiről szólva megemlítet­te, többek között, hogy a párt helyi küldöttértekez­letén kifejezésre juttatta Varga József, hogy az or­szág jelenlegi helyzetében elsődleges a munkában való helytállás. És ebben a fia­taloknak nincs okuk a . szé­gyenkezésre hisz, ők is so­kat tettek a település gyor­sabb fejlődéséért: azért, hogy Rétsá'got a közelmúlt­ban várossá nyilváníthatták. A vitát követően megvá­lasztották a 11 tagú városi bizottságot. A szavazás so­rán ismét bizalmait kapott Molnár Zoltán, városi KISZ- titkár. A megyei küldött­értekezleten Tillik Ferenc és Greff Tamás, míg a kong­resszuson Greff Tamás kép­viseli a helyi KISZ-es fia* tatokat. Hágába utazott Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vár- konyi Péter külügyminisz­ter és Raft Miklós állam­titkár, a Minisztertanács Hi­vatalának elnöke. Jelen vóllt Tina J. C. Fenringa, a Holland Királyság budapes­ti nagykövete. Kép az ülésteremből »

Next

/
Oldalképek
Tartalom