Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
NOGRAD 1989. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ben ; egy ilyen társadalmat építő, a modellváltást dinamizáló demokrácia kiépítésében; nemzeti érdekeink érvényesítésében, az emberiség egyetemes érdekeinek védelmében, az egyenrangú és szuverén államok világot átfogó kapcsolatrendszerében; történelmi múltunk, ezeréves államiságunk és az egyetemes magyarság iránt érzett felelősségünk vállalásában ; egy olyan politikai rendszer kialakításában, amely megszüntet minden egyeduralmat; a hatalom- gyakorlás minden kizárólagos formáját. Tisztelt képviselők! A pártok és a különböző politikai szerveződések közötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és a közigazgatás különböző szintjein is. Idetartozik, hogy a kormány a hadsereget és a belügyi szervek működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól. Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, s nemzetbiztonság és az állami integráció erői legyenek az alkotmányosság és a törvény talaján. Nem vitatható, hogy a nyugati demokráciák hatalmas tömegű tapasztalatokat halmoztak fel a demokratikus alapelvek gyakorlati alkalmazásának történelmi küzdelmeiben. Ez mindenkinek kincsesbánya, aki tanulni akar, de szeretné elkerülni az egyéni tanulásban a már elkövetett hibák tévutak csapdáit. Ilyen értelemben mi is okkal fordulunk a nyugati demokráciák felé. De nem azért, hogy másoljunk bármilyen modellt! Igaz, vannak olyanok, akik a megszenvedett, saját megoldás helyett könnyebbnek látják egy kész recept átvételét. Én azt mondom ők tévednek. Mindig tévedtünk, olykor tragikusan nagyot, ha szolgai módon másoltunk egy külső modellt! A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. Ba^cs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója mindenekelőtt elismerését fejezte ki az igazságügyi kormányzatnak azért a lelkiismeretes munkáért, amellyel az alkotmány szabályozási koncepcióját kidolgozta. A képviselő az alternatívák közül a népköztársaság elnevezés mellett tette le votes át. A Kossuth-címer bevezetését javasolta, mert ez segíti leginkább a nemzeti azonosságtudat erősítését. Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a XXI. Kerületi Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy még két egymástól eltérő alkotmány- koncepció van a birtokában s az először közzétettben szerepel: új, nagy lehetőséget kap hazánk fővárosa amikor sajátosságainak megfelelő önkormányzati szabályozást alakíthat ki. Szükségesnek látta, hogy ez a lehetőség a második alkotmánytervezetben is helyet kapjon. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában fontosnak tartotta, hogy az ügyészi struktúra eddig bevált elemeit megőrizzék ugyanakkor korszerűsítsék is. Vitába szállt azokkal a nézetekkel és javaslatokkal amelyek az ügyészség jelenlegi jogállásának megváltoztatására törekednék. Sarlós István (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes elnöke az alkotmánykoncepció számos belső ellentmondására hívta fel a figyelmét. Helytelenítette például azt az elgondolást amely szerint a köztársasági elnöknek joga lenne feloszlatni a parlamentet. Sarlós István szerint a köztársasági elnök ne legyen a hadsereg főparancsnoka, ne hirdethessen ki rendkívüli állapotot, politikai pártban ne tölthessen be funkciót. Ne legyen képviselő sem, s ne helyettesíthesse őt az Országgyűlés elnöke, aki viszont képviselő, hanem válasszanak helyettes elnököl is. Sarlós István indítványozta: az alkotmány módosítása csak népszavazással tör-i ténhessék meg. Dr. Garbacz Katalin (Fejér m. 9. vk.), a dunaújvárosi kórház gyermekgyógyászfőorvosa az alkotmánykoncepció fundamentumát jelentő emberi és állompolgári jogokkal foglalkozott. Egyebek között hangsúlyozta: a hazánk által ratifikált emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a politikai és polgári jogok nemzetközi egyezségokmánya olyan alapjogokat rögzít, amelyeknek az alkotmány első fejezetét kell képezniük. Korom Mihály, (Bács-Kis- kun m. 8. vk.), házszabályt előkészítő bizottság elnöke ismertette azt a javaslatot, amelyet az Országgyűlés ügyrendjének módosítására dolgozott ki a testület. Eszerint abban az esetben, ha a szavazás kézfelemeléssel történik, csak akkor számiáltatja meg az Ország- gyűlés elnöke a szavazatokat, ha az eredménnyel kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha bármelyik képviselő kéri ezt. Pásztohy András (Somogy m. 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány bevezető része — a preambulum — szóljon részletesebben az államalapítástól napjainkig tartó időszak kiemelkedő eseményeiről, rögzítse azt is, hogy - az új alkotmánnyal egy ' minőségében is új társadalom megteremtése a cél. Kereszti Csaba (Hajdú- Bihar m. 4. vk.), a Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyésze a népfelség érvényesülésének legfontosabb garanciáját az állam- hatalmi ágak megosztásában látja, ám véleménye szerint az előterjesztésben ez szűkszavúan, csak felsorolásszerűen szerepel. Hiányolta azt is, hogy a koncepció nem tartalmazza a hatalmi ágak egyensúlyának elvét. Nézete szerint ugyanis az, hogy a hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátái, még nem feltétlenül jelent egyensúlyi állapotot. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára elvi fontosságúnak nevezte, hogy az alkotmány rögzítse: a gazdaság elsődleges szereplőit, az egyéni és közösségi természetes személyeket megilleti a tulajdonnal való rendelkezés joga. Bizonyított ugyanis, hogy a totalitárius szocializmusmodell — amely mára kimerítette minden tartalékát — a legszorosabb oksági kapcsolatban állt az állami tulajdon felsőbbren- dűként való kezelésével. Ajánlotta, hogy az új alkotmányban nyíltan is fejezzék ki az államhatárok in., tegritásának elvét. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermek- klinikájának tanársegédje egyetértett az előtte szóló Szabó Kálmánnal abban, hogy a közösségi és az egyéni tulajdont egyenrangúnak kell tekinteni, de feltétlenül fontosnak tartja, hogy az alkotmány rögzítse a népfelség elvét. Megítélése szerint a koncepció szűkíti az Országgyűlés népképviseleti jogkörét, s javasolta: az Országgyűlésnek álljon jogában minden olyan kérdésre vonatkozóan törvényt alkotnia, amely elé az alkotmány nem állít korlátot, vagyis nem ír elő népszavazást. Varga János (Tolna m. 6. vk.). az Iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke nem javasolta, hogy előzetes népszavazáson döntsenek az államformáról és a címerről, mert ez szerinte csak késleltetné a jogalkotást. Sebők János vezérőrnagy (Veszprém m. 12. vk.), olyan alkotmányt szorgálmozott, amely garanciát ad arra, hogy egyetlen párt, kormány vagy személy sem sajátíthatja ki magának a hatalmat. Száműzni kell az alaptörvényekből az ideológiát, az utópiákat, a kinyilatkoztatásokat, sőt a demagógiát is. Az alkotmány mondja ki. hogy a .működő pártok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ezután dr. Szilágyi Tibor, az öblösüveggyár igazgató- helyettese, Ncgrád megye 2. sz. választókerületének (Salgótarján déli városrészének) képviselője kért szót. Dr. Szilagyi Tibor: A késlekedés gátolná a politikai folyamatokat Tisztelt Országgyűlés! Az új alkotmány alapelveinek tárgyalása és a mostani vita kapcsán gyakran felvetődik, hogy időszerű-e jelenleg az alkotmányozás, nem lenne-e célszerű azt egy későbbi időpontra halasztani ? Való igaz, hogy a magyar társadalom a reformok, a forrongás időszakát éli, nincs kellő stabilitása, belpolitikai helyzetünk ellentmondásokkal terhelt. Mindezekből az a következtetés is levonható, hogy ez az időpont nem a legideálisabb egy új alkotmány megalkotására. hiszen az a veszély fenyeget, hogy a mai bonyolult helyzetben, a reform- folyamatok konfliktusokkal terhes időszakában rendkívül nehéz hosszú távra szóló, időtálló alaptörvényt alkotni. Ezek az érvek nagvrészt valósak, mégis az a véleményem, hogy nem halogathatjuk az alapelv megvitatását, mert ideális állapot a magyar történelemben nem is volt és valószínűleg a jövőben sem lesz. Ezért a kivárás, a késlekedés még hosz- szabb időre konzerválná a régit, gátolná a felgyorsuló politikai folyamatokat. Az idő egyrç sürgetőbb, s az állampolgárok várják, hogy merre haladjunk, milyen utat kövessünk. A jelenlegi alkotmány erre már nem tud utat mutatni, eljárt felette az idő, hiszen a korábban vallott szocializmusképünket a társadalom fejlődése jóval' meghaladta, bővültek az állampolgári jogok, jelentősen módosult a hatalomról és a hatalomgyakorlás módjáról vallott felfogásunk is. Az időszerűség mellett szól és nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdasági-társadalmi viszonyaink változásának felgyorsulása szétfeszíti a régi kereteket, egy sor jelentős törvény és más jogszabály . is új tartalmat nyer, s az eddig nem szabályozott társadalmi viszonyokat is jogi keretekbe kell foglalni. Gondolok itt például a gazdasági társaságokról. a gyülekezésről, az egyesülésről már megtárgyalt, vagy a pártokról, a szak- szervezetekről, a sztrájkról szóló, hamarosan vitára bocsátandó törvényekre — hogy csak néhányat említsek. A jövőben bizonyára nem lenne célszerű, ha az alapvető jogi kereteket meghatározó, a jogi hierarchia csúcsán álló új alkotmány nélkül történnének ezek a magas szintű szabályozások. Elhangzanak a vitákban olyan vélemények is. hogy ennek a parlamentnek nincs jogi és erkölcsi alapja ebben a kérdésben dönteni*, ezért azt fel kellene oszlatni, létre kellene hozni egy alkotmánvo- zó nemzetgyűlést, az foglalkozzon az új alkotmánnyal. Véleményem szerint ez a parlament törvényes módon nyert felhatalmazást, jogkört, s a választópolgárok többes jelölés mellett szavaztak bizalmat képviselőiknek. E tények figyelmen kivül hagyása nélkülözi az objektivitást, s talán a valódi célja sem csupán az Or- szággyűlés legitimitásának megkérdőjelezése. Meggyőződésem. hogy a mai magyar társadalmon belül egyetlen csoportnak sem lehet érdeke. hogy a jelenlegi felgyorsult társadalmi folyamatok káoszhoz, anarchiához vezessenek. Biztos, hogy nem vagyunk minden zavar nélkül működő Országgyűlés, de — főleg a gyakorlatlanságból eredő hibáinkat leszámítva — egyre inkább a realitások figyelembevételével kötünk kompromisz- szumokat, hozzuk meg döntéseinket az ország problémáinak megoldására. Amikor az új alkotmány megalkotásának szükségessége és időszerűsége mellett vagyok, tudom azt is, hogy az alkotmányozás meglehetősen időigényes, de ezt a munkát most kell elvégezni. Beláthatatlan következményekkel járna ugyanakkor az is. ha sietség, kapkodás jellemezné ezt a tevékenységet. Tisztelt Országgyűlés! Mondanivalóm másik részében a társadalmi-politikai- gazdasági rendnek az alkotmányban való meghatározásával foglalkozom. Az államformát illetően továbbra is a népköztársaság megnevezést javaslom, s nem tartom a „nép” çzôt felesleges jelzőnek Ez engem nem zavar. Ez valós értéket fejez ki, s különösen indokölat- la lenne olyan időszakban kiiktatni, amikor minden reform johbítási szándékkal, a néppel és a népért történik, s amikor a népszuverenitást hangsúlyozzuk, a népfelség elvét kívánjuk rangjára emelni. Ugyanakkor illúz'ó lenne olyan új jelzek elhelyezése is a köztársaság fogalma elé, mint „demokratikus”, „népi demokratikus”, vagy „szocialista” köztársaság, ezek ugyanis nem fedik pontosan társadalmunk jelenlegi, valóságos állapotát. Támogatom azt az elképzelést. hogy alkotmányunkból egyértelműen tűnjék ki társadalmi berendezkedésünk szoc;alista perspektívája. Tagadhatatlan ugyanis, hogy országunkban — a mostanában jobban hangsúlyozott hibák mellett — jelentős eredmények is voltak, elvetésük múltunk megtagadását is jelentené. Ez még akkor is igaz, ha most alapjában új, illúzióktól és dogmáktól mentes szocializmus-képre lenne szükség, mert célok, távlatok nélkül elbizonytalanodás, erős társadalmi megosztottság jönne létre. Ugyanakkor nem helyeselném az alkotmányt jelszavakkal teletűzdelni. sematikussá tenni, a szocialista fejlődés igenlésének elsősorban a tételes rendelkezések tartalmában kell megjelennie. Tiszteit Országgyűlés! A gazdaság alkotmányosságát illetően számolnunk kell azzal, hogy a tulajdon- viszonyok meghatározó jelentőségűek. A tulajdon formái eléggé vázlatosan fogalmazódnak meg a szabályozási elvekben. Az alkotmány szövegtervezetének elkészítése során nagy gondot kell fordítani e kérdések kidolgozására. Egyetértek azzal az állásponttal, hogy az alkotmánynak ki kell mondani a tulajdonformák egyenrangúságát. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a tulajdonviszonyok megítélése tekintetében is olyan fejlődést érjünk el, amely egy piacgazdaságban nélkülözhetetlen. Ugyanakkor szükségesnek tartom a közösségi tulajdonon belül jelentőségére tekintettel nevesíteni az állami. szövetkezeti és új elemként az önkormányzati tulajdont. Végezetül dr. Szilágyi Tibor a hatalommegosztásról szólt, ezen belül is három témát ‘emelt ki, amelyek a köztársasági elnök, a Minisztertanács és az ügyészség jogállására vonatkoztak és az úí országcímerre is javaslatot tett. (Folytatás a 3. oldalon) Pozsgay Imre sajtóbeszélgetése Nógrád megye képviselői az ülésszak szünetében Még javában tartott az alkotmány szabályozási koncepciója feletti vita, amikor Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Parlamentben találkozott külföldi újságírókkal) egyben eleget téve számos interjúkérésnek is. Az államminiszter sok kérdést kapott a többpártrendszerrel, a kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben leszögezte: a többpárti berendezkedés híve, ugyanis az eddigi politikai gyakorlat tapasztalatai szerint az egypártrendszer körülményei között nem lehetett létrehozni az egyensúlyt Magyarországon. A társadalmi közmegegyezés fontossága mellett szólt, de kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentése érdekében szorgalmazza, hanem azért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum, amelyben kormá- nvozhatatlanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb nehézségeként az elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struktúráját nevezte meg, hozzátéve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul küzd a sztálinista struktúra meghaladásáért. Érintette azt a témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan valamiféle követelményt a többpártrendszer funkcionálására nézve, de elképzeléseik érvényre juttatására a politikaiakon kívül más eszközük nem lesz. Az államminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány foglalkozik az új pártok infrastruktúrája kialakításának kérdéseivel, számba veszik: a párttörvény életbelépése után a költségvetésből milyen normák szerint — kiváltságok nélkül — részesülhessenek a politikai pártok. Pozsgay Imre természetesen sók, a kedvezőtlen gazdasági helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, s a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos kérdést is megválaszolt. Ez utóbbiról szólva kijelentette: azok közé a kormánytagok közé tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét szorgalmazták. A munkanélküliséggel összefüggésben kijelentette, nézete szerint ez nem lesz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés rész- vevőjeként. Ebben a városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet az ünnepi szónok személyét, s a demonstráción megjelenő nemzeti szimbólumokat illetően is.
