Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 58. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Patinás, történelmi Környezetben jövőt formáló viták Jubileumi táncműsor Palotáshalmon (4. oldal) Napi postánkból (5. oldal) Hogy jussunk célba az „igazsággal"? *■"" ■ —..... ^ (5. oldal) 1848-ról — 1989-ben Ünnepségre készül a megyeszékhely Petöfi-emléktúra, emléktábla-avatás, ifjúsági nemzeti est Szerdán délelőtt 10 óra­kor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülés­szaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke. Az elnöklő Horváth La­jos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszön­tötte a törvényhozó testü­let hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének adta meg a szót. A házelnök be­jelentette lemondási szándé­kát, s felolvasta az indo­kait ismertető leköszönőle­velet, ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töl­tött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti sze­repet vállal, annak számol­nia kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, ami­kor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem je­lenti azt, hogy nincs tűrés­határ. Én eljutottam ide. Az Országgyűlés 275 egyet­értő és 26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudo­másul vette Stadinger Ist­ván lemondását, s az Or­szággyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. Horváth Lajos megköszön­te Stadinger István ed­digi tevékenységét, és kép­viselői munkájához további sok sikert és jó egész­séget kívánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értel­mében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára meg­választott jelölőbizottság in­dítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Hu­szár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tett javasla­tot. Elmondotta: a jelölő- bizottság elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képviselőcsoport je­löl egy tagot a bizottság­ba, s hogy a testület még inkább reprezentálja az Or­szággyűlés összetételét, az országos listán megválasz­tott képviselők közül né­gyet bevonnak a jelölőbi­zottságba. Az Országgyűlés a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának javaslatát egy­hangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján mun­kához Iát. Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Ist­vánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületé­nek képviselőjéről, aki feb­ruár 1-jén — mint mon­dotta: tragikus körülmé­nyek között — elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállás­sal adóztak képviselőtársuk emlékének. A levezető elnök bejelen­tette, hogy Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), Apró An­tal (Csongrád m., 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferenc- né (Pest m., 4. vk.), Mol­nár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.), és Losonczi Pál (országos lista) benyújtotta lemondását képviselői man­dátumáról. Az Országgyűlés a lemon­dásokat 336 igenlő szavazat­tal és 2 tartózkodással tudo­másul vette, és az országos választási elnökség javasla­ta alapján a Zala megyei 7. választókerületben meg­üresedett képviselői • helyre Ördög Ferenc, eddigi pót­képviselőt egyhangúlag iga­zolta. Az Országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának az 1988. december 8-án, bemutatott jelentésé­nek megtételétől az 1989. március 8-án' mggnyitott új ülésszak közötti időben al­kotott törvényerejű rende­letéről szóló jelentését egy­hangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpelláció­kon és kérdéseken túl, to­vábbi 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. [Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) az ülé­sen bejelentette: eláll az in­terpellációtól.] Ezt kpvetően az ülésszak tárgysorozatára tett javasla­tot ismertette .Horváth La­jos: 1. Magyarország alkotmá­nya szabályozási el veinek tárgyalása ; 2. a Minisztertanács tájé­koztató jelentése a romá­niai menekültek helyzeté­ről, a kormány tervezett to­vábbi intézkedéseiről; 3. az Országgyűlés elnö­kének megválasztása ; 4. a Munka törvényköny­véről szóló 1967. év,i II. tör­vény módosításával foglal­kozó törvényjavaslat; 5. a sztrájkról szóló tör­vényjavaslat; 6. a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításéról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiál­lítás előkészítésének hely­zetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9. személyi változások az Országgyűl« egyes bizott­ságaiban; 10. interpellációk és kér­dések tárgyalása. A tárgysorozat megállapí- tásáyal kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka törvénykönyve módosításá­ról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Szentágothai János akadé­mikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bős— nagymarosi vízi erőmű kér­dését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadá­sokat visszamenőleg összeg­ző, s a kihatásokat is be­mutató költségvetést. Takács Imréné (Csongrád megye, 4.. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bi- zottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról : megvitassák-e a sztrájktör­vényt. Tapasztalatai sze­rint ugyanis a jogszabály- tervezetet éppen azokkal — például a nagyüzemi mun­kássággal — nem tárgyalták meg, akiknek érdekébén be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal és a Munka törvénykönyvével kapcso­latban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjesz­ti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosí­totta álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem sze­repelhet. A bős—nagymarosi beru­házással kapcsolatban el­mondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költ­ségvetését, menetét és er­ről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Né­meth Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős— nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehe­tőségét. A kormány tanul­mányozza a népszavazás előkészítésének feltételeit, lehetséges módját, nemzet­közi és egyéb összefüggését. A vizsgálat eredményét a parlament májusi és júniusi ülésszaka elé terjesztik úgy, hogy addigra a népszava­zásról szóló általános tör­vénytervezet is — a társa­dalmi vita tapasztalatai után — elkészül, s a kép­viselők elé kerül. ( F oly tatát fl 2. oldalon) Salgótarjánban a március 15-i programsorozat előkészí­tésében, szervezésében — a városi népfrontbizottság ko­ordinálásával — többek kö­zött az MSZMP, a KISZ vá­rosi bizottsága, a városi ta­nács, a megyei levéltár, a Palócföld szerkesztősége, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ s a me­gyeszékhely üzemeinek kol­lektívái vesznek részt, s a lebonyolítást anyagiakkal is támogatják. Az eseménysor 15-én reg­gel a Petőfi-emléktúrával ve­szi kezdetét. Gyülekezni az SBTC tóstrandi sportpályá­jánál, Zagyvarónán, a 14-es busz végállomásánál és a tá­volsági autóbusz-állomáson lehet. Délután fél 3-kor a Madách Imre Gimnázium aulájában rendezik meg a központi ünnepséget, ahol emléktábla-avatás és koszo­rúzás, színes műsor várja a résztvevőket. Fellép a Nóg- rád táncegyüttes, köszöntőt Laczkó Pál író, a Palóc­föld szerkesztője mond. A koszorúzáson párt- és tanácsi szervek, iskolák in­tézmények, a városi nepíront­Szerdán, Pásztón a terme­lőszövetkezet központjában, a Nógrád megyei TESZÖV, valamint a Magyar Jogász Szövetség Nógrád megyei szervezetének szövetkezeti tagozata továbbképző jellegű eszmecserét folytatott az át­alakulási törvénytervezetről. A megjelent termelőszövet­kezeti elnököket és jogászo­kat dr. Kardos Gyula elnök köszöntötte, majd dr. Mán- di Endre, a MÉM igazgatási, jogügyi főosztályvezetője tar­totta meg tájékoztatóját. Bevezetőjében utalt arra, hogy az átalakulási törvény szorosan kapcsolódik a tár­sasági törvényhez, előnyös hatását azonban csak a pi­acgazdálkodás megvalósításá­tól lehet majd számon kérni. Ehhez az szükséges, hogy az elvonásra épülő pénzügyi politika ne akadályozza a törvény megvalósítását. Mi­vel a mezőgazdaságban nem kedvezőek a jövedelmi vi­szonyok, nem lehet számol­ni a külföldi tőke bevonásá­val. Az átalakulási törvény el­fogadása előtt, illetve an­nak során tisztázni kell a tagság tulajdonosi minősíté­sét. Ugyanis a jelenlegi szö­vetkezeti törvényt a folya­matos állami intézkedések a gyakorlatban eltorzították, a nagymértékű egyesítés pedig fokozatosan csökkentette a A nők jogainak érvénye­sítése érdekében fokozott erőfeszítéseket sürgetett szerdán Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitká­ra a nemzetközi nőnap al­kalmából. A világszervezet főtitkára nőnapi üzenetében megállapította, hogy sok or­bizottság, az öblösüveggyár, a Magyar Demokrata Fórum, és a határőrség képviselői együtt emlékeznek majd a 141 évvel ezelőtt történt ese­ményekre, a forradalom és szabadságharc évfordulójára. Ezen a napon — szintén a Madách Imre Gimnázi­umban — az ünnepség előtt dr. Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazga­tójának 1848-ról 1989-ben cí­mű előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A Balas­si Bálint megyei könyvtár­ban videovetítés lesz, az öb” lösüveggyári Kossuth Műve­lődési Házban a Hazafias Népfront Vidor klubja ifjú­sági nemzeti estre invitálja a fiatalokat. A rendezők kérik a gép­kocsivezetőket, hogy a köz­ponti ünnepség zavartalan lebonyolítása érdekében dél­után 3 és 4 óra között hagy­ják szabadon a Madách Gim­názium közelében lévő par­kolóhelyeket; az Arany Já­nos úton illetve a környé­kén várható forgalomeltere­lés, forgalomkorlátozás miatt számítanak a megértésükre. közgyűlés hatáskörét, csak­nem lehetetlenné tette a tagságnak a gazdálkodás át­tekintését. Az elképzelések szerint a rendelkezésre álló vagyon harminc százalékát osztják majd fel, amely nem jelent pénzkibocsátást, ha­nem forgatható üzletrész-ér­tékpapírt, amelynek értéke a teljesítményeknek megfe­lelően változik. Az átalaku­lás két lépcsőben, két köz­gyűlés keretében valósul meg. Kimondása esetén bi­zonytalanná válik a tagok sorsa, megszűnik a háztáji és a foglalkoztatási kötele­zettség. A tagság az üzlet­részjegyét vállalkozásba fektetheti, önállóan gazdál­kodhat teljes anyagi felelős­ség mellett. Eldőlt, hogy 1990. január 1-től megszűnik a tanácsok és a minisztériumok törvé­nyességi felügyeleti joga, amit a cégbíróságok vesznek át. Mindenfajta eddigi kor­látozás megszűnik a föld értékesítésével kapcsolatban. Az állami tulajdon jelenlegi kezelőit pedig átminősítik tulajdonosnak. A tájékoztató után el­hangzott kérdésekre adott válasz után a jelenlévők a jogászok megyei szövetkeze­ti tagozat titkárának, dr. Pa­lásti Tamást, a TESZÖV tit­kárságának vezetőjét válasz­tották meg. szágban — fejlettekben és fejlődőkben egyaránt — az egyik legfőbb gond a nők hátrányos megkülönbözte­tése. Az egyenlő bérezés, az azonos munkafeltételek biz­tosítása sok országban csu­pán remény, mondta a fő­titkár. Balázs Sándor és Juhász István nógrádi vendégek a karzaton Az átalakulási törvénytervezetről Pérez de Cuellar a nőnapról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom