Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 57. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 8., SZERDA Ülést tartott az IUISZIIIIV* Központi Bizottsága Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat — előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről — előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat. ■■ -------- -----------h B erecz János előadói "*T « J Ü" "" " * Ha kezdődik az Orsiággyűlés márciusi ülésszaka Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés márciusi ülésszaka, amelyet az új házszabályoknak megfelelően most első ízben a parlament elnöke hívott össze. Az utóbbi csaknem másfél év intenzív jogszabályalkotó tevékenységét folytatva ez alkalommal is többnapos megfeszített munka vár az autonómiájában erősödő törvényhozó testületre. Mi férfiak nem vagyunk mindig jók, de sokszor nyújtófázni* valók, ha nem lehet bírni tovább a hülyeséget, a szemte" len csibészekét; mert lejárunk a kaszinóba, s utána rikatunk, mert a hét végén elsőbb a meccs, az a rongy csapat, s ha néha otthon, akkor mindig az újság meg a karosszék, a kávé meg a kész ebéd, mégse jó ahogy van, morgunk, ha nincs miért, de elvárjuk a körülugrálóst, a kiszolgálást: mert ki szebb az ördögnél, már nagy legény, ugye erős, ügyes, a feje se üres, de fehér holló, ha a kenyeret egyenesen levágja, ha a tányért törli, nem töri, vagy képes az ingét kivasalni, óm ettől még okos, mindenhez jobban ért, s mint szól az ellenhangokért: nyugi, édes, ezek férfidolgok... De higgyétek el, kedves leánykák, lányok, hölgyek, asszo* nyok, anyák, nagymamák, dédikék, neveletlen csitrik, könnyű* hölgyikék, nélkületek semmire se mennénk! Nem lenne kinek okozni idegességet, bajt, fájdalmat és keserűséget; honnan lenne kikészítve reggel éles nadrág és vasalt ing, ki töl* tené fel az éléskamrát, ki ráncigálná a srácot oviba vagy isibe, ki húzná fel este a vekkert, és ki húzná le a cipőnkéi kába hangulatunkban? Ki takarná hideg derekunk, borogat* ná lázas homlokunk? S ki lenne a házisárkány, zsörtölő* dő vén boszorkány? S hová tűnne a szépség és frissesség, a vidámság, üdeség? Kitől jutna mindenre a fizetés? És ki adna bíztatást, bátorí* tást? Kitől kapnék kosarat? Kinek karja csüggne vállamon? S kinek feje pihenne vál* Iámon? Kedves leánykák, lányok, hölgyek, asszonyok, anyák, nagy* mamák, dédikék. Térdet és fejet hajtunk... Bécsben Szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélés Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt időszakban a párt vezető testületéi — ha néha megkésve is, de — rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben külön- külön dolgozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részletenként ismeri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, be- feléfordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cse- lékvési bizonytalansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye egy világos, közérthető és követhető politikai program iránt — ez a Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja .fel a 15—20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt program- tervezete ugyanakor a stratégia irányaival szerves kapcsolatban áll. A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismeretében, birtokában képviselhetik politikánkat. Miitől a mi pártunké tehát ez a program? — tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszmékéit, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya, Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága. — Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést jelenti, fejtette ki a Központi Bizottság titkára. Azt, hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozzanak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdonformákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, autonóm egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása. — Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek s politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkptni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra — szögezte le beszéde az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk a egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselekvési program- javaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reform- kommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrá* cia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bohyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége — állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a' mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reform- vonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus- szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünik előre. — Sajátosan MSZMP-prog- ramot készítünk azért is, mert a saját múltunkklal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra,, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz. egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apó* litikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. — Sajátosan MSZMP-prog- ram ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást ígér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják — jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet — mint ahogy a párt eddigi gyakorlata is — meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg érdekeit, céljait a programban, a reformokban, annál inkább lehet sikeres a párt. Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett „csendes” rétegeknek ma is van véleményük és jól felismerhető érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható körülmények között — a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen, érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve erősítsük velük a kapcsolatokat — hangsúlyozta. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül köny- nyebb új pártot alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek programpárt- ként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értéke(Folytatás a 2. oldalon) James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedden Bécsben megállapodott abban, hogy május első felében Moszkvában ismét találkoznak, s ott a Mihail Gorbacsov és George Bush első csúcstalálkozójának előkészítéséről fognak tanácskozni. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést folytatott. Ez volt az első eszmecseréjük Baker hivatalba lépése óta. Sevardnadze elégedetten kijelentette: úgy véli, hogy továbbra is jó az együttműködés, s bizonyára ez a mostani találkozó legfőbb eredménye.
