Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

2

NOGRAD

1989. MÁRCIUS 17., PÉNTEK

T

Teljes nyitottság a világ felé

Grósz Károly beszéde az interparlamentáris konferencián

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön beszédet mondott ti 81. interparlamentáris konferencián. A több mint száz ország törvényhozóit egyesítő nemzetközi szervezet, az Intcrparlamentárius Unió a hét eleje óta tanácskozik Budapesten és kialakult hagyománya, hogy meghívja a vendéglátó ország egy vezető politikusát, ismertesse meg országát, annak törekvéseit a világ minden tájáról érkezett parlamenti képviselőkkel.

Az MSZMP főtitkárát, la délutáni ülésen Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának vezetője, a konferencia elnöke és Dauda Sow, az Interparlamentáris Tanács elnöké köszöntötte. Grósz Károly nagy érdeklődés mellett mondta el beszédét, amelyet a konferencia résztvevői tapssal fogadtak.

Magyarországra érkezett Jasszer Arafat ,

(Folytatás az 1. oldalról.)

Grósz Károly mindenekelőtt őszinte nagyrabecsüléssel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is, hogy a 81. interparlamentáris konferencia színhelyéül a magyar fővárost választották.

Az MSZMP főtitkára a továbbiakban máltatta az Interparlamentáris Unió tevékenységét, rámutatva: immár száz. esztendeje az elsők között tűzte zászlajára a népek közeledésének és együttműködésének előmozdítását.

A kor realitása és nemzetünk érdekei

— Korunkban egyetlen ország sem' tarthatja magát távol a világfolyamatoktól. Különösen igaz ez az olvan országokra, mint hazánk, amelynek fejlődése sok-sok szállal kötődik a nemzetközi változásokhoz. Programunknak ezért alapvetően fontos része külpolitikánk. Az elmúlt harminc évben stabilitásunk és következetes elvi politikánk szerzett tekintélyt az országnak. Világosán látjuk: ma is tényleges teljesítményünktől függ. hogy a világ elfogad-e minket partnernek vagy sem. Hiszem, hogy a saját értékeiben biztos, kezdeményezésekre kész, önbizalmában szilárd Magyarország megtalálja boldogulását a nemzetek közösségében.

— Külpolitikánk hagyományos értékei és a világ új követelményei alapján fő törekvésünk: a teljes nyitottság a világ felé. Az államközi kapcsolatokban nem ideológiai megfontolásokból, hanem a kor realitásaiból és nemzetünk érdekeiből indu-' lünk ki. Tiszta elveink, megbecsülendő eszményeink vannak, azokról nem mondunk le, mint ahogyan másoktól sem kívánjuk, hogy feladják saját értékeiket.

— Ma legfontosabb stratégiai érdekünk a világ tudományos-műszaki élvonalától való további leszakadásunk megállítása, a mielőbbi felzárkózás feltételeinek megteremtése. Ehhez nem elveinket kell feladni, hanem azokat kell következetesen érvényesíteni. A társadalom által elismert és megbecsült alkotómunka, az emberi kezdeményezés felszabadítása. a tudás gyarapítása és hasznosítása a szocializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézményeink átalakítása nem csak saját fejlődésünk feltétele, hanem egyúttal a csatlakozás lehetőségét kínálja a demokratikus nemzetek nagy családjához.

— Céljaink eléréséhez békére, biztonságra van szükségünk.

— A szocialista országokkal az új alapokra helyezett együttműködés hívei vagyunk. Az új minőségű kapcsolatok első jelei már érzékelhetőek. Perspektívában csak e szilárd háttérre támaszkodva lehetünk az európai és nemzetközi folyamatok megbecsült részesei, Ehhez ma lehetőségeink jobbak, nem korlátoznak a háború utáni évek bizonytalanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet is. Együttműködésünk korszerűsítéséhez világos elveink vannak. Mindannyiunk számára kötelezőek az államközi kapcsolatok helsinki elvei. Elengedhetetlen egymás önállóságának, teljes egyenjogúságának, egymás érdekeinek tiszteletben tartása. Nemzeti döntéseinket annak a felelősségnek a tudatában kell meghúznunk, hagy bármit is teszünk, ez nemcsak saját, hanem más népek sorsára is befolyást gyakorol. Nagyra értékeljük a szocialista országok viszonyát a magyarországi folyamatokhoz, megértésüket köszönjük. Azon leszünk, hogy a -stabilitás megőrzésével, további fejlődésünk alapjainak lerakásával mi is elősegítsük és ne akadályozzuk barátaink gondjainak megoldását.

— Meggyőződésem, hogy a megújulás útját minden ország történelmi adottságai, sajátos nemzeti értékei alapján járja végig. A nemzeti önismeret és öntudat mai nagyszerű kibontakozása, a nemzeti sajátosságokra • való építkezés a szocializmus megújulásánál egyik legnagyobb tartaléka. Ugyanakkor a jövő a szocializmus világában is a sokoldalú együttműködésé, a nemzeteket összekötő intézményeké. A sorrend azonban csak egy lehet: a gazdasági alapok gazdagodása teremtheti meg a feltételeket a politikai együttműködés fejlesztéséhez.

— A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak. Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés szervezetén belül tovább, erősítsük a partnerviszonyokat,. a demokratikus együttműködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és együttműködés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság feladatainak.

Nemzetiségi törvény készül

— Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyetértésre jut. Jő tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi szervezetek nem oldhatják meg. Mi változatlanul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk a szomszédos Romániával.

— Minden ország feladatának tartjuk, hogy élen járjon a területén élő kisebbségek jogainak biztosításában. A szocializmus ehhez történelmi lehetőséget teremt, de önmagában nçm oldja meg. Nekünk is sokat keli tennünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeket ért egykori sérelmek végleges feledésbe merüljenek, és a nemzetiségi léthez, szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre álijon. Ebben a szellemben készül önálló nemzetiségi törvényünk. Elvi politikánhoz híven a külföldön élő magyarság sorsa a jövőben sem lehet közömbös számunkra. Meggyőződésünk azonban, hogy cselekvésünknek mentesnek kell, lennie a nacionalizmus, a magyarkodás minden formájától.. A külföldön élő magyarok ércükéit csak úgy segítjük, ha mi is türelmet, megértést tanúsítunk más népek érdekei iránt.

— Az utóbbi időben h fejlett tőkés országokkal való gyorsabb kapcsolatépítés előtérbe került tevékenységünkben. Ez természetes is, hiszen itt volt a lemaradásunk. Politikai felfogásunk és érdekeink alapján ezen az úton kívánunk tovább haladni.

— Az együttműködés új formáinak bővítését kívánjuk az EGK^val. Az európai realitások és az EGK-orszá- gok szándékainak ismeretében ez ma az EK-szabvá* nyokhoz való csatlakozásunkat, az adórendszer harmonizálását, a piacra jutási teltételek javítását, a magyar fogadókészség erősítését jelenti.

— Minden területen jó az együttműködésünk az NSZK- val, Ausztriával, Finnországgal. Szívesen vennénk ha ez az irányzat válna meghatározóvá a Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, Olaszországhoz, Spanyolországhoz és a többi nyugat-európai államhoz fűződő, egyébként jó, problémamentes kapcsolatainkban is.

Párbeszéd és megegyezés

— A magyar külpolitika a nép, a nemzet külpolitikája, sokak kczös munkájának eredménye. Az MSZMP a jövőben is aktívan részt vesz átalakításában. A nemzet sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben párbeszédre és megegyezésre törekszik a társadalom minden erejével, .vállalva a tisztázó vitákai

is.

— Mai világunk realitá-- sa, hogy az egymásrautaltság mellett megnőtt az információs nyitottság. Egymás pontos megismeréséhez, a népek közötti megértéshez ma minden korábbi időszaknál nagyobb szükség van a párbeszéd és a véleménycsere olyan fórumaira, mint az önök tanácskozása Biztosíthatom önöket: hazánk a jövőben is mindent megtesz az Interparlamentáris Unió nemes céljainak valóra váltásáért.

Kívánom, érezzék jól magukat nálunk, tanácskozásuk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Károly, megköszönve a hallgatóság figyelmét.

Délután a mintegy száz országból érkező törvényhozók megkezdték az utolsó napirendi pont megtárgyalását: áttekintik a világ társadalmi, gazdasági, politikai helyzetét. A felszólalók kivétel nélkül hangsúlyozták az elmúlt években bekövetkezett kedvező változások jelentőségét.

Az interparlamentáris konferencia ma folytatja tanácskozását. Ezen a napon szólal fel a küldöttek előtt Jasszer Arafat.

szállt területeken folyó polgári engedetlenségi mozgalom céljairól. Ismertette a palesztin nemzeti tanács XIX. algíri ülésének határozatait, amelyek utat nyitnak a kölcsönös engedményeken nyugvó békés rendezés felé. Jasszer Arafat magyar vendéglátói előtt hangoztatta: a világ realitásaival a PFSZ-nek is számolnia kell. Ma a küzdelem elsősorban nem katonai eszközökkel folyik; a harc sokkal inkább áttevődik a kultúra és az oktatás területére. Ezzel kapcsolatban említette. hogy a libanoni háborús körülmények ellenére, folytatódik a palesztin fiatalok egyetemi oktatása, s nem szünetel az oktatás a palesztin menekülttáborokban sem. Ugyancsak a realitások közé tartozik, hogy a világ az enyhülés szakaszába lépett. Ez azt diktálja, hogy a konfliktusokat politikai, ne pedig katonai eszközökkel oldják meg. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy fegyverek alkalmazása nélkül immár 18 hónapja folyik a megszállt területeken a polgári engedetlenségi mozgalom. A világ közvéleménye kedvezően fogadta e harcot: a

szocialista és az el nem kö- -telezetf országok mellett megkezdődött a PFSZ párbeszéde az Egyesült ÁllaCsütörtökön megkezdődött az ASPEN-intézet négynapos, nemzetközi konferenciája

Budapesten, Kelet—nyugaii

gazdasági, műszaki és környezetvédelmi együttműködés a közös európai házban” címmel. A rendezvénysorozaton mintegy 45-en vesznek •részt. A nyugat-berlini

székhelyű neves konferencia- központ első ízben tartja tanácskozását európai szocialista országban.

A nyitó napon a 1 konferencia résztvevői biztonság*

(Folytatás az 1. oldalról.)

és az eszközállomány korszerűsítéséről szólt. A hozzászólók közül Medve István- né osztályvezető, az év eleji megnövekedett munkával kapcsolatos észrevételeit mondta el. s javasolta a segélyezési rendszer újbóli átrendezését. Ágner Gyula, az

Csütörtökön elfogadott határozatában az Európai Parlament:

— elítéli az emberi jogok romániai megsértését,

— kifejezi szolidaritását a román nép iránt, amely

olyan rezsimben él, amely rendszeresen megsérti az alapvető emberi jogokat,

— felszólítja az európai közösségek miniszteri tanácsát és a tizenkét tagállam kormányait, hogy nemzetközi szinten, is igen szilárd politikával juttassák kifejezésre a román rezsimmel szemben az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló követelésüket,

— felszólítja a közösség bizottságát. a tagállamok kormányait és a tanácsot, hogy vizsgálják felül Románia iránti magatartásukat az (EP politikai bizottsága által rendezett február 21-i meghallgatáson) ismeretessé vált tények fényében, és használják fel erre a Romániával való együttműkömokkal, illetve Nyugat-Eu- rópa országaival, s kapcsolatot létesítettek haladó izraeli erőkkel is.

A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szovjet .külpolitika erőfeszítéseit a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. E diplomáciai erőfeszítések hozzájárultak azoknak a kedvező lehetőségeknek a felerősítéséhez, amelyek a Palesztinái Felszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak.

Grósz. Károly a közel-keleti helyzet alakulásával kapcsolatban nagyra értékelte a PFSZ-nsk a válság békés rendezésére irányuló erőfeszítéseit. a terrorizmusnak mint harci módszerek elvetését, illetve az ENSZ-hatá- rozatck elfogadását a válság megoldásának alapjául. A két tárgyalópartner egyetértett abban, hogy a négy évtizede tartó válság közvetlenül veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot. Megállapították, hogv a palesztin nép önrendelkezési. nemzeti jogainak érvényesítése nélkül nem képzelhető el a feszültséggóc tarlós és igazságos rendezése. Hangsúlyozták: a helyzet rendezését szolgáló nemzetközi békekonferencia eredményességének alapfeltétele a Biztonsági Tanács állandó tagállamainak, illetve az összes érdekelt fél — Izraelt és a PFSZ-t is bepolitikai kérdésekről folytattak megbeszéléseket Horn Gyula külügyiminisztériumi államtitkárral, kerek asztalbeszélgetésen vettek részt a Magyar Nemzet szei kész tő- ; ségében a magyar gazdasági ; refö'frtiröl;1 '} majd“ keltél— : nyügaíi 'áaé'dasági ‘itapcsiblíi- • tokról tartottak vitatülést. Ebédjükön részt vett és „1992: Egv kelet-európai

nézőpont" címmel beszédet mondott Pozsgay Imre. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter..

szmt vezető titkára, arra r. kérdésre: mit várnak ma az emberek a társadalombiztosítástól. ezt a választ adta: a társadalmi igazságossá« érvényesülését. hatékonyságát, szociális és egyéb ügveik gyors intézését.

Dr. Rácz Albert, az OTF vezetője, hozzászólásában azt érzékeltette, hogyan látják az ügyfelek ezt a tevékenvdésrcj folytatott tárgyalásokat, nyilvánítsák ki a közösség elkötelezettségét az emberi jogok tiszteletben tartása iránt.

— felszólítja a közösség bizottságát, hogy dolgozzon ki speciális’ élelmiszerse- gély-proigramot Románia ré- sz.ére nem kormányszervezetek révén,

— üdvözli azt a Belgiumban indított akciót, amelynek célja az, hogy belga települések fogadjanak örökbe falvakat a lerombolással fenyegetett 8 ezer román település közül, és felszólítja a közösség városait és fal* vait a példa követésére,

— hangsúlyozottan felhívja a tagállamok kormányait, hogy fosszák meg Ceau- sescu elnököt, családjának tagjait és a rezsim más képviselőit minden kitüntetéstől, megtiszteltetéstől, amelyben a tagállamok részesítették őket,

— megbízta elnökét, hogy

leértve — egyenjogú részvétele.

Grósz Károly a magyar külpolitika törekvéseiről szólva elmondta: a magyar diplomáciát a realizmus, a világra való nyitottság jellemzi. Ennek szellemében párbeszédet folytat minden, erre készséget mutató országgal. s e törekvés jegyében kezdtünk párbeszédet Izraellel is a kapcsolatok átfogó rendezése érdekében.

Jasszer Arafat köszönetét mondott azért a következetes erkölcsi, politikai támogatásért, amelyet a magyar, nép. a kormány, illetve az MSZMP nyújtott a palesztin nép harcához. Üdvözölte az elvi. realista magyar külpo*. litikát, amely a párbeszéd, az együttműködés elősegítésével hozzájárul a feszültség csökkentéséhez.

Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kora délutáni órákban az Országházban fogadta a PFSZ vezetőjét. A rövid eszmecserén az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy- hazánk nyitott a világ felé, a kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden együttműködésre kész partnerrel.-V

Jasszer Arafat este nagy létszámú hallgatóság előtt előadást tartott az. MSZMP Politikai Főiskoláján 4 közel-keleti helyzet alakulásáról. (MTI)

Délután pénzügyi kérdésekről folytattak megbeszéléseket a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel, majd a ma* gyár külpolitika kérdéseiről Kótai Gézával, az MSZMP KB -osztályvezetőjewel:•■ Ez'

utárt'à Magyar Külügyi In* téze> <zer*VeÊesében;‘ yitáűlés áj 5 ) környe:'. f; biztonság'témakörét en.

Az esti díszvacsorán Németh Miklós miniszterelnök és Lothar Späth, Baden- Württemberg nyugatnémet tartomány kormányfője mondott beszédet.

séget. Eszerint ebben is mint sok minden másban hajlamosak csak a negatívum r kat észrevenni Felhívta a figyelmet a kulturált ügy intézésre, az ügyintézési idő csökkentésére és a takarékos gazdálkodás fontosságárr, majd az önálló gazdálkodás mikéntjét körvonalazta. A kollektíva munkájáról elismeréssel szólt.

juttassa el ezt a határozatot a miniszteri tanácshoz, a közösségek bizottságához, a tagállamok kormányaihoz, az ENSZ főtitkárához, valamint a román kormányhoz.

Ez Európa Parlament felhívja a figyelmet a lakosság rendkívüli szegénységére, s az. alapvető javak és szolgáltatások hiányára, vagy megdöbbentő szükségességére, ami t „a kommunista kormány” katasztrofális gazdaságpolitikája kényszerít az országra, továbbá a munkások által az e politika elleni tiltakozás céljából szervezett sztrájkok elnyomására.

Végül a bevezető emlékeztet az ENSZ emberi jogok bizottságában elfogadott, Svédország által benyújtott határozati javaslatra, amelyet Magyarország társszerzőként támogatott, s amely felszólítja az ENSZ-et, folytasson vizsgálatot az emberi jogok romániai megsértéséről.

Az ASPEN-intézet rendezésében

Nemzetközi tanácskozás Budapesten

Eleget tettek a főbb célkitűzéseknek

Az Európa Parlament határozata Romániáról