Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 64. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK ' Mi foglalkoztatja a képviselőt? (5. oldal) Egy héten belül bejegyzik az új céget (5. oldal) Labdarúgás, megyei I. osztály . ______________________(5. oldal)___________________. E RTEKLISTA A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közreadott, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott program szinte címszavakban, jel" szószerűen fogalmazza meg a jelen és a közeljövő kérdé" seinek felfogását, a lehetséges válaszokat. • • \ . Ünnepi megemlékezések március 15-én Szövetség a gazdasági A politikai pártok történetében nem egyedülálló az ilyen tömörségű dokumentum, rendre akkor látnak napvilágot, amikor egyszerű, világos állásfoglalás szükséges, bonyolult, ellentmondásos helyzetben. A mostani dokumentum ilyen körülmények között, ilyen céllal született. Előzményeit jól ismeri a közvélemény. A májusi pártér­tekezleten elfogadott állásfoglalás a párt gyökeres megúju­lását határozta el. Az utána következők — központi bizott­sági ülések, különböző szintű pártértekezletek — a folya­mat állomásainak tekinthetők. Döntő jelentőségű volt a Köz­ponti Bizottság február 10—11-én kialakított, a párton be­lüli eszmecserék tanulságait tükröző határozata: a társadal­mi-gazdasági átalakulás hazánkban többpártrendszerben valósítható meg. Bizonyos értelemben a májusi pártérte­kezlet meghaladása is a többpártrendszer elfogadása és szorgalmazása, hiszen akkor még a pluralizmus egypárt- rendszerben történő érvényesüléséről volt szó. A gyakorlat rácáfolt a hipotézisre, a politikai nézetkülönbségek olyan szerveződésekben jelentek meg, amelyek vagy azonnal párt­tá nyilvánították magukat, vagy működésükben lelhetők fel a párttá alakulás csírái. E tények figyelmen kívül ha­gyása növelné a társadalmi bizonytalanságot. Más kérdés, hogy a leendő pártok a készülő párttörvény szerint lépnek majd a politika porondjaira, most keresik tömegbázisukat, formálják programjukat. Az MSZMP mindenesetre ver­senyhelyzetbe került, ami már önmagában is elégséges in­dok egy röviden összegző állásfoglalás elkészítéséhez. A másik — az előbbitől nem független — késztetés: ma­gának a pártnak a megújulása is megkívánja, hogy ponto­san elhatárolja magát a múlt hibáitól, tévedéseitől, és ki­nyilvánítsa, mit tekint a mozgalom értékeinek. A májusi pártértekezletet követő központi bizottsági üléseken szinte minden alkalommal megfogalmazódott az igény : a párttag­ságot, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre adjon világos választ .. testület, ezzei c:gy látszólagos el­lentmondást is feloldva. Nevezetesen azt, hogy az MSZMP alulról építkező, politizáló párt, amelynek minden lényegi döntése, a párttagság véleményén alapulhat. Nincs helye többé a párttagok megkérdezése nélkül ho­zott határozatoknak. Ebből a logikai láncból azonban nem hiányozhat az sem, hogy végül is a legátfogóbb kérdésekben egységes felfogásnak kell érvényesülnie, e nélkül nincs po­litikai párt. Alapszervezetek, különböző szintű testületek sürgették: az eszmei fogódzókat, a napi politizálás elvi megalapozottsá­gát. Áz ellentmondás feloldása a dokumentumban könnyen felfedezhető, hiszen azokat az értékeket sorolja, amelyek egy marxista alapon álló, a demokratikus szocializmust cé­lul tűző párt tagjainak hitükből, meggyőződésükből faka­dóan elfogadhatók. És nem csupán a párt tagjainak. Az MSZMP kormányzó párt lévén, s jövőjét illetően, bevallot­tan meghatározó szerepre törekedve nem adhat szűk párt­programot. Csak olyan célokat jelölhet meg, amelyek von­zóak a pártonkívüliek számára is. „Mire törekszik...” olvasható a címben, tehát nem a mos­tani állapotot regisztrálja. A mai gyakorlat és a program pontjai között helyenként könnyű ellentmondást felfedez­ni. Éppen az átmenetiség velejárója, hogy régi és új voná­sok keverednek, vagy még pontosabban — hiszen régi és új önmagában nem értékmérő — a helyesnek vélt elgon­dolásokkal ellentétes tények terhelik a változásokat. A rea­litások visszafogottságra, az illúziók mellőzésére kötelez­nek. A következő években ugyanis folyamatosan számot ad az MSZMP arról, hogy meghirdetett törekvései szerint po­litizált-e. Az új szervezetek pillanatnyi előnye, hogy mind bírálatukban, mind céljaikban lehetnek „merészebbek”, mindaddig, amíg a kormányzás felelősségében nem osztoz­nak. A program mindenekelőtt politikai elhatározásokat tar­talmaz. Jószerivel semmit nem részletez, mindössze a cím­szavakat, a programpontokat értelmezi. A Központi Bizott­ság ülésén felszólaló kormánytagok néhány részletet oly módon erősítettek meg, hogy azok egybeesnek a kormány szándékaival, sőt, a kormányzat jelentős előmunkálatokon jutott túl példának okáért a szociális és egészségügyi, a környezetvédelmi kérdésekben. Azaz: a párt és a kormány törekvései ezúttal összhangban vannak. Mondhatni, most így természetes. Ám a dokumentum arra is példa, hogy a feladatok elhatárolása nemcsak deklarált, hanem gyakor­lattá vált. A párttestület nem foglalt állást ugyanis abban, hogy mit tegyen a kormány (vagy az Országgyűlés, a szak- szervezetek stb.), csak azt rögzíti, ami a pártra tartozik. N yilván sokan észrevették azt is, hogy a dokumentum és az alternatív szervezetek szándéknyilatkozatai több pontban is találkoznak. Imitt-amott már arról is hallhattunk, olvashattunk, hogy az MSZMP „átvesz” a versenytársaktól. Valójában egyes kérdések — sőt, vála­szok — hasonlósága elkerülhetetlen. Az ország gazdasági- társadalmi helyzete ugyanis a szándékoktól függetlenül lé­tezik, s nyilván a különböző indíttatású politikai tényezők egyike sem mellőzheti a legfontosabb ismérveket. A különb­ség a megközelítés módjában és a válaszokban, a részletes válaszokban kiváltképp — mutatható majd ki. Nem a hely­zetet lehet felfedezni, feltárni, nem a radikális megújulást propagálni, hiszen azon túljutottunk. A hasonlóság egyéb­ként a remélt megegyezésekre adhat esélyt. és társadalmi fellendülésért Március idusa az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden ma­gyar »emberben. Az idén márciusi 15-e im­már Ipiros betűs nemzeti !és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nem­zeti /összetartozás , az egymásrautaltság és az összefogás jelképe, lehetőség arra, hogy mindenki '— lelkiismerete szerint, gon­dolkodásmódjának megfelelően és á törvé­nyes keretek között — a maga módján ünnepeljen, A függetlenségért, a demok­ráciáért, a haladásért sokféleképpen lehet szólni és tenni <— ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, már­cius 15-ei megemlékezésekre. Szerdán reggel Budapesten a nemzetiszínű zászlókkal díszített Hősök terén, a ma­gyar hősök emlékművénél csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- egysége. Fél kilenckor fel­harsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A Him­nusz elhangzása után az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tisz­teletére koszorúkat helyeztek eüi az emlékművön a> Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, az Országgyűlés, a Minisztertanács nevében. Ez­után a Kossuth téren folyta­tódott a megemlekezés. A 141 évvel ezelőtti események­re emlékezve koszorút he­lyeztek ea Kossuth Lajos szobránál. A Nemzeti Múzeum oszlo­pait átfogó hatalmas kokár­da; a múzeum' főlépcsőjét lezáró fal tetején lobogó láng; magasba emelkedő transzparensek több tízezer­nyi er?,.ber a Magyar Nem­zeti Múzeum előtt — az idei múzeumikerti nagygyűlés mé­reteiben minden eddigit fe­lülmúlt és programjában is éltért a megszokottól. A nagygyűlés kezdetén — 11 óraikor — harang kon- dult. A múzeum oszlopai kö­zött díszegyenruhás katonák sorakoztak fel, kezükben; a nemzetiszínű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, szólítva az elnökséget, amely­nek soraiban ott voltaik a Hazafias Népfront, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt és Ifjúsági Mozga­lom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyarországi egyházak, a fegyveres erők és testületek, vailamimt. a Petőfi Társaság képviselői. Ezt követőeoi, Huszár lát­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, a nagygyűlés elnöke ünnepi megnyitójában a legJ szebb nemzeti ünnepnek ne­vezve március 15-ét, köszönd tötte a nagygyűlés minden résztvevőjét, a hazánkban és Magyarország határain túl élő magyarokat, a Duna menti népeket, mindazokat, akik i'41 évvel ezelőtt és az­óta is összefogva küzdöttek szabadságukért. Huszár István megnyitó szaval után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György, az' elnökség tagja lépett a mikrofonhoz. A Független Kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlevők­höz. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, áWammániisz- ter mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta; tanul­nunk kell a történelmi múlt­ból és a közelmúltból is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történel­münk zavaraiban. A márciu­si eszmékből nem kevés fel­adatat a ma élő nemzedék örökalt, mi valamennyiem. Hazánikban a néphatalmat új módon, jobban, és telje­sebben kell érvényre juttat­ni az eddiginél, a márciusi eszmék iránymutatóam segí­tenek ebben. Felismertük, megtanultuk, hogy mápjogo- kat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá mere­vedhet. A népfelség elvét a sza­bad választásokon alapuló képviseleti demokrácia ké­pes igazán megvalósítani a mai Magyarországon, ezen az alapon működhet igazán fe­lelős kormányzat. Ez felett meg, a nemzeti érdeknek, ezúton lehet a szocializmus eszméit is legjobban alkal­mazni honi viszonyainkra. Mostani megújulásunkat — a törvényhozást, a cselek­vést és a gondolatformálást — egy időben, egymáshoz kapcsolódva kell végbevin­nünk az Országgyűlésben és az önkormányzatokban, de a gyárakban és a földeken ,is, az iskolákban és a művelt­ség házaiban. Akkor lesz, akkor lehet osztályrészünk a siker, ha demokratikus poli­tikánkból gazdasági erőfor­rást is nyerünk, ha gazdasá­gunk haladását politikai ügy- gyé tesszük, ha művelődés­ügyünket pedig a felvilágo­sult politika és a modern gazdaság táptala jaként hasz­nosítjuk. Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi magyar jövő felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell megbirkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizá­lásra ahhoz, hogy az érde­kek és a nézetek sokfélesé­géből. egyirányú cselekvés formálódhasson. Fel kell is­mernünk, hogy sok minden­ben nem léptünk még iga­zában a boldogulás útjára, még a válságok buktatóin igyekszünk átjutni, a bürok­rácia bozótján is át kell küz­deni magunkat, hogy oda­juthassunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány együttműködésre, szövetség­re hívja a magyar haladás minden hívét és támogató­ját, a válság elhárításáért, a távlatos reformok sikerre viteléért, a gazdasági és tár­sadalmi fellendülésért, a . nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szo­cializmusért, — zárta ünne­pi beszédét Nyers Rezső. Tizenkét órára, a déli ha- rangszóra a Március 15-e tér, az Erzsébet híd pesti hídfője és a Duna-korzó zsú­folásig megtelt az ünneplők­kel, akik a 31 független szervezet megemlékezésére jöttek, a Petőfi-szoborhoz. Majd az ünneplő tömeg nemzetiszínű zászlók alatt a Szabadság térre vonult. Itt először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által alá­írt 12 pontot. Majd az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar te­levízió! feliratú transzpa­renst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes lefoglalását. Sorra járták az emlékhelyeket, elhelyezték a megemlékezés virágait. Győrött ünnepi nagygyű­lésen emlékezitek meg márci­us 15-ről, a szónok Poz&gay Imre, a Politikai Bizottság tagja volt. Pécsett pedig Nagy Sándor, a SZOT főitit­kára mondott ünnepi beszé­det. Salgi Emléktábla a hős honvédeknek A korábban megalakult operatív bizottságok szer­vezésében Nógrád megye te­lepülésein is megemlékeztek 1848—49. jéles eseményeiről. A Hazafias Népfront ünnep­ségeket összesítő listája több mint hétven települést sorol fel, a programokban megem­lékezés, irodalmi műsor, ko­szorúzás szerepelt. Az opera­tív bizottságok szervezése­kor is nyilvánosságra ho­zott állásfoglalás szerint, a szerveződő alternatív mozgal­mak az ünnepségeken való közös részvétel mellett dön­töttek, éttől a kisgazdapárt pásztói szervezete határolta el magát. „Emlékeztetőül az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc salgótarjáni és Nóg­rád megyei hős honvédéi­nek — Salgótarján közön­sége, 1989.” — Ezzel a fel­irattal márványtáblát avat­tak március 15-én a nógrádi megyeszékhelyen, s ez az esemény volt Salgótarján központi ünnepi rendezvé­nye. Az ünnep tiszteletére zászlódíszbe öltözött a vá­ros, a nemzeti színű lobogóik (Folytatás a 2. oldalon.) Salgótarjánban, a Madách gimnázium előtti téren több mint ezren vettek részt a hon* védek előtt tisztelgő emléktábla avatásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom