Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 64. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK ' Mi foglalkoztatja a képviselőt? (5. oldal) Egy héten belül bejegyzik az új céget (5. oldal) Labdarúgás, megyei I. osztály . ______________________(5. oldal)___________________. E RTEKLISTA A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közreadott, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott program szinte címszavakban, jel" szószerűen fogalmazza meg a jelen és a közeljövő kérdé" seinek felfogását, a lehetséges válaszokat. • • \ . Ünnepi megemlékezések március 15-én Szövetség a gazdasági A politikai pártok történetében nem egyedülálló az ilyen tömörségű dokumentum, rendre akkor látnak napvilágot, amikor egyszerű, világos állásfoglalás szükséges, bonyolult, ellentmondásos helyzetben. A mostani dokumentum ilyen körülmények között, ilyen céllal született. Előzményeit jól ismeri a közvélemény. A májusi pártértekezleten elfogadott állásfoglalás a párt gyökeres megújulását határozta el. Az utána következők — központi bizottsági ülések, különböző szintű pártértekezletek — a folyamat állomásainak tekinthetők. Döntő jelentőségű volt a Központi Bizottság február 10—11-én kialakított, a párton belüli eszmecserék tanulságait tükröző határozata: a társadalmi-gazdasági átalakulás hazánkban többpártrendszerben valósítható meg. Bizonyos értelemben a májusi pártértekezlet meghaladása is a többpártrendszer elfogadása és szorgalmazása, hiszen akkor még a pluralizmus egypárt- rendszerben történő érvényesüléséről volt szó. A gyakorlat rácáfolt a hipotézisre, a politikai nézetkülönbségek olyan szerveződésekben jelentek meg, amelyek vagy azonnal párttá nyilvánították magukat, vagy működésükben lelhetők fel a párttá alakulás csírái. E tények figyelmen kívül hagyása növelné a társadalmi bizonytalanságot. Más kérdés, hogy a leendő pártok a készülő párttörvény szerint lépnek majd a politika porondjaira, most keresik tömegbázisukat, formálják programjukat. Az MSZMP mindenesetre versenyhelyzetbe került, ami már önmagában is elégséges indok egy röviden összegző állásfoglalás elkészítéséhez. A másik — az előbbitől nem független — késztetés: magának a pártnak a megújulása is megkívánja, hogy pontosan elhatárolja magát a múlt hibáitól, tévedéseitől, és kinyilvánítsa, mit tekint a mozgalom értékeinek. A májusi pártértekezletet követő központi bizottsági üléseken szinte minden alkalommal megfogalmazódott az igény : a párttagságot, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre adjon világos választ .. testület, ezzei c:gy látszólagos ellentmondást is feloldva. Nevezetesen azt, hogy az MSZMP alulról építkező, politizáló párt, amelynek minden lényegi döntése, a párttagság véleményén alapulhat. Nincs helye többé a párttagok megkérdezése nélkül hozott határozatoknak. Ebből a logikai láncból azonban nem hiányozhat az sem, hogy végül is a legátfogóbb kérdésekben egységes felfogásnak kell érvényesülnie, e nélkül nincs politikai párt. Alapszervezetek, különböző szintű testületek sürgették: az eszmei fogódzókat, a napi politizálás elvi megalapozottságát. Áz ellentmondás feloldása a dokumentumban könnyen felfedezhető, hiszen azokat az értékeket sorolja, amelyek egy marxista alapon álló, a demokratikus szocializmust célul tűző párt tagjainak hitükből, meggyőződésükből fakadóan elfogadhatók. És nem csupán a párt tagjainak. Az MSZMP kormányzó párt lévén, s jövőjét illetően, bevallottan meghatározó szerepre törekedve nem adhat szűk pártprogramot. Csak olyan célokat jelölhet meg, amelyek vonzóak a pártonkívüliek számára is. „Mire törekszik...” olvasható a címben, tehát nem a mostani állapotot regisztrálja. A mai gyakorlat és a program pontjai között helyenként könnyű ellentmondást felfedezni. Éppen az átmenetiség velejárója, hogy régi és új vonások keverednek, vagy még pontosabban — hiszen régi és új önmagában nem értékmérő — a helyesnek vélt elgondolásokkal ellentétes tények terhelik a változásokat. A realitások visszafogottságra, az illúziók mellőzésére köteleznek. A következő években ugyanis folyamatosan számot ad az MSZMP arról, hogy meghirdetett törekvései szerint politizált-e. Az új szervezetek pillanatnyi előnye, hogy mind bírálatukban, mind céljaikban lehetnek „merészebbek”, mindaddig, amíg a kormányzás felelősségében nem osztoznak. A program mindenekelőtt politikai elhatározásokat tartalmaz. Jószerivel semmit nem részletez, mindössze a címszavakat, a programpontokat értelmezi. A Központi Bizottság ülésén felszólaló kormánytagok néhány részletet oly módon erősítettek meg, hogy azok egybeesnek a kormány szándékaival, sőt, a kormányzat jelentős előmunkálatokon jutott túl példának okáért a szociális és egészségügyi, a környezetvédelmi kérdésekben. Azaz: a párt és a kormány törekvései ezúttal összhangban vannak. Mondhatni, most így természetes. Ám a dokumentum arra is példa, hogy a feladatok elhatárolása nemcsak deklarált, hanem gyakorlattá vált. A párttestület nem foglalt állást ugyanis abban, hogy mit tegyen a kormány (vagy az Országgyűlés, a szak- szervezetek stb.), csak azt rögzíti, ami a pártra tartozik. N yilván sokan észrevették azt is, hogy a dokumentum és az alternatív szervezetek szándéknyilatkozatai több pontban is találkoznak. Imitt-amott már arról is hallhattunk, olvashattunk, hogy az MSZMP „átvesz” a versenytársaktól. Valójában egyes kérdések — sőt, válaszok — hasonlósága elkerülhetetlen. Az ország gazdasági- társadalmi helyzete ugyanis a szándékoktól függetlenül létezik, s nyilván a különböző indíttatású politikai tényezők egyike sem mellőzheti a legfontosabb ismérveket. A különbség a megközelítés módjában és a válaszokban, a részletes válaszokban kiváltképp — mutatható majd ki. Nem a helyzetet lehet felfedezni, feltárni, nem a radikális megújulást propagálni, hiszen azon túljutottunk. A hasonlóság egyébként a remélt megegyezésekre adhat esélyt. és társadalmi fellendülésért Március idusa az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar »emberben. Az idén márciusi 15-e immár Ipiros betűs nemzeti !és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti /összetartozás , az egymásrautaltság és az összefogás jelképe, lehetőség arra, hogy mindenki '— lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és á törvényes keretek között — a maga módján ünnepeljen, A függetlenségért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképpen lehet szólni és tenni <— ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre. Szerdán reggel Budapesten a nemzetiszínű zászlókkal díszített Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz- egysége. Fél kilenckor felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A Himnusz elhangzása után az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek eüi az emlékművön a> Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés, a Minisztertanács nevében. Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlekezés. A 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve koszorút helyeztek ea Kossuth Lajos szobránál. A Nemzeti Múzeum oszlopait átfogó hatalmas kokárda; a múzeum' főlépcsőjét lezáró fal tetején lobogó láng; magasba emelkedő transzparensek több tízezernyi er?,.ber a Magyar Nemzeti Múzeum előtt — az idei múzeumikerti nagygyűlés méreteiben minden eddigit felülmúlt és programjában is éltért a megszokottól. A nagygyűlés kezdetén — 11 óraikor — harang kon- dult. A múzeum oszlopai között díszegyenruhás katonák sorakoztak fel, kezükben; a nemzetiszínű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, szólítva az elnökséget, amelynek soraiban ott voltaik a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyarországi egyházak, a fegyveres erők és testületek, vailamimt. a Petőfi Társaság képviselői. Ezt követőeoi, Huszár látván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a nagygyűlés elnöke ünnepi megnyitójában a legJ szebb nemzeti ünnepnek nevezve március 15-ét, köszönd tötte a nagygyűlés minden résztvevőjét, a hazánkban és Magyarország határain túl élő magyarokat, a Duna menti népeket, mindazokat, akik i'41 évvel ezelőtt és azóta is összefogva küzdöttek szabadságukért. Huszár István megnyitó szaval után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György, az' elnökség tagja lépett a mikrofonhoz. A Független Kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlevőkhöz. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, áWammániisz- ter mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta; tanulnunk kell a történelmi múltból és a közelmúltból is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történelmünk zavaraiban. A márciusi eszmékből nem kevés feladatat a ma élő nemzedék örökalt, mi valamennyiem. Hazánikban a néphatalmat új módon, jobban, és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi eszmék iránymutatóam segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk, hogy mápjogo- kat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá merevedhet. A népfelség elvét a szabad választásokon alapuló képviseleti demokrácia képes igazán megvalósítani a mai Magyarországon, ezen az alapon működhet igazán felelős kormányzat. Ez felett meg, a nemzeti érdeknek, ezúton lehet a szocializmus eszméit is legjobban alkalmazni honi viszonyainkra. Mostani megújulásunkat — a törvényhozást, a cselekvést és a gondolatformálást — egy időben, egymáshoz kapcsolódva kell végbevinnünk az Országgyűlésben és az önkormányzatokban, de a gyárakban és a földeken ,is, az iskolákban és a műveltség házaiban. Akkor lesz, akkor lehet osztályrészünk a siker, ha demokratikus politikánkból gazdasági erőforrást is nyerünk, ha gazdaságunk haladását politikai ügy- gyé tesszük, ha művelődésügyünket pedig a felvilágosult politika és a modern gazdaság táptala jaként hasznosítjuk. Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi magyar jövő felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell megbirkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizálásra ahhoz, hogy az érdekek és a nézetek sokféleségéből. egyirányú cselekvés formálódhasson. Fel kell ismernünk, hogy sok mindenben nem léptünk még igazában a boldogulás útjára, még a válságok buktatóin igyekszünk átjutni, a bürokrácia bozótján is át kell küzdeni magunkat, hogy odajuthassunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány együttműködésre, szövetségre hívja a magyar haladás minden hívét és támogatóját, a válság elhárításáért, a távlatos reformok sikerre viteléért, a gazdasági és társadalmi fellendülésért, a . nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmusért, — zárta ünnepi beszédét Nyers Rezső. Tizenkét órára, a déli ha- rangszóra a Március 15-e tér, az Erzsébet híd pesti hídfője és a Duna-korzó zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel, akik a 31 független szervezet megemlékezésére jöttek, a Petőfi-szoborhoz. Majd az ünneplő tömeg nemzetiszínű zászlók alatt a Szabadság térre vonult. Itt először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Majd az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió! feliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes lefoglalását. Sorra járták az emlékhelyeket, elhelyezték a megemlékezés virágait. Győrött ünnepi nagygyűlésen emlékezitek meg március 15-ről, a szónok Poz&gay Imre, a Politikai Bizottság tagja volt. Pécsett pedig Nagy Sándor, a SZOT főititkára mondott ünnepi beszédet. Salgi Emléktábla a hős honvédeknek A korábban megalakult operatív bizottságok szervezésében Nógrád megye településein is megemlékeztek 1848—49. jéles eseményeiről. A Hazafias Népfront ünnepségeket összesítő listája több mint hétven települést sorol fel, a programokban megemlékezés, irodalmi műsor, koszorúzás szerepelt. Az operatív bizottságok szervezésekor is nyilvánosságra hozott állásfoglalás szerint, a szerveződő alternatív mozgalmak az ünnepségeken való közös részvétel mellett döntöttek, éttől a kisgazdapárt pásztói szervezete határolta el magát. „Emlékeztetőül az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc salgótarjáni és Nógrád megyei hős honvédéinek — Salgótarján közönsége, 1989.” — Ezzel a felirattal márványtáblát avattak március 15-én a nógrádi megyeszékhelyen, s ez az esemény volt Salgótarján központi ünnepi rendezvénye. Az ünnep tiszteletére zászlódíszbe öltözött a város, a nemzeti színű lobogóik (Folytatás a 2. oldalon.) Salgótarjánban, a Madách gimnázium előtti téren több mint ezren vettek részt a hon* védek előtt tisztelgő emléktábla avatásán.
