Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK • # Ünnepi megemlékezések március 15-én (Folytatás a 1. oldalról.) mellett elhelyezték a forradalmat jelképező vörös zászlókat is. A délelőtti Petőfi-emlék- túra után előadássali folytatódott az eseménysorozat: a Madách Gimnázium aulájában dr. Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója ,,1848-ról 1949ben” címmel szólt a hallgatósághoz. A történelmi visz- szapillantás egyik vezérlő gondolata a mának is szóló tanulságok felvillantása volt. Az előadás nagy teret szentelt a Batthyány-kormánv tevékenységének. Egyik erényeként említve, hogy szerves egységben kezelte a múltat és a jelent a jövővel. Dr. Varga János megállapítása szerint, ez a tény az utókornak szóló üzenettel is bír. Délután három óra előtt a Madách Gimnázium környékén negyvennyolcas dalok invitálták a résztvevőket az ünnepségre, a támfal fölötti mellvéden elhelyezett két hatalmas kokárdát a gimnazisták csaknem száz selyemlobogója fogta közre. A kis téren és a környező utcákban több mint ezren gyűltek össze, igen sokán pedig a házak ablakaiból kísérték figyelemmel az eseményeket. Harsona felhívójele után Sándor Zoltán mondta el Kölcsey Himnuszát, majd Rozgonyi István vezényletével a Bolyai Gimnázium vegyes kara a forradalom és szabadságharc dalaiból adott elő. Ismét Sándor Zoltán lépett a mikrofonhoz, tolmácsolva Babits Mihály Petőfi koszorúi című költeményét. Nagy sikert aratott a Miin ár Pál vezette Nógrád táncegyüttes kompozíciója, a Toborzó az ünnep szellemiségéhez is jól illő hangulatot teremtett. Utassy József Zúg március című versével Csank Csaba zárta a méltán sikert aratott műsort. majd Petesházi Gábor, a.Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a közönséget. A népes publikum sorában ott voltak az MSZMP, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsok, üzemek és tan*. intézetek képviselői, megjelentek a demokrata fórum és a Münnich Ferenc Társaság helyi szervezetének tagjai. Ünnepi megemlékezést Laczkó Pál, a Palócföld c. folyóirat szerkesztője monA Nógrád táncegyüttes Toborzó című tánckompozíció- ja igazi közönségsikert aratott. dott, elöljáróban arra utalva, hogy az emléktábla- avatás a kegyelet érzésének köszönhető. A 141 évvel ezelőtti eseményeket idézve, az ifjúságot a nagy nap cselekvő részeseinek nevezte. Az ünnep változó tartalmára való utalást követően^ a megállapítás így’ hangzott: Salgótarján mai felbuzdulása nem lehet lanyhább, mint az egész országé. Erre kötelez bennünket a megye reformkori és 1848-as múltja is. Az emléktábla nem legendák, hanem tényék előtt tiszteleg. A Nógrádi önkéntes Ezred néven ismert alakulat 1200 főt számlált, a megyei választmány a hadba induló katonáit kiválóan' felszerelte, sorsukat végig figyelemmel kísérte. A zászlóalj katonái Pákozdtól Világosig harcoltak. A gerilla- harcot kezdő, helyben maradó' nemzetőrség és a népfelkelők több mint 4000 személyt tettek ki. A nógrádiak pedig a fegyvert csak Világos után másfél hónappal — 1849. szeptember 29-én — rakták le. Pontos információik vannak, erre Salgótarján területén került sor. A krónikához tartozik az is, hogy mintegy 1300 fegyvert fogatokra pakolták és - a völgy minden kijáratán titkos rejtekhelyekre szállították. Beszéde befejező részében a szónok kinyilvánította: mától napjaink közakarata szerint a megye népének helytállására emlékeztet a felavatandó tábla. Tisztelegve eleink tettei előtt. Dr. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgaaz emléktábláról, Sándor Zoltán szavai nyomán pedig a messzebb állók is megismerhették a bevezetőben idézett feliratot. Az ünnepélyes pillanat után, igazán impozáns külsőségek között koszorúzás következett. A Bolyai Gimnázium vegyes kara által tolmácsolt forradalmi dalok hangjai mellett a műsor közreműködői kísérték a koszorúkat a frissen felavatott emléktáblához. A kegyelet és tisztelet koszorúit elhelyezték a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága, a Madách Gimnázium, a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezete, az MSZMP megyei és városi bizottsága, a Münnich Ferenc Társaság, a Palócföld szerkesztősége, és a városi tanács képviselői. Többen virágot helyeztek el, s az emlékhelyet avató ünnep a Szózattal ért véget. tója lei melle a fehér leplet Koszorúzás Salgótarján negyvennyolcas emlékhelyénél. Petőfi-emléktúra Idősebbek és fiatalok, több mint ezerkétszázan „zarándokoltak" tegnap Salgóra, adózni a forradalom és szabadságharc emlékének. A vár alatt, a nagy költő tiszteletére elhelyezett emléktábla mellett Varga György, a megyei természetbarát-bizottság elnöke tartott ünnepi beszédet, majd a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai adtak zenés, táncos, verses emlékműsort. Ezután pedig a város párt*, állami és társadalmi szervei, a megyeszékhely iskoláinak, valamint a jelenlévő alternatív szervezetek képviselői koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el a Nemzeti dal költőjének emléktáblájánál. Paszta ; Közös hang és cselekvés Irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi forradalomra a Kun Béla Általános Iskola diákjai. Félezer ember gyűlt össze Pásztó főutcáján a 48-as emlékoszlop körül, amikor tegnap délelőtt tíz órakor a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola énekkara a Himnusz elének- lésével megnyitotta a március 15'i városi ünnepséget. Ezután Fábián Ferenc elszavalta a Nemzeti dalt, majd Tari Ottó, a Hazafias Népfront Pásztó Városi Bizottságának titkára méltatta az ünnepet. Mint mondotta: 1848. március 15-én, a magyar történelem legszebb fejezete íródott. Közel másfél évszázad telt el a forradalom és szabadságharc óta, s ilyen hoszszú időszak távlatából is van hoz.zánk üzenete, legendás’ tettei ma is példaként ragyognak a magyarság nemzedékei előtt — mondotta ünnepi beszédének bevezetőjében. Az ünnep mai üzeneteként hangsúlyozta, hogy ma is nemzeti összefogásra van szükség. Országunk .jövője múlik azon, mennyire vagyunk képesek egymással közös hangot találni, közösen cselekedni. Az 1848-as események felidézése alkalmat nyújt az őszinte szóra, hiszen azok magyarságunk, nemzeti létünk legitimitását, európaiságunkat hordozzák. Ennek kapcsán nemzeti közmegegyezésről, egyének és tömegek által megvalósuló egységről, a társadalom által ellenőrzötten működő politikáról kell beszélni. Március 15-e méltó örökség a magyarság, a nemzet, s mindannyiunk számára, — folytatta ünnepi köszöntőjét. Olyan minta, amely vezetni tudja gondolati ta- pogatódzásunkat. Napi feladatainkban, konfliktusainkban való eligazodáshoz elődeink, múltunk ismerete segíthet hozzá. A forradalmi eseményék vállalása ma azt is jelenti, hogy kiállunk az intézmény rendszer-korszerűsítés mellett, hogy részt vállalunk az új nemzeti köz- megegyezés folyamatában, vállaljuk a nyilvánosság előtti érdekütközést, s, hogy képviseljük a gondolatok és vélemények szabad áramlásának szükségességét. Ünnepi megemlékezésében végezetül Illyés Gyulát idézte: „A szabadság semmiféle nemes virága, fája, növénye, nem él meg ápolt kertje: a nemzet nélkül”. Hosszú évek után ismerjük fel, hogy a kertbe új virágokat, fákat kell telepítenünk. S olyan kertészekre van szükségünk, akik önzetlenül, de szakértelemmel végzik munkájukat. Tari Ottó köszöntőjét követően a 48-as emlékoszlopnál Pásztó város lakossága nevében a Hazafias Népfront városi bizottsága, az ifjúság nevében a KISZ városi bizottsága és az úttörőszövetség pásztói elnöksége helyezte el a megemlékezés koszorúit. Ezután a Kun Béla Általános Iskola irodalmi összeállításával emlékezett a 48-as forradalom ■ és szabadságharc eseményeiről. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Batonyterenye : Méltóképpen ünnepelni Zsúfolásig megtelt a március 15-i ünnepi nagygyűlés kezdetére a Bányász Művelődési Ház Bátonyterenyén. Délután' három órakor a Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség, a Bartók Béla Általános Iskola kórusa énekelt. A település lakosságát Molnár Béláné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, s kiemele annak a jelentőségét. hogy hosszú évtizedek óta most első ízben munkaszüneti1 nap március legszebb ünnepe. Dr. Koós István tanácselnök-helyettes, az ünnepség szónoka bevezetőjében Bá- tonyterenye életében 's történelmi időpontnak nevezte az idei március 15-ét, amikor is immár a település városi rangot kapott. Az ember dolga, hogy szabad legyen, s ez a dolga a nemzetnék is — e felismerés tudatosult a 141 évvel ezelőtti események hőseiben — kezdte ünnepi beszédét. Ezután felidézte a nemzet viszontagságos történelmének tragikus napjait és dicső hagyományait, s ez utóbbiak közül is kiemelkedő március idusa, a vértelen forradalom. Felidézve az 1848-as március eseményeit és történelmi neveit, tanulságul hangsúlyozta, hogy a szilárd jellem, becsületesség, a tiszta erkölcs és közélet rendünk alapja, amely tudással felvértezve eszköze a haladásnak. Ma éles viták folynak közelmúltunk értékelésében — folytatta a szónok —, a bizalom- és hitvesztés. gazdasági és szociális nehézségek tapasztalhatók a társadalomban. Éppen ezért fceflil ma jól tudni választanunk s okosan gazdálkodnunk, hiszen csak így lehetünk részesei egy haladó társadalom építésének. Beszédében Koós István emlékeztetett arra, hogy a tavaly májusi pártértekezlet óta többéves lemaradást hoztunk be a társadalmi élet terén, a politikai intézményrendszer reformjában, de a gazdaság felzárkózása nélkül ez csa;k átmeneti lehet. Lélekben, erkölcsben, szellemben váljanak nagy néppé, ez. a kis népek lehetősége — .idézte Illyés Gyula szavait beszédében, majd a közös cselekvés és felelősség- vállalás jelentőségére utalt. A Váci Mihály Gimnázium diákjai irodalmi műsorukkal a 141 évvel ezelőtti eseményeket idézték. Majd Stork Gábor városi KISZ-titkár az* zal zárta az ünnepet, hogy ezen a napon a legnemesebb szándék csak az lehet: méltóképpen ünnepelni. A Szózat eléneklése után a mihály- gergei Ipoly' néptálncegyüttes adott nagy sikerű műsort az ünnepség résztvevői előtt. (Folytatás a 3. oldalon.) è A város lakossága tVs az ifjúság nevében koszorúztak Pász" tón a 4X as emlékoszlopnál.
