Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

2 NÖGRÄD 1989. MÁRCIUS 15., SZERDA „Imi egykor Kitett vágy volt, n valóság" Városi rangot kapott Rétság Dr. Gál Zoltán átadja a várossá nyilvánításról szóló okle­velet. Fotó: Bábel László Ülést tartott az NISZMIB Politikai Bizottsága Március 29-re összehívták a Központi Bizottságot A felületes szemlélőnek ta­lán fel sem tűntk milyen napra ébredt március 14-én, nemzeti ünnepünk előesté­jén Rétság, ez a csaknem 4800 lélekszámú nyugait-nóg- rádi település. Csak a hely­beliek a megmondhatói, mi­lyen lázas készülődés folyt itt már hosszú hetek óta, egészen tegnapig, amikor is az ünnepélyes várossá ava­tásra gyülekeztek az ott lakók, az Asztalos János Művelődési Központban,. A nevezetes eseményt meghívottak körében ünne­pelnék a párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, a a település lakói. Az ün­nepi tanácsülésen az elnök­ség soraiban foglalt helyet dr. Gál holtán belügyminisz­ter-helyettes, Devcsics Mik­lós, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottságának első tit­kára, dr. Körmendy József, a Nógrád Megyei Tanács elr nőké, Skoda Ferenc rendőr ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, veze­tője is. , A felcsendülő ünnepi nyi­tánnyal! és nemzeti Himnu­szunkkal vette kezdetét az ünnepség, melynek vendé­geit Gresima István, Rétság Város Tanácsának elnöke meleg szavaikkal üdvözölte, majd elsőként köszöntötte az újabb fontos állomásá­hoz érkezett települést, az ott élőket. Beszéde beveze­tőjében emlékeztetett a tör­ténelmi múlt nevezetes ese­ményeire: a település meg­létét dokumentáló XIII. szá­zadbeli első írásos adatokra. Gresina István ezek után megemlítette azokat a fel­adatokat, .amelyeket terven felül teljesítettek az utóbbi időben. Sikereikhez sorolta az idegenforgalom fellendü­lését is, amit egy másik hozzászóló találóan így fo­galmazott : „Bánk kaput nyi­tott az országra”. — Mind­ezek patinás arculatot, meg­határozott karaktert adnak Rétságnak, s ugyanakkor szebb, emberibb, kulturál­tabb életfeltételeket az ott élőknek — mondta végeze­tül a városi tanács elnöke. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Miniszterta­nács nevében dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes kö­szöntötte az ünnepi tanács­A megemlékezés és a tájé' koz tatás volt a célja annak a munkásgy ülésnek, amely et a Salgótarjáni Síküveggyár dolgozói tartottak kedden kora délután, a Gerely es Endre Ifjúsági és Művelődési Házban. Takács Gyula, a szakszer­vezet; bizottság titkára kö­szöntötte a nagyszámban je­lenlévőket, köztük Füssy Jó­zsefet, a megyei pártbizott­ság titkárát és Plachy Pé­tert, a városi pártbizottság éllső titkárát, majd méltatta áz 1848—1849'es forradalom és szabadságharc jelentőségét. Ezultán dr. Juhász Gyula igazgató adott tájékoztatást a gyár idei terveiről és hosszú- itávú fejlesztési elképzelései­ről. Többek között elmondta: a .tavalyi kiváló eredmények után az idén még magasabb színvonalon kívánnak termel­ni és gazdálkodni, Erre vo­natkozóan néhány mutató: az előirányzott , árbevétel meghaladja az 1,8 milliárd forintot, a célul tűzött tőkés export több mdnt 7 millió dollár, á tervezett nyereség minimum 200 millió forint. ülés résztvevőit. Beszédében a várossá nyilvánítás szám­szerűsíthető mutatóinak számba vétele mellett, hang­súlyozta azt a szellemiséget, amit ez a település hordoz, s, ami egyik fontos feltétele a várossá válásnak, ugyanak­kor előmozdítója az ország fejlődésének. Dr. Gál Zoltán így zárta gondolatait: a vá­rosnak legyen, vidéke, kör­nyezete, amiért felelősséget vállal. Legünnepélyesebb pilla­natához érkezett ezzel. az esemény: a betügyminisztier- helyet.tes jókívánságai kísé­retében átadta a várossá nyilvánításról szóló okleve­let Gresina Istvánnak, a városi tanács elnökének. — Az elismerés, az a tény, hogy Rétság megérett a vá­rosi funkciók gyakorlására, Rétság, Bánk és Tolmács ün­nepe — mondta beszédében, dr. Körmendy József, a Nóg- rád Megyei Tanács elnöke. Majd szólt arról a figyelem­reméltó fejlődésről, ami töb­bek között a közigazgatás területén valósult meg ezen a településen. Dr. Győri Sándor, a Balas­sagyarmati Városi Tanács elnöke a tudatos település- fejlesztési politikát, a la­kásprogram sikeres megva­lósítását, § ezt a tenni aka­rást emelte ki hozzászólásé­ban, amely karaatozitalthaitó lesz ebben a városban is. Dr. Varga József, az MSZMP Rétság Városi Bizottságának első titkára annak a fejlő­désnek az igazi mozgatóját —, amelynek eredményeként A nem ikis feladat végre­hajtása megköveteli a haté­konyabb munkát, a költsé­gek mérséklését, a vesztesé­gek csökkentését, a közös felelősségvállalást. Annak, aki képtelen a nagyobb kö­vetelményeknek megfelelni, nincs helye a gyárban, le­gyen az vezető vagy beosz­tott. I Bár az elmúlt két és fél hónapban voltak kisebb gondok az alapüveggyártá s- ban, a hőszigetelő- és a ra­gasztott üveg termelésében, az eredmények igazolják: a kollektíva felvette a maga­sabb fordulatszámot, tud él­ni az önállóság lehetőségé­vel. A környék gazdálkodó egységeinek dolgozóinál’ job­ban ;s élhetnek majd a sík- üvegesek, mert április else­jéitől1 15 százalékos alapbér­fejlesztésre kerül sor a gyárban. A tervezett nyere­ség túlszárnyalásakor to­vábbi béremelésre nyílik le­hetőség, éllernsúlyiozva ez­által az inflációt. A jövőről szólva az igaz­gató hangsúlyozta: korszerű­síteni kívánják az álapüveg szűkebb szülőföldje ilyen jelentős állomásához érke­zett —, az összefogásban je­lölte meg, amit tovább kell éltetni és erősíteni. Arra a kérdésre, hogy méltó-e Rét­ság a városi rangra, ezt a választ adta: igen is, nem is. Mert egyfelől ott a gyors fejlődés ténye, másrészt sok még az előttük álló meg­oldandó feladat. Srám András, a Hazafias Népfront Rétság Városi Bi­zottságának titkára, azt fo­galmazta meg, mit jelent ma városlakónak lenni, város­ban élni, Szegner László, a Nőtincsi Községi Közös Ta­nács elnöke arra mutatott rá: hoztak áldozatot a vá­roskörnyék falvai is azért, hogy Rétság várossá legyen. — Ami egykor féltett vágy volt ma valóság, — mondta meleg hangú beszédében Me­gyeri Károly. Az ünnepség záróakkord­ja kitüntetések átadása volt: Megköszönték azoknak a munkáját, akik a legtöbbet tették Rétságért. Búcsúzóul sokan megcso­dálták a . színpad közepén elhelyezett városi címert, mely kerek talpú, osztott me­ző jű pajzs. A kék mezőben levő ezüstszínű, háromka- réjú falevél a három köz­igazgatásilag egyesített köz­ség egységének, egyben a tájegység természeti, üdülő­helyi jellegének is jelképe. A pajzstalpnál látható domb­ív a Cserhát és a Börzsöny találkozásában fekvő hely­ség földrajzi helyére utal. termelését, gyarapítani az előállítható üvegeik választé- 'kót, s a célnak megfelelően hajtják majd végre várha­tóan 1991-ben a kemence re­konstrukcióját. Az üvegfel­dolgozás kapacitásának növe­lése érdekében új gépeket vásárol a gyár. s az erre a célra elnyert exportfejlesztő hitéi 1 millió 350 ezer dol­lár. Az edzeütüvegigyártás fejlesztése is szenepel aiz el­képzelések között, miként a járműiparnak is jobb üveget kíván gyártani a síküveg. Más vállalkozásokban is részit vesz a gyár, például vásáröl az üveggyapot rt. részvényeiből, szolgáltatást nyújt e vegyes vállalatnak, s japáln közreműködéssel üveg- fedőket akar készíteni. Az Ipari Minisizitáriium felvette a gyárat annak az ötvenhárom vállalatnak a sorába, ame­lyek cégbemutatóikat tarta­nak. Vagyis a SALGGLAS védjeggyel fémjelzett kollek­tíva kitűnő munkája révén belekerült a nemzetközi vér­keringésbe, s a magasszintű kívánalmaknak okvetlenül meg kell felelnie. Március 14-én, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspár Politi­kai Bizottsága. A testület áttekintette a politikai pártok alapításáról, az alkotmánybíróság felállí­tásáról, valamint a közigaz­gatási bíráskodáls bevezeté­séről készített előterjeszté­seket. A javaslatok zömét el­fogadta a további munka alapjául. Felkérte az előter­jesztőket, hogy a vitában elhangzottak figyelembevéte­lével rövid időn belül ké­szítsék el az állásfoglalás tervezetét. A Politikai Bizottság meg­vitatta Magyarország világ­gazdasági nyitásáról és KGST-kaposolaiiainlk gyöke­res megújításáról szóló élő­terjesztést. Egyetért azzal, hogy a mágyar gazdaságpoli­tika középpontjába' a világ­gazdasági nyitást 'kell he­lyezni. Ez csak a gazdaság liberalizálásia és a külgazda­sági fordulat révén érhető el. A nyitás főtétele továbbá a kemény, igényes belföldi Teleki László író, politi­kus nevét vette fel a pász­tói városi könyvtár, a név­adást a március 15'i ünnep­ségsorozat részeként tegnap tartották. A Tittel Pál Kol­légiumban Szőllősi Miklós könyvtárigazgató köszöntöt­te a település és Nógrád megye sok népművelőjét, in­tézményvezetőjét. Az esemé­nyen jelen volt. Szilágyi Al­bert, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, a városi tanácsot dr. Kovács Bertalan társadalmi tanács­elnök-helyettes képviselte. Teleki Lászlóra dr. Hor­váth István, á Nógrád me­gyei múzeumok igazgatója emlékezett. A Nógrád me­gyében ma élő értelmiség hogyan közelíthet Telekihez? — az előadó többek között erre a kérdésre válaszolt, amikor felvázolta a politikus arcképét. A hagyományaink­hoz való, ’gyákran nem kellő viszonyra utalva, dr. Horváth István példaértékűnek ne­vezte a névfélvételt, hiszen a Teleki Lászlóval kapcsola­tos kutatómunka is elszegé­nyedett 1945 után, a doku­mentumokat pedig nem pub­likálták. Ezért volt mér­földkő az öt évvel ezelőtti sziráki tanácskozás, amely­nek megállapításai ma is meghatározóak. Teleki szel­lemiségét ápolni kell, mai munkánkban is megőrzendő. Dr. Horváth István szólt a családról is, idézve azokat a jellemzőket, amelyek meg­határozó szerepet töltöttek be Teleki László későbbi éle­tében. A politikában a rea­litásérzék emelhető ki, a személyiségjegyek között ugyanakkor igen fontos a modern érzés, a nyitott fel­fogás, a belső szuverenitás. A megemlékezés természete­sen bő teret szentelt a poli­tikai pályafutás főbb állo­másainak, s a Nógrádhoz fűződő kapcsolatoknak. Az életrajz főbb adatai szerint gróf Teleki László 1811-ben született, első po­litikai szereplése Nógrád megye közgyűlésén zajlott le. versenypiac kiépítése. Elen­gedhetetlen KGSTűcapcso- lataimk újrafogadmazása is, minidemjefcelőtt a magyar- szovjet gazdasági kapcsola­tok gyökeres megújítása. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a pártoktatás 1989—1990. évi feladatait. A testület alapvetőnek tartja, hogy — igazodva az átme­neti helyzethez — a pártok­tatás tartalma és szerveze­ti keretei megváltozzanak. A pártoktatás középpontjá­ban a következő időszak­ban a „Mire törekszik az MSZMP?” cselekvési prog­ram áll. A pártmozgalom vezetői képzésének a koráb­binál jóval nagyobb mér­tékben szükséges kielégíte­nie a társadalmi igényeket.-A Politikai Bizottság meg­vitatta a KISZ XII. kong­resszusa előkészítésének legfontosabb politikai fel­adatait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Közpon­ti Bizottság soros ülése elé terjeszti. A párt egyetért az ifjúsá­gi szövetség politikai plat­Az 1843—44-i országgyűlés főrendi ellenzékének kiemel­kedő alakja, nemzetiségi kér­désben haladó álláspontot képviselve magyarok, romá­nok, szlávok szövetségén, egyenjogúságán fáradozott. 1848. szeptemberétől a ma­gyar kormány párizsi köve­te. A szabadságharc bukása után továbbra is ott maradt, hogy jó kapcsolatait felhasz­nálja a függetlenség ügye javára. 1860-ban való letartóztatá­sa után mint főrend ismét meghívást kapott az 1861. évi országgyűlésre, s azon­nal a szélső ellenzék vezé­re lett. Nógrádhoz, a szirá­ki családi kastélyhoz igen sok szállal kötődött. Amint gyermekkora, úgy utolsó út­ja is ide fűzi: öngyilkossá­gát követően — 1861. május 11-én — itt helyezték örök nyugalomra. forrójával 'és egyértelműen, határozottan támogatja azt. Az MSZMP meggyőződés­sel vallja, hogy a társadal­mi megújuláshoz nélkülöz­hetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése. A fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javításában érdemi vál­tozást azonban csak a kö­vetkezetesen végigvitt gaz­dasági és politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP olyan ifjúsá­gi szervezetek létrehozásá­ban érdekelt, amelyek a szo­cializmust elfogadó fiatalo­kat tömörítik és — a párt­tal politikai-stratégiai szö­vetségben — önállóan dol­goznak. Az MSZMP egyik legsürgetőbb feladatának tartja új, radikális -ifjúság- politika megfogalmazását, és végrehajtásának mi­előbbi megkezdését. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29- ére összehívja a Központi Bizottságot. A megemlékezés után Szi­láéi András, a megyei ta­nács művelődési osztályve­zető-helyettese, átadta Szőlllő- si Miklósnak a névfelvételt tanúsító oklevelet. Ezt kö­vetően a mozgalmi ház fa­lón — itt működik most a városi könyvtár — a Him­nusz és Vörösmarty Gondo­latok a könyvtárban című művének elhangzása után, leleplezték a „Teleki László Városi Könyvtár” feliratú táblát. Az ünnepség a ko­szorúzást követően a Szó­zattal fejeződött be. Az ün­nepi alkalomból dr. Kovács Bertalan, társadalmi tanács­elnök-helyettes köszöntötte a könyvtár dolgozóit: mél­tatva a tudatos fejlesztő munkát, befejezésül pedig további optimista lelkese- • dóst kívánt a kis kollektí­vának. Munkásgyülésen : megemlékezés és lájékezlalás A kiválasztottak között « __ a síküveggyár Névadás Pásztón Teleki László nevét vette fel a városi könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom