Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
1989. MÁRCIUS 2.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Latéit a «fàllalkozôk adôbeealldai hatdrldejje Az utcán áll a sor, kosárban hozzák a bizonylatokat Bosszú? Feltörték a Liget utcai postaládát Nyakunkban a sztrájk Vélemények a munkapadok mellől Néhány közelmúltbeli munkabeszüntetés az országban a sztrájkjog szabályozásának szükségességét sugallta az arra illetékes szerveknek. Az elmúlt hónapokban egy két felső' szintű — kormányzat—SZOT — csatározás után, amelyből legtöbbször csak az nem derült ki, miről folyik a vita, egyszer csak megszületett a sztrájktörvény tervezete. Az előzetesen közzétett napirend szerint a március 8-án kezdődő Országgyűlés tárgyalja a témát, s elvileg akár törvényt is alkothat a sztrájkról. Valószínűleg több hibája is van ennek a tervezetnek, amit remélhetőleg a parlamentben majd szóvá tesznek a képviselők, két dolog azonban egyenesen szembetűnő. Egy: amikor a sztrájkjog szabályozása szóba került, olyan elképzelések láttak napvilágot, hogy a tervezetet széles körű társadalmi vitára bocsátják. Nos, ezt most nem tapasztalhattuk. A másik: éppen a társadalmi vita elmaradása teszi, hogy úgy tűnik, éppen azokat nem kérdezték meg az ügyről, akiknek —, ha szabad így fogalmazni — bőrükre megy a játék. Talán e hiányt is említendő, kérdeztük meg a megye egyik legrégebbi, legnagyobb, s legpatinásabb gyárában, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a munkapadnál dolgozókat a sztrájkról. Olcsó poénkodás lenne most azt mondani, lám mi időben szóltunk! Jó előre figyelmeztettünk mindenkit, ne hagyja az adóbevallást az utolsó órákra ! A társas és egyéni vállalkozók adóbevallásának benyújtási határideje február 28-a volt. Ezen a napon fogtuk vallatóra Tóth Istvánt, az APEH Nógrád megyei igazgatóját, lapunk adószakértőjét, vajon hogy sikerült a határidő betartása ? — Időre beérkeztek a társas és egyéni vállalkozók adóbevallásai? — A vállalkozók alig hetven százaléka adta be határidőre az adóbevallást. Sokan az utolsó napokban hozták, nem csoda, ha az utcán állt a sor. Pedig minden átvevő-helyünkön megerősítettük a létszámot, s igénybe vettük az érdekképviseleti szervek segítségét is. Meggyőződésem, hogy nem ezen múlt a határidő tartása. Még ma is van. aki kosárban hozza az egész évi bizonylatait, s kétségbeesetten kérdezi, mihez kezdjen velük ? — S akik kitöltötték a nyomtatványokat, \tudtak mihez kezdeni? — Hellyel-közzel. Igen sok, a bevallások mintegy fele hibás. A pontosan kitöltött nyomtatványokat negyedóra alatt elintézzük. a hibásak javítása viszont fél órát is igénybe vehet. Akitől viszont átvesszük, az biztos lehet benne, hogy bevallása számszakilag rendben van. A tartalmi helyességet természetesen csak vizsgálattal lehet leellenőrizni. Sopron környékén, illetve a jugoszláv határ közelében különleges gazdasági övezetet hoznak létre — adta hírül nemrég a sajtó. Mit mondanak erről a jogszabályok? — ezt kérdezte dr. Burján Lászlótól, az ELTE adjunktusától az MTI munkatársa— Tudomásom szerint a különleges gazdasági övezetekről eddig nem készült jogszabály hazánkban. Vannak viszont előírások a vámszabad területekről. A kettő azonban nem ugyanaz, bár úgy tűnik, hogy a mindennapi szóhasználatban összekeverednek ezek a fogalmak. A vámszabad területnek meghatározott feltételei vannak, így például a környe— Mi lesz az elkésettekkel? — Az idevonatkozó minisztertanácsi rendelet alapján szabálysértési eljárást indítunk ellenük, még akkor is, ha egyébként nincs adóhiányuk. Adóhiány esetén bírsággal is számolniuk kell! — Lehet, hogy mégsem volt elégsége,^ \az adóbevallás elkészítéséhez nyújtott segítség? — Kizárt dolog! Az elmúlt év második felében több mint 200 előadást tartott az igazgatóság, további csaknem 320-at az adcfelü- gyelőség. Saját szervezésű előadásainkon túl minden felkérésnek eleget tettünk, akár vállalat, érdekképviseleti szerv, vagy ^ Hazafias Népfront keresett meg bennünket. A NÓGRÁD adószakértői rovatában jóma_ gam 260 kérdésre adtam választ. — ,Akkor viszont mégiscsak túl bonyolult az adminisztráció. — Nem tudom. Egy adószakember tíz perc alatt megcsinálja, ez persze nem irányadó. Tény, hogy az eredeti 12 oldalas nyomtatvány szerintem jóval egyszerűbb volt. mint a közvélemény nyomásának engedve 3 oldalasra rövidített változat kitöltése. A kutya inkább ott lehet eltemetVe, hogy sokan nem is akarják elolvasni a bevalláshoz szükséges jogszabályokat, sőt, a kitöltési útmutatót sem. márpedig ezek nélkül hiába akarják, nem tudják jól kitölteni. — S emiatt nyilván legtöbben az adóhatóságokra haragszanak. zetüktől jól el kell különíteni őket. Ilyen például a csepeli szabadkikötő. Dp akár egy épületet is lehet ilyen célra elkülöníteni. Az e területeken működő cégek, társulások vám- és devizajogi szempontból külföldinek tekintendők. Tehát nem vonatkoznak rájuk azok a kötöttségek, amelyek a hazai vállalatokra. Ez megkönnyíti, gazdaságossá teszi exportjukat. Ezért elsősorban olyan cégeket telepítenek ide, amelyek termékeiket külföldön értékesítik. — Ügy vélem, a különleges gazdasági övezet ennél többet jelent majd- De hogy mennyiben, nem tudom pontosan, hiszen a gazdasági — fgy van, ennek jelét is adják. A Liget utcában például feltörték az adófelügyelőség postaládáját. Volt-e benne valami vagy sem, nem tudni, mi mindenesetre már üresen találtuk. — A személyi jövedelemadó-bevallás leadási határideje még vdébb van. a határidő március 20. Hányán készítették már el? — A bevallásra kötelezettek negyedrésze. Eddig 11500 bevallás érkezett be. A leadással azok siettek, akiknek visszaigénylésük van a költségvetéstől. Számítottunk erre. hiszen tavaly a törvénynek volt olyan pasz- szusa, mely nem tette lehetővé a kedvezmények arányos levonását, sőt. sok vállalatnál és intézménynél nem is hívták fel a munkavállalók figyelmét arra. hogy nyilatkozatuk alapján nagyobb arányú előleglevonásra is lehetőség van. Az eddig leadott adóbevallások 89 százaléka visszaigénylést tartalmaz. A 7526 visszaigénylőnek 9 millió 400 ezer forint adóelőleg jár vissza. — Milyen az szja-,s nyomtatványok hibaszázaléka? — Itt is nagyon sok a hibás bevallás. Az elírások, félreértések tisztázása jócskán vesz. időt igénybe. Éppen ezért jó lenne, ha frisebb tempóban érkeznének a bevallások. hiszen tartam szeretnénk a törvényben számunkra előrt 30 napon belüli. visszatérítési időt. Számítógépeinken egyébként három műszak alatt ezer szja- bevallást tudunk feldolgozni, az utolsó napokban bezúdított nyomtatványokat még a technika segítségével sem tudjuk időben feldolgozni! Szendi Márta társaságokról. valamint a külföldiek befektetéseiről szóló, nemrég megalkotott törvények például már lehetővé teszi akár százszázalékosan külföldi tulajdonban lévő vállalatok alapítását is hazánkban. A leendő gazdasági övezet minden bizonnyal adókedvezményeket jelent, hiszen jelenleg a külföldi beruházók — bizonyos könnyítések mellett — általában azonos elbírálás alá esnek a hazaiakkal, s a nemzetközi mércével mérve magas vállalkozási nyereségadó sok esetben hátrányt jelenthet számukra. Az esetleges engedmények vonzóbbá tehetnék Magyarországot a külföldi tőke számára. Sztráska András rúdvas' húzó, 24 éve dolgozik a gyárban : — Örülök annak, hogy lesz sztrájktörvény. Minden bizonnyal a munkáltató és a dolgozó érdekei nem fognak mindig mindenben megegyezni. Jó az, ha élni lehet a sztrájkjoggal akkor, amikor olyan döntés születik. akár vállalati, akár kormányszinten, amelyik sérti a dolgozók nagy többségét. Az a véleményem : a szak- szervezet vegye kézbe a sztrájk kezdeményezését, s az olyan szervezet legyen, amelyik kiáll a dolgozók mellett, s nemcsak papíron létezik. Ha visszagondolok az elmúlt húsz évre, talán 68-ban a csehszlovákiai katonai bevonulás volt olyan ügy, ami sztrájkot válthatott volna ki a munkások között. A legutóbbi időkben pedig az Ózdi Kohászati Üzem dolgai érintenek bennünket érzékenyen-, ugyanis ők küldik hozzánk az alapanyagot. Zatrok Károly sajtoló, 20 éve van a gyárban : — Egyikünk sem várta, hogy ide fajul a dolog, hogy sztrájkjog kell. De sajnos, egyre rosszabbak a körülmények a munkahelyen, egyre nehezebb a megélhetés. Hirtelen jött a sztrájktörvény. S egyáltalán nem tudjuk, milyen eredmény* várhatunk egy munkabeszüntetéstől : tudunk-e valamin változtatni, vagy rosszabb lenne. Ez kétséges dolog. Helyi konfliktusok voltak már itt a gyárban is, s, ha akkor már benne lettünk ezekben a sztrájkügyekben, lehet, hogy meg is szerveztük volna. Ilyen ügy volt jó pár évvel ezelőtt a melegségi pótlék lefaragása. Ez nem tetszett itt senkinek. Mégis azt mondom, nem kéne minden csip-csup dologbój nagy ügyet csinálni, mint ez a sztrájk is, hanem sokkal többet kellene foglalkozni az ország igazi bajaival. De sajnos, még mindig nem a kilábalásról beszélünk. Póczos József, 35 éve gyári munkás, sajtoló a kovácsolóüzemben : — Áz biztos, nem a kisemberek csinálják azt, hogy ilyen joga legyen a munkásnak. Nekünk erről sem csoportértekezleten, sem szakszervezeti gyűlésen nem beszéltek. Ha mi kezdeményeznénk a sztrájkot, szerintem, az ország helyzete csak rosszabbodna. Azt mondom, ne jussunk oda, hogy sztrájkolni kelljen. Nem a munkások csinálták a bajt, hiszen nem ők irányították. S nem is akarnak bajt csinálni. Nem a legidőszerűbb, hogy most azzal foglalkozzunk, legyen-e sztrájk, vagy sem. Vannak ennél fontosabb dolgok is. Kartus József 35 évvel ezelőtt lépett be a gyárkapun, 20 éve művezető: — Nem vagyok barátja annak, hogy munkabeszüntetéssel kelljen az igényeket követelni. Itt az üzemben tudtommal nem vetődött még fel, hogy valamiért sztrájkolni kellene. Pedig a dolgozókra nem lehet azt mondani, hogy elégedettek, keveset keresnek, napi megélhetési gondokkal küszködnek. Bejönnek ide, megkapják a munkát és azt el • is végzik. Ügy látom, talán a politikai kérdések távol állnak tőlük. Hallják, ilyen ellenzék, olyan ellenzék, s ezen csak mosolyognak. Ma vállalati kérdésekben is alig nyilvánítanak véleményt, úgy tűnik, várakozó állásponton vannak, mint a gyárban megígért tízszázalékos béremelés dolgában is. Véleményem szerint ez a sztrájktörvénytervezet annak a hatalmi harcnak a része, ami az MSZMP ellen folyik. S mint, ahogy a kollégám mondta, nem azon kéne most vitatkozni, milyen legyen a címer, hanem arról: hogyan, mikor látunk már a kibontakozási programból valamit. Rusznyák Béla 8 éve főbizalmi, 25 éve dolgozik a kohászati üzemekben : — Én úgy látom, a szocialista országokban, s példa erre Lengyelország, ahol éltek a sztrájkjoggal, nem vitte előre a gazdaságot, sőt, növekedtek a lemaradások. Ha elfogadják is a sztrájk- törvényt, éppen ezért csak akkor van értelme a munkabeszüntetésnek, ha az előreviszi a dolgokat, s nem hátráltatja. Egyébként én itt, az üzemben nehezen tudnék elképzelni olyan érdekütközést, amiért érdemes sztrájkolni. Olyan visszásságokat, igazságtalanságokat nem látok. Persze, mint lehetőség, legyen a törvény. A bizalmiíestület és a vállalat vezetése még mindig egyezségre tudott jutni. Legutóbb például abban, hogy a tervezett tízszázalékos vállalati béremelés helyett a szakmunkások tizenöt százalékos béremelést kapjanak. Negyven éve fel sem merült itt a gyárban a sztrájk, s most ez a tervezet legalább olyan váratlanul jött, mint Pozsgay bejelentése az 56- os eseményekről. Szinte a nyakába zúdult a munkásoknak a sztrájk. I Bogár Gyula munkavezető, alapszervezeti párttitkár, 21 éve az üzem dolgozója : — Ebben a dologban teljes káosz látszik. Utólag érzékeljük, hogy valamiben döntés született. Itt mindenki propagál, kinyilatkozik, egyoldalúan követel. De, aki dolgozik, aki a sztrájkban érdekelt volna, az még nem nyitotta ki a száját. A sztrájkot nagyszerűen helyettesítő eszköz lehet az erősebb szak- szervezeti érdekvédelem. Jórészt eddig a munkára való agitáció volt a szerepe, s ha ezen változtat, akkor a dolgozó is könnyebben érvényesítheti a munkáltatóval szemben azokat a követeléseit, amelyeket végül is kétoldalú megállapodások rögzítenek. Mert eddig csak a munkáltatónak volt köny- nyebb a dolgozótól elvonni valamit. Bizonyára,- a jövőben a dolgozói jogos elégedetlenségek egyre inkább felszínre kerülnek, s ezeket csak erős érdekvédelemmel lehet rendezni. Például a hideghengerműben a személyi bérek nagyon alacsonyak voltak, most ezt megemelték, hogy az előkészítő munkafázisokban is érdekelt legyen a munkás. Félek a sztrájk általánosított formájától, mert a kompromisszumokat itt, helyben, gz üzemben kell megkötni. Szerintem a nógrádi gondokat nem oldja az meg, ha Hevesben, vagy Borsodban sztrájkolnak, vagy ha országos sztrájkot hirdetnek. S tartok attól, hogy valakik majd kihasználják ezt a lehetőséget. Szerintem, a vállalati önigazgatást kell szélesíteni. Zsély András Különleges gazdasági övezet Országos találkozó az alapítványok összefogásáért Az alapítványok közös gondjainak és feladatainak együttes megvitatására április 29-re országos alapítványi találkozót hív össze a „Rák ellen az emberért, a holnapért” társadalmi alapít, vány operatív bizottsága. Az elmúlt évben Magyar- országon megszaporodtak a különböző céllal életre hívott alapítványok, s ma már csaknem félezer, többségében szociális kérdésekkel és az egészségüggyel kapcsolatos, illetve a művelődésügy, a művészet és az oktatás különböző területeit érintő alapítványt tartanak nyilván. Valamennyi számára gondot jelent azonban, hogyan őrizze meg vagyona értékét az infláció mellett. Mivel többségüknél a jelen, légi helyzetben megoldhatatlan az alapítvány értékének megőrzése, célszerűnek tűnik, hogy — lehetőség szerint tevékenységi körüknek megfelelő — nyereséges vállalkozásokban vegyenek részt. Ehhez szükség van a hasonló céllal Létrejött, gyakran elaprózott alapítványok jobb együttműködésére. A tapasztalatok szerint az értékmegőrzés mellett az ala. pítványok másik fő gondja abból adódik: miközben gazdasági tevékenységüket az adózás nehezíti, sem az érdekeltek, sem az esetleg adakozni szándékozók nem ismerik kellően az adórendszer erre vonatkozó könnyítéseit. Mindezt felismerve kezdeményezi országos találkozó megrendezését a rákellenes alapítvány. Mivel a találko. zót a jelentkezőkkel közösen kívánja előkészíteni, kéri. hogy valamennyi működő alapítvány képviselője jelentkezzék — a legfontosabb adatok feltüntetésével —, a „Rák ellen az emberért, a holnapért” Társadalmi Alapítvány (1364 Budapest, Pf. 202.) címén. A találkozó részletes programját és helyét a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Bonbonosalátétek Pilinyből Ebben az évben húszmillió forintos árbevételt terveznek az entire. falvai Aranykalász Ter. melőszövetkezet pill, nyi vákamiizemében. A melléküzemágban az édesipari vállalatok részére állítanak elő bon- bonosalátéteket. —RT—
