Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . MAI AJÁNLATUNK 14.50: Pophullám 15.57: Holland fesztivál. 1988. VI 8. rész 17.0u: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 17.30: a három Pinto. Készletek Weber— Mahler operájából 18.30: in limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Állampolgár leszek Kisebbségben 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. (Elő.) A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye közben : 20.20: Egy pálya vonzásában.. Téglássy Ferenc filmrendezővel beszélget Gál ily Melinda 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása 21.40: Hangszerszólók 22.22: Napjaink zenéje. Hangverseny Olivier Messiaen műveiből MISKOLCI STÜDIÖ: 5.50—8.00: Reggeli zenés információs-szolgáltató riport- műsor. Tartalom: 6.00: Műsor- ismertetés. hírek, időjárás, út- inform. 6.10: Közelkép mikrofonnal. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Eseményelőzetes. tallózás központi és körzeti lapokban. 6.45: Szót kérek! (Kossuth). 6.55: Ütin- form (központi és helyi). 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak-magyarországi krónika — Körzeti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. Munkatársak: Beély Katalin. Csonka László. Hubai Miklós. Jakab Mária. Kardos Katalin. Karcsai ‘Nagy Eva. Mács Ildikó, Monos Márta. Szegedi Erzsébet. Szemes István. Tolnai Attila, G. Tóth Ferenc. Zakar János. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak KOSSUTH RADIO: 9.10: Utazzon a King’s 8.30: Dalok Ray Charles Singersszel ! Zenés-képes ..Friendship” madrigáltörténet. (Barátság ) című Angol filmsorozat. lemezéről VI 1. rész: 8.58: Ruttkai Éva és A madrigál százada. lluszti Péter énekel (Ism.) 9.30: A külpolitikai rovat 10.05: Szia, Mami! műsora 10.35: Mozgató. 10.05: Óriások vállán Tévétorna mozgásHarvey: A szív korlátozottaknak mozgásáról 10.45: Képújság 10.35: Operettfinálék 16.45: Hírek 11.10: Angol rézfúvós16.50: Pannon krónika. muzsika A pécsi körzeti stúdió 11.32: A csatlós. híradóműsora. Veres Péter novellaDél-dunántúli hírek, füzérének rádióinformációk. változata események 13.00: Klasszikusok 17.*00: Vijesti. Hírek délidőben szerbhorvát nyelven. 14.10: a Nyugat története A pécsi körzeti stúdió 14.25: Verbunkosok. műsora katonadalok 17.05: Hármas csatorna. 15.00: Szóról szóra — VI 1. rész: Az ember zenés irodalmi magazin alkotta környezet. 16.20: Neked szól!. A tér zenei kalandozás térben 17.50: Négy nap és időben tévéműsora 17.00: Fejezetek Erdély 18.00: Mű sorajánl at történetéből 18.05: Az élő bolygó. 17.30: Slágeríilmek. David Attenboroughfilmslágerek filmsorozata a földről. 19.23: Hurokban, avagy szülész XII 4. rész: A dzsungel. munka nélkül Angol filmsorozat (ism.) 20.08: Klasszikus 19.00: Reklám operettekből 19.05: Müsorajánlat 20.30: A baloldali esz.erek 19.15: Lottósorsolás lázadása 19.20: Reklám 21.00:: Kós/.öntjük a 75 éves 19.25: Közlemények.. Behár Györgyöt Műsorajánlat 22.00: Hírvilág 19.30: Híradó 22.30: Régi híres énekesek 20.00: Reklám m ű.sorából1 20.05: Jaguár 23.00: Zenekari muzsika Szovjet film. (1986) PETŐFI RADIO: 21.30: Reklám 21.35: Hazai Tükör 22.55: Híradó 3. 8.05: Zenés játékokból 8.20: A Szabó család 2 MÜSOH : 9.05: Napközben. (Elő) 12.10: Fúvós polkák Tv 2. 12.30: A népművészet Sugár Ágnessel és mesterei Dömsödi Gáborral 13.05: Nosztalgiahullám 17.00: Képújság 14.00: Lelátó, sporfmagazin 17.15: Tv 2. 15.10: Operaslagerek Be nne : 15.45: Törvénykönyv Riportok — Időjárás16.00: Eugen Cicero hangjelentés — Tévétorna — versenye a Pesti Zene — Reklám Vigadóban 17.45: BUMM !!! 17.05: A hanglemezbolt Telefonos játék kön nyüz.enei 18.00: Telesport újdonságaiból 18.25: Tv 2. 17.30: Gordiusz. magazin * 18.30: Gyerekeknek! löprengöknek. korhatár 1. Leo és Fred — Az n é 1 k ü 1 elefánt foga. 18.30: Slágerlista Magyar rajzfilm. 19.05: Régi nóta. híres nóta 2. Doris. Különös álom. 20.05: A Poptarisznya Angol rajzfilm (ism.) . cl a Iáiból 3. Rumcájsz. 21.05: Rádiöszinház A napsugárgyűrű. Az ernberevó. Ivan Csehszlovák rajzfilm Radoev színművének i 8.53 : Tv 2. rádiováltoz.ata 19.00: az éden kert szögletében. 22.13: Az Electric Light Angol tévéfilm. Orchestra lemezeiből 20.40: Tv 2. 22.35: Népdalkörök pódiuma 21.00: Híradó 2. 23.15: Böngészde a zenei 21.20: Tv 2. antik varjúmban Benne : BARTOK RADIO: Nézze meg az ember! 21.30: Hiéna a kisvárosban. Amerikai film (1973) 9.08: Szimfonikus zene » (16 éven felülieknek!) 23.04: Tv 2. Napzárta 9.50: Nagy mesterek kamarazenéiéből 11.25: Zenetörténeti BESZTERCEBÁNYA : értéktár 12.34: Miroslav Cangalovic 1. MŰSOR: operaiéi vételeiből 9.20: Tévéjáték (ism.) 13.05: Nevek ürügyén. Rád nóti 10.25: Művelődési sorozat 14.05: Énekeljenek a népek. 10.55: Angol film. (Ism.) 1988.. VI 4. rész 16.15: Orion, tudományos ’ magazin 16.55: Orvosi tanácsok 17.05: A nap percei 17.15: Az AIDS-ről 17.45: A számítógépekről 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története, sorozat 20.25 : Publicisztikai magazin 21.05: Labdarúgó-összefoglaló 21.30: Autósok-motorosok magazinja 22.10: Az arany öngyújtó esete, skót tévéfilm 2. MŰSOR: 15.15: ........ és ismét a Lucia” m esefilm 16.40: Közép-szlovákiai magazin 17.00: Orvosi tanácsok 17.10: Természetfilm 17.55: Jó tanácsok 18.05: Zeman őrnagy esetei, tévésorozat 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: a végén élet van, sorozat 20.10: Beata Dubasova és vendégei, zenés műsor 20.40: Csak porladt csontok, tévéjáték 21.40: Híradó 22.10: Világhlradó 22.25: Komolyzenei koncért MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Túsztörténet. Színes magyar film. — Kamara: Diszkótörténet. Színes csehszlovák film. — Videomozi: a bokszerláza- dás. Színes feliratos hongkongi karatefilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A testek csábítása. (16) Színes NSZK-beJi film. — Madách Kamara: Psyché II. (16) Színes magyar film. — Pásztó: Rövidzárlat. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus filmvigjáték. — Szécsény: 6 órától: Eldorádó. Színes magyar film. — Jobbágyi: Elszabadult indulatok. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. —- Nagy- lóc: Velencei nő. (16) Színes amerikai—olasz koprodukció. Az akadémiai törvény koncepciótervezete A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai ezekben a napokban vitatják meg az akadémiai törvény koncepciótervezejét. amelyet az MTA elnöksége által megbízott' bizottság készített elő. A véleményeket, javaslatokat figyelembe véve fogalmazzák meg a koncepció szövegét, s ezt terjesztik majd az elnökség, azután a közgyűlés elé. A bizottság azt javasolja, hogy a törvényben rögzítsék: az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestület. Az Akadémia társadalmi súlyának megóvása, esetleg növelése érdekében rögzíteni kellene — javasolták —. hogy a továbbiakban is kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos kutatások érdemi befolyásolásában. Meghallgatása nélkül tudományra vonatkozó döntést a kormány ne hozhasson. Az Akadémia alapvető feladatai között rögzíthetnék: műveli a tudományt, eredményeit magyar és idegen nyelven ismerteti: őrködik a tudományos kutatások szabadsága, a tudományos etika megtartása fölött; előmozdítja a magyar tudomány fejlődését: széles körű nemzetközi tudományos együttműködést folytat. Az akadémiai intézményekről az eddigi akadémiai jogszabályok, törvények, törvényerejű rendeletek, sőt, az alapszabályok sem rendelkeztek. Ezt a joghézagot szüntetnék meg. ha rögzítenék az intézetek jogállását, fő feladatait. Jogaik között említhetnénk még azt. hogy szabadon társulhatnak más kutatóhellyel, költségvetési szervvel, vállalattal, de nem változtathatják meg a létesítményi okmányban előírt feladataikat. Arra is utalhatnának a törvényben, milyen legven az intézetek kapcsolata az Akadémia testületi szerveihez, igazgatói apparátusához. Gondolhatott-e volna valaki arra 1973-ban. hogy a Balassagyarmaton történt dráma 16 esztendő múlva megelevenedik a filmvásznon. Senki. Azt hiszem, annak idején senki nem vette volna a bátorságot ahhoz, s lehetősége sem volt rá, hogy a felszínen zajló események mögé nézhessen. Végh Antal is csak hosszas utánjárással jelentethette meg 1986-ban Könyörtelenül címmel a történteket dokumentatív módszerekkel megvilágító regényét. Ez szolgált alapul Gazdag Gyula Túsztörténetének. amelyet az idei filmszemlén mutattak be először. Túsztörténet, magyar akciófilm. Nagyon sokan váltanak.majd jegyét e műfaji ismérvek hallatán is. Örülök, hogy a forgalmazás útvesztőiben nem tűnt el a produkció. S azt különös elégedettséggel nyugtázom, hogy — a glasznoszty nagymérvű terjedése idején — a „gépezet" felvilágosulat- lanabbjai sem gördíthettek akadályt a megtekintés elé. Mert bár az akkori lázadást törvénnyel sújtó büntetés is lassan elévül, de az önérzetükben. hiúságukban sértettek köre és a lelki megnyo- morodottak sohasem felejtenek. Nem feledhetnek, hiszen Gazdag Gyula örök érvényűvé emelte a korabeli, egyedi TELEXEN ÉRKEZETT Beszéljük meg! Dicsőiisiik-e az .,##/ koncepciókai”? Vita az iskolatanácsról? Elképzelhető, de nem hiszem, hogy sok értelme lenne. Ugyanis a tna iskolája '— ahol szerencsére jól kifejlődtek a védekezési reflexek — hamar levette napirendről megalakításukat. Sót! A legtöbb helyen igazából napirendre sem került. Az oktatási törvény 68, paragrafusa ugyan szól az iskolatanácsról, de az iskolák közösségei címszó alatt így fogalmaz: ,,...az iskolatanács alapvető feladata az iskolát segítő társadalmi erők összefogása". 'Ügy látszik azonban, hogy a ..társadalmi 'erőknek” ma ki" sebb gondjuk is nagyobb, minthogy <„...meghatározott feladatok ellátásával segítsék az intézmény munkáját’’. A törvény szerint tehát segitésről lenne $zó. nem pedig ellenőrzésről, mint amit a NOGRAD január 18-i számának mellékletében a pépfrontelnök- kollégiumigazgató oly erőteljesen hangsúlyoz. Teljes mértékben egyetértek Simon Imre pásztói iskolaigazgató kollégám bíráló eszmefuttatásával (NÓGRÁD, 1989. február 21.), azt csupán néhány adalékkal szeretném kiegészíteni. A népfrontelnöki nyitat- kozat — amely bátorkodik az iskolatanácsot nem hozsannázókat „szűk látókörű” „konzervatív” jelzőkkel illetni — nem kis ellenérzést gerjesztett a pedagógusok körében. Többek között az a kijelentése, hogy meggyőződéssel vallja . .társadalmunk azért süllyedt alacsony szintre, mert a legke^ vésbé tudta érvényesíteni az ellenőrzés alapvető előírásait'. Lelke rajta, ha úgy látja, hogy a fentiekkel megtalálta a bölcsek kövét. Sokan egészen máshol keresik és vélik felfedezni az okokat. Tapasztalati tények alapján állítják, hogy oktatásügyünk problémái jórészt a túlszabályozottságból fakadnak. Átgondolatlan központi „koncepciók” egész garmadát kellett-kell elszenvedni az iskolának. Sajnos, az ezek ellen — mégoly visszafogottan is — protestálókra előszeretettel - sütöttek-sütnek bélvegeket, nevezték-nevezik őke^ konzervatívoknak, az „új” iránt érzéketleneknek (furcsa, de igaz: eközben a helyi sajátosságoknak megfelelő kezdeményezésekre, alig irányult-irányul figyelem.). Igv aztán — szinte törvényszerűen — kialakult a gyorsan erodáló „új koncepciókat” dicsőítve fogadó magatartás. Ezt a beidegződést vélem felfedezni manapság az oktatási törvény néhány „vonalas", sommás értelmezőjénél, így a pásztói népfrontos pedagógus kollégánál ,is. Ha már a népfrontnál tartanunk: ám legyen! Szervezze meg az iskolatanácsokat! (Azt ugyanis mégsem várhatja senki a sokféle tevékenységgel túlterhelt pedagógusoktól, iskolaigazgatóktól, hogy megszervezzék saját „társadalmi segítségüket”.) Vagy az önálló kezdeményezésre ma nem futja a népfront, „a társadalom” energiájából? Bizony, ez elképzelhető. Mit lehet ilyenkor tenni? Várnunk, kell. Azt azonban — Simon Imrével egyetértve — vallom: nem szerencsés azoknak az iskoláknak a „minősítése”, akik nem dicsőítik az új meg új koncepciókat, akik például nem rohannak hanyatt-homlok létrehozni az iskolatanácsokat. Az oktatási törvényben megfogalmazott önállóság szellemében kell cselekednünk. Azaz: ahol a feltételek adottak (és létezik iskolán kívüli kezdeményező és működtető erő is), ott jöjjön létre iskolatanács. Ahol ez nincs meg, ott működjenek a korábbi formában az iskolát segítő mechanizmusok. szervezetek. Ez a magatartás pedig nem „tömény konzervativizmus Czene Gyula, a salgótarjáni Petőfi Sándor Ált. Isk. igazgatója Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron megtartotta ala* kuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. amely céljául tűzte ki a magyar nemzetiség kultúrájának. nemzeti hagyományainak. anyanyelvének megőrzését, ápolását és továbbfejlesztését. valamint az ezekkel a célokkal kapcsolatos érdekvédelmet. A közgyűlésen felszólalt az SZKP területi képviselője és Pavlo Csucska, a Tarasz Sevcsenkóról elnevezett Ukrán Anyanyelvi Társaság Kárpáton túli területi szervezetének elnöke is. Az. elnök szervezeté nevében messzemenő támogatásról biztosította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. A szövetség tagjának tekint világnézeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül minden szovjet és külföldi állampolgárt, aki elismeri alapszabályzatát és . részt vesz. céljainak megvalósításában. A Kárpáti Igaz Szó című lap képviselőjének az alakuló közgyűlésen elhangzott állásfoglalása értelmében a területi tanácsi és pártlap közölni fogja a szövetség közgyűlésén jóváhagyott alapszabályt. A szövetség elnökéül nyílt szavazással egyhangúlag Fodó Sándort, az. Ungvári Állami Egyetem tanárát választotta meg. FILMJEGYZET TÚSZTÖRTÉNET esetet. Itt nincs konkrét város. se pontos dátum. Valahol Magyarországon vagyunk. Tizenhárom kollégista lány a határőrtiszt két fia fogságában. Bezárva egv in- ternátusi szobába rabként. önmaguk foglyaiként is mind a tizenöten: a kiszemelt áldozatok és a ■támadók. A klasszikus „Kezeket fel!”, „Pénzt vagy életet!”-re egyszerűsíthetnénk a szituációt. Az idő haladtával egyre bizonyosabban érzi és tudja mindenki: nullára csökken annak a lehetősége, hogy a fiuk bárkire is ‘rá- löjjenek. A kifáradásig, a kifulladásig, a teljes ener- váltságig tarthatna ez a vértelennek ígérkező alkudozás. Am vizsgára készül a praxisában első terrorcselekménnyel találkozó rendőrség is. Megindul a visszaszámlálás, s egy mesterlövész „megsemmisíti” a célpontot, a szellemi vezért. Ez lett volna csakugyan a lehető legjobb megoldás? — tesszük fel a látottak után a kérdést. Megkérdőjelezve itt az „ügy” elintézésének a módját, de a filmes megvalósítást js. A rendező-forga- tókönyvíró ügyesen ötvözte a feszültségteremtő külső és belső helyszíni történéseket. Csupa izgalom a lepergő 110 perc. Ez az idő is kevésnek bizonyult azonban ahhoz, hogy mindent megértsünk. Talán a továbbgondolás céljából hagyott ránk néhány megfejtendő problémát Gazdag Gyula. Itt elsősorban a társadalmi moti. vációkra. — a kivételezett státusban levő srácok összeütközése a hatalommal — a valódi háttérre, a pszichológiai indítékra, tehát az előzményekre utalok. Az akkor nálunk még egyáltalán nem mindennapinak számító sztori mögöttes vonulatának, a bénító félelem természetrajzának a bemutatása igen frappánsra sikeredet. A filmbeli reagálás nem fikció volt! A túszejtők Nyugatra vágytak, repülőgéppel utazva, sok pénzzel a zsebükben. De az ő vágyott szabadságuk sohasem valósult meg. Mint ahogy azoké a madaraké sem. amelyekre ők a film kezdő képsoraiban olyan elszántan és könyörtelenül lövöldöztek. Nem is sejtve azt. hogy egyszer maguk is repülni vágynak majd... Buzafalvi Győző „Nem is sejtik azt, hogy egyszer maguk is repülni vágynak majd..
