Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

9 \ . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Ecomix 8.50: Nótacsokor 10.05: íróvá avatnak. Váci Mihály indulása 10.42: Fúvószenekari hang­verseny a 6-os stúdióban. A pécsi vasutas koncert- fúvószenekara játszik 11.13: Magyar művészek ope­rettfelvételeiből 13.00: Klasszikusok délidőben. Zenekari muzsika 14.10: A magyar nyelv szá­zadai. Filozófia magyar nyelven 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: A special EFX dzsessz­együttes játszik 16.05: Ez a kutya nem eladó 17.00: Fejezetek Erdély törté- netéből. 1. rész 17.30: Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból 19.15: A Rádiószínház bemu­tatója. A cerberus- terv. Michael Kitter­master rádiójátéka 20.11: Angol kórusmuzsika 20.30: Háttérbeszélgetés 21.00: Díjnyertes zeneszer­zőink. VI/2. rész 21.25: Balettzene 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-Os stúdiót (Élő) Kovács Dénes hegedül, Gulyás Márta zongorázik 23.35: Régi híres énekesek mű­sorából. Apollo Gran- forte operaáriákat énekel PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 9.05: Napközben (Elő) 12.10: Fúvósindulók 12.30: Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Hozott anyagból . . . avagy így rádiózunk mi 15.05: Zenerulett (Elő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Slágerfilmek-film- slágerek 19.55: Albumajánlat. A Cameo együttes ..Machismo” c. nagylemeze 21.10: Tanakodó. Mit terjeszt az ismeretterjesztés? 22.05: Country világ 22.38: Királyi levélváltás. Békés Pál hangjátéka. (1983) 23.15: Toples BARTOK RADIO: 9.08: A müncheni trió hang­versenye a bruchsaü ka­marateremben 10.25: Isabella Nawe opera­áriákat énekel 11.10: Zenekari muzsika 11.58: Kamarazene 13.05: Szonda. Tudomártyos magazin 13.35: ..Szalmakalap holdfény ellen”. Jules Renard emlékezete 14.00: Holnap közvetítjük. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar estje . 14.20: Magnóról magnóra 15.10: Operatörténeti érdekes­ségek. IX 8. rész. Händel : Tamerlán Háromfelvonásos opera 18.30: v materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi mű­sora Szegedről 19.05: Diákfélóra 19.35: Rádióhangversenyek­ről 20.05: Külföldi tudósaké a szó. Atomok, molekulák a világűrben 20.20: Zenekari muzsika 21.15: Kapcsoljuk a radenci fesztivált (Jugoszlávia) (Elő). Az eMeRTon big- band hangversenye 22.00: Gounod-áriák 22.23: Mi újság a régi zene világában? 23.03: Zenei panoráma MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Szo­cialista „gyarmatok” a gazda­ságban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.20: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. Szerkesztő: Jakab Má­ria. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.10: Hármas csatorna. IV/3. rész: Televíz (ism.) 9.55: Stúdió ’89. A televízió kulturális hetilapja 10.40: Európai képek. Császá­rok. pincérek, mérnökök. NSZK-rövidfilm (ism.) 11.05: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Déli videoújság. A sze­gedi körzeti stúdió műsora 16.35: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi kör­zeti stúdió műsora 16.40: Műsorajánlat 16.45: Az amatőr természet- búvár. Angol ismeret- terjesztő filmsorozat. XIII8. rész: Tengeren innen, parton túl. Ge­rard Durrell és Lee Durrell sorozata (ism.) 17.15: Alpok-Adria magazin. Öt ország tizenkét tar­tományi és körzeti stú­diójának közös műsora a pécsi stúdióból 17.35: Amíg eláll az őszi eső. Szovjet film (1984.) 18.45: Műsorajánlat 18.55: Reklám 19.00: Színházi este ... I. rész. Beszélgetés a nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Színházban. Páskándi Géza: Éljen a színház c. darabjáról 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsor­ajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Színházi este ... II. rész. Páskándi Géza: Éljen a színház. Gyászbohózat két részben. Közvetítés a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból Kb. 22.25: Híradó 3. Tv 2. Endrei Judittal és Ipper Pállal 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne : Riportok — Időjárás — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2 18.30:. Gyerekeknek ! 1. Mirr-murr. Fel a csil­lárig. Magyar bábfilm (ism.) 2. Michaela barátja va­gyok. Román rajzfilm (ism.) 3. Hóemberkék. Pufi. Csehszlovák bábfilm (ism.) 18.55: Tv 2 19.00: Lagardere kalandjai. Francia kalandfilm. 111. rész 20.38: Tv 2 Benne : Népzene zenekarra. Végvári Rezső: Tánc­mozaik (ism.) 21.00: Hiradó 2. 21.20: Tv 2 Benne : Felkínálom 22.00: A szerető. Angol tévé­film 22.53: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.25: Zenés-szórakoztató műsor gyerekeknek 9.50: Az iskola és a testne­velés 9.55: Cseh film (ism.) 11.35: Puplicisztikai film (ism.) 16.30: Dokumentumfilm a csi­gák életéről 16.50: A nap percei 17.00: A természetvédelemről 17.30: Az én hét csodám 18.00: Jegyzetfüzet 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Nincs hova elmenekülni. Amerikai tévéfilm 21.15: A mozi és én 22.05: Intercountry 1988 (kon­cert) 2. MŰSOR: 15.00: Tom Sawyer kalandjai. Szovjet tévéfilm 16.05: Iskolásoknak 16.30: Sportmagazin 17.00: Síugró-vb 19.30: Híradó 20.00: Az NDK-tv zenés- szórakoztató műsora 20.55: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Mielőtt eljön a nap. Szovjet tévéfilm bef. része MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szörnyecskék (Gremlins). Szí­nes, szinkr. amerikai fantasz­tikus horrorparódia. — Kama­ra: A tűz háborúja (16). Szí­nes kanadai kalandfilm, — Balassagyarmati Madách: ör­dögűző (18). The Exorcist. Szí­nes amerikai horrorfilm. — Madách Kamara: Végső meg­oldás. Színes, szinkr. amerikai film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A papa szolgálati útra ment. Jugoszláv film. — Bá­tonyterenyei Petőfi: Szédülés (14). Színes, szinkr. amerikai film. — Pásztó: fél 6-tól: A testek csábítása (16). Színes NSZK-beli film. — Jobbágyi Iskolamozi: Törökfejes kopja. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Hangszóró mellett Kékvér, kutyabőr ••• Megjelent a Palócföld idei első szánta Megjelent a Palócföld idei első száma. A sal­gótarjáni kiadású folyóirat ezzel immár huszonharma- dik évfolyamába lépett. Jelen szám alapvetően a Magyar Tanácsköztársaság hetvenedik évfordulója je­gyében született, mégsem a korábban megszokott évfor­dulós ünnepi folyóiratszám­ról van szó. A legújabb kori hazai történelem e jeles ese­ménye most arra jelentett al­kalmat mind a szerkesztők­nek, mind pedig elsősorban a közreadott tanulmányok szerzőinek, hogy a proletár­forradalom elemzését újabb források alapján végezzék el, hozzájáruljanak e kiemel­kedő történelmi korszák ár­nyaltabb föltárásához, mind a legendák, mind pedig a tudatos hamisítások továb­bi oszlatásához. Mindkettőből bőven kijutott ezen korszak­nak ' is. Egyrészt mindmáig föllelhető a Tanácsköztár­saság leverését követő el­lenforradalmi korszak „rej­tett’’ hatása, az ekkor meg­hirdetett úgynevezett „ke­resztény-nemzeti” ideológia némely nyoma a szellemi életben is, másrészt nem segítette a korszak mélyre­ható föltárását az ötvenes évek .sematikus, külsőségek­ben kimerülő Tanácsköztár­saság-képe sem, amely lé­nyegében a sztálini „törté­nelemmagyarázatot” jelen­tette. A folyóirat jelen tanulmá­nyainak szerzői arra tesz­nek kísérletet, hogy e kor­szak elemző tisztázása mi­előbb megtörténjen. Rom- sics Ignác a Tanácsköztár­saság társadalmi és tömeg­bázisa, Szakály Sándor A magyarországi Tanácsköztár­saság Vörös Hadseregének tisztikara, Fogarassy László A 6. vöröshadosztály és vezetői, Szijj Jolán Adalé­kok a salgótarjáni munkás- ezred történetéhez, Goszto- nyi Péter A Vörös Hadsereg összeomlása, 1919 című ta­nulmánya tartozik ide. Va­lamennyi tanulmányt, vala­mint dokumentumközlést bő­séges jegyzetanyag egészít ki, így nemcsak az érdeklő­dő olvasó, hanem a kutató számára is fontossággal bír­hat a Palócföld mostani szá­ma. Itt jegyzendő meg az is. hogy a szám illusztrációs anyagát a salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Múzeum 1919-es gyűjteményéből válogatták a szerkesztők. A folyóirat Ablak rova­ta a világ; illetve a szel­lemi élet több pontjára ad kitekintési lehetőséget. Do­bos Marianne egy interjú, illetve néhány vers segítsé­gével Salom Racabí izraeli költőt mutatja be. A továb­biakban itt olvasható Ferdi- nandy György Palackposta — vadnyugati olvasónapló, Ardamica Ferenc Vidéken írni?! című írása, valamint Köteles Pál Magyar világ Amerikában című úti beszá­molójának harmadik része, a szerző könyve várhatóan 1990-ben jelenik meg a Mag­vető Könyvkiadó gondozásá­ban. A Műhely folytatja Mezey Katalin naplójának közlését. Petőcz András pedig End- rődi Szabó Ernő költészetét elemzi, s közli a költő Missa Erotica ciklusának részleteit. A Történelmi figyelő cí­met viselő rovatban R. Sülé Andrea elemzi a Tanulmá­nyok Erdély történetéről cí­mű kötetet, amely a debre­ceni Csokonai Kiadónál lá­tott napvilágot. A Palócföld mostani szá­mában Simor András, Csanády János és Jobbágy Károly verseit olvashatják az érdeklődők. (te) Hegyi Imrétől, a rádió itt- ott „rettenhetetlen” riporte­rétől megszokhattuk, hogy ha témát választ, akkor az többnyire együttiár valami­féle jó értelmű rizikóval... Hogy esetleg kést nyomnak az oldalába valamelyik pes­ti bár mellékhelyiségében a kitartottak, amikor pénzük eredete felől faggatja őket. Vagy más helyen és témá­ban megy élesbe néha talán még rejtett mikrofonnal is, amiért, ha lelepleződik az ember, igazi nagy ruhát le­het kapni. Vagy — miként tette — tíz évvel ezelőtt fel­keresi az akkor még meg­lehetősen szótlan vagy el­utasító, sőt néha még ellen­ségesen is reagáló egykori arisztokratákat, neves ne­mesek leszármazottait. Majd tíz év elteltével újra megte­szi ugyanezt, hogy ugyan mennyit oldódott a dolog, könnyebb-e a kérdés és főleg bátrabb-e a válasz? ☆ A vasárnap délelőtti Hú­szas stúdió (Kossuth) adásá­ban ezért lehetett Hegyi (szerkesztője szinte mindig a jó arányok csendes nagy­mestere Kovalik Márta) ri­Hideg, csípős időben ál­lok a Dejtári Általános Is­kola mellett. Szaggatni le­het a ködöt, de a gyerekek jókedvét ez sem töri meg. A szünetben vidáman, kaca- rászva nyüzsögnek. — Nem panaszkodom, vi­szonylag jó körülmények között dolgozhatunk — mondja Meló Ferenc, a fia­tal igazgató. — Tíz tante­remben, tíz tanulócsoport tanul. Kiegészítő helyiségek és étkezde is található az iskolában.. Szertárunk van, azonban rendkívül szűk. Á korszerű oktatáshoz nélkü­lözhetetlen lenne a bővítés, esetleg az új építése. Sokat törtük a fejünket a megol­dáson, végül arra az elha­tározásra jutottunk, hogy a pincelejáró átalakításával nyerhetünk egy szertárat. A tanáccsal nagyon jó a kap­csolatunk, gondolom, ezt az elképzelést ők is támogatják. Természetesen a munka je­lentős részét társadalmi munkában végeznénk el. A gyerekek nyáron az udvaron, télen a kultúrház- ban tornáznak. Tornatermet pályázat útján szeretnének építeni, természetesen sok­sok társadalmi munkával. Joggal bíznak az utóbbi hatékonyságában, hiszen a szülők, a pedagógusok, a falu lakossága már eddig ir bizonyította tenni akará­sát. így végezték el a ta­nári szoba és a műhely fes­tését, építettek száz méter hosszú járdát. Dejtáron 221, Patakon a tagiskolában 45 gyerek ta­nul. A tantestület 23 taní­tóból és tanárból áll. Ké­pes 'tésnélküli nincs. Ki- lencvenhét tanuló él a nap­közi adta lehetőségekkel. Bár, az új térítési díjak miatt ez a szám várhatóan csökken. Elsőben iskolaott­honos tanítás folyik. Ez a szülők körében nagyon nép­szerű, a terhek jó részét le­veszi a vállukról. Mégis a tarifák emelkedése miatt a szülőket valószínűleg újra meg kell győzni az előnyök­ről. — önállóan dolgozhatom, a felsőbb szervek nem szól­nak bele a szakmai munká­ba — folytatja az igazgató. Itt nagyon jól funkcionál a munkaközösség. Segítik a portjának éppen ez a címe „Kékvér, kutyabőr II.”. Tíz év után tért vissza erre a kevéssé — számarányuk va­lóban elenyésző — ismert, ám érthetően „ellenséges­nek” vélt terepre, hogy újra megkérdezze egy valamikori uralkodó, majd egyik napról a másikra üldözötté vált osz­tály hátra- és itthon maradt leszármazottait, tagjait —• hogy’ élnek, mire jutottak, mit éltek át, miért maradtak itthon... Talán ez utóbbiról mintha többet kérdezett He­gyi Imre, mint amennyi va­lóban jellemző választ eredményezhetett... Elég ugyanis egyetlen igazán jel­lemző- választ kapni valaki­től ahhoz, hogy a többire nézvést is- érvényes legyen. Aztán van, lehet más gond­ja is az embernek. A nevek bűvöletében talán a felke­resett arisztokrata, báró vagy nemes ivadék is több volt a kelleténél. Talán itt is igaz lehet a régi zsurnalisz­tikái szabály — hiába rádió a rádió! -— „egy ember min­dig több mint kettő... ” Csak azt az egyet kell jól kivá­lasztani. De azért jól szóra­koztunk. Kinek-kinek per­sze mást jelent egy ilyen riport. Van, akinek kinyílik munkámat. Mi mindenben a demokratikus formát hir­detjük, havonta tartunk ér­tekezletet, ahol mindenki kifejtheti véleményét. Az adminisztrációval sincs kü­lönösebb baj, nem zaklat­nak fölöslegesen. Ha napra­kész a nyilvántartás, nem torlódik fel a munka, nincs különösebb gond. Iskolakönyvtár nincs, de a közeli községi könyvtár­ból mindenki kölcsönözhet köteteket. A Hi-Fi-torony és a színes tévé mellé elkelne egy videomagnó. A bútorok és a technikai felszerelések kopottak, leromlott állapot­ban vannak. Dolgozik itt egy karbantartó csoport, de van, amit már nem lehet megjavítani. A dejtári iskolában szak­körök helyett inkább fakul­tációban gondolkodnak. Fel­ismerték például a háztar­tási ismeretek fontosságát. Hiszen a mai fiatal lányok némelyike akkor döbben rá, hogy nem tud főzni, amikor férjhez megy. Ezért is ok­tatják most lelkesen a fő­zési ismereteket. Szabó Lajosné 1981-től ta­nít az iskolában. Pataikon laktak, de a férje mozdony- vezető, és rendszertelen mun­kája miatt határozták el, hegy Balassagyarmatra köl­(még ma is) a bicska a zse­bében és szidja a rendszert, hogy ilyen műsorok mehet­nek a rádióban; hogy lám csak, jönnek már a naplo- pók és burzsoák (mint a hí­res dalban). Pedig a felvo­nultatott arisztokrata, bárói és grófi, nemesi származé­kok mindent tehettek az el­múlt negyven-egynéhány év­ben csak a napot nem lop­hatták. Meg kellett kapasz­kodniuk. Soha nem a segít­ség vette körül őket. Szak­mát kellett tanulniuk és így tovább a dolgok furcsa rend­je szerint. Más kérdés, hogy e2 az osztály megszűnhetett osztály lenni, (de tagjai nem haltak ki. Valamennyi tör­ténet tanulságos volt a tar­tás oldaláról nézve ügyüket. Amiből a hűség sem hiány­zik. ☆ Egy vécésnek is osztály­idegen Kofnis Elly, a hábo­rúból kiugrást előkészítő Aczél Ede „kulák” özvegye, egy tetőfedő Festetics György, egy falusi segéd­munkás Esterházy, egy resta­urátor Bethlen... És a törté­nelem. feznek. Most másodikosokat tanít. — Nekem nem kell éjsza­káznom, mint a férjemnek, és a buszközlekedés is jó Dejtárra — mondja. — Egy­szer megfordult a fejemben, hogy Balassagyarmaton dol­gozzam, aztán maradtam. Több okból is szeretek itt tanítani. A leglényegesebb talán az, hogy pataki va­gyok, és mindig úgy érzem, hazafelé jövök. Nagyon ked­velem a dejtári gyerekeket, szülőket. Annak ellenére mondom ezt, hogy évről évre nehezebb a tanulókkal bánni. Nem az ésszel van a gond — nem akarnak tanulni. Ott­hon azt látják, a pénz az elsődleges, és a tudás elér­téktelenedik. Szabó Lajosné megemlíti, nem a legjobb a pedagógu­sok közérzete. A minap ol­vasta az újságban: az ár­emeléseket. Fizetése lassan, már csak arra elég, hogy két gyermeke. után befizesse... Még szerencse — mondja —, az új igazgató működése óta a hangulat nagyon jó az is­kolában. Demokratikus veze­tés, alkotó légkör a jellemző. Valódi csapat alakult ki az utóbbi időben, ami hozza magával az eredményeket. Ennek legfőképp a gyerekek veszik hasznát. Ádám Tamás (T. Pataki) Főzni tanulnak a gyerekek Alkotó légkör Dejtáron Trubirr Sándorné a 7. osztályosoknak oktatja a háztar­tási ismereteket. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom