Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

2 NOGRÄD 1989. FEBRUAR 2., CSÜTÖRTÖK MSZK: magyar wezetfik 1956-rAI Az események újraértékelése . logikusnak hat A Német Kommunista Párt (DKP) lapja, az .Unse­re Zeit szerdai számában teljes terjedelemben közli az MTI jelentését Pozsgay Im­re államminiszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának rádiónyilatkozatá­ról. Az interjút, amelyben a magyar politikus az MSZMP KB munkacsoportjának az 1956-os eseményekkel kap­csolatos eddigi következteté­seit ismertette, a kommu­nista lap „Az utóbbi négy évtized Magyarországon” címmel közölte. Ilyen terje­delmes magvar politikai nyi­latkozat hosszú ideje nem látott napvilágot a lapban. Az Unsere Zeit folyamato­san át kívánja venni a vita többi részvevőjének megnyi­latkozásait. így Grósz Ká­roly nak. az MSZMP főtitká­rának válaszát. illetve in­terjúját is. A belső pártviták miatt megszakadt kongresszusának február 18-ára kitűzött be­fejezése előtt álló DKP a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésétől kísérve igyekszik levonni eljövendő tevékenysége. megújulása szempontjából szükséges kö­vetkeztetéseket a szovjet­unióbeli átalakulási politika és általában több kelet-euró­pai szocialista ország re­formfolyamataiból. Eközben pontosítva hely­zetét és szövetségi politiká­ját a nyugatnémet társada­lomban és tisztázva az eddi­giekben különösképpen szo­ros viszonyát az NDK-hoz és az NSZEP-hez, fontosnak tartja a szovjet és kelet­európai i véleménypluraliz­mus demokratikus kibonta­kozásának tükröztetését. En­nek része a magyarországi állásfoglalások hiteles ismer­tetése is. A Westdeutsche Allgemei­ne Zeitung szerdai vezér­cikkében szenzációsnak te­kinti Pozsgay Imrének azt a kijelentését, amely szerint az 1948—1949-ben átvett vagy az országra rákényszerített szo- cializmusmodell tévútra ve­zetett, s így a mostani vál­ságnak is okozója lett. Noha a lap szerint nem csoda, hogy az 1956-os ese­mények népfelkelésnek tör­tént nyilvánítása, vagyis a történelem ilyen lényegi, át­értékelése után szólásra je­lentkezett Grósz Károly fő­titkár is, ellenvetései — írja — valószínűleg nem el­vi elutasítást tükröznek. „Fellépése inkább arra irá­nyuló fáradozás, hogy meg­előzze a konfliktusok befelé és kifelé egyaránt szükség­telen kiéleződését”. — A vita egyáltalán nem esetleges — állapítja meg a Rhur-vidék ipari és munkás- övezetének vezető lapja, az orSzág legnagyobb példány- számú újságja, — Az esemé­nyek újraértékélése is logi- gikusnak hat. Az akkor kör­vonalazódott elképzelések­nek a megközelítését lehető­vé teszi az, hogy a Szovjet­unióban kibontakozott a társadalmi-gazdasági átalakí­tás programja, s Magyaror­szág helyzete folytán min­dig js nagyobb politikai és gazdasági szabadságot élve­zett. A Die Welt, a Frankfurter Rundschau és a Stuttgarter Nachrichten' szerdán szintén egyöntetűen ismerteti Grósz Károly szavait arról, hogy még nem zárult le az 1956- os események végleges érté­kelése. Ügy ítélik meg, hogy a „népfelkelés vagy ellen- forradalom” kérdésében a magyar pártvezetésben élénk, egyben árnyalt vita kezdő­dött. Maga Grósz Károly is utalt rá: a pártban a tag­ság nincs közös nevezőn az akkori fejlemények megha­tározását tekintve — idézi a főtitkár szavait a Die Welt. A lap kidomborítja, hogv Grósz Károly felfogásá­hoz közel álló módon nyilat­kozott Németh Miklós kor­mányfő is, óva intve attól a szerinte durva hibától, hogy az 1956-os összetett esemé­nyeket egyetlenegy szóval minősítsék. Emellett — a Die Welt kiemelése szerint — ugyancsak figyelmeztetett az érzelmi kitörések és a testvérviszály veszélyére. A Frankfurter Rundschau a pártvezetésben e kérdésben megmutatkozó szembenállás­ról tudósítva mindamellett felhívja a figyelmet Grósz Károlynak arra a kijelentésé­re, hogy új ismeretek birto.- kában természetszerűleg új módon lehet majd értékelni az 1956-os okóberi—novem­beri eseményeket. Ez azért fontos, mivel Grósz Károly most kifejtette: én még ed­dig nem találtam ilyen ok­mányaikat, de talán Pozsgay Imre rendelkezik velük. t» Várkonyi Péter Belgiumban s A belgiumi hivatalos lá­togatáson tartózkddó Vár­konyi Pétert szerdán fogadta Wilfried Martens minisz­terelnök. Külügyminiszte­rünk találkozott Robert Urbain külkereskedelmi mi­niszterrel is, majd este Leo Tindemams külügyminisz­terrel. A megbeszéléseken részt vett Németh József, Magyarország brüsszeli nagykövete is. Délben nagykövetünk re­zidenciáján Várkonyi Péter a belga üzleti élet képvise­lőivel találkozott. A belga kormány vezetői­vel folytatott szerdai megbe­széléseken széles körű ér­deklődés mutatkozott a ha­zánkban kibontakozó poli­tikai és gazdasági változások iránt, amelyeket Belgium­ban — mint azt Martens miniszterelnök is kifejtette — rokonszenvvel követnek és támogatnak. Sevardnadze Pekingben Háromnapos hivatalos lá­togatásra szerdán, helyi idő szerint a késő esti órákban Pekingbe érkezett Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter. A szovjet diplomácia ve­zetőjét a kínai főváros re­pülőterén Csien Csi-csen kí­nai külügyminiszter fogad­ta. Harminc év óta ez az első szovjet külügyminisz­teri látogatás a Kínai Nép- köztársaságban. A szovjet külügyminisz­ter ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait Csien Csi- csennel. A tárgyalásokon el­sősorban az év első felére tervezett kínai—szovjet csúcstalálkozó előkészítésé­vel foglalkoznak. Á Rudé Prá ró Bős—Nagymarosról A csehszlovák közvéle­ményt is foglalkoztatja az a kérdés, hogy megéri-e fel­építeni a bős—nagymarosi vízmüvet, nem haladja-e meg a lehetőségeket a nagy- beruházás? A Rudé Právo szerdán ilyen jellegű olvasói levélre válaszolt. A CSKP lapja szerint a vízmű meg- építési költségeinél Cseh­szlovákia és „Magyarország reális lehetőségeiből indul­tak ki”. Az újság a kilenc ausztriai vízlépcső működé­sével és másik kettőnek most folyó építésével érvel. A Ru­dé Právo a bős—nagymaro­sit „a legolcsóbb és gyakor­latilag kimeríthetetlen ener' giaforrás”-nak nevezi, és kiemeli, hogy a létesítmény egyben megoldja a Csallóköz árvízvédelmét, megfelelő fel­tételeket teremt a tengerjá­ró folyami hajók közlekedé­séhez a Duna deltájától Po- zsonyig. A lap azit is állí­totta, hogy megvizsgálták a vízmű környezeti hatását és intézkedéseket hoztak a je­lenlegi állapot megőrzésére, illetve javítására. Az újság azt írta továbbá, hogy a csehszlovák—magyar közös vízmű építését alaposan elő­készítették. A Rudé Právo tájékoztatott arról is, hogy a csehszlovákiai szakasz épí­tési költségei jelenlegi ára­kon számítva, 18 milliárd koronát tesznek ki, a beru­házást a szlovák költségve­tésből fedezik, s à tervek szerint az tizenkét év alatt térül meg. - (MTI) Robbanás a Robbanás történt szerda délelőtt a Budalakk Festék- és Műgyantagyár 1. számú gyatrában. s kiégett, össze­dőlt egy 800 négyzetméteres üzemcsarnok. A tűzoltóság­tól kapott tájékoztatás sze­rint a baleset következté­ben ketten, Vidék László 33 éves, és Martz Pál 42 éves budapesti lakosok életüket vesztették, 15-en megsérül­tek. Egy súlyos sérültet a Péterfy Sándor utcai kórház- rendelőintézetben ápolnak, hét másikat pedig a Ma­gyar Néphadsereg központi kórházába szállítottak a mentők. Hét könnyű sérült segélynyújtás után hazatér­hetett. Bényi Győző, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a lángokat a tűzoltók gyors munkájának köszön­hetően rövid idő alatt sike­rült megfékezni, átterjedésü­ket a környező épületekre meggátolni. A baleset az Budalakknál ipari zománcfestékeket gyár­tó üzemépületben követke­zett be. A kár több mint 30 millió forint. A vállalatnál a balesetet követően azonnal vizsgáló- bizottságot és válságstábot hoztak létre a gyárak és a központ ott tartózkodó veze­tőiből. A hivatásos szakér­tők mellett a vállalat szak­emberei is vizsgálatot kezd­tek a baleset okáról. A vál­ságstáb feladata az, hogy megtalálják a módját a ki­ese termelés pótlásának, egyeztessék termelési ka­pacitásaikat, s azt, hogy me­lyik gyáregység mennyi pluszmunkát tud vállalni. Az itt készített zománofestékek nélkül ugyanis több nagyvál­lalat niem tudja folytatni ter­melését, határidőre teljesíte­ni exportját. Hogy mikor és hol indulhat újra a gyártás, azt még nem tudják hizto- san. Gyorspostaszolgálat Magyarország és Izrael között A Magyar Posta február elsejétől Izraelbe is továb­bít gyorsposta (EMS) kül­deményeket. Ezzel 32-re nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek megálla­podtak Magyarországgal e szolgálat kölcsönös beveze­téséről. A szolgáltatás keretein belül — a helytől függően r— 24—72 óra alatt jut el az áru a feladótól a címzett­hez. A küldemények első­sorban kisebb áruféleségek, prospektusok, levelek. Eze­ket megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérik a kézbe­sítés során, s mindenütt el­sőbbséget biztosítanak szá­mukra. Részletes tájékoz­tatást a postahivatalokban kaphatnak az ügyfelek. (MTI) Szerdától valamennyi bank gyűjthet lakossági betétet Szerdától, vagyis február elsejétől az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értel­mében valamennyi bank be­kapcsolódhat a lakossági be­tétek gyűjtésébe. A bankod és a pénzintézetek a Ma­gyar Nemzeti Bank által meghatározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket, sa­ját maguk alakíthatják ki — az igényeknek megfelelően — a különböző lakossági be­téti konstrukciókat. Az MNB által előírt kamatplafon az egy év alatti lekötéseknél 12 százalék, míg az egy éven túliaknái 20 százalék. Jelenleg a lakossági betét- állomány —, amely 312 mil­liárd forintra tehető — 85 százalékát az OTP és 15 szá­zalékát pedig a takarékszö­vetkezetek kezelik. Ezeknél a pénzintézeteknél elhelye­zett betétekről az ügyfelek­nek — a törvényerejű ren­delet értelmében — új szer­ződést kell kötniök. A ren­delet fél év türelmi időt engedélyez erre. A betét" könyv-tulajdonosoknak eny- nyi idő áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, elfogadják-e az új feltéteteket, vagy sem. I Ha nem tesznek erről nyi­latkozatot, a betétjükre lát­ra szóló betétekkel azonos alacsonyabb kamat jár. Az OTP-ben ezzel kapcso­latban elmondották, hogy a takarékpénztár az év végéig az 1989. január 1-jén megál­lapított magasabb kamatot fizeti valamennyi betétre, függetlenül attól, hogy nyi­latkozik-e az ügyfél, vagy sem. (Az OTP, mintegy meg- előiegzve az Elnöki Tanács rendeletét, már január else­jétől megemelte a betéti ka­matokat, összhangban a hi­telkamatok változásával.) A kedvezmény 9,5 millió beté­tet és számlát érint az OTP- ben. A betéttulajdonosoknak így december 31-ig van ide­jük arra, hogy eldöntsék: megtartják-e továbbra is az OTP által megállapított ka­matfeltételek mellett betét­jeiket. Akik az OTP-vel a szerző­dést megkötik. írásban meg­kapják — a betéttulajdono­sok betétkönyveikbe ragaszt­va — az új feltételeket. Akik nem kívánnak szerződést kötni, s erről nyilatkoznak, még további 30 napig az addig érvényes kamatot kap­ják pénzükre. (MTI) Otto SchilY sajtótájékoztatója Nem lehet tétlenül nézni a román önkényt A nemzetek nem nézhetik tovább tétlenül a romániai vezetés önkényen alapuló politikáját, amely sem a helsinki elvekkel, sem a bécsi utóértekez,létén elfoga­dottakkal nem egyeztethető össze — jelentette ki szer­dán Otto Schily, a nyugat­német Zöldek pártjának leg­tekintélyesebb vezetője. A bonni parlament német— magyar bará ‘i csoportjának a küldöttsége Schily vezeté­sével szerdán fejezte be ma­gyarországi látogatását, és az elutazás előtt a Parla­mentben közös sajtótájékoz­tatói tartott Szentáig O'thai Jánossal, a budapesti Or­szággyűlés magyar—NSZK- csoportjának elnökével. A többpárti nyugatnémet parlamenti küldöttség ked­den Debrecenben járt, és ott romániai menekültekkel ta­lálkozott, Otto Schily el­mondta: a tőlük hallott megrázó történetek alapján a küldöttség úgy véli, he­lyes volna, ha az ENSZ tényfeltáró megfigyelő­csoportot küldene Romániá­ba. Arra persze nem számít, hogy a román vezetés tárt karóikkal1 fogadna egy ilyen csoportot, de elképzelhető­nek tartja, hogy a nemzet­közi nyomás rászoríthatja Bukarestet az ENSZ-megfi- gyelők beengedésére. Arra a kérdésre, hogy a nyomás- gvakorlás milyen válfajára gondolnák a nyugatnémet törvényhozók, Otto Schily ezt válaszolta: konkrét kö­vetkeztetést nem- vontaik le, de a menekültek elbeszélé­séből kitűnt, hogy Románi­ában katasztrofális az élel­miszer-ellátás — miközben az ilyen javakban dúskáló NSZK nagy mennyiségben vásárol Romániától élelmi­szert. A közvélemény figyelmé­nek felhívása • a romániai álla pót ók r a ho z z á j ár ul'hat ahhoz, hogy rábírják Buka­restet az emberi jogok tisz­teletben tartására — véleke­dett Schily, és hozzátette: az NSZK-ban tudják, hogy Magyarországot különösen súlyosan érinti a kérdés. A küldöttség közben fog járni annak érdekében, hogy Bonn — a nyugatnémet egy­házak karitatív itézményei- nek közreműködésével — nagyobb anyagi segítséget nyújtson a menekültgond enyhítésére. A témához kapcsolódva Szén tá go tha i Ján-os köszöne­tét mondott az eddigi nyu­gatnémet táibogatásért. El­mondta azt is, hogy Magyar- országnak nincsenek területi revíziós, igényei. Utalt vi­szont arra, hogy a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések előírták a nemzeti kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartását. Szentágothai professzor úgy vélekedett: a világháború­ban győztes hatalmaknak — az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Francia- országnak és a Szovjetunió­nak — ügyelniük kell arra, hogy- Magyarország szom­széd államai maradéktala­nul megtartsák ezeket a kö­tél zettségeket. A német—magyar parla­menti csoport mostani láto­gatása a maga nemében az első volt. A nyugatnémet küldöttség a nap folyamán Bényi József külügyminisz­ter-helyettessel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottságának az el­nökével is találkozott. Eze­ket a megbeszéléseket — va­lamint a hétfői találkozókat — Otto Schily pozitívnak minősítette, és reményét fe­jezte ki, hogy hamarosan az NSZK-ban üdvözölhetik a budapesti törvényhozás ma­gyar—NSZK-csoportjának küldöttségét. Az eszmecseréken a ro­mániai menekültkérdés mel­lett szóba került a magyar reformfolyamat, továbbá a környezetvédelem témája, s több egyéb kérdés is. Az NSZK-ban nagyra értékelik „azt a sajátos hangszínt, amellyel Magyarország hoz­zájárul az európai koncert­hez” — állapította meg Schily. A küldöttség egyik, kereszténydemokrata tagja pedig elmondta: magyar részről kifejezték azt az ag­godalmat, hogy a Közös Pi­ac 1992-re tervezett belső integrációja zártabbá teszi majd az európai közösség és Magyarország közötti ha­tárokat. Ezeket az aggodal­makat a képviselők megér­tették, és hazatérésük után felhívják erre a figyeltnet — tette hozzá. Az Otto Schily vezette küldöttség délután haza­utazott Budapestről. (MTI) Új vezérigazgató a Magyar Távirati Irodában A Minisztertanács Burján Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját, sa­ját kérésére — nyugállo­mányba vonulása miatt — érdemei elismerésével meg­bízatása alól felmentette. A Minisztertanács Pálos Tamást, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesét eddigi tiszt­ségéből felmentve, államtit­kári besorolással az MTI vezérigazgatójává kinevez­te. Dr. Karvalics Lászlót — miniszterhelyettesi besoro­lással —, a Magyar Távira­ti Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé kinevezte. Az MTI igazgató tanácsá­nak az új vezetőket beiktató ülésén megjelent Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára, Pozsgay Imre államminisz­ter, a párt Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint Varga-Sabján László, a Mi­nisztertanács hivatalának elnökhelyettese. Diplomáciai kapcsolatok a Koreai Köztársasággal (Folytatás az 1. oldalról.) désének, hogy a kapcsolatok felvétele segíteni fogja a Koreai-félszigeten is a béke és a biztonság ügyét. Külön kiemelte az államtitkár, hogy további egyezmények előkészítése is megkezdődött, A műszaki-tudományos és állat-egészségügyi kormány­közi egyezményekről is folynak a tárgyalások. Az együttműködés tehát széles alapokon indulhat meg. Horn Gyula ezt követően Etre Sándor társaságában tisztelgő látogatást tett a Kék Házban, az elnöki palo­tában, Ro Te Vu államfő­nél, akinek átadta Grósz Károly írásbeli üzenetét. Délelőtt 11 órakor került sor a Magyar Népköztársaság nagykövetségének felavatá­sára- A nagykövetség táblá­jának leleplezése és a sza­lag átvágása után felvonták a nemzetiszínű lobogót. Az ünnepélyes szertartáson je­len volt Sin Dong Von kül­ügyminiszter-helyettes és a koreai politikai és gazdasági élet több magas rangú ve­zetője. Horn Gyula hivatalos láto­gatása nemzetközi sajtókon­ferenciával ért véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom