Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
1989. FEBRUAR 2., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Hozzászólások vitacikkünkhöz Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? Mint emlékezetes, lapunk hasábjain A pártmunka korszerűsítése Nógrádban leimmel, január 17—20. közölt négyrészes ■cikksorozat jelent meg Tanka László, a megyei pártbizottság osztályvezetö.helyettese tollá' ból, arról, hogy milyen elképzelések vannak a párttagság \körében a mozgalmi, szervezeti élet megújítására. A cikk vitairatnak készült, amelyhez eddig is több hozzászólás érkezett — 'ezeket a 'rendelkezésre álló terjedelmekre tekintettel — folyamatosan közrendjük. Elgondolásaink a megújulás helyi törekvéseiről Magam is úgy látom, hogy megyénk, az egész ország és a párt érdekei ma megkövetelik a politikai munka korszerűsítését, amely a ki" kristályosodott gondolatok további érlelését, a nyilvánosság előtti közreadását sem nélkülözhetik. Elhangozhatnak itt olyan elképzelések, amelyekkel nsm egyértelműen azonosulunk valameny- nyien. lehetnek olyan megállapítások. amelyknél a szerző által oly helyesen ösztönzött, a lap hasábjain is megjelenő vélemények sem visznek közelebb a megújulási törekvések tisztázásához. Azt a hibát azonban nem volna szabad elkövetnünk, hogy lemondjunk a változtatás igényén túl a konkrét kezdeményezésekről, a politizáló munka helyi útjainak a megtalálásáról! Csak ezen az úton juthatunk ugyanis — felfotásóm szerint — el a párt politikai, mozgalmi jellegének erősítéséhez, a párton belüli és az egész társadalomra jó hatást gyakorló demokrácia fejlesztéséhez1, így válhatnak a párt tagjai valóban a politika alakításának részeseivé. Sokat várhatunk ezekben a napokban zajló pártvitától is. hiszen ott minden párttagnak még az előkészítés során alkalma . * van véleményt mondani az alapszervezeti élet számos kérdéséről és a párt választási rendjének tervezett elképzeléseiről. Biztatnám ezen a fórumon is a párttagságot a Széles körű megnyilatkozásra. Egyben közreadnám a pártmunka korszerűsítésével kapcsolatos saját elgondolásaimat. Véleményem szerint is a politizálás alapvető színterévé a lakóhelyi alapszervezeteknek kell válniuk. A településeken jelentkező sokirányú tennivalók, a felpezsdült helyi közélet igénye mondatja ezt velem. Természetesen, ezt sem lehet direktívaként megfogalmazni. Abban van most nagy szerepünk, hogy értessük meg a párttagokkal: ma a politikai munka kívánja meg a lakóhelyi alapszervezetek erősítését. Ez elérhető a mu nkah ely i alaps zervezetek - bői a lakóhelyre való átjelentkezéssel, ott aktív tevékenységgel. Lehet azonban olyan módszer is, amikor egy településen több kis létszámú szervezet helyett egy műkő- döképesebb, egységesebb létrehozására kerül sor, vagy konkrét pántmegbízatásokkal látják el lakókörnyezetükben1, a munkahelyen szervezett kommunistákat is. A rétsági pártbizottság környékén ez a munka beindult. többségében megértésre talált küldöttértekezletünk kezdeményezése. Ügyelünk arra. hogy a helyi sajátosságokat figyelembe vegyük a változásoknál. s nyilván nagy türelemre, egyéni agitációra, példamutatásra van szükség a kétkedők meggyőzése során. Hasznosnak tartanánk, ha ebben az évben az átrendeződés befejeződne, s a fő figyelmet a helyi politikai tevékenység szervezésére, a párt tömegkapcsolatának erősítésére, a nyílt eszmecsere felvállalására, a fejlődést segítő progresszív erők ösz- szefogására, az eredményesebb munkára koncentrálnánk. Fontosnak tartom, hogy a széles körű párbeszéd folytatásában vállaljanak a pártcsoportok több feladatot, de a párt belső életével összefüggésben is célszerű lenne szerepüket újragondolni, kiszélesíteni, számukra néhány esetben még döntési lehetőséget is biztosítani. A pártmunka korszerűsítéséhez szorosan hozzátartozik az irányítás fejlesztése is. A helyi pártsizervek közvetlen megyei irányításának folytatását, fokozatosan teljes megvalósítását jó elképzelésnek tartom. Ez a megoldás ugyanis a párhuzamosan végzett munkát, az átfedéseket, sok esetben az admin! s zt rá ci ó c.- ökk e n t'ésé t is eredményezheti. Lehetővé teszi a gyors információ- áiraimiiást és fokozódhat a helyi pártbizottságok, alapszervezetek önállósága. Az egyik leggyakrabban felhozott érv a közvetlen megyei irányítás bevezetése ellen az, hogy nem készültek fel még helyben az önálló munka végzésére. Ezzel a felfogással nem osztom a véleményem. Inkább azt tapasztalom számos átszervezéskor, hogy az önállóság többségében na. gyobb kezdeményezést, erőteljesebb összefogást, felfokozott felelősségérzetet eredményez, melynek siikerej sem maradnak el. Okozhat átmeneti zavart a változás, de legtöbb esetben a közösség felnő a feladatokhoz. Azért is támogatom az irányítás korszerűsítését, mert a mai viszonyok között már nem lehet csak központi útmutatásokra várva politizálni. Természetesen, az elgondolást segíthetik a helyes országos, megyei döntések, de igazán helyben kell kialakítani az egyes témákkal, kérdésekkel való foglalkozás formáit, módszereit és tartalmát is. A párttagság részéről sokáig óhajtott nagyobb önállóság nem egyeztethető össze az állandó központi feladatmegfogalmazá- . sokkal. Talán azért is ellenzik néhány helyen a közvetlen megyei irányítást, mert attól tartanak, hogy az irányító pártszerv munkájába nem lesz beleszólási lehetősége a helyi szervezeteknek. Ez a kétely eloszlatható lenne, ha a következő pártértekezletkor olyan összetételű megyei bizottság ikerülne megválasztásra, amelyben minden irányított területről lentit legalább egy-egy pártbizottsági tag. Felvetődhet a kérdés ko. rabbi gyakorlatunk alapján, hogyan tudnánk a helyi szervek képviseletét minden esetben garantálni. A válasz ma máy kézenfekvő, a párt választási rendjéről folyó vita szellemében. Célszerű lenne delegálási lehetőséget adni a helyben tartandó összevont taggyűléseknek, küldöttértekezleteknek. Így igazán demokratikusan történhetne a választás, ahol a munkát számon kérhetnék, vagy nem megfelelő tevékenység esetén a visszahívás és más személy megbízását is elvégezhetnék. Dr. Varga József a rétsági pártbizottság első titkára Szerelik a gépeket Mérföldkő-jelentőségű a hazai szigetelőanyag- ipar fejlesztése szempontjából a salgótarjáni üveggyapotgyártó üzem felépítése. A japán—magyar vegyes vállalat beruházása a befejezősza- kasznál tart. tudniillik, ’ néhány héttel ezelőtt megkezdték a túlnyomó többségben a távol-keleti országból importált gépi berendezések beszerelését. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei végzik a munkát, japán szerelésvezetők Irányításával. A közel száz méter hosszá gépsornak májas l#-re kell „összeállnia”, utána megkezdődnek a hi- degüzemi próbák. Bábel László képriportja î ' í Hidegzuhany Felmeniés mmgdlëhibmséssmS Megdöbbentünk... ‘ Vajon miért? ... Nem tudjuk az okokat. Efajía megjegyzéseiket hallottunk Horváth Árpádnak, az Ikladi Műszergyár bércéi! gyáregység- vezetőjének felmentése kapcsán az előzetes informálódáskor. A vállalat tanácsa úgy döntött, hogy felül kell vizsgálni az egész szervezet működését, le keli építeni a meglevő hierarchikus felépítést, meg kell szün tetni a felesleges párhuzamosságokat, összevonni a különböző, egymásba kapcsolódó területeket. Az új felállású, kisébb létszámú vezetői, irányi tói gárda összetételét decemberben hagyta jóvá a testület azzál, hogy a középszinten jelentkező irányítási, szervezeti korszerűsítést, tagoltságot a most választott felsőbb vezetők oldják meg. — Január 3-ra, a központi (titkárságra hívtak. Az újonnan kinevezett műszaki igazgató, Molnár József rövidén^ de velősen közölte velem, hogy az utóbbi időben baj van a munkámmal: rosszul informálom a központot, egyre nehezebben birkózom meg a feladattal, nem vagyok alkalmas a gyáregység vezetésére — pergeti vissza a közelmúltat Horváth Árpád. — Hideg zuhanyként ért, mert korábban egyszer sem esett szó vezetői-irányítói munkám olyan gyengeségeiről, amelyekből sürgősen le kellett volna vonnom a megfelelő tanulságot. Hazajövet tájékoztattam a gyár pártszervezetének, szak- szervezetének vezetőit, valamint a káderhatásköriteg illetékes községi pártbizottság titkárát. Közöltem, hogy felmentésemet elhamarkodottnak és igazságtalannak tartom. Bejelentettem, hogy a felajánlott új beosztást — termelési osztályvezető a központban, — nem fogadom el. Bárhogy is alakul, emelt fővell megyek el a gyáregységből. A bércéi! kollektíva 1988- ban öt venne! kisebb létszámmal, azonos termelési értéket állított elő, mint 1987-ben. A gyáriak összeszerelő munkákat végeznek. Hogy teljesítsék az előírt követelményeket, a dolgozók rengeteg túlórát vállaltak. Decemberben 5 ezret, az előtte való hónapokban pedig 3—4 ezret. Horváth Árpád okleveles gépészmérnök, 1962-től dolgozik a vállalatnál. Bérceién 7 évi termelésirányítás után — három éve — nevezték ki gyáregység vezetőnek. Ötször kapott Kiváló dolgozó kitüntetést, 1987. évi eredményes munkálja után pedig Kiváló Munkáért miniszteri elismerést. . — Váratlanul ért, mert a decemberi testületi, ülésünkön sem került szóba Horváth Árpád felmentése. Gyáregységünk nem önálló, szorosan kötődik a központhoz,, amely nem mindig biztosította a folyamatos munka |eltételeit. Gyakoriak voltak' anyaggond,jadnk. Szerintem jogtalan, volt a vele kapcsolatos eljárás. Hatalmas munkabírású ember, jól tudtunk vele együttdolgozni — állítja Media Lásztó, a szakszervezeti bizottság titkára. — Nem sikerült mindenben teljesíteni az előírásokat — veszi át a szót Dallos Tamás, a pártalapszervezet szervező titkára. — A fő-* lyamatos termelés feltételeinek megteremtésében kiszolgáltatottak vagyunk. Ennek ellenére az elmúlt év első negyedévében mi nyertük el a gyáregységiek közötti minőségi versenyt. A vezető, az utóbbi hónapokban két másik, beteg vezető társa helyett is dolgozott. Hatalmas terhet vállalt magára. Kemény, de jó vezető... — Figyelmeztető jelzést egyszer sem kaptunk a központtól Horváth Árpád munkájával' kapcsolatban. Mi elfogadjuk vezetőnek, minden tekintetben sízámíit- hatunk rá. Rendbe tette a gyáregységet, jól összefogja a csapatot — egészíti ki az előbbieket Sáfár László, az a! a ps zervezet párttitkára. — Az eljárást v sérelmesnek és antidemokratikus na k tartjuk. Ügy érezzük, hogy ránk csak a statisztika miatt van szükség — egészíti ki az előbbieket Dallos Tamás. — Sőt, azt is mondják, hogy 50 ezer forint prémiumot azért vontak el tőlünk, mert a negyedik negyedévben rossz volt a minőségünk. Tudomásom szerint más gyáregységeknél sem kifogástalan. Vajon miért más a megítélés itt és mááütt? — kérdi szenvedélyesen Dallos Tamás. A gyáregységvezetők alkalmasságának vizsgálatakor egyedül itt tapasztaltuk a-- termékek minőségének folyamatos romlását. Természetesen erről nemcsak az igazgató tehet, fjem volt viszont elég határozott ahhoz hogy kimondja: hiányos feltétetek miatt nem tudja teljesíteni az előírt minőséget — vélekedik Molnár József, az újonnan kinevezett műszáki igazgatóhelyettes, Horváth Árpád felettese. — A felmentés mögött nem húzódik meg valamiféle személyes ellentét? — Nem valószínű. Természeteden a munka megítélésében lehetnek véleményeltérések. Mi nem akarunk Horváth Árpádtól megszabadulni, egzisztenciáját kettétörni. Ügy látjuk, hogy belefáradt a munkába, nem tud úrrá lenni a nehézségeken. Baráti alapon vezette a gyárat... Itt bent, minit termelési osztályvezető, erőt gyűjthet az újabb továbblépésre. — Ne vegye okvetetlen-. kedésnek, hogy megkérdezem: Véletlenül nem olyannak kell a berceli gyáregységvezetői beosztás, ' akit a központban nem tudtak valahová elhelyezni? Mi a garancia arra, hogy az utód jobb lesz? — Alkalmasabbnak tartjuk az újat. Egyébként a gyakorlat bizonyítja majd. hogy jól döntöttünk-e. Később elismeri,, hogy az eljárás során néhány gyakorlati hibát vétettek. A ber- celiek reagálása — egy levélben tizennyolcán kértek felvilágosítást, indoklást az eljárásra — őket is hideg zuhanyként érte. — Mi lesz akikor,, ha Horváth Árpád nem fogadja el a felajánlott beosztásit? — Végső esetben megválunk egymástól. Remélem erre nem kerül sor... — Elhamarkodott, megalapozatlan* eljárásnak tartom Horváth Árpád felmentésének idő előtti bejelentését. Egyébként a központi döntéssel egyetértek. Elismerem, hogy a jövőben aa előkészítésre, az egyeztetésre több időt kell fordítanunk — szól’ a gyakorlati végrehajtás hibáiról is dr. 'Szabó Gyula, a vállalati központ pártszervezetének titkára, a személyzeti főosztály vezetője. A berceli községi pártbizottság szavazattöbbséggel elfogadta a vállalat központi vezetőinek javaslatát és hozzájárult Horváth Árpád felmentéséhez. Azóta pártcso- portüléseken és munkásgyű- lésen tájékoztatták a dolgozókat. . ☆ Vajon a jövőben nem volna-e célszerűbb ott dönteni a gazdaság! vezetőik tevékenységéről, minősíteni munkájukat, ahol a legjobban ismerik, a munkahelyen? Ehhez viszont meg kellene változtatni a jelenleg honos káderhatásköri gyakorlatot. Venesz Károly
