Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

1989. FEBRUÁR 11.. SZOMBAT 5 NOGRÄD À repülés biztonságáért Néhány éve egy terrorista egy Londonból felszálló iz­raeli repülőgépet akart a levegőben felrobbantani. A robbanóanyagot egy kettős fenekű bőröndbe rejtette el. Mint emlékezetes, a merény­let tervét az utolsó pillanat­ban meghiúsították. Ez az eset adta az ötletet egy skóciai tanárnak arra, hogy olyan — könnyen moz­gatható — eszközt készítsen, amellyel gyorsan felderíthe­tő, hogy valamely bőrönd­nek kettős feneke van-e. A Scot gange nevű eszköznek, két, anódosan oxidált alu­mínium „lába” van-. Az egyik a bőrönd külső, a másik a belső mélységet méri. Az esz­köz már 1 centiméteres kü­lönbséget is kimutat. Ha ilyent észlel, elektronikája riasztja a poggyászellenőrző­ket. A tanár ugyanennek az eszköznek olyan változatát is elkészítette, amellyel az autók és a hajók üzemanyag- tartályának esetleges kettős feneke deríthető föl. Áral-tóból Arai-sivatag? A szovjet Közép-Ázsiában fekvő Arai-tó, amely a vi­lág legnagyobb állóvizei kö­zé tartozik, lassan eltűnik a térképről. A lefolyástalan medence vízzel borított te­rülete 1960-ban még 68 000 négyzetkilométer, 1987. végén pedig már csak 41 000 négy­zetkilométer volt. A benne levő vízmennyiség a felére csökkent, a sótartalma a duplájára növekedett. A víz- szintcsökkenés oka az, hogy a tavat tápláló két nagy si­vatagi folyó, az Amu-Darja és a Szir-Darja vizét mező- gazdasági művelés alá vont sivatagos területeken elöntö­zik. Az utóbbi években e folyókkal szinte már nem is érte el víz az Arait. A ma­gas .sótartalom miatt a tó lassan biológiailag halott állpotba kerül; eddig már húsz halfaj pusztult ki belő­le. A környék halászata és a hozzá kapcsolódó ipar telje­sen viszahúzódott, ezáltal mintegy hatvanezer ember­nek kell új munkahely után néznie. A partokon kiszára­dó só környezetkárosító ha­tása azonban még veszélye­sebb. A szél által kifújt só lerakódik a termőföldeken (amelyeket éppen az Araiból hiányzó vízzel öntöznek), és épp olyan terméketlenné változtatja, mintha nem ön­tözték volna. Á bénító hang Vajon mi teszi lehetővé, hogy egyes delfin-fajok el­foghassák a táplálékul szol­gáló, saját testméretüknél jóval kisebb halakat? Hiszen a delfineket nem áldotta meg a természet erre alkal­mas fogazattal, s félelmetes állkapocs helyett inkább mulatságos, csőrszerű táplál­kozószervük van. Tenger­biológusok azt feltételezik, hogy a delfinek a hangjuk­kal hódítják el áldozatukat, amelyet aztán könnyen zsák­mányul ejthetnek. Ismeretes, hogy a delfinek mint vala­mi lokátorral, a saját maguk által kibocsátott ultrahan­gokkal tájékozódnak. Nemzettudat — hazafiság — reform A haza fogalma kiszakíthatatlanul él az emberek szí­vében. Költők, írók, politikusok, tudományos szak­emberek próbálták megválaszolni a maguk sajátos eszközeivel, tény- és érvanyagokkal, hogy tulajdonképpen mit jelent a haza? Az a haza, amelyhez Vörösmarthy Mi­hály írta: „Hazádnak rendületlenül, légy híve óh magyar”. Általánosan elfogadott nézet szerint a haza történelmileg kialakult közösség, amely magába foglalja az alkotó né­pet., 'a társadalmi-politikai viszonyokat, a szellemi kultú­rát és azt a körülhatárolható területet, amelyen az adott nép el. A hazafiság a hazához fűződő pozitív eszméket, érzelme­ket jelenti, amely a társadalmi haladásért tudatos, aktív cselekvéssel párosul. A hazafiság nemcsak egyéni, hanem egyben közösségi magatartás is, amely világnézeti, politi­kai, erkölcsi és érzelmi viszonyokat is kifejez. Nem lehet a hazát igazán szeretni, nem lehet hazafinak lenni a társadalmi valóság tényleges feltárása, a közösség .javainak gazdagítása nélkül. A hazafiság — a nemzettudat részeként — mindig cselekvő, amelynek legfőbb mércéje az építőmunka. A demokratikus alapokon álló .szocialista ha­za minden polgára számára korra, nemre, foglalkozásra, világnézetre, anyanyelvre, származásra való tekintet nélkül alkotási lehetőséget teremt a társadalmi élet minden te­rületén: a gazdasági építőmunkában, a politikai és kulturá­lis életében, Ez a haza, a több mint ezeréves történelem­ben a nemzetté válás színtere, otthona minden magyar állampolgárnak, aki határain belül képzeli el jövőjét. Ép­pen ezért a hazafiság fontos összetevője a történelmi múlt objektív feltárása, megbecsülése, nemzeti hagyományaink ápolása. Fontos nemzeti fejlődésünk közép-kelet-európai, különö­sen a Duna-völgyi történelmi-földrajzi térbe való elhelye­zése. Jelenlegi társadalmi céljaink, átfogó társadalompolitikai koncepciónk kulcskérdése: a gazdaság: Létkérdéssé vált számunkra, hogy megfeleljünk a gazdasági kihívásoknak, elhárítsuk azokat a nehézségeket, amelyek fejlődésünk so­rán megtorpanást okozva jelentkeztek. Gazdasági megúju­lásunk döntő feltétele a hatékonyság, a minőség, a ver­senyképesség, a nemzetközi munkamegosztásban, piacon való eredményes részvétel. Az MSZMP a nemzet politikai, társadalmi folyamatai­nak értékelésekor eljutott odáig, hogy reformra van szük­ség és annak át kell hatnia a politika, a társadalom min­den szféráját, különben a gazdasági területen sem tud fe­lelni a világ kihívásaira. Az eddigi értékek, vívmányok, eredmények ugyanis csak gazdaságilag megalapozott, fo­lyamatában fejlődő nemzeti közösségben őrizhétők meg, illetve fejleszthetők tovább. A párt kezdeményező szerepet vállalt a reform társadal­mi, politikai előkészítésében. A különböző értékszempontok figyelembevételével ösztönzi az államigazígatási, szakmai és tudományos szerveket, társadalmi, politikai egyesüléseket és mozgalmakat a közös gondolkodásra, cselekvésbe. A plu­ralizmussal összhangban álló lényeg azon a kimunkálás alatti cselekvési programon van, amely képes túlmutatni a napi kényszerek csaknem perspektíva nélküli megközelítés­módján. Azt viszont látni kell, hogy a tudatosan vállalt pluralizmus ellenére, koncepciója csak az MSZMP-nek van. A nemzet stabilizációja, felemelkedése szempontjából viszont fontos, hogy egyegv vitás — rövid vagy hosszú távú — kérdés elemzésekor többféle álláspont ütközzön. A fejlett nemzeti tudat ugyanis feltételezi a demokráciát, nyitottságot, toleranciát, alkalmazkodókészséget, kulturált, realitással számoló vitát. Napjainkban a szocialista országok belső feszültségei fo­kozódtak,'a gazdasági, társadalmi gondok, ellentmondások tükröződnek a nemzeti létben és tudatban is. A társadalmi fejlődés lassulásának — egyesek szerint visszafejlődésnek — megakadályozása szükségessé vált a gazdaság reformjá­nak széles szövetségi poilitikán és nemzeti közmegegyezé­sen alapuló átalakítása. A gazdasági megújulás, a szerke­zetátalakítás konfliktussal járó, egyéni érdekeltséget érin­tő, munkaerő-átcsoportosítást maga után vanó folyamat. Ugyanakkor látni kell, hogy a társadalmi megújulás csak az egyének értékalkotó, cselekvő részvételével lehetséges. A külső és belső változások kihívásaira adandó megfelelő választ olyan tényezők is befoyásolják, amelyek a múltba vezetnek vissza, s amelyek erősen kötik gondolkodásunkat, cselekedeteinket. Előfordulhat az is, hogy a szocializmuskép meghaladott elemei visszafogják a társadalmi fejlődést. Ép­pen ezért a reális nemzettudathoz és szocializmusképhez alaposan elemeznünk kell a régit. Meg kell állapítani, hogy általános és speciális összetevői milyen feltételekhez, tör­ténelmi időszakokhoz kötődnek, azok milyen társadalmi, po­litikai folyamatokat, jelenségeket, viszonyokat hoztak létre. A gazdasági reform szerves egységet alkot a politika reformjával. A gazdaságban végrehajtott reform mellett társadalmi reform vált szükségessé a kor­mányzati tevékenységben, a gazdasági érdekképviseleti in­tézményekben, a szerkezetátalakítás társadalmi konfliktusait szabályozó jogi és irányító intézményekben, ' a közigazga­tásban. A reform nem lehet lezárt folyamat. A politika és a kormány feladata, hogy megkeresse azokat a találkozási pontokat, ahol a különböző érdekek közös erőfeszítésekké egyesülhetnek. Nemcsak a termelőerők és termelési viszo­nyok összhangjának a megteremtése politikai feladat, ha­nem a jogállamisághoz kapcsolódó nyíltság, a demokrácia szélesítése is. A demokrácia, a szocializmus benső termé­szete, lényege, létezési módja. A nemzeti tudaton belül fejlesztése tehát a közösség életmódját, munkastílusát, szo­kásrendszerét, együttműködését jelenti. P. S. jrosközpontból, .gyárwcgy étiekből induló busz . még nem száll le mindenki, a : rmű tovább ba lad a Pétskö-szilvás vikendtvlkei felé. A Forgács hányatelepieknek azonhan már évtizedek óta itt van végállomás. A valamikor Salgótarján határában egbúvó apró település a bányászcsaládoknak adott lenedéket, mára szinte öss>eép«lt ? .kertvárossal így talán még Inkább érezhető az életkörülmények közötti különbség. Pisch Károly a körzeti népfront ' — „Az itt élő 89 család csak îs.vôrfürdpt es ígéretet kapott a tanácstól : Salétromos&k a hazák, a mentő a sártól nem luj a lakásokhoz menni!” 1954. karácsonyán itt kezdődött el Salgótarján, felszabadná itt tűntek fel az első szovjet katonák. Ha vissza iga Mának, nem kellene sokat keresgetniük a múl- minden érintetlen maradt azét».-. Kulcsár József képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom