Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 49. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. FEBRUAR 27.. HÉTFŐ Grósz Károly munkaiátogatása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő* titkára hétfőn Jugoszláviába, határmenti baráti mun- kalátogatás keretében megbeszélést folytat Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökével. Az MSZMP főtitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és több szakértő. (MTI) LJ A párt képes megőrizni vezető szerepét Grósz Károly interjúja a TBNJUG hírügynökségnek Az alábbiakban közöljük annak a TANJUG által készített interjúnak teljes 'szövegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a jugoszláv hír- ügynökségnek. — A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény. — emelte ’ki GróS2 Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása előtt lüdott interjúban. A magyar vezető a TANJUG hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo Saranovicot, valamint Srdjan Basicot. a hírügynökség budapesti tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre válaszolt, jegyzeteket nem használt. — A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hibák, — folytatta Grósz Károly. De a tény, hogv a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok versenyhelyzetben ellenőrzik, egymást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem — tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet- Európában, sem Nyugat-Eu- rópában nem oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartá. sa. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A -harmaduk: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. E] kell érnünk azt, hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt választódjanak ki. Ily módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek, meri ilyenek nincsenek — de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell mindezeket vállalnunk. — Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről — jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem — vezető szerepének megőrzése mellett — hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a művelődési miniszter, valamint a tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az általunk kívánt mértékben. Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról — mondotta Grósz —, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szellemébő’ fognak következteti., mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. (Folytatás a 2. oldalon.) Először Balassagyarmaton Honvédkollégiumok kulturális fesztiválja Zsúfolásig megtelt szombaton délelőtt Balassagyarmaton a Bottyán János Honvédkollégium díszterme, ahol a kollégium énekkarát követően, Holló József alezredes megnyitotta a 10. kollégiumi kulturális napokat, amelynek első alkatommal adhatott otthont a gyarmati volt vármegyeháza patinás falai között. Az ország tíz városában működő kollégiumok versenyét a gyarmati együttes nyitotta. Műsoruk összeállításakor a komolyabb műfajokhoz közelítettek, igaz, a réz- fúvósegyüttes és az asz- szonykórus mellett, helyet kapott Karinthy Frigyes Sportok című humoreszkje is. A délelőtti programban másodikként az egri Lenkey János Kollégium lépett a „deszkákra”, akiknek műsorában szintén a szó volt az erősebb. Egy kacagtató paródiával kezdtek, majd har- monikaszóval kísért katonadalok közepette, egy Petőfi-, majd egy Villon-vers hangzott el. A tataiak színrelépését a tavaly Komárom megye legjobb énekkarának választott kórus nyitotta meg. Nem véletlen tehát, hogy a kétnapos rendezvénysorozat első vastapsa itt csattant fel. A kórus után Horváth Gábor kisfiús arcú növendék Jani* kovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek ? című írását tolmácsolta. Innen ugorjunk a pécsiek szatmári táncaihoz, s ahhoz a Spirit Band nevű amatőr jazzegyütteshez, amely a szombati nap programjában először mutatta meg, milyen az örömmel-szívvel játszani valamit. Nem véletlen, hogy őket is visszatapsolía a csaknem félezer diáknéző. Ezt követően sajnos felsorolásszerűen haladhatunk az időben, mert egyszer-kátszer ugyan megvillantak az eredeti ötletek, ám igazán szívderítő diákprodukciót csak kutatva fedezett fel a nézőhallgató. Miközben a díszteremben a bemutatók zajlottak, odakint a százéves falak között a vendégek a képzőművészeti verseny díjnyertes alkotásait tekinthették meg. Akadt köztük fafaragás, kerámia, fotók és festmények is, sőt, repülőgépmodellek is függtek a folyosó légterében. A helyi zsűri közülük öt kategóriában ítélte oda a díjakat. Így képzőművészeti csoportban Géczi Sándor tatai diák, kerámiában a szolnoki honvédkollégisták csoportja, népi fafaragásban a székesfehérváriak vitték el a „pálmát”. A fotósok között csak második díjat adott ki a zsűri, ezt a nyíregyházi Szalvay Mihály Honvédkollégium szakköre nyerte. Ugyanakkor a Balasagyar- mafi Honismereti Körtőllkü- löndíjat kapott Nagy Árpád- né akvarelljéért, valamint a hagyományőrző kiállításért a kollégium dolgozói. De térjünk vissza a díszterembe, ahol időközben már délután elsőként a győriek léptek a közönség elé. Ten- gercsepp című komplex műsorukat nagy érdeklődéssel vártuk, hiszen mottójuk ez volt: „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és, hogy ezt a valamit bármi áron ej kell érnünk”. Nos, a Marie Curie-idézet rájuk — éppen úgy, mint ahogyan a többi versenyzőre igaz volt. Ök két napon keresztül elhitték, hogy tehetségesek. S úgy tűnt, figyelve produkcióikat, tehetségük abban rejlik, hogy szívvel- örömmel csinálnak mindent. A győriek műsorában táncban, prózában, dalban egy fő gondolat volt: a barátság. Az, hogy nekem és neked is szükséged van a másik emberre, barátságára. Ezért megérte a két nap, amelynek végén, már vasárnap délelőtt a négytagú zsűri ítéletei alapján a díjkiosztásra került sor. Az eredmények tükrében a nyíregyháziak taroltak. Vers- és prózamondó kategóriában a szabolcsi Balázs Ferenc lett az első. Az irodalmi színpadok között csak a második helyet adták ki, ezt a székesfehérváriak érdemelték ki. A zenei és énekes szólisták között az első helyet megosztották a szegedi Eke Judit és a gyarmati Nagy Árpádné között. Néptánc kategóriában Székesfehérváré az dlsőbbség, komolyzenében pedig a nyíregyházi citerásoké. Kön.y- nyűzenében az Elmex együt. tes győzött, az énekegyüttesek közt pedig a tatai kórus. Az egyéb kategóriában a nyíregyházi Eletric Bugi duó. Befejezte tanácskozását a tsz-ek rendkívüli konferenciája A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújításáról tanácskozott az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában a tsz-ek rendkívüli konferenciája. A tanácskozás második napján megjelent Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A konferencián Eleki János, a TOT főtitkára arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek milyen Agrárpolitikát látnának szívesen, milyen feltételek között tudnának kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből. A továbbiakban szólt arról, hogy az utóbbi időben végérvényesen „megfáradt” agrárpolitüka „terméke” az is, hogy 150—200 tsz manapság a gazdasági ellehetetlenülés helyzetében van. Akadozik a vertikális integráció is: annak ellenére, hogy a Fehér Lajos nevéhez fűződő agrárpolitika már két évtizede létrehozta az élelmiszer- gazdaság egységes irányítását. A vitában1 felszólalt Váncsa Jenő. Bevezetőben szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „húzóágazatnak” számított a mezőgazdaság, ám az üzemi jövedelem már ekkor sem volt megfelelő \ Pondok az elmúlt két-három évben1 erősödtek föl, ám hangsúlyozásukat — a tömegkommunikáció részéről is — túlzottnak tartotta. Tavaly más nép- gazdasági ágazatoknál jobban, négy százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az agrártermelők jóvoltából 1,6 milliárd dollár értékű áru került exportra, több, mint 900 millió dolláros aktívum mellett. Ezek — mondotta a miniszter — jó teljesítmények, amelyek alapján valóban jobban el kell ismerni az agrártermelést. Utalt egy korábbi beszédének fogadtatására, amiben a tavalyi mezőgazdasági teljesítményeket értékelte a nyereség, illetve az üzemi jövedelem oldaláról. Adatait — akkor — a TOT megkérdőjelezte azzal: a számítottnál kisebb lesz a nyereség, a jövedelem. A miniszter most azt mondta : a pénzügyi eredmény tavaly 24 milliárd forintot tett ki a mezőgazdaságban és ez a prognosztizálttal összhangban van. Mivel a konferencián többen is kifogásolták, hogy nemcsak a TOT, de az ágazati vezetés sem tett eleget érdekvédelmi kötelezettségének, az ágazati kötődés követelményeinek, Váncsa Jenő sorolta, hogy milyen kormányzati intézkedéseket kezdeményezett a MÉM, részben a TOT-tal közösen. Zöldhitelt folyósítanak a gazdaságoknak, a kereskedelmi bankok felvásárlási hitelkeretét — soron kívül — 3— 4 milliárd forinttal növelik, s az élelmiszeripar felvásárlási lehetőségeit kedvezményes hitelekkel is segítik. A kormány 3 százalékos kamat- preferenciát határozott el, és például a gabona úgynevezett centrum árát 5 százalékkal emelik. A törekvés az, hogy 1990-re 15—20 százalékkal növeljék a gabona felvásárlási árát. Végezetül kifejezte meggyőződését : a szövetkezeti mozgalom a magyar megújhodás, a reform szerves része. A mezőgazdasági üzemek képesek arra, hogy a jövőben is a reformfolyamatok élén haladjanak — mondta Váncsa Jenő. A vitában általános igényként fogalmazódott meg: kerüljön közelebb egymáshoz az alapanyag-termelés és a feldolgozás. Többen javasolták, hogy a szövetkezetek hasznosítsák a kereskedelem kihasználatlan raktárait, hű-' tőházait. Így nagyobb haszon maradna a termelőknél. Sokan kifogásolták, hogy a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok aránytalanul nagy hasznot fölöznek le, míg mások arra hívták fel a figyelmet: a termelés gazdaságosságát a műszaki színvonal fejlesztésével lehet javítani. Ellentmondás, hogy a szövetkezeteknek alig van pénzük beruházásokra és esetenként drágábban jutnak Dr. Radván Mihály, a Karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke bevezetőjében elmondta, hogy megyénk mezőgazdasági adottságai alapján a leghozzá a hazai gépekhez, mint az importszerkezetekhez. Sürgették, hogy tegyék szabadabbá a külföldi technológiák beszerzését. A konferencia második napján is élesen vetődtek fel az érdekvédelem kérdései. A TOT hibája — mondták többen —, hogy a testület a mezőgazdaságra hátrányos intézkedések meghozatala előtt nyilvánosan nem hallatta a hangját. Olyan érdek- képviseletre van szükség, amely méltó partnere a politikai és gazdasági szerveknek. Javasolták, hogy a TOT tevékenységének megújítására dolgozzon ki programot, azt vitassa meg a tagsággal, utána pedig gondoskodjék a végrehajtás folyamatosságáról. Szabó István zárszavában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkezetek fejlődésének lendülete, ám teljesítményük még így is figyelemre méltó. Ahhoz, hogy ismét az élénkülés következzék be, az agrárpolitika megújítására is szükség van. Ezután Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a konferencia állásfoglalását. Ebben kifejezésre jutott, hogy a magyar szövetkezed mozgalom a szövetkezeti parasztság a megújulás, a következetesen végrehajtott reformok elkötelezett híve. Az állásfoglalás kimondja egyebek között, hogy meg kell állítani a paraszti munka leértékelődésének folyamatát és azonos feltételeket kell teremteni a piaci versenyben. Üj földtörvény kidolgozására van szükség. A szövetkezetpolitika megújulásával kapcsolatos feládato- kát is sorolja a határozat. A szövetkezetek érdek- képviseleti rendszerének továbbfejlesztését elodázha- tatlannak tartja az állásfoglalás, amely hangsúlyozza : a jogállamiság fejlődése nyújthat garanciát a szövetkezeti és tagi érdekek képviseletére és védelmére. A konferencia az állásfoglalást — módosításokkal — elfogadta. A vitában két nógrádi tsz-elnök is részt vett. rosszabbak közé tartozik, a 36 nagyüzem közül 32 kedvezőtlen adottságú. Később azzal folytatta, hogy egységnyi tiszta jövedelem el- (Folytatás a 2. oldalon.) Nem támogatás, hanem megfelelő árképzés kell Amatőr képző- és iparművészek alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton délelőtt Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. A hagyományos, minden évben megrendezésre kerülő tárlatra a megyénkben élő és alkotó amatőrök hozták el legújabb műveiket. A kiállításon festmények, tűzzománcok, akvarellek, szobrok, rézkarcok, kerámiák, rajzok és grafikák sokaságát tekinthetik meg a látogatók március végéig. Lapunk 4. oldalán a kiállított művekből adunk ízelítőt.
