Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

2 NOGRAD 1989. FEBRUÁR 21., KEDD Ülésezik az lUISZWIB3 Központi Bizottsága­... ....... " ....... — ■ _____________________________ ( Folytatás az 1. oldalról.) tettünk elő. Fontos eltérés az 1947-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és ér­telmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szö­gezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társa, dalmi folyamatok meghatá­rozó tényezője kíván ma­radni. Ezt programjával, po­litikai munkájával, a társa­Szabó István úgy véleke­dett: az előkészítés eddigi időszakában, „a párt indoko­latlanul csendes volt, kevéssé hallatta szavát törekvéseinek irányáról, in diíitéka iról’ ’. Rendkívül fontosnak tartot­ták többen is, hogy a párt, a kormány és a kommunista képviselők munkáját han­golják össze az alkotmány- vitában. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, il: letve az alkotmány terveze­tének alapjául a most elő­terjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. A vita az alkotmány sza­bályozási elképzelésének egyes részleteit megerősítet­te, ugyanakkor gazdagította is a pártnak az alaptörvény­nyel kapcsolatos koncepció­ját. Többen felhívták a fi­gyelmet arra, hogy e téma­körben a politikai racionali­tás alapján legyen kezdemé. nvező, figyelembe véve a párttagság politikai hangu­latát is. Szabó István — ab­ból kiindulva, hogy a meg­nevezés lényeges politikai tartalmat hordoz — leszö­gezte: ő maga a népköztár­saság elnevezés megtartásá­val ért egyet. Ez volt a vé­leménye Tőkei Ferencnek is. A Magyarország külpoliti­kai alapelveivel foglalkozó alkotmányi fejezetek kap­csán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a Ma­gyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek kapcsolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkot­nak a népek között. Az or­szághatároknak az alkot- mánvban történő rögzítése ország-világ számára meg­Iványi — Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándéka­ink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reformfolyamat része, s egy későbbi mar­káns gazdaságpolitikai for­dulat megalapozásának egyik eleme — mondotta beveze­tőben. — A Politikai Bizottság azért javasolta az elmúlt há­rom évtized egyik sikeres te. rülete, az agrárpolitika to­vábbfejlesztésének megtár- gyalását, mert egyrészt gaz­dálkodásunk megújítása az élelmiszer-termelésben is új követelményeket támaszt, másrészt pedig az élelmiszer- termelés fejlődése — számos belső és külső ok hatására — az utóbbi években leféke­ződött és napjainkban sok mezőgazdasági és él el mi,szer­ipari üzem napi gazdálkodá. si gondokkal küzd. Nemcsak gazdasági, ha­nem társadalmi érdek is, hogy egy eddig eredményes ágazatnak változó világunk­ban is perspektívát, az ott dolgozóknak megélhetési biz­tonságot, s mindannyiunk- nak továbbra is jó élelmi­szer-ellátást tudjunk bizto­sítani. Ehhez elengedhetetlen agrárpolitikánknak a kor követelményeihez való iga­zítása. dalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Két további új intézmény1 a koncepcióban: az alkot­mánybíróság és az állami számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól füg­getlen intézmény ellenőriz­ze az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségveté­sének alakulását. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az nyugtató volna abban a te­kintetben is, hogy bizonyí­taná : nincsenek területi kö­veteléseink — mondta Szű­rös Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag kép­viselőivel az alkotmánykon­cepcióról folytatott vita ta­pasztalatait. Az állam é,s a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lé- nárd kifejtette: az alkot­mánynak e kérdéskört tag­laló fejezetében abból az alapgondolatból indokolt ki­indulni, hogy a társadalom és a nemzet érdekei az el­sődlegesek, tehát az állam­nak és szervezeteinek az egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétka­marás parlament kérdése. Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rög­zítésével, illetve a tulajdon- viszonyok alapelveivel fog­lalkozva többen is véleményt nyilvánítottak. Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bíró­sági, illetve az ügyészi szer­vezet felépítésével kapcso­latos részéhez megjegyzést fűzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, „de jaj annak a jognak, ame­lyiknek nincs politikai tartal­ma”. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetésének, a Mi­nisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekimtetben, hogy a je­lenlegi kollektív testület he­lyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező ál­lamfői intézmény a jobb megoldás. — Az agrárpolitika a jövő­ben sem veszít társadalmi- gazdaságii jelentőségéből. A mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó élelmi­szeripar változatlanul első­rendű szerepet játszik a ha. zai lakosság ellátásában, és lényeges tényező nemzetkö­zi gazdásági kapcsolataink­ban. Nem kisebb jelentősé­gű az a szerepe sem, ame­lyet a mezőgazdaság az ipa­ri a 1 apanyag -1 e rm el ésben, vagy a lakosság foglalkozta­tásában, eltartásában betölt. A mezőgazdasági termelés szorosan összefonódik a fa­lusi települések fejlesztésé­vel, természeti adottságaink kihasználásával, a természe­ti környezet megőrzésével, ápolásával. A jövő sikeres agrárpoliti­kájának kialakításánál elő­ször is számba kell venni azokat a körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. El­sőként a nem kielégítő ér­dekeltséget és piaci alkal­mazkodóképességet, ame­lyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. A második tényező ,az a kihí­vás, amelyet a tartósan kí­nálati helyzetben lévő bél­és külpiac, a protekcionista nemzetközi kereskedelem­politika jelent. Ismeretes to­vábbá, hogy a mezőgazdasá­igazságszolgáltatással ; alap­vető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amely- lyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetet­len ; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell vá­lasztani az ítélkezési gyakor­latot a magánszférától. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljes­ségében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titká­ra. A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítha­tó volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta : a párt tu­datában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvény­ben meghatározandókat a társadalomra erőltesse. A vitában tizenöten fej­tették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hoz­zászólásukat. Az elhangzot­takat Fejti György összegez­te. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Esze­rint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a tárnáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indít­ványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki az­zal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitá­hoz, valamint, hogy a Köz­ponti Bizottság által kikül­dött, az alkotmány kérdé­sével foglalkozó munkabi­zottság mandátumát hosz- szabbítsák meg az alaptör­vény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmánykoncepció társa­dalmi vitájában aktívan ve­gyen részt. A Központi Bizottság a to­vábbi vita alapjául egyhan­gúlag elfogadta az előter­jesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vo­natkozó kiegészítéseit. Ezt követően — a napi­rendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának meg­újításáról terjesztett elő ja­vaslatot Iványi Pál, a Köz­ponti Bizottság titkára. gi termelés sajátosságait a világon mindenütt figyelem­be veszik. Ezt tettük eddig mi is, ezt fogjuk tenni lehe­tőségeink szerint ezután is. A belső piacon várható változások mellett újra kell értékelnünk élelmiszerexpor­tunk mértékét, piaci lehető­ségeit és ennek nyomán az összetételét. Az országnak a jövőben is szüksége lesz arra az exportra, amely az elmúlt évben kereken 1,5 milliárd dollárt és 1 milliárd rubelt hozott. Exportpozíci­óink azonban az elmúlt év­tizedben jelentősen megvál­toztak: a hetvenes évek kö­zepétől a világpiacon a kí­nálat lényegében felülmúlja a fizetőképes keresletet. Mi­után a piaci viszonyokban nem várható érdemleges változás a következő évek­ben. fokozott mértékben kell alkalmazkodni a különleges, magas minőségű piaci igé­nyekhez, mert a magasabb minőség nagyobb piaci esélyt és nagyobb jövedelmezőséget jelent. Ennek különös hang­súlyt ad az 1992-ben egysé­gessé váló nyugat-európai piac, ami azért érdemel fi­gyelmet, mert Nyugat-Eu- rópa élelmiszertermékeink egyik legnagyobb tradicioná­lis piaca. A másik nagy piacunkat; a KGST-országok piacát je­lenleg a kínálatot meghala­dó fogyasztói kereslet, a hi­ányos választék jellemzi. Ezen országokban azonban az élelmiszerpiac bővülésé­vel rövid távon nem szá­molhatunk. Ennek ellenére úgy tűnik, a szocialista or­szágok — elsősorban a Szov­jetunió — egyes alapellátá­sát, választékot javító élel­miszertermékeink számára továbbra is fontos elhelye­zési lehetőséget kínálnak. Az előadó ezután a ter­melői biztonság új, ! korsze­rűbb, piaci szempontokra fi­gyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben legin­kább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk bizto­síthatja. A mezőgazdaság többszek- torúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jel­lemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és ezek társu­lásai mellett jelentős súlya van a háztáji és kisterme­lésnek is. A jövőbeni válto­zás lényege, hogy az esély- egyenlőséget mint rendező el­vet érvényesítő jogi és köz- gazdasági szabályozás mel­lett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazda­ságok súlya is, ha az a gaz­dasági versenyben hatékony­nak bizonyul. Minden bi­zonnyal a nagybani ter­melés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjé­nek meghatározói változatla­pul a mezőgazdasági nagy­üzemek maradnak. Ugyanak­kor az esélyegyenlőség mel­lett nagyobb szerepet fog játszani — az esetek jelen­tős részében nagyüzemi in­tegrációra támaszkodó — háztáji és kistermelés. va­lamint a főfoglalkozású ma­gánvállalkozás. A nagyüzemi szervezeti keretek és autonómia kor­szerűsítése során ugyancsak A Központi Bizottság ülé­sének első napja végén Kim­mel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a ta­nácskozásról, az MTI mun­katársának. Elöljáróban el­mondta: — Napirend érté-, kűnek tekinthető, hogy Ká­dár János elnökölt a testü­let ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s ter­mészetes számára, hogy va­lamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét min­den. vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a továbbiak­ban, a tanácskozás első na­pirendi pontjáról szólva hangsúlyozta: a Fejti György előterjesztését követő szerte­ágazó, sokszínű és igen hasz­nos vitában tizenöten mond­ták e] véleményüket, öten írásban adták le hozzászó­lásukat, ketten pedig hozzá­szólás értékű kérdéssel vet­tek részt az értekezlet mun­kájában. Közöttük voltak megyei első titkárok, akadé­mikusok, a jogügyi kormány­zat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányo­zási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azon­ban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes állás­pont, épp ezért fontosnak ítélték meg a testületi ülé­sen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e meg kell haladni az eddigi lehetőségeket és gyakorlatot. A jelenlegi merev, rugal­matlan kereteket tovább kell fejleszteni, hogy alkalma­sabbak legyenek a piachoz való rugalmas igazodásra és az emberi kezdeményező­készség, vállalkozás kibonta­koztatására. Az ágazati érdekképvise­let korszerűsítésének szüksé­gességét indokolva rámuta­tott, hogy a mai rendszer­ben megoldatlan az egyes termelőágazatok szakmai érdekképviselete, márpedig a piaci korlátok, az alkal­mazkodás követelménye a termelők részéről ezt nagyon is szükségessé tenné. Ezek szerveződhetnének országosan, de területenként is, az érdekeltek elképzelé­sei, igényei alapján. Indo­koltnak látszik egy agrár­kamara létrehozása is, amely alulról fölfelé, szigorúan az Önkéntesség alapján szerve­ződve keretet adhatna az élelmiszer-gazdasági érde­kek országos és esetleges te­rületi képviseletének, illetve az ágazaton belüli részérde­kek megjelenítésének, egyez­tetésének és feloldásának. Az agrárkamara, mint gaz­dasági érdekképviselet mel­lett, a mezőgazdasági szö­vetkezeti sajátosságok kép­viseletére, a szövetkezeti pa­rasztság érdekvédelmére — megújuló formában — to­vábbra is szükség van. A mozgalom értékeit mél­tatva kiemelte: mezőgazda- sági termelőszövetkezeteink­re kezdettől jellemző a, szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesítése. Ez több százezer embert tanított meg a de­mokrácia lényegére, a közös­ség szerepére, értelmére. — Nem új földosztásra és ennek alapján a mezőgazda- sági üzemeket felváltó far­mergazdaságokra van tehát szükség. De szükség van a családi vállalkozások és ma­vitában közösen kiérlelt ál­láspontok képviseletével ak­tívan vegyenek részt a tár­sadalom egészében folytatan­dó polémiában. Az egység a szocialista jel­leg megfogalmazásának mi­kéntjében volt tetten érhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom mód­jára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végig­vonultatni. hanem a preanv bulumban kell rögzíteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspek­tívájának megfogalmazása. Ezentúl , gz alkotmány egé­szének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejez­nie. Kicsit sommásan meg­fogalmazva: a vita mégha" tározó elemeiként szerepel a múlt, a jelen és a jövő, kezdve az ezeréves államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerű problémáinak felvetésével, egészen a szo­cialista perspektíva felvá­zolásáig. A vitából kiemelhető fon­tos kérdésnek ítélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmá­nyosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben, hogy a gaz­daság a nép jólétét szolgálja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcioná­lis nézeteltéréseket. Ez kü­lönösen érzékelhető volt az igazságügyi kormányzat ré­széről elhangzott felszólalá­sokban. A mintegy hatórás vitá­ban egy haladó államszerve­zet igénye rajzolódott ki. Többen javasolták: az al­kotmány vegye elejét a re- kapitalizációnak, vagy — visszautalva ezze] összefüg­gángazdaságok szerepének növekedésére, valós haté­konysági előnyök alapján. Ennek előfeltétele egy szek­tor- és szervezetsemleges szabályozás. — Az agrárpolitika meg­újítása kölcsönösen össze­függ a politikai-gazdasági re­formfolyamattal, Csak akkor lehet sikeres, ha a társada­lom és a gazdaság egészé­ben következetesen megva­lósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az ag­rárpolitika megújítása nél­kül. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszer-gazda­ság egy új, sikeres korszaká­nak kibontakoztatását célzó — tézistervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a szé­les körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai fel- használásával a végleges té­zisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójá­nak megismertetéséhez, el­fogadtatásához és az érde­keltek mozgósításához. Mind­ezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintet­tek széles körű bevonásával sor kerül a tézistervezetek vitájára — mondotta vége­zetül a KB titkára. Javasol­ta, hogy a KB járuljon ah­hoz is hozzá, hogv a tézis­tervezetet az élelmiszer- gazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják meg, mint az érdekképvise­leti szervek, az Országgyűlés illetékes bizottságai és ag­rárszekciója, az MTA és az MTESZ testületéi, bizottsá­gai. Külön is fontosnak tar­totta az agrárértelmiség vé­leményének kikérését és megismerését, tapasztalatai­nak hasznosítását. A Központi Bizottság ma reggel, 8 órakor az agrárpo. litika megújítására vonat­kozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. gésben a Központi Bizottság február 10-i ülésére —: a párt meghatározó szerepét politikai eszközökkel kíván­ja biztosítani, valamint an­nak felvetését, hogy az al­kotmány tiltsa a hatalom- kizárólagosságra való törek­vést. A beterjesztett anyag­nál erőteljesebben kapott hangsúlyt a kétkamarás par­lament létrehozásának mér­legelése. * az is, hogy az egész alkotmányozási folya­matot a teljes nyilvánosság jegyében kell végigvinni. Az esti órákban berekesz- tett ülés második napiren­di pontja az agrárpolitikai koncepció volt, amelyet Ivá­nyi Pál KB-titkár terjesztett élő. Ma a tervezet fe­letti vitában folytatódik a tanácskozás, amelyen a szakma jeles képviselői kér­tek szót. Kimmel Emii vé­leménye szerint: — Ismerve személyiségüket, várhatóan szenvedélyes, a mezőgazda­ság, illetve az ott dolgozók érdekeit markánsan figye­lembe vevő vita bontakozik majd ki. Az ezt követő, har­madik napirendet Lukács János terjeszti elő: témája a megyei, városi pártérte­kezletek tapasztalatainak összegzése. A testület végül a külön­félék között személyi kérdé­sekről is tájékozódik: már nyilvánosságot kapott, más fórumokon korábban eldön­tött ügyeket vesz tudomásul. Az ülést kövétő nemzetközi sajtókonferencián bőveb­ben erről is tájékoztatást ad­nak az illetékesek — mon­dotta végezetül a helyettes szóvivő. (MTI) Vita az előadói beszéd felett Pál előterjesztése Szóvivői nyilatkozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom