Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 44. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 21., KEDD Munkaerő-politikánk zsákutcái a. oldal) Iskolatanáccsal, vagy nélküle? (4. oldal) Á „sárrázó" nem elég (5. oldal) Ülésezik az HflSZIUI*» / Központi Bizottsága lfb-illé« napirendjén Pasztán Járda és gázvezeték társadalmi munkában Kádár János elnökletével hétfőn dél' előtt 9 órakor — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmon' dotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kéz- műtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekczlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása — előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszédét. Fejti György előadói beszéde Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmányozó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára. összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre. önálló napirendi formában még vissza kell térni. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi. ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmány- jogi fejlődésnek — a tradícióival. mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor. azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire. így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári •alkotmányjog progresszív vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabb keletű diszkontinuitás veszélyevei szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948—49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ez mind politikailag, mind történetileg teljes mértékben elfogadhatatlan — hangsúlyozta. s felhívta a figyelmet: egy egyelőre csak szűk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkotmány-előkészítés során nem áll-e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől és nem tartóik — tette hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetgk is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a partementnek, illetve az illetékes kormány- szerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti eiklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos len. ne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság, és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a' szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Egyetlen ál. lampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából ! Ugyanakkor vissza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az egész társadalom nevében szóljon. Fejti György ezt követően néhány alkotmány fejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gaz- dasági renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak — így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat — külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegeçen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátáiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskörelvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind a* államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk. hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a nép- köztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a népköztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugvan- akkor a többpártrendszer iránvába mutató fejlődéshez az alaptörvény keretet kell hogy adjon. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesz. (Folytatás a 2. oldalon.) Az utóbbi évek legsikeresebb évét zárta a Salgótarjáni Otvözetgyár, -termelési értéke először haladta meg az egy- milliárd forintot. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek. A pásztói tanács végrehajtó bizottságának hétfői ülésén a tanácselnöki jelentés megvitatása után — amelyet erre az ülésre Tolnay Béla megbízott tanácselnök állított össze — a tanács ellátó- szervezetének munkája volt napirenden. Bár ennek az előterjesztésnek kapcsán többen is tettek fel kérdéseket, volt aki azt is megfogalmazta, hogy e téma tárgyalása nem több a gondnoki feladatok megvitatásánál, s ezért nemigen tartozna a vb hatáskörébe. Az ellátószervezet értékelése során hívta fel a figyelmet az egyik vb-tag arra az ellentmondásosnak tűnő helyzetre — az egyébként több, a tanácsi testületek elé kerülő előterjesztésekre jellemző —, hogy a határozati javaslat egyik pontjában a vb utasítja az ellátószervezet vezetőjét a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, ugyanakkor már a beszámolóban megfogalmazódik: .,... a szervezet gaz^ dálkodásában a takarékossági követelmények érvényesülnek — mind . a _ tervek összeállításánál, mind a gazdálkodási gyakorlatban.” A társadalmi munka múlt évi értékelése pozitív eredményekről adott számot a végrehajtó bizottság előtt. Tavaly összesen 35 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek Pásztón. ami egy városlakóra vetítve 2313 forintot tesz ki, bár a terv ennél alacsonyabb mértékű volt. Az előrelépés azzal magyarázható, hogy 1988- ban a tanácstagi alap létrehozásával — ami körzetenként 50 ezer forintot jelentett — bővült a társadalmi munkában elvégezhető beruházások köre. A lakosság Pásztón tavaly társadalmi munkával 969 méter járdát épített, 647 méteren végzett járdafelújítást, s ezek kiemelkedő minőségben készültek el a Zrínyiközben, a Kövicses utcában, a Magyar, Gyöngyösi, Fenyő, Nefelejcs és Vörösmarty úton. öt utcában a társulásos formában épült gázvezetéknél a lakosság jelentős értékű társadalmi munkát vállalt és végzett. A pásztói gazdálkodó szervezetek közül az ingyenes közhasznú munkában kimagasló teljesítményt nyújtott a múlt évben az állami gazdaság, a gép- és szerszámgyár, a Dózsa iskola és a várpsgazdál- kodási üzem. A tavalyi kiemelkedő eredmény ellenére az idei társadalmi munka terve kisebb értékkel számol a társadalmi munkában: 2000 fo- rint/fő a kitűzött cél. A szerényebb tervezés okát Nagy Miklósné, a városfejlesztési és -gazdálkodási osztály vezetője azzal magyarázta, hogy sajnos az idén a tanácstagi alap pénzügyi gondok miatt nem áll a körzetek rendelkezésére. Nagybátonyba költözik a szénbányák igazgatósága Szorító anyagi gondjai miatt több nélkülözhető ingatlanjától kénytelen megválni megyénk szénbányavállalata, s az eladásra szánt létesítmények legjelentősebbje a salgótarjáni igazgatóság irodaháza. Az igazgatósági szervezet osztályainak és szakembereinek túlnyomó többsége ez év végéig települ majd le a nagy^ bátonyi gépüzem területére. A költözést az is indokolja, hogy ésszerűsíteni kíván iák a bányászati tevékenységet, egyetlen bányaüzembe szándékozzák koncentrálni az erőket, ezáltal lehetőség kínálkozik kisebb létszám-megtakarításra. A vállalat gépészeti és villamossági osztálya volt az első „fecske”, s február elsején foglalta el új helyét. Másodikként, 10-én a széntermelési és -értékesítési osztály költözködött. A lehetőségeket a Nógrádi Szénbányák önmagának teremti meg. Megkezdték az ipari tanműhely nem használt részének irodacélra való átalakítási munkáinak tervezését. Ebbe a blokkba a személyzeti és szociális igazgató felügyelete alá tartozó szervezet kerül majd. Úgyszintén a tervezés stádiumában van a nagybáto- nyi gépüzem melletti két- két ikerlakásos épület, valamint az igazgatóság I, emeleti fürdőjének irodákká való átalakítása. . A salgótarjáni irodaház iránt komolyan érdeklődik •az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága, a vásárlással kapcsolatos tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. Belső felújítás után szándékozik beköltözni új székházába az APEH, s elsőként az ügyfélforgalmat bonyolító osztályok foglalják el a földszinti részt. A létesítmény III. emeletén, 25 szobában, mintegy 380 négyzetméteren szándékozik elhelyezkedni a szénbányavállalat szűk törzskara. Ebbe értendő a majdan kinevezésre kerülő vezér- igazgató, közvetlen stábja. A különböző gazdálkodási területekre szervezett, a teendőket összehangoló, a külső kapcsolatokat tartó szakértők csoportja is ide sorolandó. Marad még a székházban a számítástechnikai szervezet, valamint a telefonközpont. Utóbbira azért van szükség, mert a nagybátonyi körzet postai telefonkapcsolata rendkívül rossz, modernizálása évtizedekig várathat magára. A költözködés minden bizonnyal okoz majd gondot, kellemetlenséget az érintetteknek. Ám a vállalat pénzügyi helyzetét mindenképpen meg kell szilárdítani. Nem kisebb tétről van szó, mint a nógrádi szénbányászkodás fennmaradásáról. (K. L.) Képek: Bencze Péter
