Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 20.. HÉTFŐ Az MSZMP Központi Bizottsága elé kerülő írásos előterjesztések (ismertető) A Központi Bizottság tagjai előzetesen megkapták a ma kezdődő testületi ülés napirendjének írásos anyagait. A Központi Bizottság irodája eljuttatta hozzájuk az alkotmány szabályozási koncepcióját, az agrárpolitika téziseit, valamint a megyei és városi [pártértekez- letek tapasztalatairól szóló jelentést. Alábbiakban ismertetjük a kiküldött Írásos anyagok tartalmát. Az alkotmányszabályozási koncepció Magyarország alkotmányának szabályozási koncepciója legfontosabb .kérdései között említi, hogy 1949 óta alapvetően megváltozott a hatalomról és a hatalom gyakorlási módijáról, a szocializmusról, valamint az emberi jogokról vallott, felfogásunk. Emellett mélyreható változások történtek a társadalom szerkezetében, a gazdaságban, a tulajdonviszonyokban és a politikai intézményrendszerben. További jelentős változások most vannak kibontakozóban. Az 1988 májusában tartott pártértekezlet óta kialakult folyamatok politikailag is egyértelműen új alkotmány előkészítését igénylik. Az új alkotmánynak a jövőbemutató folyamatok elemzésére kell épülnie, úgy, hogy időtálló legyen. Teret kell engednie a tulajdoni viszonyok, a gazdasági és a politikai rendszer — az alkotmányban rögzített, társadalmi céljainkká] összhangban álló — spontán fejlődésének, hogy a gazdasági és politikai folyamatokat c-sak olyan mértékben korlátozza, amilyen mértékben az alkotmányos rend védelme ezt elengedhetetlenné teszi. A bevezetőnek (preambu- lummak) úi felfogásban kell közelítenie államiságunk fejlődését, hogy az alkotmány erősítse a nemzeti összefogást, a magyarság identitás- tudatát; ezért — múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva, ezeréves államiságunk folyamatosságát megőrizve — jussunk el mai társadalmi rendszerünk és állami céljaink meghatározásáig. A preambulum rögzítse, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törekvésein alapuló új társadalmi rendünk teremtette értékeinkre. A szabályozási koncepció ezt követően részletezi, milyennek gondolja Magyarország társadalmi-politikai- gazdasági rendjének alapelveit, s ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a törvényalkotás az alaptörvénynél nem törekedhet a társadalmi. politikai és gazdasági rend átfogó szabályozására. Ehelyett meg kell határoznia Magyarország államformáját, majd azokat az alapelveket, amelyek az államhatalom gyakorlásának módját, az állami és a társadalmi viszonyokat, valamint a politikai rendszert jellemzik. A koncepció jelzi, hogy Magyarország államformájával kapcsolatban többféle javaslat merült fel, de a tudományos-szakmai álláspont szerint a népköztársaság elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak. Az MSZMP agrárpolitikájának alapjait az 1957 júliu, sában elfogadott agrárpolitikai tézisek rakták le. Az eltelt három évtized legfőbb tapasztalatainak ösz- szegzése egyértelműen pozitív képet mutât. A raaAz állam és a társadalom kapcsolatáról egyebek mellett megállapítja, hogy alapvető elvként íréül szabályozni a társadalom tagjainak az önkormányzat .alakításához való jogát. Az állam, illetve a társadalom jelenlegi szervezetének vagy tagjának a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja és az állam feladata, hogy az állampolgárok számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mérséklését. Az esélyegyenlőség megvalósításénak feltétele a szocialista biztonság állam- polgári jogon való biztosítása. A koncepció részletezi Magyarország külpolitikájának alapelveit, kiemeli, hogy az állam és a társadalom szervezetei, továbbá tagjai kötelesek tiszteletben tartani a különféle nemzetközi szerződéseket, az ENSZ alapokmányában foglalt elveket és szabályokat, valamint hazánknak az államközi szerződésekben foglalt szövetséges! elkötelezettségét. A politikai rendszer alkotmányos kidolgozásával kapcsolatban a koncepció megállapítja : társadalmunk marxista—leninista pártja nem attól a társadalom vezető ereje, hogy ezt az alkotmány deklarálja, hanem attól, hogy mindinkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a néppel politizál, s meggyőzi politikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek megfelelően a párt nem tör jogilag garantált hegemén helyzetre. A koncepció számol a többpártrendszer kialakulásával, ugyanakkor igényli, hogy alkotmányos garanciát kell állítani az alaptörvényben rögzített, a társadalmi, politikai berendezkedést sértő politikai tömörülésekkel szemben. A tulajdonviszonyok alap- elveivel kapcsolatban rögzíti: az alkotmányban ki kell- mondani, hogy Magyarországon elismert és egyenrangú tulajdonforma a közösségi és az egyéni tulajdon. Jelentőségére tekintettel azonban külön megemlíthető az állami és szövetkezeti tulajdon. Az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét egymástól következetesen el kell különíteni. A nem állami közösség tulajdona és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás ellenében sajátítható ki. gyár mezőgazdaság, amely a felszabadulás előtt sok tekintetben Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdasága volt, napjaink nemzetközileg elismert, az európai középvonalba tartozó mező- gazdasággá vált. A koncepció részletezi az emberi és az állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek című fejezetben a szabályozás kívánatos elveit. Ugyancsak tételesen fogalmazza meg az úgynevezett szabadságjogokat, amelyek között elismeri minden ember jogát — egyebek mellett — a békés gyülekezéshez, a gondolat-, a lelkiismereti, a vallás- és a sajtó- szabadsághoz és a vélemény- nyilvánítás szabadságához. Jogokat biztosít a munkához, továbbá öregség, betegség, munkaképtelenség és munkanélküliség esetén az állami ellátáshoz, valamint az emberhez méltó környezethez, az oktatáshoz és a művelődéshez. Részletesen foglalkozik a koncepció a nemzetiségi jogokkal, majd az állampolgári kötelességekkel. Behatóan foglalkozik a szabályozási koncepció az országgyűlési választásokkal, az Országgyűlés hatáskörével és működésével, állást foglal a köztársasági elnöki intézmény bevezetése mellett, s ennek megfelelően tárgyalja annak feladat- és hatáskörét, a képviselők jelölésének és megválasztásának elveit, felelősségüket. A következő fejezet az alkotmánybíróságról, mint új intézményről szól. Ugyancsak új intézményrendszernek ígérkezik az állami számvevőszék. A koncepció útmutatást ad a miniszterelnök és az országos hatáskörű szervek feladatrendszerének alkotmányos kimunkálásához, majd ezt követően az igazságszolgáltatás szerkezetét taglalja. Ennek kapcsán megemlíti, hogy az új jogorvoslati rendszerben eggyel több bírósági szervezetre lenne szükség, ez kétfokú jogorvoslatot tenne lehetővé. A koncepcióban szerepel másik megoldásként a jelenlegi bírósági szervezet, amelynél azonban a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvási jogát meg kellene szüntetni. A koncepció foglalkozik a bíráskodás alapelveivel és az ügyészi szervezettel is. Ez utóbbinál több megoldási módot kínál. A koncepcióban szerepel arra is javaslat, hogy hozzák létre az állampolgári jogok szószólójának tisztét. Az alkotmánykoncepció felvázolja a tanácsrendszert, a népképviseleti, valamint a kormányzati szervek és a tanácsok kapcsolatát, az önkormányzati jogok bírósági védelmét, továbbá a választójog, illetve a választás alapelveit. Foglalkozik az ország nemzeti jelképeivel, az ország címerével, zászlajával, fővárosával, s mindazokkal, ami a nemzet magyarságtudatát fejezi ki. A magyar élelmiszer-gazdaságnak azonban a jövőben telített bel- és külpiaccal kell1 szembenéznie. Jövőjét alapvetően az befolyásolja, hogy mennyire tudja nemzetközi versenyképességét javítaná. Ezért a következő évek agrárpolitikájának középpontjába a piachoz való alkalmazkodást kell állítani. Ehhez strukturálás változtatásokra van szükség. Mindenekelőtt a föld forgalomképességét kell megteremteni, hogy az vagyonként működhessen, vásárolható, eladható és bérelhető legyen. A termelés ott növelhető, ahol azt a piac elismeri, megfizeti. Ez az értékképző folyamatok bővítését, afel- dolgozottabb, értékesebb, választékosabb termékeket helyezi előtérbe, ami a jövedelmezőség javításának új lehetőségeit hozza magával. Egyes termékek termelésében ez stagnálással vagy visszaeséssel jár, másoknál pedig jelentősebb bővítésre ad lehetőséget. — Fontos, hogy a mező- gazdaság fejlesztése több szektorra támaszkodjék: a megújuló és változatos formákat öltő szövetkezetekre, az állami gazdaságokra, az integrált kistermelésre és egyes _ területeken a családi gazdaságokra. Ezért támogatni kell a szocialista nagyüzemek olyan belső szervezeti és érdekeltségi megújulását. amellyel gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a változó környezethez. — A mezőgazdasági termelésben a szövetkezésnek továbbra is meghatározó szerepe lesz. Ehhez azonban a szövetkezeti életben is megújulásra van szükség. Legyen lehetőség a legcélszerűbb szövetkezeti forma megválasztására, a más tíA jelentés bevezető része a többi között megállapítja: az országos pártértekezletet követően a megyei és városi pártbizottságok nagy része nem tartotta indokoltnak pártértekezlet összehívását. Menet közben azonban nyilvánvalóvá1 vált, hogy több városban és megyében a párttagság egy része nem osztja az irányítóbizottságok önértékelését, s a bizottságok és tisztségviselők teljes körű megújítását tartja szükségesnek a párt iránti bizalom helyreállításához. A kibontakozó politikai küzdelem mind több pártbizottságot késztetett korábbi álláspontjának felülvizsgálására. 1989 januárjáig hét megyében, 49 városban, kerületiben — köztük tíz megye- székhelyen — hívtak össze pártértekezletet, s jelenleg is folyamatban van több városi és egy megyei pártérte- kezlet előkészítése. Több helyütt még nem zárult le az e körüli vita. A jelentés további része az eddigi pártértekezletek elókészítésénék és megrendezésének legfőbb tapasztalatait összegzi. Megállapítja, hogy e folyamatokat a teljes nyütság és új, demokratikus eljárási megoldások létrejötte jellemezte. A pártbizottsági ülések és a pártértekezletek politikai vitáiban helyenként élesen ütköztek egymással a megújulásért radikális lépéseket szorgalmazók és azok, akik a múlt értékeit részesítik előnyben, s inkább veszélyt pusú szövetkezetté való átalakulásra, a tagok vagyoni kapcsolatának, anyagi érdekeltségének korszerűsítésére, szélesebb lehetőséget kell nyitni a szövetkezeten belüli vállalkozói jellegű befektetéseknek, a tagok tulajdonosi jogai gyakorlásának. Lehetőséget és esélyegyenlőséget kel] adni újabb szervezeti és működési formáknak, magán- és társasvállalkozásoknak, amelyek be kívánnak kapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe. A tartósan nem gazdaságosan működő nagyüzemek esetében szorgalmazni kell új, racionálisabb szervezeti formává történő 'átalakulásukat, vagy lehetővé kell tenni, hogy területükön hosszú távú bérleten egyéni tulajdonon alapuló magángazdálkodást folytassanak. Továbbra is ösztönözni kell a gazdálkodást biztonságossá tevő, a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeit bővítő ipari, • kereskedelmi és szolgáltatótevékenységek fejlesztését. Az élelmiszer-termelés versenyképessége mindinkább a feldolgozás során dől el, ezért az élelmiszer-ipari tevékenység kiemelt figyelmet igényel. Az élelmiszer-termelésben részt vevők mindegyike számára azonos követelményeket kell meghatározni az élelmiszertörvény előírásainak megtartásában és versenyegyenlőséget kell biztosítani a működési feltételekben. Igen lényeges, hogy az agrártermékek kereskedelmében is bontakozzanak ki a piaci viszonyok. látnak a politikai és gazdasági reformokban. A hozzászólások nagy -többsége az előző időszak kritikáját tartalmazta, jóval kevesebben szóltak a teendőkről, s vázoltak érthető,, áttekinthető helyi programokat. A küldöttek túlnyomó többsége az országban kialakult, válságos állapotokért elsősorban a párt korábbi országos és helyi vezető testületéit tette felelőssé. Hangsúlyozták : a párttagság mind nehezebben viseli el a rá nehezedő nyo. mást; a kialakult helyzetért felelősséget nem érez, mert a korábbi döntésekben nem volt érdemi szerepe, A vitákból kitetszett, hogy a gazdasági reformok szükségességét a döntő többség támogatja, a megvalósítást illetően azonban lényegesek a nézetkülönbségiek. A politikai , reformok szükségességének általános helyeslése is különböző elgondolásokat takar: A jelentés a továbbiakban megállapít ja: a vezető testületek megújítása, a tisztségviselők megválasztása valamennyi fórumon az érdeklődés homlokterébe került. A párttagság személyi garanciákat kívánt teremteni a szükséges politikai változásokhoz, valamint ahhoz, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a hatalmukat saját hasznukra fordító vezetők kompromittálják a pártot. Lényegesen megváltozott a testületek összetétele : a pártértekezleteken a régi vezető testületek tagjainak harmada kerül csak be a pártbizottságokba, végrehajtó bizottságokba. A külkereskedelmi tevékenységre alakuljon ki offenzív külpiaci stratégia, és az ezt megvalósítani képes szervezeti, érdekeltség] rendszer. E területen a monopolisz- tifeus pozíciókkal szemben célszerű erőteljesebben támogatni a többcsatornás értékesítési rendszerek kiépülését, ezért a külkereskedelmi tevékenységet az előállított termékek döntő részében a termelők alanyi jogává kell tenni. Az élelmiszer-termelés pénzügyi szabályozása legyen kiszámítható, illeszkedjék be az általános rendszerbe, de az adó mértékének, a hitelezés feltételeinek kialakításánál továbbra is vegye figyelembe a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés sajátosságait. Az árrendszer továbbfejlesztése során a hatósági árak szerepe csökkenjen. Az árak közvetítsék a piaci viszonyokat, és vegyék figyelembe a valós termelési költségeket, beleértve a támogatások lehetséges leépítését is. A kedvezőtlen adottságú térségek termelőinek és egyes, lassan megtérülő beruházásoknak a támogatásával azonban hosszabb távon is élni kell. Az eddig kialakult szövet- k ezeti -iszak sz er vezeti -kamarai érdekképvisélet megújulása illeszkedjen a politikai intézményrendszer korszerűsödéséhez. Célszerű támogatni egy mezőigazdasági kamara, továbbá olyan szákmai, térségi szövetségek, egyesülések önszerveződését, amelyek gazdagíthatják az intézményrendszert. A pártfórumok egyik lényeges politikai tapasztalata, hogy a pártértekezlet állás- foglalásában tükröződő, fontos kompromisszumok egy része nem alkalmas a párton belül a politikai egység megőrzésére. Több kérdésben — különösen a pártok és az új társadalmi-politikai szervezetek, a párt jellege, szervezeti felépítése és irányítása kérdésében — az álláspontok nem az akkori kompromisszumokhoz közeledtek, hanem attól távolodtak. Ez ma akadálya a politikai egységnek, és veszélyezteti a cselekvési egységet is. Ezért a lehetőség szerint gyorsítani kell a műhelymunkát, és a vitát, az új álláspontok kimunkálását. Az utóbbi kilenc hónapban igazi demokratikus értékekkel gazdagodott a mozgalom — hangsúlyozza a jelentés, majd rámutat: tény, hogy ezzel párhuzamosain a szervezeti lazulás jelei is jól érzékelhetők. Ennek célszerű gátat vetni oly módon, hogy a tagság által kialakított, széles körű egyetértést kiváltó szervezeti és eljárási megoldásokat mielőbb szabállyá emeljük, a szervezeti szabályzat — kongresszusig tartó — ideiglenes módosításával. Végezetül a jelentés megállapítja: helyes volt a Központi Bizottság azon döntése, amely nem írta elő területi és helyi pártértekezlie- tek összehívását, hanem ezt önálló mérlegelés tárgyává tette. Mindez pezsgést, új kezdeményezéseket, politizáló aktivitást szült. (MTI) Új agrárpolitikai tézisek Az eddigi pártértekezletek tapasztalatairól
