Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

1989. FEBRUAR 20., HÉTFŐ NOGRAD 3 Savanyúság külföldre, fűszerkeverék belföldre Grammra mérik a töltősúlyi. II Flavoccóban van fantázia... — Szereti a savanyúságot? — kérdezem a jó kiállású, öt­ven év körüli, az előírások­nak megfelelően fehér kö­penyt és vízhatlan kötényt viselő, dús, ezüstszínű haját hófehér fejkendővel leszorító asszonyt. — Szeretem — feleli Var­ga Lászióné, miközben gyors, begyakorlott mozdulatokkal ellenőrzi, hogy a zárógép jól húzta-e rá a csavarmenetes fémtetőt az előtte lévő sza­lagon elfutó teli üvegekre. Munkája olyannyira leköti a figyelmét, hogy másodperc­nyi ideje sincs rá, hogy fel­tekintsen. — Szoktam is en­ni, de kizárólag azt. amit saját receptem szerint rakok el. — Milyennek találja a nagyüzemileg előállított sa­vanyúságot? — faggatom to­vább. — Finom. Igazán finom, ízleljék meg! Megtettük. A káposztával töltött almapaprika enyhén csípős, valóban fölséges ízű. — Húsz vagonnal készí­tünk belőle, belföldi értéke­sítésre — mondja Horváth Gabor üzemvezető. — A többi termékünkre viszont külföldi a vevő. A Békéscsa­bai Konzervgyár teríti az árunkat. Uborkából 130, pi­ros paradicsomból 60 vagon­nal tartósítunk. A szovjet fél 120 vagon savanyúságot rendelt, míg a távoli Auszt­ráliában elő partnernak 2 mil­lió egy per egyes (720 mil­liliteres) üveget kell megtöl­tenünk. Riportunk színhelye: a Flavocco ízesítő Szövetkezet. Dejtár határában található az üzem, amely előtartósító, fűszerkeverő és savanyító­részlegből áll. Jelenleg hat- vanan keresik jtt a kenye­rüket, ám a tervek szerint, megduplázzák majd a lét­számot. Kapóra jön, hogy a Bács-Kiskun Megyei Zöldért felszámolja az itteni telepét, ahonnan 30 embert átvesz a szövetkezet. Az új dolgozók április elsején állnak majd munkába. Megyénkben köztudottan kedvezőtlen természeti adott­ságok közepette gazdálkod­nak a termelőszövetkezetek, amelyeknek muszáj vállal­kozniuk, ha nyereségesek akarnak maradni. Ezt tette az Érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Mgtsz is, s a Rétsági Épszövvel karöltve alapította meg a Flavoccót. A tsz rendelkezett épületekkel és hadra fogható emberekkel, míg az építők elvégezték a szükséges át­alakításokat, felújításokat, összesen 23 millió forintba került a beruházás, a pénzt részben a társak adták össze, részben munkahelyteremtő pályázat útján szerezték. — A múlt évben mintegy 26 millió forint árbevétel és néhány százezer forint nye­reség származott a vállalko­zásból — közli Gyimesi Já­nos, a termelőszövetkezet el­nökhelyettese. — Az idén viszont már 80 milliós ár­bevételre és 10 milliós nye­reségre számítunk. — Honnan biztosítják a szükséges alapanyagot? — Paradicsomot mi öt hektáron termesztünk, a hi­ányzó mennyiséget a Hevesi Állami Gazdaságtól vásárol­juk meg. Uborkát is vetünk, de döntő hányadát a balas­sagyarmati áfésztól' vesszük meg. Ha ez nem sikerülne, úgy Szabolcs-Szatmár megyé­ből szerezzük be a csemege- uborkát. Kisgazdálkodókkal is kötünk szerződést, ám csak akkor, ha garantálják az általunk megkívánt ma­gas minőséget. Az első osz­tályú uborka például 6—9 centiméter hosszú és legfel­jebb 3 centiméter átmérőjű lehet. A termelőszövetkezet nem kötözködésképpen ragaszko­dik a minőségi áruhoz. Ezt kívánja meg tőle a konzerv­gyár. illetve az importőr, még egy idekívánkozó ada­lék : a tőkésexportra kerülő savanyúságba tilos tartósító­szert rakni, a tartósítást hő­kezeléssel kell biztosítani. A/, ízesítés is speciális. — Mivel a követelmények nagyok, ezért dolgozóinknak kötelező a tanulás. Mindanv- nvian elvégzik majd a Ber­csényi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola kétéves szakmásító tanfolyamát, ame­lyet Dejtáron szerveztünk meg számukra — magyaráz­za Horváth Gábor, aki ez év januárjától irányítja az üzem munkáját. Az elnökhelyettes még el­mondja: jelentkezett náluk egv feltaláló, aki kísérlete­ket folytat biosavanvúság előállítására. Patronálják az ötlet gyakorlatba való átülte­tését, hiszen hasznot hozna a Flavoccónak. Szükségtelen­né válna a pasztőrözés, így megtakaríthatnák a drága gázolajat, s segédanyagokra sem kellene pénz kiadni. Ám az még a jövő „zenéje”, hogy alkalmazható lesz-e a két­ségtelenül támogatásra érde­mes elképzelés. A fűszerkeverő üzemrész­ben magyaros vajkrémhez készítenek fűszereket, a pér esi tejipari kutatóintézet szigorú receptúrája alapján. Az idén túrókrémhez és saj­tokhoz is előállítanak majd fűszerkeverékeket. A nem is titkolt cél, hogy maradékta­lanul kielégítsék a hazai tej­ipari vállalatok igényét. Megismerkedem Bella Lászlónéval, akinek a csa­ládja 6 hold földet bérel és művel. Bizakodik, hogy olyan minőségű uborkát tudnak majd termeszteni, amelyet a tsz átvesz tőlük. Szót váltok Gáspár Józsefnéval: — Hogyan érzi magát az új munkáhelyén? — Tiszta munka, de állni kell — feleli az asszonyka, aki előtte a balassagyarmati Kőporcnál dolgozott. — Mű­szak végére elfárad a láb. A pénz is lehetne kicsivel több. mert a mai drága világban nem sok a négyezer forint. Ezzel együtt is jól érzem itt magam, ismerősök között va­gyok, nem kell eljárni. A Flavoccóban tehát min­den jel szerint van fantázia! Kolaj László Varga Lászlóné (balról) munka közben. Fotó: Bábel László Mire költik a fejlesztési forintokat? A Nógrádi Szénbányák­nál az idén a tavalyinál 34 millióval többet, 270 mil­lió forintot költenek beru­házásra. Az elképzelések­ben szerepel a kányási ak­nában egy trafó- és egy kapcsolóállomás megépítése, a mellettük lévő szivattyú­kamrába a szivattyúk be­szerelése, a csővezetékek le­fektetése. Pénzügyileg az egyik leg­nagyobb vállalkozás lesz ugyanitt a fő szellőztetőbe- rendezés 1990-ben való üzembe helyezése. Az épí­tési munkálatok ez évben már megkezdődnek, s má­jusban adják majd át a te­rületet a lengyel kivitele­zőnek. Kísérleti jelleggel, a jö- vesztési technika és tech­nológia fejlesztése érdeké­ben az év első felében ál­lítanak termelésbe Kányá- son egy egytárcsás maró- hengert. Azt kívánják el­érni, hogy a sok vetővel harántolt széntelepben, rö- videbb homlokhosszal is tudjanak gazdaságosan ter­melőfejtést indítani. A vállalatnál elengedhe­tetlennek tartják az elhasz­nálódott fronti, frontközeli, elővájási és szállítóberen­dezések újakkal való kicse­rélését. A ménkesi bánya­üzemnek az itt jól bevált KM-típusú biztosítószer­kezetből 100 darabot vásá­rolnak. Ugyancsak Ménkesen he­lyezik üzembe a feltáróvá­gatok készítéséhez beszer­zett vágathajtó kombájnt. Az elkövetkezendő években az itteni fejtésekben kizáró­lag azzal az RKU-típusú marógépcsaláddal akarnak dolgozni, amelyből 2 dara­bot vásárolnak az idén. vmmmtÊmmmmmmmrnmÊimmamtKmmmÊimtmmmmmmmmmmmmmmÊmmmmmmmmmmmmxmmmimmmmwmiimmimmrimm Mi lesz a konszenzussal? Hiszen konszenzusértékű egy település * döntése egy-egy új út nyitásáról, vízmű p építéséről, vagy éppen arról, hogy mire 1 költsék a falu pénzét. S természetesen, ha | áttételek segítségével is, de közmegegye- 1 zés kérdése egy-egy új törvény meghoza- | tala, csakúgy mint az a tény. hogy az' új I alkotmány tartalmazza-e a népszavazás el- 1 rendelésének és lebonyolításának szab.á- 1 lyait vagy sem. Első hallásra, első olvasatra úgy tűnhet: 1 a demokratikus választások jelentik a | közmegegyezést. A konszenzus azonban I több ennél. Igaz, demokratizmus nélkül 1 nem beszélhetünk közmegegyezésről, de a I konszenzus lényegesen többet jelent a de- | mokratikus többség akaratának megvalósu- 1 lásánál. S talán éppen ezért lehet és van I különös rangja, súlya és jelentősége a de- 1 mokratikus vitáknak. A közmegegyezés — 1 leegyszerűsítve — minősített többségi yé* I lemény. S nem is kell messzi időkbe visz- 1 szamennünk, ha ezt értelmezni akarjuk. I Elég összehasonlítanunk a pár évvel ez- 1 előtt annyi vihart kavart, településfejles/- 1 tési hozzájárulás, az „ezerszer elátkozott ' 1 teho „karrierjét” az egyes településeken. I Ahol az ötven százalék plusz egy fp to- I gadta el, szavazta meg a tehót, ott az- 1 óta már meg is szüntették, ahol viszont 1 a lakosság több mint kilencven százaléka 1 fogadta el, kötötte meg a konszenzust, ott I hasznosan él és virágzik. Nyilvánvaló, hogy minél erőteljesebb a 1 többség, annál nagyobb a valószínűsége a 1 közmegegyezésnek, amely már nem csak i elfogadást, alkalmanként beletörődést, ha- | nem sokkal inkább elkötelezettséget, az | adott célért való tenni akaró szándékot is I jelenti. Ezért kellenek hát a viták. A vb | iákhoz pedig természetesen az érvek, el- 1 lenérvek, a vitázókészség, a nyitottság és 1 a tisztesség. Igen. a tisztesség is, amelv i mentes gyűlölettől, elvakultságtói. hatalom | adta fölénytől, mindent kritizáló demago- 1 giától. Olyan vitákra van szükség, arm - | lyekre a partnerek a meggyőzés szándé­kával, de a meggyőzhetőség lehetőségével I érkeznek. Fel kell készülnünk ezekre a I vitákra. S ez a felkészülés nemcsak tis/" | tességet és jó szándékot igényel, nemcsak a § vitakészséget követeli meg, hanem legel- | sősorban a szellemi. s jó értelemben vett § ideológiai muníciót is. Mert ma már egyre jj kevesebbet érnek a" korábban vitának mi- j nősített „beszámolók” akár tanácsülése- I ken. akár a Parlamentben zajlanak azok | Küszöbönáll hazánkban a többpártrencL jf szer. A pártok kialakulásával minden bí- 1 zonnyai erősödnek majd a viták, amelyek | középpontjában való részvétel, a progrn- § mok elfogadtatása áll. Konszenzusok néb § kül nincs, nem lehet előrelépés. 15. A. il—un I un I ni n I ni» il in i . Műanyagosok dicsérete Csaknem 68 millió fo­rint árbevételt ért el a múlt évben a Rétsági Ma­gvar—Szovjet Barátság Mgtsz műanyagipari részlege, szem­ben a tervezett 54 millió­val. Az árbevételarányos nyereség is kedvezőbben alakult a vártnál. A kivá­ló eredmények jelentőségét növeli, hogy év közben a fóliakonfekcionáló üzem a tolmácsi területről átte­lepült a Bánkon kialakított új üzemcsarnokba. Az át­állást példamutatóan végez­ték el a szakemberek. Az idén még nagyobb feladat hárul a műanyag- ipari részlegre, hiszen az előirányzott árbevétel 75 millió forint. Komoly fej­lesztésekre kerül sor, s együtt, kompletten kell meg­oldani a fóliaüzemhez tar­tozó kazánház beüzemelé­sét, a szociális blokk és a vegyi kiszerelőcsarnok át­adását. Ugyancsak fontos, hogy még az első negyed­évben befejeződjön a rét­sági műanyagüzemi csarnok építése. autószerelők lesznek Harminchat autószerelő-szakmunkástanuló sajátíthatja cl szakmájának gyakorlati fogásait a Salgótarjáni Autójavító Vállalatnál akik munkáját jól képzett szakoktatók segítik. A diákok az elméleti foglalkozást a 211-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközépiskolában kapják meg. Ké­pünkön Molnár Ferenc és Trajbiár Géza harmadéves! technikustanulóknak UAZ gépkocsi motorjának összesze­relését magyarázza Ihracska György szakoktató. — Rigó — Óriási folyadékkristályok Üj területeket hódíthat­nak meg a folyadékkristá­lyos kijelzők egy norvég vállalat kutatásainak ered­ményeképpen. A norvég gyárban sikerült 30x30 cen­timéter méretű, sőt ennél nagyobb folyadékkristályos kijelzőket is előállítani. Ezek a nagyméretű ki­jelzők kitűnően felhasz­nálhatók a repülőgépek és a gépkocsik műszerfalain. Alakuló többpártrendszer, társadalmi vi­ták. viták az MSZMP-n belül — napjaink felgyorsult politikai-társadalmi életének jellemzői. Ügy tűnik sokak számára, hogy „felborult, felbomlott a társadalmi köz- megegyezés”. Fölbomlótt-e valóban, vagy azoknak van igazuk, akik úgy tartják, hogy éppen a napjainkban kialakult vi­ták lehetnek az alapjai az igazi konszen­zusoknak? Vita és konszenzus? Korábbi gondolko­dásmódunk szerint, de talán a formális logika értelmezése szerint is egymásnak ellentmondó fogalmak. Igen, hiszen a vita éppen a vélemények különbözőségét je­lenti, nem pedig az egyezséget. Hogyan ■ szólhatnánk közmegegyezésről. amikor társadalmi szinten is felértékelődik a kü­lönvélemény. amikor sorra alakulnak a I különböző alternatív szervezetek, amelyek létét az ellenvélemény alapozza meg? Újra kell fogalmaznunk, újra kell ér­tékelnünk a társadalmi közmegegyezésről alkotott véleményünket. A konszenzus elemei közül kettő társa­dalmunk lényegét határozza meg: köz- megegyezés a béke akaratában, s társa­dalmi méretű egyetértésben egy igazabb úton elért szocializmus megvalósításában. Az alappillérek tehát adva vannak. De ahogyan mindennapi életünk a nap min- I den órájában felkínálja a feladatokat, ame- I Ivek megoldásra várnak, úgy születnek I hosszabb és rövidebb távú kérdések, ame- I l\ek megválaszolásához egyre inkább I szükséges a közmegegyezés. I Az a demokratizálódási folyamat, amely hazánkban az utóbbi években elkezdődött, alapja lehet e konszenzusok megkötésé­nek. Igen. többes számról van szó. Mert igaz, hogy a lényegi társadalmi szintű I megállapodások jelenthetik a társadalmi I haladás alapjait, de ugyanakkor éppen az I átalakuló, változó társadalom diktálja és S követeli, hogy e haladás a részkérdések- ! ben is megkötött kisebb vagy nagyobb kö- I röket érintő konszenzusok révén valósul* I jón meg. I Itt vagyunk hát napjainkban a viták kö- I zepén és féltjük, olykor keressük a' tár- íj sadalmi közmegegyezést. Ügy tűnik: fél­íj teni nem szükséges. Mert az igazi közrneg- I egyezés feltételezi, e jelképes „szerződése” megkötése előtt az egyenjogú partnerek vitáját, érvek és ellenérvek összecsapását, a meggyőzést és a tudatos kompromisz- szumot is. Persze, a konszenzusokról szólva, min­dig hajlamosak vagyunk nagy szavakat! használni, holott e közmegegyezés lényege csakis a mindennapok valóságához kötőd­het.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom