Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

I 1989. FEBRUAR 18., SZOMBAT NOCRÄD 3 AutóklinSka ax agykari Oácsán Egy irigyelt kisiparos átváltozásai — Nyolctagú családban nőttem fel, egyszerű proli- gyerekként. Akkoriban az Oncsa-telepen (Salgótarján) a legkisebb lélekszámú csa­ládban is minimum hat gye­rek volt. Lehet, hogy el sem hiszi, de nyolcadikos korom­ban azért nem tudtam el­menni a ballagásra, mert nem tellett sötétkék ruhára — eleveníti fel a kezdeteket Kakuk József autószerelő, immár egy kft. vezetője. Di­mitrov úti lakását, jól fel­szerelt műhelyét ma sokan szemlélik irigykedve. Am, amíg a sötétkék ruha meg­lett —, melyet talán nem véletlenül egyenruhaként viselnek munkatársai, hátu­kon az Autőklinika felirat­tal —, szóval amíg idáig el­jutott, jó néhány pofont kel­lett elviselnie olykor nem is az „élettől”, hanem nagyon is hús-vér emberektől... A tanoncévek Patyo eseté­ben — merthogy így ismeri szinte mindenki a város­ban —, három hónapra zsu­gorodtak,'mert a tél beálltá­val egyszerűen nem volt mit felvennie a fagy ellen. A bányához került, ahol igazi iparosok adták a kezébe a mesterséget, melyet magán­úton letett vzisgával szente­sített. Történetéhez tartozik, hogy 23 éves koráig akív labdarúgó volt, . de hamar rájött: ebből nem lehet meg­élni. — Tíz év az AFIT-nál, majd 11 év másodállású sze­relőként; aztán döntöttem a kisiparnál. Akár így, akár úgy, az az igazság, hogy a .sikeres embert örök életé­ben akadályozni próbálják — mondja derűsen, hiszen a csalódások legfeljebb meg­keményítették, le nem tör­ték. — Még másodállású szerelő időszakomban javí­tottam egy Zsigát. A gazdá­ja nem sokkal később felbo­rult vele Kisterenyén. Rög­tön rám varrták az ügyet, s elvették az útlevelemet, majd kilátásba helyezték, hogy előzetesbe tesznek. Har­minc nap múlva derült ki, hogy az illetőnek csak „kap­csolatai”' voltak, biztosítása nem. Így hát gondolták, raj­tam vasalják be a kárt. Per­sze kiderült, hogy nem1 mű­szaki hiba. hanem vezetői rutintalanság okozta a bal­esetet. A telefon közben- szinte menetrendszerűen csöng. Udvariasan elhárítja ügyfe­leit, m ondván : ma zsúf olt napj-uik van. S ez' igaz, hiszen négy autón is dolgoznak a Jkliieiikásak”. — Hogy miért alapítottam barátommal, K ucsera László­val kf-t-t? — kérdez vissza. — Mint kisiparosnak szűk le­hetőségeim voltak. Feleségem fodrásziparos. Tagj.a vagyok a szövetség autószerelői mes t ervi zs gaib-i zoitts ágénak is... Egyébként mindig is a magam ura szerettein volna lenni. Akár tőnkre megyek, akár talpon maradok, most már csakis rajtam múlik. Kedvezet a társasági törvény megjelenése; és nem titko­lom, nagyszabású terveim vannak. Hát ezért. Még futballista korában jóbarátokat szerzett Ausztriá­ban. Közülük már -nem egy jelentkezett, hogy alakítsa­nak ki közösen Opel-, Volks­wagen-, vág” Ford-szervizt, ö viszont a Toyotát válasz­totta, mert e;zt a márkát tartja a legszínvonalasabb kocsinak. — Ám ha most jelentkez­ne a barátom, hogy holnap írjuk alá a szerződést, ugyancsak kellemetlen hely­zetbe hozna. Nincs bank­számla-számom. A cégbíró­ság egy hónap alatt sem tud­ta eldönteni, melyik összeg­nek a százalékát vegye ala­pul: az aportét, vagy a tel­jes tőkéét. Az utóbbi mellett döntötték, most tehát már lehet statisztikai számom, -azt követően pedig adószá­mom. Nevetséges, de sorra javítom a vállalati kocsikat, s nem tudom elküldeni szá­mukra a befizetési számomat. A kf-fvel alkalmazottai is elégedettek. Akkor kapnak új munkaruhát, amikor szük­ségük van- rá-, jár nekik egy hónap fizetett szabadság, s a kötelezettségek közül csu­pán a munka a fontos. Illet­ve az, hogy évente kétszer vizsgát tegyenek, melyhez a videofilmét Káku-k József hozza, többnyire ausztriai barátaitól. — Legfontosabb, -hogy a - szakismeret állandóan fris­süljön — állítja. — Ezért még azt sem- bánom, ha a Toyota-vállalkozás esetleg nem hoz anyagi hasznot; de a technika révén — ami ez­zel együtt jár — sokajt tanul­hatunk. S mutatja, ő nein sajnálta a pénzt prospektusokra', ka­talógusokra, melyből a világ bármelyik típusú kocsijának az adatai kiolvashatók. En­nek alapján akár világ­szervizt is nyithatna, bár a szocialista gyártmányok kö­zül „mindössze” a Wartburg­ra a Trabantra, a Skodára és" a Ladára kapta meg a ga­ranciális javítási jogosít­ványt. S milyen furcsa a világ; mint a cipő nélküli suszter, most éppen néki nincs autófa... T. Németh László Megtérülő befektetés Nyelvtanulás gyárkapun belül Pásztón, az Üvegipari Gép- és Szerszámgyárban pár he­te két nyelvtan-folyamot is indítottak. Az alapfokú né­met kurzust húszán-, az an­golt tizenheten kezdték. A dolgozóknak nem kell a vá­rosba menniük, helyben ké­pezhetik magukat, és még egyéb kedvezményt is kap­nak. — Bizonyos beosztásokhoz nyelvtudásra van szükség — mondja Pádár Sándor igaz­gató. — Egy külföldi céggel van kapcsolatunk és szak­embereink német, illetve an­gol nyelvű szaklapokból in­formálódhatnak. A nyelvta­nulást ezért tettem kötelező­vé a felsőfokú végzettségű műszaki vezetőknek. — Vajon kényszernek ér* zik-e az emberek a nyelvta­nulást? — érdeklődtem Ju­hász Józseftől, a vállalat személyzeti vezetőjétől. — Nem hiszem. Magam is önszorgalomból tanulom. Akkor jöttem rá, hogy a nyelvtudás hiányában „sze­gényebb” vagyok, amikor az NDK-ban jártam a szakmun­kás tanulókkal. Nagyon sután éreztük magunkat mi-ndamy- nyian. Becze Károly műszaki igaz­gatóhelyettes angolul tanul. Azt -mondta, őt két dolog motiválta: egyrészt az. angol céggel való együttműködés, másrészt pedi.g a szakmai is­meretek naprakész karban­tartása az idegen- nyelvű szaklapok segítségéi,’s!. Nagy József főmunkatárs, az üzemi pártbizottság társa­dalmi megbízatású titkára is angolra jár. ö is inkább a tanulási lehetőség előnyeit ecseteli, semmint a hátrá­nyokról beszélne. Mert van az is, és ezt mindannyian „aláír­ták”. Nevezetesen : nehéz felnőtt fejjel, családosként tanulni. Még azoknak sem könnyű, akiknek van némi előképzettségük, mint Tóth Gábornak és. Nyi-ri Károly­nak. — Németre járok, de sze­retnék angolul is tudni, hogy értsem a szakszövegéket — közli Tóth Gábor gyártmány­szerkesztő. A fiatalember tehát egyál­talán nem érzi kényszernek az időt és fáradtságot igény­lő tanulást. Ta-rcsányi Gyu- láné titkárnő szintén ezen a véleményen van. — Régóta verem már a í-elexgépbe az angol nyelvű szöveget, s ugyancsak furcsa volt, hogy, amikor partnere­ink beléptek az irodába, én még köszönni sem tudtam neki-k a nyelvükön. A nyelvtanfolyam költsé­geit a gyár állja, sőt a tan­könyvet, a jegyzetfüzetet, de még a szótárfüzetet sem a tanulóknak kell megvásárol­niuk. — Megéri a vállalatnak ennyi plusz költség? — Mindenképpen, Még ak-; kor is, ha nem -mindegyi­kük végzi e] sikerrel, de re-- mélem sokuk eljut a haladó­ig, sőt még azon is túl — bizakodik az -igazgató. — Olyan befektetésnek tekin­tem ezt, amely biztosan meg­térül a gyárnak. — T. K. — Vita és türelem 8 T ársadalmunk és a közélet tükre — alighanem így minősíthető manap­ság a. legpontosabban az olyan ese­mény, amely nem egyszer nézetek ütközte­tésével napjaink legfontosabb kérdéseire ke­resi a választ. Ebbe a sorba tartoznak a képviselői beszámolók is. A -megélénkült parlamenti munka, a törvényalkotóknak ki­járó minden korábbinál alaposabb figyelem-, az érzékenyebb kritikai és Vi-taszellem a nagypolitika rangjára emelte a képviselői beszámolókat. Egy ilyen esemény helyszínén a hét ele­jén hetven ember jelent meg Salgótarján­ban, Idős és fiatal többórás eszmecserében a lépcsőházon, a lakótelepen, a városon és a megyén túlmutató kérdéseket hozott szó­ba, a tisztázó vélaménycsere pedig nem nélkülözi a tanulságokat. A sokszínű kérdések egyik érdeklődést jelző csokra azt érinti: mivel foglalkozik a mai parlamentben a képviselő, milyen ügyek szerepéinek napirenden? Mit válaszolhat erre a képviselő? Feszített munka jellemzi az_ Országgyűlés tevékenységét, a nagy üte­mű törvényalkotás soíkszorozza az igénybe­vételt és a felelősséget. E tevékenység rész­elemei közismertek: a jogalkotás épp úgy felöleli az adóreformot, mint az egyesülési és gyülekezési törvényt, előkészítés alatt áll az új választójogi, a pártokról szóló tör­vény, s-' a közvélemény érdeklődésének kö­zéppontjában áll -az új alkotmány 'meg­alkotása. Ez a na-gy munka összefügg azzal a je­lentős programmal, amelyet az MSZMP' a politikai intézményrendszer megújítása ér­dekében fogadott el. S mi a párt program­ja? A címszavak a lényeget így fejezhetik ki: demokratikus szocialista1 jogállam; többszektorú piacgazdaság; nyitás a világ felé; jobb beilleszkedés a világgazdaság fo­lyamataiba; szocialista pluralizmus a több­pártrendszer keretein belül. A választóival véleményt cserélő képvi­selőnek airra a kérdésre is meg kell felelni, hpgy e rsndfeíviüli felelősséggel járó munká­ban honnan veszi impulzusait az állásfog­lalásaihoz. A; válasz egy része ott van az idézett esemény tényében is: rendszeresen találkozik választóival. Emellett egyre na­gyobb szükség van a szakértőkkel való konzultálásra is, hiszen a helyií dolgok ter­mészetes igényben születő fél-vállalása mel­lett a törvényhozónak az egész országban kell gondolkodni. A szőkébb környezetnek, persze, fontos a járda-, az üzletépítés, a parkosítás, erre az érdekérvényesítésre azon­ban elsősorban a tanácstagok- hivatottak. A képviselő — bár szívesen felvállalja ezeket is — a megvalósításiban csak közreműködő lehet. A képviselői beszámoló arra is bizony­ság, h-o-gy a mai véleménycserék a felszín­re hoznak egy sor egymásnak ellentmondó kérdést is. a korábbi óvatoskodáson túllép­ve a megnyila-tkozók gondolataiban megje­lennek mindazok a feszültségek, amelyek a társadalomban jelen vannak. A szólásra je­lentkező hangot ad a politikai egyensúly megtartása igényének, de jelen van ezzel kapcsolatban a félelem is. Az aggodalom az egyensúly esetleges megbomlása miatt. I Az előjeleik pedig n-em is egyformák, a mondandó indíttatása nem egyszer eltérő I nézetből fakad. Valaki a jobbra tolódástól, I az ellenőrizhetetlen politikai szituációtól I fél — mást egy eset-1-egès baloldali fordulat - következményei foglalkoztatnak. , Hogyan lehet ezt elkerülni? Ezzel össze­függésben' szükséges megvilágítani egy má­sik kérdést is: milyen legyen a Viszonyunk I a múltunkhoz? A meditációhoz iránymutató I a Központi Bizottság állásfoglalása, hiszen ez abban is megfogalmazódott, s a dolgokat ;1 a miaguk bonyolultságában közelíti meg. A kiindulópont aligha vitatható, az 8 MSZMP meg akarja őrizni a történelmi ér­Í tékek-et, az építkezésben alapozni keli mind­arra, ami az elmúlt év-tizedekben bevált. A ! megőrzés mellett azonban érvényesülnie kell az elhatárolásnak is hiszen a múltunk­ban ott vannak a törvénytelenségek is, ame­lyek a társadalom,minden rétegéből,-így a pár) tagjia-i közül is szedték áldozataikat. El keli ha­tárolni magunkat a múlttal való szembenézés során azoktól is. akik a Rákosi -rends zer hi­báitól sarkallt felkelés utáni, a spontán tö­megelégedetlenség hátán lovagolva ellen-for­radalmi attrodtásokat kezdtek. Azoktól, akik például a budapesti pártház ostroma­kor nemcsak ártatlan katonákat gyilkoltak, hanem megölték többek között Mező Imrét is, aki a magyar párt megújító, reformgon- dolikodású egyénisége volt. A kérdés több irányból is felszínre tör: hogyan lehet e vitákat meghaladni? Csak akkor lehetséges ez, ha világosan látjuk, mi az érték, amit meg akarunk őrizni, s min 1 kell túllépni. Mindehhez nem nélkülözhető | a múltunkkal való megbékélés, a közm-eg- 1 egyezés, a jövőnek szentelt figyelem. 1 A tanulságos véleménycserékben ott van a 1 másik kérdés is: miért van jobbról és bal-1 ról egyaránt - felsejlő félelem, mi az oka a j -bizalmatlanságnak? A gerjesztő erők között i a szélsőségek említhetők, ez táplálja a bi-1 zalmatlanságot is. Kiváltképpen a-kkor, ami-1 kor a tapasztalható szélsőségek egymást is f felerősítik. Holott világosan kellene látni, | -hogy amikor a nemzet sorsáról van szó, ak- j kor beláthatatlan veszélyeket hozhat a ki-1 csiny-es bosszú, a kultúrálatlan politikai rá- j ga-lom, S ha ezekre Újra és. újra vissza kell | térni, akkor — jöjjenek bármelyik oldalról | is — nem szolgálják a megegyezést, nem ! szolgálhaitják a kibontakozást. A vita rendkívül sokszínű, a helyi ügyek f ■felemlegetése mellett megfogalmazott, tá~! volabbra mutató kérdések ellentmondások- j ra is felhívják a figyelmet. Csak a példa kedvéért : az^egyiík oldalról a vállalatok na­gyobb önállóságát sürgetik, önt örvény sze­rinti működését szorgalmazzák; a másikról -azt sugallják, mintha Salgótarjánból kelle­ne megoldani, hogy milyen autó összesze­relésére vállalkozzanak egy szomszédos me­gyében, Hogyan toleráljuk tehát a ténye­ket? A képviselőknek naponta, szembe kell nézni a^za-1, hogy némelyek felfűtött poli­tikai kérdésként kezelik a vízlépcsőt. Újra és újra az hangzik el, hogy milyen károkat okoz. S -kevés a szó arra, hogy korrekt nemzetközi partnernek kell lenni, a hát­rány mellett homályban marad az előny. Azaz féligazságók jelennek meg. Végső so­ron er-ről a gyakorlatról van szó akkor is, am-ilkor a képviselői beszámoló résztvevője sommásan, csa-k a hibákat látva ítéli meg az ifjúságot, a látószögéből pedig kiesik a felnőttg-eneráció felelőssége. A sor folytatható lenne sokáig, terjedel­mi okok miatt azonban csalk szemelg-etésre vállalkozhatunk. Az alapállás különbözősé­ge, a vélemények ütközése fellelhető sok más kérdésben is. A társadalmi szervezetek épületei sorsát, visszatérően- firtató kérdés mellett az is elhangzik: mi a garancia ar­ra, hogy a fegyveres erőket a rendelteté­süknek megfelelően működtetik. Más a törvénytelenségek kivizsgálásának kezdemé­nyezését kéri a képviselőtől, de állást kell foglalnia a szerkezetátalakítás eredményei és következményei, dilemmái ügyében is. Az oly sokat hangoztatott jogállamiság kap­csán pedig kj kell mondani : a törvénytisz­telőt követelménye és' kötelessége nem le­het szelektív. A már említett félelemből pedig ered az indítvány is: a sok szélsőségnek nem len­ne szabad teret engedni, mert árt az or­szágnak. Mi lehet a reagálás? Az MSZMP stabilitást, nyugalmat, kibontakozást akar, s ezt a törekvést lehet, képviselni. A párt -pedig e fontos cél eszközeként kezeli a jog­államiságot, a hatékonyan működő gazdasá­got. A program: demokratikus független szocialista Magyarország, amely nemcsak a korábbi modell gyengeségeit építi le, ha­nem képes meghaladni a polgári társadal­mat is. A megvalósításra pedig garancia lehet az elhatározás, az eltökéltség. Az a tény, hogy a párt határozott kezdeménye­ző szerepet vállalt, s a megvalósításhoz megfelelő nyilvánosságot, erőteljes tömeg- támogatást kíván. A végrehajtás má-ndamnyi- unk felelősségé, a cél eléréséhez vezető utat közmegegyezéssel, a reformok végigvitelé* vel lehet kitaposni. S ezen az úton minden­kinek éreznie kell a maga biztonságát és részvételét, aki jószándékika-1 közelít, aki el tudja fogadni a köz, a nemzet érdekeit, s aki sajátjának érzi és cselekedni akar a reformokért. A megyei pártbizottság eheti ülésén az egyik felszólaló így fogalmazott: nem elég felszínre hozni a teendőket, a látleletet elkészíteni. Megoldás kell! Hogyan juthatunk el ehhez, hogyan lehet a képvi­selői beszámoló kapcsán is idézett rendkí­vül színes vitából közmegegyezés? Sok további tisztázó értékű vitával és | nagy türelemmel. Az MSZMP ezt akarja. ■ ezt szolgálja felvázolt és kezdeményezett programja is. A szándékok mellett azonban ; nyilvánvaló, tudott az a tény is. hogy a megtenni kívánt úton végig menni áldoza­tokkal is jár. A képviselői beszámoló véle­ménycseréjében ott van az a megmásítha- j tatlan tény ifi, hogy az emberek eredménye- : két akarnak'. Ezek elérése azonban áldoza­tok nélkül aligha lehetséges. Kelemen Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom