Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
4 NOGRAD 1989. JANUÁR 14., SZOMBAT Iskolakönyvtár a Dózsában Elsőként a Méta könyvklubban Név: Iskolai és Közművelődési Fiókkönyvtár Balassagyarmat. Másképpen: Iskolakönyvtár a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskolában. Népszerűbben: „Sulikönyvtár a Dózsában.” E hosszas névazonosítás után lássuk a száraz tényeket, hadd legyen túl rajta író és olvasó egyaránt. A könyvtárban 14 ezer 31 könyv található. Múlt év december közepéig 76 rendezvényt tartottak. A két könyvtáros Csele Mária és Varga Mihályné munkáját a csúcs- időszakban két pedagógus segíti. A riport idejéig 978 olvasó iratkozott be a könyvtárba. A számok önmagukért beszélnek. Némi tapasztalattal rendelkezem „könyvtárügyben", de ezeket az adatokat hallva, kétségeim támadtak, jól hallottam-e. Rákérdeztem még egyszer — valósak voltak a számok. — Ha december (1988) végéig elérjük az ezret, akkor elégedett leszek — mondja Varga Mihályné. — Az elsősök ilyentájt tanulnak meg olvasni, kezdenek ér- deklődeni a könyvek iránt. A növekedés évek óta tart, s remélem nem is szakad meg egyhamar. A felnőttolvasók száma meghaladja a kétszázat. Őket szórólapokkal csalogatjuk. A postaládáikban gyakran találkozhatnak szolgáltatásaink ismertetésével. A főiskolások először kétkedve jönnek, aztán íttragadnak. Amilyen könyvet kémek, azt meg- szerzem,. bárhol is található. Lemegyek a Madách könyvtárba és személyesen lehozom nekik, vagy „könyvtár- közin” lekérem. Csak maradjanak nálunk. A legnagyobb bázisunk, természetesen a gyerekek. Számukra óriási előny, hogy a könyvtár helyben van, így rendszeres kapcsolatot tartunk velük. Az én újságom első számát lapozgatva, érdekességekre bukkantam: „1988 júniusában hírt adtunk arról, hogy a Móra Kiadó megalakítja baráti körét, a Móra könyvklubot. Felhívásunkat megküldtük az általános iskoláknak, közművelődési könyvtáraknak. A lapzártáig beérkezett jelentkezések alapján kezdjük közölni a Móra könyvklubok címét, a vezetők nevét. Tesszük mindezt azért, hogy a klubok tudjanak egymásról, felvehessék egymással közvetlenül a kapcsolatot.” Böngészvén a névsort, megyénkben három jelentkezőt találtam. A litkei könyvtár mellett a balassagyarmati közművelődési és iskolai fiókkönyvtárat, és a szügyi amk-t. — Valóban az elsők között voltunk, akik jelentkeztek — folytatja Varga Mihályné. — Jóllehet azóta már megyénkből is sokan csatlakoztak hozzá. Nálunk 53 gyerek iratkozott fel a listára. A tagdíj 50 forint, de megéri. Most olyan könyveket jelentet meg a Móra Kiadó, amelyek csak a klubtagok számára hozzáférhetők. Ajándékokat is kapnak a gyerekek, legutóbb például búvárnaptárt. Ez az akció népszerűsíti az olvasást, nagyszerű kezdeményezés, mindenképpen támogatni kell. Saját kezdeményezésű pályázatokat is hirdetünk. Igen népszerű A mesék vándorútján című rejt- vényes olvasónapló-pályázat is. Most hirdettük meg A mi városunk elnevezésű rajzpályázatot. A könyvtárvezető — rosszkedvűen — hangosan gondolkodik tovább. Sajnos kevés a pénz az ilyen jellegű pályázatok honorálására. Nem hatalmas összegekre gondol, de azt túlzásnak tartja, hogy a legutóbbi pályázat eredményhirdetésekor 1 darab 80 forintos könyvjutalmat tudott adni a győzteseknek. Pedig más könyvtáraknál előfordul, az olvasástól távol eső versenyekre is több pénzt biztosítanak. Például Télapó-készítésre az első három helyezett 500 forint díjazásban részesült. Az iskolának is kevés a pénze, szerencsére ők ahol tudnak, segítenek, támogatják a könyvtárat. A fiókkönyvtár jól sáfárkodik a gazdag könyv- és folyóirat-választékkal. A rendezvények sokasága is bizonyítja, számukra az olvasó a legfontosabb, lett légyen az gyerek vagy felnőtt. Adám Tamás Piros betűs 1988 A kantaraegxfüffes jó évet zárt A balassagyarmati kamaraegyüttes krónikájában az 1988-as évet piros betűvel jegyzik. A zeneművészek szövetsége áprilisban vidéki művészeknek rendezett muzsikusfórumot a Zeneka- démián, amelyen az együttes is részt vett. Ezt követően a Néprajzi Múzeumban koncerteztek, majd júniusban Kaposvárott, a IX. országos zenekari versenyen vettek részt, ahol művészeti díjat kaptak. Budapesten augusztusban átvették a Kiváló együttes minősítést. A megyei tanácstól szeptemberben 50 ezer forintot, decemberben pedig a MűveNem műemlék, nem is műemlék jellegű épület a mátraverebélyi általános iskolások napközi otthona. Mégis érdemes a kétszáz éves épület állagát megóvni, mert falai nagyon masszívak még ma is. A javítási munkálatok — amelyet a megyetanács anyagi hozzájárulása tette lehetővé — első lépcsője már lődési Minisztérium Eötvös József-alapítványából — 1989-re 25 ezer forintnyi támogatást nyertek el. Ez a pénz segíti idei elképzeléseik megvalósítását, hiszen az öttagú együttes (balról: Kanyó András, Kanyoné Rét; Emőke, Pernecz- ky Zsolt, Perneczkyná Ba- ranyi Klára, Lados Miklós) az idén ifjúsági és felnőtt- koncertsorozatot tervez. Természetesen továbbra is fellépnek a Rózsavölgyi-bérlet előadásain és szerepelnek az „Élőzenét a falvaknak” elnevezésű programban is. megkezdődött. A salgótarjáni MOZAIK Kisszövetkezet munkatársai a vízelvezetéssel, tető- és kéményjavítással, valamint az esőcsatorna szerelésével foglalkoznak. Az előzetes tervek szerint mindez hatszázezer forintba került. A második lépcsőben az épület utólagos szigetelését és a külső falak felújítását tervezik. Tudósok és üzletemberek találkozója Az idén második alkalommal rendezik meg a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában elnevezésű tudományos program- sorozatot. Az Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, az MTESZ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem együttes szervezésében először 1986-ban találkoztak, a külföldön élő magyar származású tudósok és üzletemberek itthon kollégáikkal. Az idén augusztus 21. és 25. között a Budapesti Műszaki Egyetem lesz a rendezvények helyszíne. A szervezők 25 országba több mint 3000 magyar származású professzornak, tudományos kutatónak és üzletembernek küldtek meghívót a programsorozatra. A címeket a hazai szakemberek, a külföldön élők ajánlásai, valamint a magyar külképviseletek segítségével gyűjtötték össze. Eddig több mint kétszáz kutató, mérnök és üzletember jelezte részvételi szándékát. Elfogadta már a meghívót valamennyi díszelnök, akik között olyan világszerte ismert tudósok szerepelnek, mint Bay Zoltán, Horváth Csaba, Mer- szei Zoltán, Wigner Jenő, Beér János, Berczy Antal, Halmos Pál és Müller Iván az Egyesült Államokból. Díszelnök lesz Kováts Ervin, Rybach László és Te- legdi Bálint Svájcból, öry Huba az NSZK-ból, valamint Svéd György Ausztráliából. A Magyarok szerepe a világ természettudományos és műs-zaki haladásában elnevezésű ötnapos rendezvényen a tervek szerint 500 szakember vesz részt. Plenáris előadás hangzik majd el a magyarok tudományban betöltött szerepéről, valamint Neumann János filozófiai hagyatékáról. (MTI) Érdemes költeni rá Tanári vallomás A közös siket mindig áfsegít a nekézségeken Az ember tegye azt, ami kedves a szívének, hasznos a közösségnek. Tömören így lehetne summázni Borda István tajiár életfilozófiáját. Azét az emberét, aki három évtizede tanítja a gyermekeket a szépre, a jóra; megszeretteti az éneklés örömét, elhinti a gyermekek lelkében a zene sze- retetét. A tanár úr szívesen bekapcsolódik a közművelődési munkába is. — Tíz éve tanítunk Szécsényben a feleségemmel. Azt is mondhatnám hazajöttünk. A feleségem itt született. A korábbi helyeken, ahol tanítottunk, mindenütt bekapcsolódtunk a község kulturális életébe. Mint pedagógus, természetesnek tartom, hogy az ember részt vegyen a település közéletében. Ennek kialakult tradíciója van. Minden ember abban segítsen, amihez ért. Szakos tanárként én nyilván a zene területén tudok a legtöbbet adni. Borda István Szécsényben az Erkel Ferenc vegyes kórus szólamvezetője, majd 1979-től szakma; irányítója, karnagya. A csoport nívódíjat kapott, Szocialista kultúráért kitüntetésben részesült. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kórus többéves sikeres szerepelése összefonódott Borda István tevékenységével. — Az iskolai munkában fontosnak tartom, hogy a gyermekek megszeressék a zenét. Nincs mindenkinek egyformán jó hallása, de a zenét mindenki szeretheti, annak hallgatása belső igényévé válhat... S, aminek külön örülök, hogy nagyon sok gyermekben sikerült felkelteni a hangszeres zene iránti érdeklődést. Szécsényben az iskola furulyakórusa, a művelődési központ ifjúsági népzenei együttese, amely Borda István tanár úr vezetésével működik, nagyon sok helyi rendezvényen fellépett. Az idei, tanév elején az iskolában megalakította a kamarazenekart. — Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy számomra a munka örömet jelent, még akkor is, ha olykor- olykor nem könnyű. Egy- egy nehézségen, problémán mindig átsegít a közös siker, amelyet a felnőttkórus, vagy valamelyik gyermek- csoport nyújt; netán éppen tanítványaim érdeklődő tekintete. A pedagógus szakmai tudását, közéleti tevékenységét több alkalommal ismerték el: a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetés tulajdonosa, a művelődési miniszter dicséretében részesült, s a békemozgalomban végzett eredményes tevékenységét szintén oklevél bizonyítja. — Nem a kitüntetésekért dolgozunk, de mi tagadás jólesik, ha odafigyelnek, elismerik a munkánkat. A tanár úr munkáját szű- kebb és tágabb környezete egyaránt figyelemmel kíséri, s arra hatással van. Nem véletlen, hogy leánya is a pedagóguspályát választotta, (s a szülőkkel egy tantestületben tanít). Fia hasonló gondolatokat forgat a fejében. Tanítványai, a kórus tagjai szeretik, tisztelik. Ez az ő igazi elismerése. —szenográdi— Sakkszámítógcpet gyártanak Dombóváron Sakkszámítógépet fejlesztettek ki a dombóvári Color Ipari Szövetkezetben. Az 1700—1800 Élő-pontnak megfelelő tudásszintű gép nem versenyzőknek készült, hanem tanulni, gyakorolni akaró gyerekeknek, illetve a sakkot kedvelő felnőtteknek. A tölgyfa borítású, szép kivitelű sakktáblán hat fokozatra lehet beállítani a számítógépet és enneW megfelelően alakul a játékprogramok erőssége. A készülék „türelmes”, tehát nem sürgeti a sakkozó embert, időmérésre nincs szükség. Az esetleges szabálytalan lépést viszont azonnal jelzi és nem is hajlandó játszani, amíg partnere nem korrigálja a hibát. A Color Ipari Szövetkezetben öt mintapéldányt készítettek a sakkszámítógépből és bemutatták véleményezésre nagy tudású szakembereknek. Hazánkban ilyen készülékek eddig nem kerültek forgalomba, csak külföldről behozott versenygépek, ezért a szövetkezetben arra számítanak, hogy szakkörök és iskolák különösen jól hasznosíthatják majd a különleges számítógépet. , (MTI) Az ügyeleti hét valameny- nyi újságíró kolléga számára tartogat „csemegét” — ahogy magunk közt nevezzük a lakossági észrevételeket, kritikákat —, így történt az én időszakomban is. Lapunk terjedelme — s valljuk meg: időnk is — kevés ahhoz, hogy valamennyi problémának utánanézzünk. Ám szeretnénk, ha minél többnek nyoma maradna a nyilvánosság előtt is, ezért most megosztom önökkel a számomra legérdekesebb bejelentéseket. „Diplomás” tervezők Gordos János olvasónk Salgótarjánból életveszélyesnek nyilvánította — mint meggyőződtünk róla: jogosan —, a megyei könyvtár mellett kialakított lépcsőkomplexumot, a hozzá vezető járdával. — Ha kijönnek, látni fogBosszú&ágmorzsák ják, hogy aki ezt tervezte, biztosan csak véletlenül kapott diplomát, mert szakértelmet nem tükröz a munkája — állapította meg. — Az ősmagyar trehány- ság ékes bizonyítéka, hogy hagyták megcsinálni ily módon, persze nem ez az első Salgótarjánban! A ráfagyott hóié miatt ugyanis képtelenség normálisan közlekedni ezen a szakaszon. Persze hozzátehetnénk, hogy a lakók miért nem érzik manapság kötelességüknek a környékük alakítását, de azt hiszem olvasónknak mégis igaza van: eleve jól kellett volna megálmodni a helyszínt, s például meg lehetett volna szüntetni a lépcső előtti mesterséges lankát... Pénz az ablakban ! Verbovszki Zoltánt egy éve műtötték porcra. Miután a százalékoláshoz szükséges idő eltelt, jelentkezett az Állami Biztosító ügyintézőjénél, s beadta a szükséges papírokat. Gondolta, néhány nap, esetleg egy-két hét múlva kézhez kapja az őt megillető pénzt... — Sajnos nem így történt — magyarázza —, s bár a papírok rendben voltak, a hölgy közölte, hogy érdeklődjék úgy hat-nyolc hónap múlva, mert annyi az intéznivalójuk, hogy csak ekkorra vállalják. Kérdezem én: mikor a biztosítási díjat hajtják be az emberen, mondhatom-e, hogy várjanak fél évet?! T. Németh László r v Az elkészült - mózazott és többször égetett - pipákat szárral, díszítéssel látja el Ifj. Galambos Lajos a cseréppipa- készítő mesterséget apjától tanulta, de néhány éve önállóan dolgozik. Nyu- gat-Európában és az USA-ban egyre keresettebbek a hazánkban régebben - főként vidéken - használatos pipák, amelyeket nemcsak dekorációként vásárolnak. így a csak kézi munkával előállított mintegy 45- féléből, évente növekszik a kereslet. Fotó: Hámor Szabolcs A választék néhány darabja
