Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 11. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 13., PÉNTEK r . Szóvivői tájékoztató a kormányülésről a Oldal) 1 Nyomdász és helytörténeti kutató (4. oldal) Egyszer bizalom — máskor kényszerintézkedés A jogállamiság alapjai A z Országgyűlés decemberi ülésszakának folytatásaként két új törvényt fogadott el, szavazott meg a t. ház, Bár, az utóbbi időszakban, a legutóbbi másfél esztendőben megszokhattuk már legmagasabb törvényhozó testületünk munkájában a lényegi, vagy fogalmazzunk így: lényegretörő és érdemi tevékenységet, azaz a gyakorlati törvényhozást — e két most született törvény több a korábbiaknál. Törvény az egyesülésről és törvény a gyülekezésről. A jelenlegi, meglévő alkotmányunkban deklarált jogok e két törvényi összefoglalója, az egyesülés és gyülekezés garanciáit tartalmazza. S, e garanciák alapvető szabadságjogokra vonatkoznak. Arra, hogy az ország állampolgárai saját meggyőződésük, igényük és akaratük szerint szinte korlátlan, módon és formában vehetnek részt a társadalom alakításában, érdekeink felszínre juttatásában, s ezek alapján a politika arculatának demokratikus változtatásában, Tulajdonképpen napjaink evidenciáit fogalmazza meg a két törvény. Arról van szó ugyanis, hogy demokratizálódó társadalmunk mindennapjaiban egyre erőteljesebben hangot kap — nemcsak az elméletben, de a gyakorlatban is — a jogállamiságra való törekvés, a politikai intézményrendszer valóságos átalakítása és reformja. Jogállamiság. Gyakran elhangzott a kifejezés a parlament mostani kétnapos ülésszakán, s a sajtóban is egyre inkább teret nyer ennek használata. A fogalom nem mindenki előtt tisztázott, így hát szükségszerű és hasznos volt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter megfogalmazása: a jogállam olyan állam, amely felépítésében, működésében az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan megállapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el. Természetesen ennek feltételei vannak, alapvetően a jogokat deklaráló alkotmány, s az annak alapján álló jogszabályok. Mint ismeretes a társadalom mozgásának feszültségei felemás döntésre kényszerítették a képviselőket: a jelenlegi alkotmány figyelembevételével és módosításával, a készülő új alkotmány szellemében kellett meghozni az új törvényeket. Igen, valóban felemás a helyzet, hiszen a majdan meghozandó alaptörvény előtt kellett két alapvető szabadságjog ügyében dönteni. Csak hát a társadalom mozgásai nem köthetők határidőkhöz, s mert napjaink jellemzője, hogy egyre több egyesület, szervezet és szövetség alakul, s mert egyre gyakrabban élnek az állampolgárok különböző csoportjai a demonstrációk, tüntetések jogával — kényszerítő erővel jelentkezett az igény e jogok törvénybe iktatására. A döntés alapos előkészítés és társadalmi vita után a többség akaratának megfelelően született meg. Kulcskérdés most már, hogy állampolgári jogon, hogyan élünk e törvények biztosította jogokkal? A statisztikák szerint napjainkban több mint hétezer egyesület működik hazánkban. Lenyűgöző a számadat, kiváltképp akkor, ha hozzátesszük, hogy becslések szerint az egyesületeknek a taglétszáma meghaladja a hárommilliót. Azonban korántsem ilyen szép a kép, ha hozzátesszük, hogy az egyesületek több mint fele sportegyesület, másik meghatározó része tűzoltó-egyesület, s hogy a legújabb számadatok már tartalmazzák az utóbbi években gomba- módra szaporodó városvédő és városszépítő egyesületeket is. A két új törvény természetesen nemcsak ezekre vonatkozik, hanem a társadalmi önszerveződés ennél lényegesen szélesebb körű és szélesebb tartalmú megnyilvánulásaira is. Tudnunk kell, hogy kiváltképp a korábban alakult egyesületek létrehozása sokkal inkább hatalmi elképzelésre és hatalmi akaratra jött létre, mintsem a spontaneitás és önszerveződés okán és jogán. A két új törvény markánsan tartalmazza a politikumot, a politikában való részi- vállalás lehetőségét is. Elhangzott az ülésszakon többször is: a törvények koncepciója a szabadságjogok lényegét biztosítja, kevés tiltáson túl mind az egyesülést, mind pedig a gyülekezést feltételek nélkül az állampolgárra bízza, s törvényi garanciát ad e két jog alkotmány szerinti gyakorlására. A tiltás egyfajta szavatosság az állam számára — jog: .megtiltani az állam rendjével ellentétes, érdekeit, külpolitikáját, nemzetközi szerződéseit sértő szervezetek megalakítását, létrehozását. Ugyanakkor biztosításokat kap az állampolgár arra, hogy megszűnnek, minimálisra csökkennek a klub, egyesület, szervezet és szövetség alapításának .bürokratikus fékei, már nem egy-egy hivatalnok döntésén múlik az engedélyezés, s a törvényesen megalakult szervezetek működését nem szabályozzák felügyeleti szervek, főhatóságok. Működésük a sajátjogúság sérelme nélkül történ ik. T ermészetes és szükségszerű volt, hogy legfőbb törvényhozó testületünk együttesen ég közösen tárgyalta az egyesülési és gyülekezési törvényt, hiszen azok egymáshoz kötődő, egymást kiegészítő törvények. A gyülekezés az egyesülés egyik lehetséges olykor elengedhetetlen megnyilvánulási formája. Szabályozása a demonstrációkon résztvevők érdekében és védelmében csakúgy szükséges, mint ahogy a parlament tagjai elfogadták annak igazságát is, hogy a közrend é§ közbiztonság, a közlekedés védelme is igényel egyfajta védelmet. E kölcsönös védelem és kötelezettség fogalmazódik meg az elfogadott gyülekezési törvényben. Az egyesülési és gyülekezési jog most már törvényként megfogalmazott és velünk élő jog. Alapja a jogállamiságnak. S. B. A. Ülést tartott a megyei tanács Elfogadták az ez évi tervet — Felhívás a kormányhoz Kettős jelölés után dr. Farkas Imre az új vb-titkár Számos közérdekű, a helyi tanácsokat és a lakosságot egyaránt érintő fontos napirendek mellett személyi kérdéseket is tárgyalt csütörtöki ülésén a Nógrád Megyei Tanács. A testület ülésén részt vett dr. Csiba Tibor, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, és Dev- csics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A • tanácskozást vezető dr. Körmendy József megyei tanácselnök indítványára a testület úgy döntött, hogy együttes vitában tárgyalja a megyei tanács ez évi tervét és költségvetését, valamint munkatervét. A munkaprogramhoz fűzött kiegészítőjében dr. Körmendy József megjegyezte, hogy az alapvető cél a legfontosabb tennivalók, a cselekvés fő irányának meghatározása. Kiindulópont az időtálló feladatok megvalósításának folytatása, ugyanakkor az is világos, hogy igazodni kell a megváltozott helyzethez. Tovább kell növelni a megyei tanács irányító, meghatározó szerepét, az a cél, hogy mmden, az állampolgárokat lényegesen érintő kérdésben a megyei tanács testületé döntsön. A döntési mechanizmus, korszerűsítése, a bizottságok megnövekedett szeretjének hangsúlyozása mellett részletezte a szakigazgatási apparátus korszerűsítésében megoldandó feladatokat Ils. A megyei tanács ez évi tervéhez és költségvetéséhez Sára János, a tervosztály , vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A testület tagjainak eljuttatott dokumentum a többi között megállapítja, .hogy a megye tanácsai részére rendelkezésre álló anyagi eszközök a VII. ötéves tervben megfogalmazott leglényegesebb célok megváltoztatását nem teszik szükségessé, ugyanakkor a szigorú rangsorolás következetes érvényesítésére van szükség. A nem kiemelt működési feladatoknál, illetve beruházásoknál csökkentésekre kell sort keríteni. Ennek megfelelően az idén a legfontosabb feladat a meglévő intézményhálózat alapvető működési feltételeinek biztosítása; a folyamatban lévő beruházások, felújítások ez évi műszaki ütemének pénzügyi finanszírozása. Nógrád megyében az idén ötmillióról 398,2 millió forint szolgálja a feladatok megoldását. S, ebből 52 százalék állami támogatás: A kiadások 76 százaléka működési, fenntartási és vállalati célokat szolgál, míg a fejlesztésekre 24 százalék jut. (Folytatás a 2. oldalon.) Szakszervezetek és az áremelés A vasasszakszervezet elnöksége csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el az áremelésekkel kapcsolatban. A testület állásfoglalásában a gyorsan súlyosbodó megélhetési gondok elviselhetővé tételéhez intézkedéseket sürget. Olyan gazdaság- és szociálpolitika folytatását tartja szükségesnek, amely, legalább a minimális létbiztonságot garantálva, lehetőséget teremt a reálbércsökkenés megállítására. Az áremelések a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetének tagsága körében nagy felháborodást és elkeseredést váltottak ki, mert — véleményük szerint a szakszervezetek és a kormány korábbi megállapodásaival ellentétes folyamat indult meg. A vasasszakszervezet szerint a megállapodásban foglalt 3—4 százalékos reálbér- és reáljövedelem-csökkenés az áremelkedések következtében már nem tartható. A feszültségek csökkentésére a testület követeli, hogy a vasasszakszervezetekhez tartozó dolgozók, a bérmechanizmustól függetlenül, adómentesen, három- százalékos kötelező béremelésben részesüljenek Az elnökség felhívja a szak- szervezeti bizottságokat, hogy gazdasági partnereikkel kezdjenek tárgyalásokat a lehetőségeket figyelembe vevő béremelésekről. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, továbbá az ágazati szak- szervezetek megyei képviselői felhívással fordultak a megye mintegy száz munkáltatójához és a megyei tanácshoz, hogy a lehetséges szociálpolitikai intézkedésekkel járuljanak hozzá a terhek mérsékléséhez. Ajánlják továbbá, hogy a szakszervezetek minimum 3 százalékos béremelésben állapodjanak meg a munkaadókkal, s annak érvé" (Folytatás a 2. oldalon.) Részvénytársasággá alakul a Új alapokon a fejlesztési stratégia Két irányban kíván erőteljesebben fejleszteni a jövőben a BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni gyára. Stratégiájuk — vélhetően — ' nem egy évre szól, hanem középtávra, azaz a következő évtized közepéig. A két irány közül az egyik lényegében nem új, hiszen a hazai piac ellátása BRG-s termékekkel eddig is cél volt. Ám amíg korábban szinte kizárólag rádiókkal jelentkeztek, addig a következő időszakban sokkal szélesebb gyártmánykört vállalnak fel, figyelembe véve a jelentkező elektronikai igényeket. A másik irány viszont új, ha nem számítjuk, hogy a gyár eddig is értékesí- tet nem rubelelszámolású piacon. Olyan kooperációra gondolnak, melynek eredményeként nyugati piacra termelnének, bár az együttműködés lehet bérmunka is. Már az új szellemet jelzi a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral kialakított kooperáció, melyben a BRG fejlesztői vállalták, hogy a tűzhelygyáriak által konstruált kenyérsütő automatát felszerelik a hazai háttériparból beszerezhető elektronikával. Korábban a taxirádió kifejlesztése előzte meg a jelenlegi struktúraváltási vonalat, most pedig azt fontolgatják, hogy összeszerelik az első BRG- márkajelzésű autós rádiómagnót. Feladatuknak tekintik a speciális megrendelések teljesítését is, tehát olyan berendezések megalkotását, melyek nem kommersz igényeket hordoznak, s melyeknek a technikai színvonala vetekszik a nyugateurópai gyártókéval. Az említettekkel kapcsolatos marketingmunka már folyamatban van, az viszont biztos, hogy áramköri megoldásaikban a felületszeMár készül a kenyérsütő elekt ronikája. Bencze Péter felvétele relt áramkörök arányának növekedését tűzték ki célul. Az így szerelt egységek megbízhatósága ezerszerese a jelenleginek, s ténylegesen csak az alkatrészek minősége befolyásolhatja a késztermék minőségét. Ez utóbbi is csökkenthető beszerelés előtti válogatással. A gyár fejlesztői idén az önköltségből eredő összeg 6 százalékából gazdálkodnak, ám a konkrét összeg még változhat. Döntés született ugyanis arról, hogy a BRG részvénytársaságot alapít fél évtől, növelve az önállóságot, megteremtve a későbbi üzletkötések műszaki hátterének anyagi lehetőségét. Szívesen társulna velük megyénk egyik hasonló profilú vállalata is, amennyiben a gyártmánystruktúra nem merevedik le a mostani szinten.
