Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 13.. PÉNTEK (Folytatás az 1. oldalról.) A napirend iránti érdek­lődésre jellemző, hogy itt is sokan kérték a már meg­szokott mozgó mikrofont. Az előterjesztőkhöz Juhász Imre, Vincze Zoltán, dr. Horváth István, Juhász Fe­renc és Csonka György in­tézett kérdéseket. Ezek töb­bek között a települések vá­rossá nyilvánítását, a mun­kahelyteremtést, az alulról jövő építkezés és a pénz­ügyit terv kapcsolatát és a pályázati rendszert érintet­ték. A vitában Szegner László — a számvizsgáló bizottság véleményét is tolmácsolva — kifejtette, hogy az éves terv képviseli a hosszabb távú terveket is, s lehetőség nyílik a legkényesebb kér­dések megoldására. Hang­súlyozta, hogy amennyiben a tanácsok vállalkoznak, nem idegenkednek a plusz­munkától, eredményeket tudnak felmutatni. Helyze­tünkre apellálva magasabb színvonalú gazdálkodást sürgetett Tálas Györgyné. Mint mondotta, a hagyo­mányos jellegű munka he- Ivébe a vállalkozásnak kell lépnie, s errei jó példát ad a Nógrádban bevezetett pályázati rendszer. A szügyi általános iskola példáját arra hozta fel, hogy az összefogásnak köszönhetően fejlesztésre ott is lehetőség van, ahol szűkösek az anya­giak. C. Becker Judit, Salgó­tarján tanácselnöke, jónak, elfogadhatónak minősítette a terv kiemeléseit. Ezzel együtt törékenynek nevez­te a terv egyensúlyát, hi­szen a feszültségek nagyob­bak is lehetnek, mint ami abban tükröződik. A váro­sok és nagyközségek vissza­fogottabb fejlesztési lehe­tőségei, a csökkentett fej­kvóta következményeinek ér­zékeltetésében kitért a la­kásépítés céltámogatással arányos elmaradására, fi­gyelmeztetett az eladósodás veszélyére. Hozzászólását így fejezte be: az újfajta szemlélet hangsúlyozása he­lyett újszerű cselekvésre volna szükség. Devcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság etső tit­kára példákkal bizonyította a korábban támadott pá­lyázati rendszer eredménye­it. Ezt az utat tovább kell járni, s ehhez még azt is végig kell gondolni, milyen rendező elv alapján kapja­nak a tanácsok pénzt. Szá­molni kell a megjelenő ér­dekellentétekkel, felhívta a figyelmet Devcsics Miklós egy furcsa ellentmondásra is. Ahol könnyebben kaptak lehetőséget, ott nem nőtt ezzel arányosan az elége­dettség. Akik azonban „ki­izzadták azt”, jobban ma­gukénak érzik. Kifejtette, hogy felértékelődik a veze­tés gyors felismerő- és cse­lekvőképessége, hiszen a ki­hagyott helyzeteket nem le­het visszahozni. A megyei pártbizottság első titkára az előttünk álló fontos felada­tok között szólt az alapellá­tással kapcsolatos megyei tanácsi magatartásról, a jog­állam és a vegyes gazdaságú piacgazdaság megteremté­sével öisszefüggő teendők­ről, a döntési mechanizmus­ról, az apparátus nagy fe­lelősségéről. Felszólalása befejező részében az élet minden területén érvényesülő teljesítménykényszert ne­vezte kívánatosnak. Dr. Kecskeméthy Gyuláné A megyei tanács új vb-titkára Dr. Farkas Imre 1939- ben Kápolnán született. Az ELTE Állam- és Jogtudo- mányi iKara nappali tago­zatán szerzett diplomát, ügyvédi-jogtanácsosi szak­vizsgával rendelkezik. 1976- ban a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem négy­éves szakosító tagozatán államvizsgázott. 1963-tól jogtanácsosi munkakörben dolgozott a salgótarjáni acélárugyárban, majd a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségében. Dr. Farkas Imre 1974-től a megyei tanács vb igaz­gatási osztályának vezetője. Részese volt azoknak a po­zitív tartalmi és szervezeti változásoknak, amelyek a tanácsi szervezetben, az igazgatási és hatósági te­rületen végbementek. A megyei és a helyi taná­csoknál egyaránt segíti a korszerűsítési folyamatokat, feladatait kiterjedt kap­csolatrendszerben végzi. Az ifjúsági mozgalomban 1957-től tevékenykedett, 1978-tól párttag, öt éve pártalapszervezeti titkár. Szervezőtitkára a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének, tagja a Nóg­rádi Fórum című folyóirat szerkesztőbizottságának. Számos szakmai publiká­ciója jelent meg. Munká­jáért több kitüntetésben ré­szesült, a többi között bir­tokosa a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokoza­tának, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatának és a Tanács kiváló dolgozója kitüntetésnek. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának új tit­kára nős, két fiúgyermeke van. Felesége az Állami Biztosítónál jogász. __________________________y h iggadt hangú, mégis szen­vedélyes hozzászólásában azt érzékeltette, hogy a le­hetőségeket tekintve koránt­sem mindegy, hogy az em­ber az ország milyen típu­sú településén él. Holott az alkotmány egyenlő esélyeket biztosít. Indítványozta, hogy a megye; tanács fogalmaz­zon meg egy felhívást a kormánynak az új költség- vetési törvény kidolgozá­sának meggyorsítása érde­kében, amelytől az állam­polgárok esélyegyenlőségé­nek megteremtését várja a javaslattevő. E kiegészítő javaslatról a megyei tanács külön, egy­hangúlag szavazott, egyetért­ve. A testület ezt követő­en a megyei tanács ez évi tervét és költségvetését egy tartózkodással, a tanács miunkatervét pedig egyhan­gúlag jóváhagyta. A következő napirend Nógrád megye postai szol­gáltatásának, hírközlésének helyzetét, fejlesztésének irányait foglalja össze. A rendkívül élénk vitában csaknem egytucatnyi tanács­tag mellett részt vett dr. Oláh László, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese. (A la­kosság széles körű érdeklő­désére számot Itartó vita összefoglalására visszaté­rünk.) A továbbiakban a megyei tanács jóváhagyta a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ez évi ellenőrzési ter­vét, kiegészítette a tanácsi bizottságokat, egyéb napi­rendek mellett személyi kér­déseket tárgyalt. A megyei vb-titkári mun­kakör december elsején megüresedett, s az országos és megyei napilapókban közzétett hirdetményekre négy pályázat érkezett. Az öttagú , minősítőbizottság vé­leményével egyetértve á Minisztertanács kettős, jelö­lést kezdeményezett : dr. Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét és dr. Farkas Imrét, a megyei tanács osztályvezető­jét jelölte a megyei tanács vb-titkárának. A tegnapi ülésen a két jelölt elmond­ta programbeszédét, majd Ozsvár.t Sándor dr. Kovács Józsefet támogató hozzászó­lása után Ellenbach Ist­vánná, az ügyrendi bizott­ság elnüke ismertette a titkos szavazás módját. Meg­jegyezve, hogy a vb-titkár kinevezéséhez minősített többségre, legalább 38 igen­lő szavazatra van szükség. A titkos szavazás során a jelenlévő 66 tanácstag közül 50 dr. Farkas Imrére, 16 dr. Kovács Józsefre voksolt. Dr. Farkas Imre kinevezett vb-titkárként tagja a vég­rehajtó bizottságnak is, s a testület előtt letette a tanács- törvényben előírt esküt. Ki­nevezésével felmentették igazgatási osztályvezetői tisztségéből, A Nógrád Megyei Tanács tegnapi munkájának befeje­zéseként tudomásul vette Mihályné Balázs Melinda és Sarló Béla — munkahely- változás miatti — lemondá­sát a megyei tanácsi tag­ságról. K. G. Szakszervezetek és az áremelés (Folytatás az 1. oldalról.) nyesítésére már január 1- jétől kerüljön sor. A Szakszervezetek Győr- Sopron Megyei Tanácsának elnöksége Németh Miklós miniszterelnökhöz küldött tiltakozó levelet, amely­ben kifejtik: az érvénybe lépett áremelések mérté­ke túlzott, mivel az alap­vető fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat érint, A Borsod-Abgúj-Zemplén megyei SZMT és az ipari ágazati szakszervezetek kép­viselői — Németh Miklós­nak és Nagy Sándor SZOT- főtitkárnak elküldött — ál­lásfoglalásukban felhívják a kormányt, hogy arányo­sabb teherviselést alakít­son ki az állami szervek és a lakosság között, A Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsának elnök­sége rendkívüli ülésén ugyancsak szükségesnek tar­totta a január 1-jétől vissza­menőleges hatályú béreme­lést A Szakszervezetek Veszp­rém Megyei Tanácsa rend­kívüli ülésen két levelet is megfogalmazott a fogyasz­tói áremelésekkel kapcso­latban. A miniszterelnök­nek szóló állásfoglalás sze­rint a kormánynak garan­ciát kell nyújtania a bér­ből és fizetésből élőknek arra, hogy reálbérük 3 százaléknál nagyobb mér­tékben nem csökken. A má­sik, Nagy Sándornak írott levélben hangsúlyozzák, hogy a megye szakszervezeti tag­sága elégedetlen a SZOT érdekképviseletének eddigi eredményeivel. Ülést tartott a Minisztertanács Szäuiwöi tájékoztat A A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról. A ^Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes váro­sok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyil­vánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az ide­genforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozá­sának elveiről. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Maro­sán György bevezetőben el­mondotta : a kormányülés mintegy folytatta a parla­menti programot, hiszen elő­ször Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módosításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a gazdasági társaságok má­sokkal azonos feltételek kö­zött dolgozhassanak. A kor­mány arra készül,, hogy a belátható jövőben ' a bel- és a külkereskedelmre egyaránt hatályos, átfogó törvényja­vaslatot terjesszen az Or­szággyűlés elé. Addig is a kereskedelmi miniszter az érintett tárcákkal együttmű­ködve a deregulációs prog­ram során átvizsgálja azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a versenysem­legesség és a piaci esély- egyenlőség érvényesítését a kereskedelmi tevékenység­ben. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei vá­rossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson. Összesen 41 nagyközség nyúj­totta be várossá nyilvánítá­si igényét. A kormány gon­dosan mérlegelte a kérése­ket, figyelembe véve az egyes nagyközségek történel­mi hagyományait, valamint a hosszú távú terület- és te­lepülésfejlesztés szempont­jait, s úgy döntött, hogy va­lamennyi pályázó település várossá nyilvánítását java­solni fogja az Elnöki Ta­nácsnak. A kormány elhatá­rozta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból ered­ményesen fejlődő Kecskemé­tet, Nyíregyházát és Székes­fehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. A javaslat benyúj­tása előtt a kormány kikéri az Országgyűlés illetékes bi­zottságai elnökeinek véle­ményét is. Az idegenforgalom helyze­téről és fejlesztésének fel­adatairól szóló előterjesztés­sel kapcsolatban a Minisz­tertanács megállapította: ta­Szabadabb vállalkozási felléteteket igényelnek A szövetkezés alapelvei­ben hazánkban továbbra sincs lényeges változás. A szövetkezetek változatlanul az állampolgárok önkéntes személyi és vagyoni közre­működésén alapuló, a közös tulajdonra 'és az önkormány­zatra épülő gazdasági, szociá­lis, kulturális vállalkozásai — jelentette ki a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Zsohár András főosztályvezető, aki a szövetkezetpolitika megújítá­sának időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. A TOT-ban — az üzemek­ben, a vezetők körében lés az érdekképviseleti szerveze­tekben a megújulásról eddig folytatott viták alapján, va­lamint számos tanulmány ta­pasztalatainak összegzéseként — az a vélemény alakult ki, hogy a szövetkezeti reformra szükség van. A mozgalom megújulása azonban nem előzheti meg a társadalmi, gazdasági reformokat. valy jelentős változások kö-- vetkeztek be a turistaforga­lomban. Az új útlevéltörvény hatására egymillióról négy­millióra emelkedett a nyu­gatra kiutazók száma. Emi­att az idegenforgalmi aktí­vum százmillió dollárra csök­kent annak ellenére, hogy a dollárbevételek emelkedtek. A gyermek- és ifjúságvé­delem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket meg­tárgyalta a kormány és úgy döntött, hogy ezeken a terü­leteken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egész­ségügyi minisztert, hogy en­nek a jogszabálynak az elő­készítését alapos helyzet- elemzést követően kezdje meg — mondotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Maro­sán György. Az MTI tudó­sítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszer­vezeti tanácsa tiltakozó le­velet juttatott el Németh Miklóshoz, a Miniszterta­nács elnökéhez az áremelé­sekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az ár­emelés lakossági visszhang­járól. A témához kapcsolód­va, a Népszava munkatársa megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemelé­seket addig, amíg a béreme­lések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a válla­latok. Válaszában a szóvivő el­mondta: ezekkel a kérdé­sekkel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben à kor­mány, A Magyar Rádió munka­társa az Erdélyből áttelepü­lők fogadása céljából felál­lítandó menekülttáborokról kérdezett. A szóvivő utalt arra, hogy a kormány mostani ülésén ez a téma nem szerepelt, ennek ellenére elmondotta: a kormány illetékes szervei­nél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román— magyar határ közelében me­nekülttábort kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy senki sem gondol valamiféle szö­gesdrótos kényszerlakhely­— Túlélők. Hat túlélőt ta­láltak szerdán a földrengés sújtotta Leninakánban. A 35 nappal ezelőtti földrengés helyszínéről a TASZSZ-iro- da először csak gyorshírt ismertetett csütörtökön dél­után. Ebből az derült ki, hogy az életben maradottak férfiak, s egy kilencemele- tes épület romjai alatt akad­tak rájuk a mentőosztagok. A jereváni kórház orvosai szerint állapotuk nem ad aggodalomra okot. — Javaslat Gorbacsov No- bel-békedíjára. Osztrák po­litikusok javaslatot tettek Mihail Gorbacsov Nobel- békedíjjal való kitüntetésé­re. I — Japán űrhajós. Az első japán űrhajós 1991. július 1- jén, egy amerikai űrrepülő­gép fedélzetén indul el a világűrbe — jelentették be az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal (NASA) illetékesei. re, s éppen ezért helyesebb menekülttábor helyett befo­gadó állomásról beszélni. Ezeken az államásokon meg­felelő körülmények között lehetne foglalkozni az Er­délyből érkezettek ügyével, körülményeivel. Körülte­kintőbben lehetne elbírálni a tartózkodási kérelmeket, szervezettebben lehetne gon­doskodni a menekültek ké­sőbbi elhelyezéséről, a mun­kaalkalmakról. A kormány áttekinti ezeket a kérdéseket, és az Országgyűlés következő ülés­szakán részletes tájékozta­tást ad az erdélyi mene­kültekkel kapcsolatos ha­zai és esetleges nemzetközi lépésekről. A Dunántúli Napló mun­katársa a bevásárlóturiz­mussal kapcsolatos jelen­tős valutaveszteségre utal­va megkérdezte: várható-e a kiutazások szigorítása? A Minisztertanács ülé­sén a kiutazások adminiszt­ratív módon történő meg­szigorításának kérdése nem vetődött fel — válaszolta a szóvivő. A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar Hírlap munkatársa tudako­zódott, s e témához kapcso­lódva a Magyar Televízió képviselője megkérdezte : miért fontos, hogy még több városunk legyen? Magyarország városainak száma az ezredfordulóig je­lentősen növekedni fog, a településfejlesztési tervek szerint eléri a I80-at — mondotta Marosán György. A most pályázott nagyköz­ségek mindegyikénél indo­kolt volt a várossá alakí­tás, de ilyen lépésekre gyakran nem kerülhet sor, tehát további pályázatra a közeljövőben, a középtávú tervben nem lesz lehetőség. A Népszava munkatársa arra a kérdésre várt választ, hogy a gyermek- és ifjúság- védelemről alkotandó tör­vényhez megfelelő pénzügyi háttér is kapcsolódik-e? A kormányszóvivő vála­szában kiemelte: január 1-jétől kedvezőbbek az anyagi feltételek ezen a te­rületen. A központi költség- vetés 150 millió forintot juttatott a nevelőszülői gon­dozási díjak emelésére. Ugyancsak január 1-jétől 50 millió forint áll rendel­kezésre a volt állami gon­dozattak önálló életkezdé­sének támogatására. E plusz­forrás révén a volt álla­mi gondozottak személyen­ként átlagosan 10 ezer fo­rinttal több támogatásban részesülhetnek. (MTI) — A lemondások napja. A Crna Gora-i Kommunista Szövetség Központi Bizott­sága szerdán az éjszakai órákba nyúló ülésen egy­hangú szavazással elfogadta nyolctagú elnökségének és hat végrehajtó titkárának kollektív lemondását. Egy­idejűleg úgy határozott, hogy ez év májusában meg­tartják a párt rendkívüli kongresszusát. — Reagan búcsúbeszéde. Televíziós beszédben búcsú­zott el az amerikai néptől szerdán este Ronald Reagan amerikai elnök, igen mele­gen méltatva a megjavult amerikai—szovjet kapcsola­tokat. Az elnök szerint kor­szaka a békeidőben eddigi leghosszabb gazdasági fel­lendülést , hozta, a reáljöve­delmek növekedését, a sze­génységi mutatók csökkené­sét, a vállalkozások, a kuta­tások felvirágzását. HÍREK RÖVIDEN ♦- Ülést tartott a megyei tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom