Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

, NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ERKEZETT.. . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.30: Most érkezett 9.12: Lakodalom a vajda­sági Kupuszínán 9.30: A külpolitikai rovat műsora 10.05: Diákfélóra 10.35: Operettparádé 11.39: Glemba 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Levelek a világ- irodalomból 14.30: Tillai Aurél vezényel 15.00: Szóról szóra 16.05: A Dunánál 16.20: Vedd át a dalt! 17.00: Agrárműhelyek 17.30: A kamarazene kedvelőinek 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Elsüllyedt világ 20.11 : Táncházi muzsika 20.45: Tudósok a közéletben. Straub F. Brúnó 21.15: Mi a titka? 22.00: Hírvilág 22.30: Haydn: G-dúr szimfónia No. 8. 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Esti muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A Halié zenekar két Suppe-nyitányt játszik 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fúvós indulók 12.25: Nénány szó zene közben 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Noszíalgiahullám 14.00: Lelátó 15.10: Opcraslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Júlia nem akar a földön járni. . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: Ha én lennék 18.30: Slágerlista 19.05: Régi nóta. híres nóta 20.05: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház 21.36: Nédalkörök pódiuma 22.01: Böngészde a zenei antikváriumban 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze 23.55: Delibes: Sylvia, balettszvit BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.22: Romantikus • kamaramuzsika * ö - 11.10: Magyarán szólva 11.25: Évszázadok mesterművei 12.05: Thais. Részietek Massenet operájából 13.05: Rádiószinház. Az elsőszülött. 14.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik 14.51: Pophullám 15.45: Brahms: B-dúr szextett. 16.23: Új Mozart- lemezeinkből 17.30: Bemutatjuk Art Blakey és a Jazz Messengers új dzsesszlemezét 18.30: in limba materna 19.05: Operatörténeti érdekességek. 20.03: Zenekari muzsika 21.00: Top-les. 21.40: Zöldszilváni újra támad 22.00: Zenekari opera­részletek 22.20: Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. (Köz­ben: 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lan- és műsorelőzetes.) Szerkesztő: Szegedi Erzsébet. MAGYAR TELEVÍZIÓ! 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Féltestvérek. Francia tévéfilm­sorozat. IV 1. rész. 10.05: Bizánc ezer esztendeje. Mozaikok és freskók a történelem tanúi. Vilii, rész: 10.35: Szia, Mami! 11.05: Mozgató. 11.15: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Pannon krónika 16.55: Vijesti. 17.00: Hármas csatorna. 17.45: Négy nap tévéműsora 17.50: Az amatőr termé­szetbúvár. XIII 1. rész: Állat­sereglet egy gyufásdobozban 18.20: Műsorajánlat 18.25: Arany. Olasz dokumentum- film-sorozat. V/l. rész: 19.05: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám • * 20.05: Doktor úr mire fáj' a fóga? 21.40: Reklám 21.45: Színház az egész világ. XIII'7. rész 22.40: Híradó. 3. 2. MŰSOR: TV 2. Berkes Zsuzsával és Héder Barnával 17.00: Képújság Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! 19.00: A kiválasztás Lengyel tévédráma. III 2. rész: Skorpió (14 éven felülieknek) Nézze meg az ember! 21.00: Híradó 2. Reklám 21.30: Különleges pillanat 22.20: Napzárta 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A híradó sajtó­konferenciája — ism. 10.00: A Humberto cirkusz. Tv-sorozat — ism. 10.55: A világ 1988-ban — ism. 16.20: Orion magazin 17.00: A nap percei 17.10: Orvosi tanácsok 17.20: Művelődési sorozat 17.50: Ipari tanulóknak 18.29: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Elgy; család története — sorodat 20.20: Publicisztikai magazin 21.05: Dalok a képernyőről 21.25: Autósok, motorosok magazinja 22.05: Liszt Ferenc — magyar tv-sorozat 2. MŰSOR: 17.00: Pa és Pi — animációs sorozat 17.10: Közép-szlovákiai magazin 17.30: Láthatatlan — szovjet film 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Filmsorozat 20.10: Az emberek és a történet 20.35: A naiv nagyapa szobája 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Zenés est Milos Konvalinkával MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Az ifjú Fran­kenstein. Amerikai horror­paródia. Háromnegyed 6 és 8-tól: ,,K” (16) Színes magyar film. — Kamara: Az álmok fele. Színes spanyol film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: Rém mese. Színes amerikai rajzjátékfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A Ve­lencei nő. (16) Színes ameri­kai-olasz koprodukció. — Madách Kamara: Jó reggelt, Babilónia! Színes, szinkront zált olasz—francia—amerikai koprodukció. — Pásztó: Fél 6-tól: Gengszterek klubja. Színes amerikai bűnügyi film­dráma. — Szécsény: Egy tel­jes nap. (16), Színes magyar film. — Jobbágyi: Cukorfa­lat. (16) ’ Színes NSZK-beli filmvígjáték. — Nagylóc: Az Istenek fegyvere. Szinkroni­zált látványos hongkongi ka­landfilm. — Rétság: Mesemo­zi: Az erőművész. LAPRÓL LAPRA A Fáklya január 8-án megjelenő idei 1. számából érdeklődésre tarthat számot az elmúlt hónapok észtor­szági eseményeit bemutató Észtország ’88 című össze­állítás. Az utóbbi időben egyre többet hallatnak magúikról a kárpátaljai magyarok. A Fáklya terjedelmes riport­ban mutatja be a határmen­ti Péterfalván és a társköz­ségekben élő magyarok hét­köznapjait. Hogyan tartóz­tatták le a minisztert? cím­mel érdekes beszámolót ol­vashatnak az egyik közép- ázsiai köztársaság oktatás­ügyi miniszterének felelős­ségre vonásáról. Napjaink szorító gondja a fokozódó környezetszennye-rr zés. Az ezzel járó veszélyek­re figyelmeztetnek az ökoló­gia és morál című írásiban megszólaló értelmiségiek és a művészek megrázó képekkel támasztják alá félelmeik jo­gosságát. Előtérben a család címmel elemző cikket közöl a Fák­lya a fiatalok családalapí­tását nehezítő problémákról, a lakáshiányról, a megélhe­tési nehézségekről és a gyer­meknevelés gondjairól. Lát­ványos képriport mutatja be a Kaukázus egyik hegycsú­csán épített kazbeki kolos­tort és a moszkvai Auto- design-’88 kiállítást. A lap a hagyományos rovatokkal — rejtvény és filmkritika — Szárul. Nigíit levél Lóránt Jánosnak 50. születésnapja alkalmából A szülőföld igazsága — Lóránt Jánosnál Békésszentandráson, szilveszter előtt címmel közli a Békés Megyei Népúj­ság Köröstáj című kulturális mellékletében (1988. december 31.) azt a beszélgetést, ame­lyet Cs. Tóth János folytatott a Munkácsy- díjas érdemes művésszel 50. születésnapja al­kalmából. „Ha Lóránt János kisebb tehetsé­gűi művész lenne, és nagyobb településen lakna, valószínű, felkeresték volna műtermé­ben a városatyák, s köszöntik 50. születés-, napja és az Érdemes Művész cím elnyerése alkalmából. Az immáron meglett férfikorban levő festőművész rokonszenvesen szerény, számára az 1988-as évben az is döntő fontos­ságú, hogy visszatért Békésszentandrásra” — írja kollégám az interjú bevezetőjében. Ami a városatyákat illeti, mostanában egyre inkább erősödik bennem némi kétke­dés. Régi szép fogalmat takar ez a szó, at­tól tartok azonban, hogy annyi más fogalom­hoz hasonlóan, már nem azt jelenti, mint hajdanában. Mindenesetre, úgynevezett „atyai” gondoskodásukat legalábbis nem egy­formán érzékelik a művászfélék. Kedves barátom! Nyilatkozatodból úgy érzem, van benned bizonyos nosztalgia ott a Köröstájon, szű- kebb hazádban az északi hegyek iránt. Azt mondod: „Megpályáztam 1966-ban a salgó­tarjáni műtermes lakások egyikét, és egy sízép időszakra az északi hegyek közé tele­pültem a Dunántúlról. Laktam Mátraalmá* son és Egerben, utóbbi helyen a tanárkép­ző főiskolán tanítottam”. Közismert szűk­szavúságod lehet az oka, hogy a legfonto­sabbról nem szóltál. Arról ugyanis, hogy a Salgótarjánban és kisebb részben Mátra- almáson töltött idő művészi alkotói munkás­ságodban jelentős korszakot — sőt, korsza­kokat — is jelentett. Annak idején talán éppen ragyogó mátrai sorozatoddal búcsúz­tál el ettől a tájtól, hogy Eger :városán ke­resztül visszatérj a békésszentandrási szülői házba, amit műtermes lakássá alakítottál át. Hosszú-hosszú eredményes alkotói életet kí­vánok benne számodra. Természetesen, értem én a nosztalgiát is, ami összetett emberi érzés. Ha hosszabb ideig él az ember valahol, s távozik onnan, később inkább csak a szép emlékek marad­nak benne. És hát azt se feledjük, hogy a negatív tapasztalat is tapasztalat, amivel az élet és az adott hely oly gyakran meg­ajándékoz bennünket. Percemberkék nyü­zsögnek körülöttünk, akik folytonosan meg­keseríthetik — meg is keserítik — életünket a művészet azonban más időkoordináták kö­zött születik, szoros összefüggésben és köl­csönhatásban a korral, ám ugyanakkor mégis öntörvényektől vezényelve. Végső so­ron, ezért fejezhetik ki a napi történések­nél hívebben és maradandóan a kort. Ezért minden szándékos bántás és szándéktalan közöny valójában csak az embert érheti és foghatja körül, művészetét nem. Ez nagy megnyugvást, egyúttal erőt adhat az alko­tó embernek, napi körülményei ellenére. Le­het,. hogy csak magamat vigasztalom ezzel? Nem hiszem. A belső függetlenség minden igazi művészet alapja. Kedves Jani! Most. hogy életed 51. évébe értél, talán megérintett az idő. Nekem is volt 1988-ban egy kisebb dátumom. Pár évvel előtted, 1963. december 5-én érkeztem Salgótarjánba, az­óta itt újságíróskodom, ismeretségünk is e helyről ered. Tudod, itt sem akadt egyetlen ember sem, aki — mondjuk — további jó munkát kívánt volna ebből az alkalomból. Szűk családi körben koccintottunk. Úgy tet­szik, hogy bár távozásod után újabb ma­gas épületeket, sőt, egy pompázatos méretű új városházát is fölhúztak, a lélek nemigen lett nagyobb az emberben. Előtted nem is­meretlen szépirodalmi kísérleteim sora, ezért mondom, hogy azért nem volt eredményte­len számomra sem a múlt esztendő. A leg­fontosabb, hogy év elején megírtam egv újabb versciklust. Vas megye, az én szülő­földem szintén számon tart, 1988-ban szü­lőfalum, Vasszilvágy kiadott egy verses­antológiát, benne az én írásaimmal is. Ott­hon számítanak rám. Tehát láthatod, nem vagyok keserű, bár a fürdőszoba, ahol ver­seimet és egyéb irodalmi kísérleteimet írom. meglehetősen szűk, ezt minek titkolnám. Az északi hegyek számomra ezt jelentik, ami azonban csupán a külső körülmény. A hn-\ fárta.ían és korláttalan birodalom bennünk van. Fontos, hogy legelsősorban e szuverén belső tájakon honoljon a békesség. Kedves barátom! K öszöntelek 50. születésnapod alkalmá­ból. Azokra a háztetőkre és fura ké­ményekre gondolok, amelyeket a sal­gótarjáni Rokkant-telepen, műtermed abla­kából szoktam nézegetni, amikor még itt voltál. Hogy tépte a kéményekből a szél a füstöt! Gondolatban koccintsunk. Isten éltessen. T. E. Amatőrök kiállítása „Amatőr képzőművé­szek kiállítása ’88”. cimmel kaphatnak be­pillantást a pásztóiak a városuk 12 alkotójának idei terméséből. A ki­állítást a Lovász József Művelődési Központ­ban rendezték meg. Szőllősi Attila: Pince Szarvas István: A fából fa­ragott falikép Tari Istvánné: Csuhébabák. Szpisják Pál: Anyám Filmjegyzet Rock térítő Xantus János új magyar filmje hallatlanul fontos alkotás: katarzist hordozó, vitára ingerlő, provokáló videóira!. Pajor Tamásról, a ' Neurotic ■ együttes sztár­járól. Xantus különös, újí­tó filmstílusában együtt él egy játékfilmre jellemző életanyag, a „camera-stylo” filmezés, fényképezés ad abszurd módon eredeti do- kumentumf elvét elei vei. A Neurotic típusú (ke­mény és nagyon itelligeris) együttesek által képviselt rockzene soha nem válhatott nálunk igazán a tömegek muzsikájává. A hivatalos könnyűzenei élet soha nem menedzselte: zenei erejét, provokáló mondanivalóját egyformán leszólta, elsik­kasztotta. Igen-igen félő, sőt nagyon valószínű, hogy a Rock térítő kiszámítható pályája hasonlóan alakul majd. Az eddig olvasott kri­tikák olyan fokú értetlen­séggel, ellehetetlenítő ma­gatartással elemzik, minő­sítik, hogy az már-már nem lehet véletlen. Az Esti Hír­lap kivételével felsorakoz­ni látszanak az ítélők : ki­kérjük magunknak ezt a hangot, ezt a stílust. Az értetlenség nyitottság­ra törekvő politikai viszo­nyaink között különösen ki­áltó igazságtalanság: Xan­tus új filmje éppen a mai magyar filmgyártásnak azt az útját reprezentálja, amelyen az alkotók hisznek abban, hpgy a mozi (nem agitácics értelemben) egy korszak krónikása js, amely megpróbálja a feltárt nagy emberi ’drámák lefolyását felmutatni, s ezek által ér­zelmi azonosulást, tagadást kiváltani. Élményt adni: vi- t'ássük, értelmezzük együtt magunknak, a jövőnek itt és most mi történt, mi tör­ténik velünk. A Rock térítő hőse nem­csak az alkohol, a kábító­szer, a rockörület poklát járja végig előttünk rácsszag­gató szenvedélyességgel, de maga mellé képzelheti mindazokat a fiatalokat és kevésbé fiatalokat, akiket a butaság, a közöny, a tehetet­lenség aláz meg, és ettől céljaik, választásaik le­épülnek... Kábítószert, al­koholt, erőszakot, ömgyilkos- s'ágot álmodnak maguknak értelmes cselekvés helyett. A Rock térítő énekese őrjöngő szenvedély világá­ból Krisztus hatalmába ka­paszkodik — hittérítő lesz. Gyere ki a fényre végre, él az Űr — hirdeti megtisz­tult rockénekesként, s ne­kem a nézőnek, majdnem mindegy, ’ miben hisz Pajor Tamás... Hisz; valamiben! Él. Megkapaszkodott. Sor­sát már ezért érdemes meg­élnünk, átélnünk Xantus Já­nos dokumentálásában. Ami pedig a film stílus- kísérleteit, provokáló más­ságát illeti: igenis művészi értelemben is nagy szükség volna a sokszínűségre! Kí­sérletező művészek között is választhasson a néző, kü­lönféle filmek közül minő­síthessen rokonszenvével, ellenszenvével. Ma inkább a filmek között (meg műhol­dak szórta programok kö­zött) a verseny inkább csak abban van, hol találnak ki hajmeresztőbb butaságokat, rém ségeket, 1 á t sza t él et eket... Az efféle másságokat, mint­ha jobban, nagyobb türe­lemmel tolerálná a kritika. Nehézmozi Xantus új alkotása, de mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom: vitázzunk Pajor Tamással! (E. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom