Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

1989. JANUÁR 27.. PÉNTEK NOGRAD 3 A világörökségek listájára felkerült Hollókő. Kép: Kulcsár Az idén is elégedettek lesznek a vendégek Beszélgetés Szert Sándornéval, a NIH vezetőjével Hozzászélások vitacikkünkhöz Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? Mint emlékezetes, lapunk hasábjain A pártmunka korszerűsítése Nógrádban címmel, január 17—20. kö­zött négyrészes cikksorozat jelent meg Tanka László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tol­lából arról, hogy milyen elképzelések vannak a párt­tagság körében a mozgalmi, szervezeti élet megújí­tására. A cikk vitairatnak készült, amelyhez eddig is több hozzászólás érkezett — ezeket a rendelkezésre álló terjedelmekre tekintettel — folyamatosan köz­readjuk. Ahogyan a Központi Bizottság tagja látja Több figyelmet az emberi tényezőkre! A közelmúltban három fó­rumon is foglalkoztak Nóg- rád megye, Salgótarján ide­genforgalmával, a vendég­várás tapasztalataival, fel­tételeivel. A Mátra—Bükk Intéző Bizottság elnökségi ülését Salgótarjánban ren­dezték. A városi tanács vb-ülésén tájékoztató hang­zott el a megyeszékhely idegenforgalmáról. A Kö­zép-dunántúli IB is kíváncsi volt a tapasztalatokra. Mind­három alkalommal Szert Sándomé, a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője adott tájékoztatót, aki lapunknak is nyilat­kozott: — Milyen évet zártak? — Eredményes, jó évet, bár köztudott, hogy a bel­földi turizmus és a szocia­lista országokból érkező tu­risták száma visszaesett. Csaknem azonos volt a for­galmunk, mint 1987-ben. — Ez mit jelent? — 28 ezer vendéget fo­gadtunk, akik 57 ezer éj­szakát töltöttek megyénk­ben. — Hol fogadták az érke­zőket? — Bánkon, a Tó motel­ben, a diósjenői kemping­ben, Hollókőn, Szorospata­kon a Mátra-fogadóban, a salgótarjáni kempingben és 9 hónapig a Hotel Sajgó­ban. — Kik jártak nálunk? — A 28 ezer vendég 80 százaléka belföldi volt, s a külföldiek tették ki a 20 százalékot. Tavaly megje­lentek a kempingező nyuga­tiak, az NSZK-ból, Hollan­Szécsény határőrváros leg­nagyobb üzemében a BRG gyáregységben határőr-kon­ferencia volt. Erre a demokratikus ele­meket tartalmazó munkafor­mára havonta kerül sor, amely során a balassagyar­mati határövezet fontosabb gazdákodó egységeihez, üze­meihez látogatnak el a ha- tárőr-alegységparancsnokok. A balassagyarmati határőr- kerület parancsnoka Vincze Zoltán elmondta, hogy ez a munkaforma alkalmat ad a tájékozódásra, a helyi gaz­dasági-társadalmi változások megismerésére, ugyanakkor az aktuális őrzés-védelmi szakfeladatokat jis egyeztetik. A parancsnok többek között szólt az időszerű politikai, diából és Finnországból. Hollókőn először fogadtunk nagyobb számban belgákat. — Mi a vonzerő Nógrád­ban ? — Elsősorban Hollókő! Amint felkerült a falucska a világörökségek listájára, máris 30 százalékkal, meg­nőtt az érdeklődés. A Du­nakanyarban, Bánkon, egész évben üzemel a motel s megduplázódott a bevétel. Ipolytarnócot is egyre töb­ben keresik fel. Mindezek mellett kellemes pihenést, kikapcsolódást nyújt a nóg­rádi táj, ezért is kedvelik. — A nehéz gazdasági helyzet gondolom önöknél is érződik. — Nehéz a helyzet. Az áfa-t be kell építeni az árakba, hiszen a hivatal is adóköteles. A legutóbbi áremelés is további árnöve­kedést jelent. Ám teljesen még sem lehet figyelembe venni, mert ez nagy visz* szaesést jelentene a belföl­di turizmusban. Ugyan­akkor a fejlesztésekre is egyre kevesebb pénz jut, pedig versenyképeseknek kell lennünk a „piacon”. Az egyre növekvő vendégigé­nyeiket is ki kell elégíte­nünk, és a minőségre is na­gyon kell figyelnünk. — Több és jelentős fej­lesztésről hallottunk. — Már tavaly elkezdődött az eresztvényi Hotel Sal- gó korszerűsítése. Kétcsil­lagos hotel lesz, kétágyas komfortos szobákkal, emelt tetőszerkezettel. A vendé­gek kényelmét .szolgálja ezenbelül a társadalompoli­tikai kérdésekről, részlete­sebben arról, hogy a határ­őrség milyen módon és ren­dező elvek figyelembevéte­lével tevékenykedjen. A BRG gyáregység dolgo­zói által elért eredmények­ről és az üzem soron lévő feladatairól Róka Miklós igaz­gató adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város és térségének lakos­sága js támogatja a határ­őrök munkáját és betartja a határőrizeti követelménye­ket. A határőr-konferencia részt­vevői meglátogatták az üze­met is, és több már lesze­relt határőrrel is találkoz- ták a parancsnokok. majd a szauna, szolárium, a társalgó és átépítjük a re­cepciót is. Egy kis ajándék­bolt is helyet kap a föld­szinten. A 33 millió forin­tos beruházás ebben az év­ben elkészül. Már kará­csonyra szeretnénk vendé­geket fogadni. — És a többi helyen? — Hollókő vezetékes ivó­vizet kap, mert a helyi tör­pe vízmű már nem tudja ellátni a községet. Szoros­patakon új kempinget ala­kítunk ki, ahová elsősorban a lakókocsis, sátorozó tu­ristákat várjuk. A kemping, amely még ebben az évben elkészül 250 férőhelyes lesz, hideg-meleg vízzel, recep­cióval, büfével és két tenisz­pálya is megépül. Egy ven­déglőt is üzemeltetünk majd. Későbbi terv, hogy Mátra- almás térségében sífelvonó várja majd a turistákat. Diósjenőn a kemping fa- házainák komfortosítása is folytatódik az idén. Hideg­meleg vizes zuhanyozókat és minikonyhákat alakítunk ki. A munkák 1,5 millió forint­ba kerülnek. Jó hír a für: dőzőknek, hogy a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az évek óta bezárt diósjenői strandot az idén megnyitja. így várhatóan megnő majd itt is a forgal­munk. Elsősorban Budapest­ről várjuk a vendégeket. Ügy érzem az idén is ver­senyképesek leszünk, tarta­ni tudjuk a színvonalat s elégedettek lesznek a Nóg- rádba érkező vendégek. Megújuló hagyományok: gazdász téli esték A régi gazdakörök hagyo­mányait fölelevenítve, téli kertgazdaestéket, kisterme­lő-találkozókat, tanfolyamo­kat rendeznek a jászsági, a nagykunsági és a tiszazugi települések művelődési házai­ban, közösségi helyiségeiben. A kistermelést érintő ' agro­technikai kérdésekről, vető­magellátásról, az új növény­fajtákról, a termelési tech­nológiákról, az oltványké­szítésről s az állattartás szakmai kérdéseiről a nagy­üzemi gazdaságok, termel- tetővállálatok szakemberei, kutatók tartanak előadáso­kat. A szakmai ismeretek bő­vítését szolgáló rendezvények jelentőségét érzékelteti, hogy Szolnok megye ötmilliárd forintot meghaladó mezőgaz­dasági termelésének egyhar- madát a kistermelők, háztá­ji gazdaságok adják. A vitára késztető kulcs­mondatot a cikksorozat el­ső részében találtam meg: „.. . ma már csak egy fo­lyamatosan megújulni tudó, korszerűen működő, eleve­nen polliitizálló, a szeméUyí- ség. szabadságára és alkotó­képességére építő párt ké­pes mozgásba hozni a tár­sadalmat.” Az elmúlt hónapok nagyon fontos felismerésének tartom azt, hogy a valóság nem a mozdulatlan adottságok vi­lága. A változni, változtatni igényét (kényszerét?) egyre erőteljesebben fogalmazzák egyének és kollektívák, akik nem tűrik, hogy a körülmé­nyek kényszere elhatalma­sodjék. Ü,rrá akarunk lenni a kedvezőtlen adottságokon : kedvezővé, minket szolgáló­vá akarjuk változtatni azo­kat. Valójában döntő kérdés az. „mennyire képes a párt élére állni a folyamatok­nak?” Egyre szenvedélyesebbek a viták a pártalapszervézetek- ben, melyek azt is mutatják: tanulnunk kell a kulturált vitát, tisztelnünk a kisebb­ség vagy az eltérően nyilat­kozók véleményét is. Hiszek a vitákban kovácsolódó egy­ségben, de azt nap mint nap megújítva kell politizálnunk. A pártalapszervezetekből évek óta jelzik: ,.a minket érintő kérdésekben tekintse­nek partnernek, kérjék ki a véleményünket, és tájékoz­tassanak.” Fontosnak tar­tom az információ gyorsasá­gát, de ettől még jelentő­sebbnek annak tartalmát, használhatóságát! Az infor­máció áramoltatása, a tájé­koztatás, a kapcsolattartás nem biztos, hogy szervezeti változtatásokat igényel, sok esetben egy jelentősebb mun- kastüusbeli korrekció hatáso­sabb lehet. Az á véleményem, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, amikor az emberi kapcsola­tok szorosabbra fűzése a po­litikai közösségeik erejét sok­szorozzák meg, veszélyes az egymásra halmozott szerve­zeti változások erőltetése. Az irányítás közelsége segíthet az alaps.zervezeti munka ön- á 11 ős á gánaik kitelj es Résében. Ne feledjük: ez az önállóság nem megy egyik napról a másikra, hiszen 30—35 év bemerevedétt, kézenfogva­politizálásának sablonjait nem lehet jelszóval, kampá' nyokkal egyik napról a má­sikra megváltoztatni. Az em­beri .kapcsolatok közvetlen láncolataiban fontos helyen vannak a politizálás „ger. jesztci”, az apparátusban dolgozó hivatásos politiku­sok, a testületek tagjai, az aktívák. Meggyőződésem, hogy a reform időszak személyi felté­teleinek biztosítása fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap! A szelekci­ós folyamatot kell erősíteni, melynek az a feladata, hogy a politikai, gazdasági, tár­sadalmi feladatok ellátására a legmegfelelőbb emberek kiválasztódását, kiválasztását Egyike vagyunk annak a tizenhat — eddig városi ha­táskörben dolgozó — köz­ségi pártbizottságnak, akik január 1-től közvetlen me­gyei irányítás alá kerültek. Magam is úgy vélem; ezál­tal nem könnyebb, hanem önállóbb munka vár ránk. Nem véletlenül hangsúlyo­zom az „önállóbb” szót az önálló helyett. Az igazság­hoz hozzátartozik örhalom- ban eddig is önállóan dönt­hettünk, cselekedhettünk — legalábbis olyan mértékben, ahogy azt hatáskörünk, ak­tivitásunk, felkészültségünk lehetővé tette. Nem korlá­tozott — segített! — a „vá­ros”, politikai munkánkban, s a felelősség alól sem men­tett fel. Mégis úgy döntöttünk: vál­laljuk a megyei pb kezde­ményezését, a kétszintű irá­nyítást. Miért? A községi közös tanács, a térségünkben működő tüdőgyógyintézet me­gyei hatáskörben kell hogy teljesítse feladatát, a tsz szak­mai', érdekképviseleti orien­tációja szintén-megyei. Ügy véltük, a jó együttműködés és ■politikai munka egyik feltétele a hatáskörök össz­hangja. Ennek hiányából ugyanis éppúgy származhat időveszteség, mint a több szinten átfutó „információs pályán”. Másrészt, a térség társadalmi, közösségi, poli­tikai életének szervezésében, a feladatok megoldásában ma már nincs mód várni a „fentről” jövő közvetlen se­gítségre. Hä mégis szükség van rá a „könnyebbség” vol­ta nem az irányító pártszerv távolságának kérdése. Ma a pártszervezetek hely­zetbe kerülésének egyik dön­tő feltétele .éppen az öncse­lekvés képessége. Ennek alapján (is) mondanak véle­ményt az emberek a párt­ról, az általuk képviselt po­litikáról. Természetesen akadtak el­lenérvek is. Ezek közül ta­lán a legfontosabb: mennyi­re lesz módunk — nemcsak egymás között — eszmecse­rét’ folytatni, kérdéseinket megbeszélni az ország, a párt helyzetéről, a közélet demok­ratizálódásának új jelenségei­ről, ideológiánk értékállósá­gáról, az életszínvonal alaku­biztosítsa. Rossz tapasztalata­im vannak az alternatív szervezetekkel folytatott pár­beszéd kialakulásában is. Ma egy párttag: nagy hangon és melldöngetve nem indul­hat vitába: az észérvek, a felkészültség, a hit, a türe­lem. a kulturáltság, a nyílt politizálásra való alkamas- ság jelentik a párbeszédek: üj kategóriáit. Viszont azt is határozottan vissza kell szo­rítani egy-egy közösségnek, pártszervezetnek, ahol dur­vábban bántják a pártot be­lülről, mint a legszélsősége­sebb alternatív csoport kí­vülről. Ezért tartom nagyon fontosnak azt. hogy az le­gyen a pártalapszervezet tit­kára. aki környezetében a legtekintélyesebb és azt mun­kájával, magatartásával, kor­rekt emberi kapcsolataival vívta ki. Gáspár Antalné, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Balassagyarmati Finom­kötött Rt. varrónője lásáról... és sorolhatnám to­vább. Tapasztalatból tudom az irányítás lényege nem áz ál­landó „kintlét” a megyei pb-tag vagy apparátus részé­ről, mint ahogy a községi pártbizottságok esetleges ma- gárahagyottsága sem indo­kolható a megyei látogatások gyakoriságával. Ettől sokkal fontosabb a segítség célirá­nyossága, aktualitása az egyes pártszervezetek eltérő helyzetét — erejét — érzé­kelő irányító munka. A közreműködés módozatai, módszerei kialakulóban van­nak. Az irányítás hatékony­ságának lesznek minden bi­zonnyal a gyakorlat által „felfedezett” eddig még szám­ba nem vett feltételei. Eny- nyiben vitatom a türelmet­lenkedő álláspontokat. Nem vitatom, hanem támogatom viszont azokat a véleménye­ket, melyek a kétszintű irá­nyítás módszereinek kialakí­tását közös munkaként — irányító és irányított — együttes tevékenységeként véli megoldhatónak. Nemcsak ehhez, hanem a tartalmi munkához is nélkülözhetet­lennek tartom az egyenrangú partneri viszonyt, az ennek megfelelő párbeszédet, a politizálásához pedig az oly­kor nagyon hiányzó egyértel­műséget. Pozitívnak nevezzük a megyei pb fogadókészségét, ez azt is jelzi : a községi pártszervek, alapszervezetek helyzete egyáltalán nem. pe­rifériás kérdés. Az új irá­nyítási rendszernek termé­szetesen van sok • egyéb vé­giggondolandó'feltétele. Pél­daként említem, hogy a me­gyéhez tartozás szükségszerű­en új érintkezési pontokat kell, hogy létrehozzon a községi pártszervek, vala­mint a megyei tanács, szak' szervezet, népfront és külön­böző érdekképviseleti szerve­zetek között. Hogyan működ­jön az információs hálózat, miként máradhat élő a tö­megpropaganda irányítása, a pártszervezetek titkárainak felkészítése, megkaphatjuk-e a tagfelvételi jog mellett a tagkönyvkiállitást stb. Egy esztendő múlva minden bi­zonnyal már értékelhető, jói döntöttünk-e... Kiss Gyula az őrhalmi községi pártbizottság titkára (Sz. L.) Határőrök a BRG-ben fiz őrhalmi párttitkár úgy véli : Megéretlek a helyi feltételek az önálléságra

Next

/
Oldalképek
Tartalom