Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. JANUÁR 27.. PÉNTEK NOGRAD 3 A világörökségek listájára felkerült Hollókő. Kép: Kulcsár Az idén is elégedettek lesznek a vendégek Beszélgetés Szert Sándornéval, a NIH vezetőjével Hozzászélások vitacikkünkhöz Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? Mint emlékezetes, lapunk hasábjain A pártmunka korszerűsítése Nógrádban címmel, január 17—20. között négyrészes cikksorozat jelent meg Tanka László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tollából arról, hogy milyen elképzelések vannak a párttagság körében a mozgalmi, szervezeti élet megújítására. A cikk vitairatnak készült, amelyhez eddig is több hozzászólás érkezett — ezeket a rendelkezésre álló terjedelmekre tekintettel — folyamatosan közreadjuk. Ahogyan a Központi Bizottság tagja látja Több figyelmet az emberi tényezőkre! A közelmúltban három fórumon is foglalkoztak Nóg- rád megye, Salgótarján idegenforgalmával, a vendégvárás tapasztalataival, feltételeivel. A Mátra—Bükk Intéző Bizottság elnökségi ülését Salgótarjánban rendezték. A városi tanács vb-ülésén tájékoztató hangzott el a megyeszékhely idegenforgalmáról. A Közép-dunántúli IB is kíváncsi volt a tapasztalatokra. Mindhárom alkalommal Szert Sándomé, a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője adott tájékoztatót, aki lapunknak is nyilatkozott: — Milyen évet zártak? — Eredményes, jó évet, bár köztudott, hogy a belföldi turizmus és a szocialista országokból érkező turisták száma visszaesett. Csaknem azonos volt a forgalmunk, mint 1987-ben. — Ez mit jelent? — 28 ezer vendéget fogadtunk, akik 57 ezer éjszakát töltöttek megyénkben. — Hol fogadták az érkezőket? — Bánkon, a Tó motelben, a diósjenői kempingben, Hollókőn, Szorospatakon a Mátra-fogadóban, a salgótarjáni kempingben és 9 hónapig a Hotel Sajgóban. — Kik jártak nálunk? — A 28 ezer vendég 80 százaléka belföldi volt, s a külföldiek tették ki a 20 százalékot. Tavaly megjelentek a kempingező nyugatiak, az NSZK-ból, HollanSzécsény határőrváros legnagyobb üzemében a BRG gyáregységben határőr-konferencia volt. Erre a demokratikus elemeket tartalmazó munkaformára havonta kerül sor, amely során a balassagyarmati határövezet fontosabb gazdákodó egységeihez, üzemeihez látogatnak el a ha- tárőr-alegységparancsnokok. A balassagyarmati határőr- kerület parancsnoka Vincze Zoltán elmondta, hogy ez a munkaforma alkalmat ad a tájékozódásra, a helyi gazdasági-társadalmi változások megismerésére, ugyanakkor az aktuális őrzés-védelmi szakfeladatokat jis egyeztetik. A parancsnok többek között szólt az időszerű politikai, diából és Finnországból. Hollókőn először fogadtunk nagyobb számban belgákat. — Mi a vonzerő Nógrádban ? — Elsősorban Hollókő! Amint felkerült a falucska a világörökségek listájára, máris 30 százalékkal, megnőtt az érdeklődés. A Dunakanyarban, Bánkon, egész évben üzemel a motel s megduplázódott a bevétel. Ipolytarnócot is egyre többen keresik fel. Mindezek mellett kellemes pihenést, kikapcsolódást nyújt a nógrádi táj, ezért is kedvelik. — A nehéz gazdasági helyzet gondolom önöknél is érződik. — Nehéz a helyzet. Az áfa-t be kell építeni az árakba, hiszen a hivatal is adóköteles. A legutóbbi áremelés is további árnövekedést jelent. Ám teljesen még sem lehet figyelembe venni, mert ez nagy visz* szaesést jelentene a belföldi turizmusban. Ugyanakkor a fejlesztésekre is egyre kevesebb pénz jut, pedig versenyképeseknek kell lennünk a „piacon”. Az egyre növekvő vendégigényeiket is ki kell elégítenünk, és a minőségre is nagyon kell figyelnünk. — Több és jelentős fejlesztésről hallottunk. — Már tavaly elkezdődött az eresztvényi Hotel Sal- gó korszerűsítése. Kétcsillagos hotel lesz, kétágyas komfortos szobákkal, emelt tetőszerkezettel. A vendégek kényelmét .szolgálja ezenbelül a társadalompolitikai kérdésekről, részletesebben arról, hogy a határőrség milyen módon és rendező elvek figyelembevételével tevékenykedjen. A BRG gyáregység dolgozói által elért eredményekről és az üzem soron lévő feladatairól Róka Miklós igazgató adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy nemcsak az üzem dolgozói, hanem a város és térségének lakossága js támogatja a határőrök munkáját és betartja a határőrizeti követelményeket. A határőr-konferencia résztvevői meglátogatták az üzemet is, és több már leszerelt határőrrel is találkoz- ták a parancsnokok. majd a szauna, szolárium, a társalgó és átépítjük a recepciót is. Egy kis ajándékbolt is helyet kap a földszinten. A 33 millió forintos beruházás ebben az évben elkészül. Már karácsonyra szeretnénk vendégeket fogadni. — És a többi helyen? — Hollókő vezetékes ivóvizet kap, mert a helyi törpe vízmű már nem tudja ellátni a községet. Szorospatakon új kempinget alakítunk ki, ahová elsősorban a lakókocsis, sátorozó turistákat várjuk. A kemping, amely még ebben az évben elkészül 250 férőhelyes lesz, hideg-meleg vízzel, recepcióval, büfével és két teniszpálya is megépül. Egy vendéglőt is üzemeltetünk majd. Későbbi terv, hogy Mátra- almás térségében sífelvonó várja majd a turistákat. Diósjenőn a kemping fa- házainák komfortosítása is folytatódik az idén. Hidegmeleg vizes zuhanyozókat és minikonyhákat alakítunk ki. A munkák 1,5 millió forintba kerülnek. Jó hír a für: dőzőknek, hogy a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az évek óta bezárt diósjenői strandot az idén megnyitja. így várhatóan megnő majd itt is a forgalmunk. Elsősorban Budapestről várjuk a vendégeket. Ügy érzem az idén is versenyképesek leszünk, tartani tudjuk a színvonalat s elégedettek lesznek a Nóg- rádba érkező vendégek. Megújuló hagyományok: gazdász téli esték A régi gazdakörök hagyományait fölelevenítve, téli kertgazdaestéket, kistermelő-találkozókat, tanfolyamokat rendeznek a jászsági, a nagykunsági és a tiszazugi települések művelődési házaiban, közösségi helyiségeiben. A kistermelést érintő ' agrotechnikai kérdésekről, vetőmagellátásról, az új növényfajtákról, a termelési technológiákról, az oltványkészítésről s az állattartás szakmai kérdéseiről a nagyüzemi gazdaságok, termel- tetővállálatok szakemberei, kutatók tartanak előadásokat. A szakmai ismeretek bővítését szolgáló rendezvények jelentőségét érzékelteti, hogy Szolnok megye ötmilliárd forintot meghaladó mezőgazdasági termelésének egyhar- madát a kistermelők, háztáji gazdaságok adják. A vitára késztető kulcsmondatot a cikksorozat első részében találtam meg: „.. . ma már csak egy folyamatosan megújulni tudó, korszerűen működő, elevenen polliitizálló, a szeméUyí- ség. szabadságára és alkotóképességére építő párt képes mozgásba hozni a társadalmat.” Az elmúlt hónapok nagyon fontos felismerésének tartom azt, hogy a valóság nem a mozdulatlan adottságok világa. A változni, változtatni igényét (kényszerét?) egyre erőteljesebben fogalmazzák egyének és kollektívák, akik nem tűrik, hogy a körülmények kényszere elhatalmasodjék. Ü,rrá akarunk lenni a kedvezőtlen adottságokon : kedvezővé, minket szolgálóvá akarjuk változtatni azokat. Valójában döntő kérdés az. „mennyire képes a párt élére állni a folyamatoknak?” Egyre szenvedélyesebbek a viták a pártalapszervézetek- ben, melyek azt is mutatják: tanulnunk kell a kulturált vitát, tisztelnünk a kisebbség vagy az eltérően nyilatkozók véleményét is. Hiszek a vitákban kovácsolódó egységben, de azt nap mint nap megújítva kell politizálnunk. A pártalapszervezetekből évek óta jelzik: ,.a minket érintő kérdésekben tekintsenek partnernek, kérjék ki a véleményünket, és tájékoztassanak.” Fontosnak tartom az információ gyorsaságát, de ettől még jelentősebbnek annak tartalmát, használhatóságát! Az információ áramoltatása, a tájékoztatás, a kapcsolattartás nem biztos, hogy szervezeti változtatásokat igényel, sok esetben egy jelentősebb mun- kastüusbeli korrekció hatásosabb lehet. Az á véleményem, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, amikor az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzése a politikai közösségeik erejét sokszorozzák meg, veszélyes az egymásra halmozott szervezeti változások erőltetése. Az irányítás közelsége segíthet az alaps.zervezeti munka ön- á 11 ős á gánaik kitelj es Résében. Ne feledjük: ez az önállóság nem megy egyik napról a másikra, hiszen 30—35 év bemerevedétt, kézenfogvapolitizálásának sablonjait nem lehet jelszóval, kampá' nyokkal egyik napról a másikra megváltoztatni. Az emberi .kapcsolatok közvetlen láncolataiban fontos helyen vannak a politizálás „ger. jesztci”, az apparátusban dolgozó hivatásos politikusok, a testületek tagjai, az aktívák. Meggyőződésem, hogy a reform időszak személyi feltételeinek biztosítása fejlődésünk jelenlegi szakaszában minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap! A szelekciós folyamatot kell erősíteni, melynek az a feladata, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi feladatok ellátására a legmegfelelőbb emberek kiválasztódását, kiválasztását Egyike vagyunk annak a tizenhat — eddig városi hatáskörben dolgozó — községi pártbizottságnak, akik január 1-től közvetlen megyei irányítás alá kerültek. Magam is úgy vélem; ezáltal nem könnyebb, hanem önállóbb munka vár ránk. Nem véletlenül hangsúlyozom az „önállóbb” szót az önálló helyett. Az igazsághoz hozzátartozik örhalom- ban eddig is önállóan dönthettünk, cselekedhettünk — legalábbis olyan mértékben, ahogy azt hatáskörünk, aktivitásunk, felkészültségünk lehetővé tette. Nem korlátozott — segített! — a „város”, politikai munkánkban, s a felelősség alól sem mentett fel. Mégis úgy döntöttünk: vállaljuk a megyei pb kezdeményezését, a kétszintű irányítást. Miért? A községi közös tanács, a térségünkben működő tüdőgyógyintézet megyei hatáskörben kell hogy teljesítse feladatát, a tsz szakmai', érdekképviseleti orientációja szintén-megyei. Ügy véltük, a jó együttműködés és ■politikai munka egyik feltétele a hatáskörök összhangja. Ennek hiányából ugyanis éppúgy származhat időveszteség, mint a több szinten átfutó „információs pályán”. Másrészt, a térség társadalmi, közösségi, politikai életének szervezésében, a feladatok megoldásában ma már nincs mód várni a „fentről” jövő közvetlen segítségre. Hä mégis szükség van rá a „könnyebbség” volta nem az irányító pártszerv távolságának kérdése. Ma a pártszervezetek helyzetbe kerülésének egyik döntő feltétele .éppen az öncselekvés képessége. Ennek alapján (is) mondanak véleményt az emberek a pártról, az általuk képviselt politikáról. Természetesen akadtak ellenérvek is. Ezek közül talán a legfontosabb: mennyire lesz módunk — nemcsak egymás között — eszmecserét’ folytatni, kérdéseinket megbeszélni az ország, a párt helyzetéről, a közélet demokratizálódásának új jelenségeiről, ideológiánk értékállóságáról, az életszínvonal alakubiztosítsa. Rossz tapasztalataim vannak az alternatív szervezetekkel folytatott párbeszéd kialakulásában is. Ma egy párttag: nagy hangon és melldöngetve nem indulhat vitába: az észérvek, a felkészültség, a hit, a türelem. a kulturáltság, a nyílt politizálásra való alkamas- ság jelentik a párbeszédek: üj kategóriáit. Viszont azt is határozottan vissza kell szorítani egy-egy közösségnek, pártszervezetnek, ahol durvábban bántják a pártot belülről, mint a legszélsőségesebb alternatív csoport kívülről. Ezért tartom nagyon fontosnak azt. hogy az legyen a pártalapszervezet titkára. aki környezetében a legtekintélyesebb és azt munkájával, magatartásával, korrekt emberi kapcsolataival vívta ki. Gáspár Antalné, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Balassagyarmati Finomkötött Rt. varrónője lásáról... és sorolhatnám tovább. Tapasztalatból tudom az irányítás lényege nem áz állandó „kintlét” a megyei pb-tag vagy apparátus részéről, mint ahogy a községi pártbizottságok esetleges ma- gárahagyottsága sem indokolható a megyei látogatások gyakoriságával. Ettől sokkal fontosabb a segítség célirányossága, aktualitása az egyes pártszervezetek eltérő helyzetét — erejét — érzékelő irányító munka. A közreműködés módozatai, módszerei kialakulóban vannak. Az irányítás hatékonyságának lesznek minden bizonnyal a gyakorlat által „felfedezett” eddig még számba nem vett feltételei. Eny- nyiben vitatom a türelmetlenkedő álláspontokat. Nem vitatom, hanem támogatom viszont azokat a véleményeket, melyek a kétszintű irányítás módszereinek kialakítását közös munkaként — irányító és irányított — együttes tevékenységeként véli megoldhatónak. Nemcsak ehhez, hanem a tartalmi munkához is nélkülözhetetlennek tartom az egyenrangú partneri viszonyt, az ennek megfelelő párbeszédet, a politizálásához pedig az olykor nagyon hiányzó egyértelműséget. Pozitívnak nevezzük a megyei pb fogadókészségét, ez azt is jelzi : a községi pártszervek, alapszervezetek helyzete egyáltalán nem. perifériás kérdés. Az új irányítási rendszernek természetesen van sok • egyéb végiggondolandó'feltétele. Példaként említem, hogy a megyéhez tartozás szükségszerűen új érintkezési pontokat kell, hogy létrehozzon a községi pártszervek, valamint a megyei tanács, szak' szervezet, népfront és különböző érdekképviseleti szervezetek között. Hogyan működjön az információs hálózat, miként máradhat élő a tömegpropaganda irányítása, a pártszervezetek titkárainak felkészítése, megkaphatjuk-e a tagfelvételi jog mellett a tagkönyvkiállitást stb. Egy esztendő múlva minden bizonnyal már értékelhető, jói döntöttünk-e... Kiss Gyula az őrhalmi községi pártbizottság titkára (Sz. L.) Határőrök a BRG-ben fiz őrhalmi párttitkár úgy véli : Megéretlek a helyi feltételek az önálléságra
