Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Szeresd felebarátodat! 8.50: Nótacsokor 9.29: Díszmenet 9.40: Üveggolyó 10.05: Az ördög elvitte a fináncot 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar írás A Rádió irodalmi hetilapja 12.45: Van új a nap alatt 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Fiókszerkesztőség 15.30: Hagyományápolók 16.05: Rádiószínház Páger Antal születésének 90. évfordulójára 16.48: Filmzene 17.00: Vonzáskör Szerkesztő-műsorvezető : Simkó János 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.i5: Segíthetünk? 20.15: Évfordulók nyomában 21.00: Kutas Ferenc—Raies István—Szab'édi László, Vulcanu József ford.: Dunavölgyi koszorú 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Bagoly Éjszakai érdekes magazin PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Fúvósindulók 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30;. Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért Irodalmi rejtvényműsor tíz percben 17.05: Kölyökrádió 17.3C: ötödik sebesség 18.35 : Garázs 19.15: Csak fiataloknak! 20.10: Operettkedvelőknek .21.05: Egészségünkért! 21.15: Cigánydalok 21.30: Cigányfélóra 22.00: Country világ 22.40: Paul Bley kvartettje játszik 23.15: A heavy metal kedvelőinek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: A Collegium auréum kamarazenekar játszik 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Ha mennél rideg szélben. . . 11-10 : Emil Gilelsz (zongora) Leonyid Kogan (hegedű) és Msztyiszlav Rosztro- povics (gordonka) triófelvételeiből 12.23: Sherill Milnes operaáriákat énekel 13.05: Hallgassuk újra! 14.05: a svéd kamarakórus énekel 14.55: Zenekari muzsika 15.30: Verdi összes operája XXVIII 16. rész 17.37: Szimfonikus táncok 18.05: Üj magyar zene a Rádióban — a közönség. a szakmai zsűri, j valamint a KÓTA 1988. évi díjáért 19.05: Iskolarádió Törd a fejed! 19.20: Follow through Angol társalgás középhaladóknak 19.35: Bartók: Concerto 20.14: Embertan — középhaladóknak. Az előítéletekről beszélget diákokkal Kamarás István 20.44: Philipp Emanuel Bach: A zsidók a pusztában — oratórium 22.04: A kamarazene’kedvelőinek 22.58: Zenei panoráma MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. — 17.30: Műsorismertetés. hírek, időjárás. * — 17.35: Péntek este Észak- Magyarországon. — 18.00:—18.15 : Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Laj?- és műsorelőzetes. Reklám. Szerkesztő: Mács Ildikó. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Magyar évszázadok. A Lánchíd építéséről 9.30: Mint oldott kéve. Sárközi Gergely regényének tévéfilmvál-tozata. VII/1. rész ' 10.35: Bizánc ezer esztendeje. A Komnenosz-dinasztia 11.05: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.00: Tévémozi I. Beszélgetés Jurij Iljenko rendezővel 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Telefere. Vitray Tamás műsora 21.15: Reklám 21.20: Énekeljünk. ,,Elmegy fiam, járj békével” 21.30: Fekete tollú fehér madár. Szovjet film 23.10: Híradó 3. Tv 2. Kudlik Júliával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Riportok, időjárás-jelentés, tévétorna, reklám, zene 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2 18.30: Gyerekeknek! Tom és Jerry A kishitű kiskacsa Kirándulás és néhány rándulás A kiöregedett egérvadász 18.52: Tv 2 19.00: Kötél a nyakon. NSZK-tévéfilmsorozat. III 3. rész 20.43: Tv 2 Benne: A hét műtárgya 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne: Reklám 21.30: Korai fagy. Amerikai film 23.07: Tv 2 •* Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek magazinja 9.55: A szerencselovag 10.55: Kék fény 11.35: Egy család története 15.20: Rövidfilmek 16.20: A tudományról és a technikáról 17.05: A nap percei 17.15: Művelődési sorozat 17.45: Interszignál, nemzetközi publicisztikai műsor 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó -: 20.00: NSZK-természet- filmsorozat 20.30: Gandhi. Angolindiai film, l. rész 22.00: Vetélkedő 22.40: Mi van önnel, doktor?* Cseh film 2. MŰSOR: 15.50: Orosz nyelvtanfolyam 16.10: A számítógépekről 16.40: Időszerű kérdések 17.20: Szívélyes üdvözlet a földgömbről. Cseh film 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.05: Portréfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Irodalmi műsor 22.45: Dezsesszpóddum MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Hegylakó (16). Színes angol fantasztikus kalandfilm. Este 8-tól: Hímnem-nőnem. (16). Francia film. Iskolamozi: Fél 3-tól: Macskafogó. — Kamara: Jó reggelt Babilónia ! Színes, szinkronizált olasz—francia- amerikai koprodukció. — Balassagyarmati Madách: Négybalkezes. Színes, szinkronizált, francia bűnügyi filmvígjáték. Iskolamozi: Egri csillagok I—II. (Petőfi Ált. Isk.) — Madách Kamara: Matador (16). Színes, szinkronizált spanyol film. — Pásztói Mátra : Fél 6-tól : Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Elszabadult indulatok (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Karancs- lapujtő: A velencei nő (16). Színes, amerikai—olasz koprodukció. — Nagylóc: Kalózok. Színes, látványos romantikus francia kalandfilm. — Ersekvadkert: Hupikék törpi- kék és Törpicúr. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. — Rétság: Más mint a többi. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. telexen Érkezett. 4 Bátonyterenyén, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon adott helyet a héten Földi Péter 18 rajzból és id. Szabó István szobra szművész 9 alkotásából rendezett kamaratárlatnak. — bp — A forradalom hétköznapjai Bényei József történelmi riportja Debrecenből Nemrég számoltunk be ezeken a hasábokon egy „hangulatos” múzeumi kiállításról, amely Salgótarján közhangulatából ad ízelítőt 1918—1919 valóban történelmi idejét idézve. Idézve, de nem a régi sztereotípiákat alkalmazva. Magyarázza a kort, de nem utólag kívülről sugallt és követelt kliséket yhasznál va, hanem be- I lülről - megvilágítva a közhangulat hullámzását, az események gyökerét. Úgy látszik, változó világunkban lassan eljön az ideje annak is, hogy a hetven év előtti történelmi időket is mind árnyaltabban, mind igazabban lássuk, elfelejtsük az évtizedek során rá- j rakott —‘különböző előjelű - 7 — közhelyeket, újra átgondoljuk nézeteinket az igazi : hősiességről. Hiszen, miként azt Bényei ~ József A forradalom hétköznapjai címmel Debrecenben kiadott történelmi riport szerzője is megjegyzi könyve bevezetőjében: „A magyar történelem forradalmi hagyományai közül talán éppen g Magyar Tanácsköz- . társaság épült be legkevésbé történelemszemléletünkbe, köztudatunkba.” Korántsem véletlen, hogy ez így történt. Egyrészt, a Tanácsköztársaságot követő fehérterror, illetve a két háború közötti ellenforradalmi korszak negyedszázadon át oly sikere- ■_ sen tett kísérletet a proletárforradalom és kiemelkedő szereplőinek negligálására, valódi céljainak, nem utolsósorban a nemzetközi viszonyok által determinált lehetőségeinek meghamisítására, az ideológiai kútmérgezés oly változatos és hatékony eszközeivel élt, hogy ennek hatása sajnos még napjainkban is létezik a társadalmi tudat mély rétegeiben. Másrészt, nem kevésbé tragikusak azok a nemzetközi munkásmozgalomban kialakult folyamatok, a sztálinizmus ideológiai és gyakorlati következményei, amelyek különösen a harmincas évek közepétől kezdve éreztették hatásukat a magyar proletárforradalom reális megítélésében, nemzetközi szerepének értékelésében, illetve később is, a hazai úgynevezett ötvenes évek történelem- szemléletében, a Tanácsköztársaság látványos ünneplésének ellentmondásos gyakorlatában is. Béijyei József történelmi ripörtázsa a Tanácsköztársaság debreceni eseményeihez, hétköznapjaihoz, közhangulatához szolgáltat adalékokat. „A forradalom hétköznapjai című riportban arra vállalkoztam, hogy bepillantást adjak Debrecen város mindennapi életébe a Tanácsköztársaság győzelmétől kezdve egészen addig, amíg április 23-án a román királyi csapatok be nem vonultak ide” — jegyzi meg. Világos tehát, hogy nem történelemkönyvet, illetve tanulmányt írt, hanem riportot a március 21. és április 23. közötti Debrecenről. A történelem — és a debreceni helytörténet — ismert tényei mögül a tényeken és a dokumentumokon túl előlépnek a múlt alakjai a maguk emberi erényeivel és gyöngeségeivel, hősiességükkel és hétköznapi küzdelmeikkel. Szükséges megjegyezni, hogy bár a szerző minden tényt dokumentálni képes, e könyvben nem a dokumentumok számát gyarapítja, hanem mindenekelőtt olvasmányt írt. Olyan izgalmas riportsorozatot, amelynek részei a hatalmas feszültségeket, az emberi helytállás ragyogó példáit, időnként a hétköznapok báját villantják föl. A Min nevettek Debrecenben? az Esernyő a primadonnának csupán két példa arra a sok közül, hogyan lehet közel hozni a ma élők számára is a hajdani közállapotokat és közhangulatokat. A könyv egyébként mindvégig magas hőfokú és kitűnően dokumentált. Példa arra, hogy másutt is milyen eredménnyel járhatna, ha kitűnő írók, költők újságírók vállalnák a múltba nézést, ily módon is segítve a történészeket a régi sablonok eltüntetéséért vívott nemes küzdelmükben, miként ezt Bényei József tette. Debrecen Megyei Város Tanácsa roppant időszerű könyvet tett az olvasók asztalára. Nemcsak a debreceniekére, hiszen a kötet tanulságai nemcsak Debrecenre érvényesek. T. E. Pótszékek a ráfizetés ellen Ha nem tartanának olykor előadásokat is a nagyobb művelődési házakban, hiányolnák az emberek. Ám ha van, akkor meg sokszor csak keveseknek kell. Gálffy László pódiumműsorára úgy kellett becsalogatni az embereket a rétsági művelődési házba, hogy a teremben ne az üres széksorok fogadják a művészt. Merthogy mindössze nyolc darab jegy talált gazdára. Rossz lenne a műsorpolitika? — A látogatók véleményére alapozva döntöttünk arról — mondja Szép Erika, az Asztalos János Művelődési Központ vezetője, — kiket milyen műsorral hívjunk meg májusig. A hozzánk betérőktől gyakorta halljuk, mennyire tetszett egy-egy televízióban fellépő művész műsora. Őket kérjük fel vendégszereplésre. Januárban Haumann Péter járt Rétságon, s májusig — mások mellett — várják még Schütz Hát és Mikó Istvánt is. Az előadók kivétel nélkül népszerűek, az élvonalba tartozó színművészek. Akkor talán a jegyek volnának borsosabbak, s ezért a sovány érdeklődés? — A pódiumműsorokat nyolcvanért kínáljuk, s ha a .mozi jegyáraihoz hasonlítom — ezek harminc-negyven forintba kerülnek átlagban —, akkor nem drágák. Ám akkor ugyancsak magas az összeg, ha egy négytagú családot veszek alapul, akik ráadásul a köny- nyűzenei koncertekre is kíváncsiak lennének — egyet- egyet százhúszért hallgathatnak meg. S ez együtt már havi nyolcszáz forintra rúg. S akkor hol van. még az egyéb kulturálódás- ra fordított forint? A tv, a rádió, az újság díja. .. — Az így kialakított árakkal' telt ház esetén nyereséges a vállalkozás? — Korántsem. Ha minden széken néző foglal helyet, .akkor nem, vagy „csak” egykét ezerrel fizetünk rá a műsorokra — feleli az intézményvezető. Tudni kell, hogy a legolcsóbb koncert ára harmincezer forint, s hogy ne legyen ráfizetéses a rendezvény, a kétszázötven férőhelyes nagyterembe pótszékeket kell beállítani... (t) örülhetett a megajándékozott, aki nagylemezét vagy a kazettáját kapta, amelyek, ről ízes palóc meséket hallhatott. Zagyvarónán, ahol a Zagyva-patak ered, ott él Gajdár Béláné mesemondó, akinek nemrég jelent meg Ikertündérek című nagylemeze, illetve műsoros kazettája. — Hogyan találkozott a mesékkel?- A legtöbb mesét gyér. mekkoromban tanultam. Básti nagyanyámékhoz jártak a szomszédok télen, én is ott voltam közöttük gyakran. Az egyik egyet mondott, a másik másat mesélt. Szegény világ volt, spóroltak a Petrával. Nagyapám kivette á masinakarikát, száraz gyújtóso. kát rakott a tűzre, az világított. Felültem a lóca közepére, úgy hallgattam a felnőtteket. Aztán mert újabb szomszédok érkeztek, a nagy. anyám szoknyámnál fogva emelt le onnan, mondván: ülj le a sámlira! Utóbb még onnan is lerángatott, hogy adjam át az öregebbeknek a helyet. De én mégis kitartottam náluk, inkább a földön kuporogtam, csakhogy hallhassam a mesék özönét.- Találkozott később is mesemondóval?- Itt ránk szakadnak az erdők. Nagyobbacska koromtól az erdő adott munkát, csemetét ültettünk, makkot ültettünk, kapálgattunk, sar lózgattunk. Lányok voltunk mind. Reggel hatra jártunk, négyig dolgoztunk. Hetven fillért adtak egy napra, azért egy kártonkendőt lehetett akkor kapni. Az egészben az ebédidő volt a legjobb, ott volt Fülöp Tera szegény, az nagyon tudott mesélni. — Úgy tudom, Bárnában élt hosszú ideig. — Bárnába mentem férj. hez. Az anyósom eleinte nem jó szívvel fogadott, mert szegény családból jöttem. Később megszeretett, mert szakadásig dolgoztam, de min. dig a telet vártam, mert akkor kévesebb volt a munka. Fonóba jártunk, ahol sok mesét hallottam. Volt ott egy öregember, az ki nem fogyott a mesékből. Tőle sokat tanultam. — Felnőttkorában' maga is mesélt?- Nem nagyon mondhatnám. Keveset mozdulok ki a házból, mindig csak a családomban éreztem igazán jól magam. A gyermekeimnek, az unokáimnak mesélgettem so. kát. Legtöbbször így altattam el őket.- Egyszer bevitt a rossznehézség anyámhoz. Ott ült valami idegen, anyám meg mesélt neki. Én meg nem álltam meg, vesztemre belekotyog, tam: „Anyám, nem úgy van!" Az idegen meg elém tartotta a mikrofont, hogy meséljek, mondjam tovább. Szabadkoztam: „Biz abba nem beszélek." De mégis rávett az a huncut ember, hogy mesélni kezdtem. Azt is mondta, hogy még eljön hozzám. „No — mondom, — Bözsi, ez kel. lett neked!” Úgy restelltem felnőttek előtt mesélni. — Mára viszont már megszokhatta a szereplést. . . ■ - Hívtak sok helyre mesélni: iskolákba, kultúrházakba, szociális otthonokba, úttörőtáborokba, de még a rádióba is.- Milyen meséket szeret?- A gyerekeknek állatmeséket, tündérmeséket mondok, a felnőtteknek tréfás történeteket. Ügy gondolom, hogy a tréfás mesékhez van a legjobb érzékem, mert még a félholtat is meg tudom kacagtatni.- Nagy sikere volt a hanglemezgyártó vállalatnál.- Két napra hívtak föl Pestre, hogy felvételeket ké. szítsenek, és a két napból jószerivel csak két óra lett. Egy szuszra elmondtam nekik annyi mesét, hogy válogathattak belőle.- Mit jelent az ön számára a mesélés?- A történetek szórakoztatják az embereket. Kicsit nehezebb világban élünk, és olyan jó érzés, ha nevetésre fakasztom a kicsiket, az őre. geket. Gratulálunk nagylemezéhez és kazettájához. Most már az egész ország megismerheti Erzsikét, a palóc mesemondót. Már csak könyve hiányzik, amely még ez évben megjelenik az Akadémiai Kiadó gondozásában. Nagy Zoltán
