Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

1989. JANUAR 4., SZERDA NOGRAD 3 Gyakorló feladatok demokráciából Munkához látott a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat Szoros kapcsolat a fogyasztókkal (Folytatás az 1. oldalról.) ter egyszer az,t mondta, majd ő megmutatja, fővárosi szín­vonalú ellátás lesz Szarvas- gedén. Mi nagyon szeret' nénk, ha ez sikerülne ne­ki ! Az áfész és a tanács kö­zösen az elmúlt hónapokban 40 négyzetméterrel bővítet­te a szarvasgedei vegyesbolt alapterületét. Ezért átmene­tileg a korábbinál rosszabb körülmények közé került az áruda. A toldást anyagilag támogatta a Kereskedelmi Minisztérium is, elfogadva a vállalkozók — a kisfal­vak áruellátásának javítá­sát célzó — rekonstrukciós pályázatát. A felújított bolt műszaki átadása december közepén zajlott, s a hiány­pótlások elvégzése után az áfész terve szerint, január 20-án kezdődik az árusítás. A szövetkezeti válaszlevél legérdekesebb kitétele azon­ban még hátravan : Hermán Péter bejegyzése „technikai okok következtében elve­szett’’. — Mi rejlik e megfogal­mazás mögött? — A bejegyzés valóban el­veszett — mondja Simicska György áruforgalmi elnök­helyettes. — Területi ügy­vezető kollégánk hozta be ebédidőben, és mivel nem talált senkit, az egyik író­asztalon hagyta. Ám a ben­tiek közül senki sem talál­kozott vele. Csak 30 nap elteltével, amikor a vásárló reklamált, kezdtük keresni. Kollégánk helytelenül járt el. Kézhez kellett volna ad­nia az iratot. Felelőtlen ügy­intézéséért írásbeli figyel­meztetésben részesült. Azt sem tudtuk, hogy Her­mán a világon van, amíg be nem írt a szarvasgedei bolt panaszkönyvébe — dohog a tanácselnökaszony. — Mint derült égből a villám- csapás, úgy került elénk. Személyesen csak augusztus végén találkoztunk, amikor bennünket is meghívott a lakására. ☆ Közben Hermán Péter le­velezése egy másik csator­nán bővebben folydogált. Jóllehet ezen a fronton nem ő volt a kezdeményező. Krekács Judit, a nagyköz­ségi tanács vb'titkára jú­nius 29-én küldte el hatá­rozatát, amelyben jelezte, hogy a Hermán Péter tu­lajdonát képező 600 négy­szögöles földterület egy ré­szét műveletlenül találták, és a fennálló rendelkezések értelmében felhívja a fi­gyelmet a föld kötelező meg­művelésére, vagy esetleges elmaradása esetén annak el­fogadható indoklására. Ellen­kező esetben földvédelmi bír­ság kiszabását helyezte ki­látásba; ez a föld aranyko­rona-értékének az ezer­szerese. Hermán, a tanácstitkár ál­lítását cáfolva, levélben kér­te a határozat visszavoná­sát. Egyúttal több kérdést tett fel. Mikor tartották meg a tavaszi határszemlét? Ki­től származik az információ a föld megműveletlenségé" ről? Mikor tartják a tanács­üléseket, és honnan lehet azok pontos időpontját meg­tudni? Ki Szarvasgede or­szággyűlési képviselője, mi­kor és hol tartja fogadóórá­ját? S végül, felszólalási jo­got igényel a következő nyilvános tanácsülésen, ahol el kívánja mondani a lakos­ságot érintő közérdekű prob­lémákat. A vb-titkár július 22"én reflektált. Négy éve két föld-nyilvántartási könyvet használnak, és az ügyintéző a kettőt összecserélve, el­nézte a helyrajzi számot — derült fény a hatóság téve­désére. S most — a szövet­kezet után — a tanács is elnézést kért felületes ügy­intézéséért. » ☆ A méltánytalanságok Her­mán Pétert további tettekre ösztönözték. Feljelentés- számba menő, nagyon hosz- szú, részletező levelet írt a HNF Országos Tanácsának titkárságára (terjedelmi okok miatt csak részleteket ad­hatunk közre). Leírta, hogy Sándor Gá­bor országgyűlési képviselő július 25-én fogadónapot tar­tott a palotáshalmi taná­cson, azt azonban Szarvas- gedén, a vegyesbolt kiraka­tában csak egyetlen plakát hirdette, amely a lehúzott roló miatt délután már nem volt látható. Elmondta, hogy mintegy tucatnyi szarvas­gedei panaszos és a Beszélő című független folyóirat tu­dósítója találkozott a kép­viselővel. Hermán bepana­szolta a tanácselnököt, mi­vel a szomszédos szobából nem jött át a beszélgetésre, hiába kérte rá a képviselő, illetve a lakosok. Ez is azt bizonyítja, hogy közömbös az emberek gondjai iránt. — Miért hívtam volna át a tanácselnököt? — csodál­kozik Sándor Gábor or­szággyűlési képviselő. — Az én fogadónapom volt... Ne­ki is megvan a magáé. A fogadónap nem vitaklub... Különben is mn akar ez a Hermán?! Kikiáltotta ma­gát a Fidesz megyei cso­portjának, feleségét a füg­getlen sajtó újságírójának. Magára vállalta néhány em­ber ügyes-bajos dolgát, és a reális problémákkal elő­hozakodva akadékoskodott. Ha valóban a szívén viseli a helybeliek sorsát. akkor már régen bejelentkezett volna Szarvasgedén. Értesülhettünk a levélből Osóczki János és felesége gondjáról; ikerházuk lakat­lan, omladozó első része egérfészek lett, és a rág­csálók veszélyt jelentenek a számukra is. A tanácselnök megígérte, hogy a követke­ző hét végéig lebontatja az elhagyott lakrészt, de az emberek nem bíznak a sza­vában, mert már őket is többször semmibe vette. — A feleségem volt a képviselő fogadónapján — mondja Osóczki János. — De jó is, mert én szigorú ember vagyok! Különben is minek menjek a tanácsi­akhoz, mindig csak hiteget­nek. A falugyűlésen meg a háta mögött kinevetik a hozzászólót. — Az Osóczkiék előtti házrészt augusztus 29-én (az ígért időponthoz ké­pest legalább háromhetes késéssel — S. L.) kezdte, kényszerbontás elrendelésé­vel, a tulajdonos lebontani — mondja Krekács Judit vb-titkár. — Azért húzódott a bontás, mert először ki kellett nyomoznunk a tu­lajdonos személyét, mivel a házban már nagyon régtől bérlő lakott. A pásztói népfrontosoktól tudták meg a szarvasgedei- ek — állította a levélíró —, hogy falujukban is van népfrontbizottság. „...Eddig illegalitásban működött, ez úgy értendő, hogy tevékeny­ségéről a lakosság nem szer­zett tudomást”. — Illegalitásban műkö­dünk? — hitetlenkedik Tóth Jánosné, a szarvasgedei fi­ókposta vezetője, a helyi népfront titkára. — Aki ezt állítja, az nem ismeri a heyzetet. El kell jönni a rendezvényeinkre, beállni a társadalmi munkába, nem mindjárt támadni. Hermán Péter levelében javasolta (de miért a HNF Országos Tanácsának?) hir­detőtábla felállítását a Csé- cse felé eső falurészen — abból a célból, hogy az em­berek értesüljenek a ta­nácsülések időpontjáról. S ugyanezért még két-három új hangszóró telepítését szorgalmazta. Megítélése szerint, nem működik jól a tanácstagi és elöljárói há­lózat. „Többen megemlítet­ték és sérelmesnek találták, hogy a község úgynevezett „elöljárója” felelősségre, illetve kérdőre vont több embert azért, mert a község problémáját leíró panaszle­velet, amely a tanácselnök­höz lett címezve, alá mer­ték írni. Többen kijelentet­ték, hogy szeretnék, ha Szarvasgede község leválna Palotáshalomról, mert mi­óta hozzácsatolták tanácsi­jáig, azóta romlottak az ál­lapotok". — Nem is tudom, mióta van romlás a faluban — gondolkodik el Osóczki Já­nos. — Talán azóta, amióta bevezették a tehót. — Az elöljáróság sze­rintem sem áll a helyzet magaslatán — vélekedik egy magát megnevezni nem kívánó(?), 40 éve párttag férfi. — Az elöljáró hatá­rozott, mozgékony ugyan, de nagyon hiányos a mű­veltsége. Az „oszd meg és uralkodj” elv szerint, ösz- szeveszíti a falut, a baráto­kat. Ügy látom, az embe­rek nem néznek fel rá... An­nak viszont, hogy Szarvas- gede leváljon Paiotáshalom- ról, egyre kevesebb a reá­lis lehetősége. Nincs pénz, nem lenne helye a tanács­nak. — Hogy milyen asszony Motoskáné? — kérdez visz- sza Kiss Tiborné, a szarvas­gedei vegyesbolt elárusítója. — Az egyik ember ezt mondja, a másik azt. Velem rendes. Különben is, a mos­tani helyzetben, más se tud­na többet csinálni. — Motoskáné szorgal­mas ember — mondja Mar­kolt Gergelyné. — Idén kü­lönösen jól szervezte a ta­nácsi munkát, összefogja a lakosságot. December • 14-én az egyházi temetőbe beve­zették a vizet. Annyi ember segített, hogy egyetlen nap alatt végeztek. Szerintem, szándékosan nem veszít ösz- sze senkit. Legfeljebb a humorát nem értik meg, és ezért rosszul sülnek el a viccelődései. — Sokszor népszerűtlen feladatot is el kell végeznie az elöljárónak — magyaráz­za Motoska Ferencné közsé­gi elöljáró. — A rossz le­vélnek senki sem örül. De nem lehet csak a szépet és a jót mondani. Az élet nem engedi. Az emberek külön­bözőképpen gondolkodnak. Ma már többen, akik hall­gattak Hermánra, csaló­dottak. Pedig sokat tett azért, hogy maga köré gyűjtse az embereket. Sike­rült is azokat, akiknek elin­tézetlen ügyei voltak. Az augusztus végi gyűlést is azért hívta össze — én úgy gondolom —, hogy embere­ket toborozzon magának. Valójában nem a község ér­dekeit akarja, hanem a Fi- deszét. ☆ — A népfrontnak írott Hermán-levélnek milyen visszhangja volt a környe­zetében ? — kérdezem a tanácselnökasszonyt. — Egyszer a pásztói ta­nácselnök hivatalában — megyei vezetők is jelen voltak — beszéltünk róla, ds azóta sem tértünk vissza rá. Hivatalosan meg sem kap­tam a levelet. Pedig — Hermán Péter részleteket olvasott fel a postán, ami­kor feladta — nagyon ked­vezőtlen, durva állítások vannak benne róla. Így azt érzem, hogy feletteseim hi­telt adnak mindezeknek. Sajnálom. Nem engem kel­lene nézniök, hanem azt, hogy egy tanácsi, egy nagy­községi vezetőről van szó. A Hazafias Népfront Nóg­rád Megyei Bizottságának titkára is kifogásolta egy országos megyetitkári érte­kezleten központjának hall­gatását, de észrevételének máig nincs eredménye. ☆ Ennyi dióhéjban Hermán Péter és a hivatalok levele­zéseinek története, melyet minden bizonnyal tovább ír majd az élet. Hiszen a fér­fi aktív maradt. Feleségé­vel már a palotáshalmi ta­nácsülésen is megjelent, hoz­zászólt; s mindketten igye­keznek bekapcsolódni a vá­rosközpont, Pásztó közéleté­be. Csak remélhetjük, hogy, akiknek illik, tanulnak a történtekből. Ám a demok­rácia gyakorló feladatai — a konkrét esetektől függet­lenül — egyikünk számára sem haszontalanok. A Nógrád Megyei Tanács 1988. október 1-jével új vál­lalatot alapított. A Salgó­tarjáni Ingatlankezelő Vál­lalattól és a Balassagyar­mati Városgazdálkodási Vál­lalattól — mint jogelődtől — kiváltak a hőszolgáltató üzemek és új szervezetként működnek. A távfűtés 23 éves múltra tekint vissza megyénkben. Ma az új építése mellett, jó­val nagyobb feladat hárul a meglévő fűtési rendszerek karbantartására. A vezeték- hálózat elhasználódott, az agresszív talajvíz 8—10 év alatt a csővezetékek lyuka­dásához vezet. Különösen veszélyes ez a föld alatt lé­vő vezetékeknél, ahol a hi­ba felderítése, elhárítása nehéz és időigényes feladat. Emellett a mérés, szabályo­zás, ellenőrzés, a külső hő­mérséklethez való rugalmas alkalmazkodás, az üzembiz­tonság is elmarad az igé­nyektől és lehetőségektől. A tervezés-kivitelezés-üze- meltetés • összhangjának hiánya hibás fűtési rendsze­reket eredményezett Salgó. tarjánban, Balassagyarma­ton, és a központi fűtések­nél a megye több települé­sén. A jogelőd szervezetek tö­rekvése, igyekezete ellené­re e szolgáltatásnál a fej­lődés új utat és egységes szakmai irányítást követel. A vállalat tulajdonában lé­vő vezetékhálózat hossza 42 km, a hőközpontok száma 136, a fűtött lakásszám 4608, a fűtött közület 260. A működés első lépéseként fel kell tárni a gőzvezeték­hálózat. városi hőátalakító állomás, forróvíz-hálózat, hő­központok és a lakások bel­ső fűtési hálózatának mű­szaki hiányosságait. Meg kell szervezni a rendszerszintű, fontossági sorrend szerint ütemezett program végre­hajtását. Szorosabb kapcsolat ki­alakítására törekednek a fogyasztókkal. így kerestek meg a közeli napokban né­hányat, hogy esetenként a diszpécserszolgálat felkéré­sére telefonon véleményt mondjanak a fűtésről és a melegvíz-ellátásról. A hőfok- ellenőrök rendszeresen vé­geznek méréseket. Az adatok alapján épületenként úgyne­vezett hőtérképek készül­nek az alul- és túlfűtési helyek kiderítésére. A lakosság bizalommal fordulhat a területfelelősök­höz is, akik eSyeg.y város­rész gazdái. Ellenőrzik a hőközpontokat, utántöltik a vezetékeket, légtelenítenek. A lakosság és a dolgozók információi, a műszerek mé­rési eredményeinek számí­tógépes feldolgozása után kerül sor a legkedvezőbb fűtési és melegvíz-állapot beállítására. A lakosságot tá­jékoztatja a nemsokára meg­jelenő hőszolgáltatási tájé­koztató füzet. Fűtési Taná­csok címmel pedig sorozat indul a NÓGRÁD-ban. Az eddig működő folya­matos szolgálat mellett meg_ erősítik a délelőtti és dél­utáni műszakos gyorsjaví- tást. A gyorsjavító gépkocsi tevékenységét CB rádióháló­zat segíti. Egy amerikai és két nor­vég biológus bizonyítva lát­ja^ hogy a halak felfogják a terígerben közelükben tar­tózkodó más halak úszóhó- ’yagáról visszaverődő zajo­kat. Ezáltal tájékozódnak szomszédaik mozgásának irányáról és pillanatnyi he­lyéről, s ez a képességük a zavaros vagy a mélyebb A Hőszolgáltató Vállalat karbantartási és hibaelhárí­tási hatásköre az épületek hőközpontjá.ig terjed. Az épületeken belüli radiátorok, vezetékék, légtelenítők, tá­gulási berendezések állami, szövetkezeti, illetve lakossá­gi tulajdonban vannak. Az épületen belüli hibákat a szövetkezetekkel, az ingat­lankezelő vállalattal kötött szerződés alapján, illetve né­hány szövetkezetnél helyszíni számlázással hárítják el. A szolgáltatási panaszok többsége abból adódik, hogy eltnarad a belső fűtési há­lózat, a radiátorszelepek, a légtelenítek nyári karban­tartása. Megrendelés esetén erre mérsékelt díj ellenében vállalkoznak. A műszaki fejlesztés fő célkitűzése az üzembizton­ság növelése, az önköltség csökkentése. Cserélik a föld alatti vezetékhálózatot, gömb­csapokat építenek be a há­lózat biztonságos szakaszo. lására. Az elmúlt években alkal­mazott és teljeskörűen el­terjedt SKR- típusú króm- csöves melegvíz-termelő ké­szülékek beépítése gyökere­sen megváltoztatta a meleg­víz-ellátás biztonságát. A ké­szülék élettartama az eddigi 1—2 év helyett ennek több­szörösére emelkedett. Ugyan­ez mondható el a szivattyúik­ról, tömítésekről, szerelvé­nyekről. Bebizonyosodott, hogy a drágább, de igényes minőségű anyag, az üzembiz­tonság, az alacsony önkölt­ség és a jó hatásfok záloga. A műszaki fejlesztés ki­emelt területe a gázkazánok korszerűsítése, Balassagyar­maton az olajfűtésű kazán- házak átállítása gázfűtésre. A korszerűsítés feladata az automatikus üzemmód meg­teremtése. Bár a vállalat alaptevé­kenysége a távfűtés és táv- melegvíz-ellátás, a kiegészítő tevékenység is fontos feladat. Célja az energiagazdálkodási feladatok megyei szintű szer­vezése, segítése. A kommu­nális szolgáltatás területén az energiaveszfeség-feltáró vizsgálatok elvégzése, az energiatermelő és átalakító berendezések felmérése, ál­lagának és teljesítőképessé­gének számítógépes elemzése. Felkészültek az elméleti felmérés gyakorlati végre­hajtására. Tüzeléstechnikai, energetikai szolgáltatás fej­lesztésével a kéményeket —■ fűtőberendezést — belső ra­diátorhálózatokat egységes energetikai rendszerként ke­zelve elvégzik a karbantar­tási, beszabályozási munká­kat. Tapasztalataik szerint évi 5—10 százalékos ener­giaköltség-megtakarítás érhe­tő el. mely megyei szin­ten 16—25 millió forint költ­ségmegtakarítást eredményez, A végrehajtáshoz vállal­kozási osztályt és kivitelező részleget hoztak létre. Fela­datuk az épületgépész-beren­dezések tervezése, kivitelezé­sének szervezése. Új köz­ponti fűtések, fűtési hálóza­tok felújítását, átalakítását a tervezéstől az üzemeltetésig fővállalkozásban teljesítik. vízrétegekben a látást pó­tolhatja. A halak érzékelőiképessé- ge kiterjed a 100—1000 hertz rezgésszámú, sőt a közön­séges tőkehalé (Gaduis- morrhua) még ennél is ki­sebb — 16—0,1 hertz — frekvenciájú hangokra is. A halak hangfelfogó képessége ezerszerte érzékenyebb, mint az emberé. Mátraterenyén több mint hárommillió forintos beruházással körzeti megbízotti irodát és szolgálati lakást építenek. Az épület szerkezetileg elkészült, jelenleg a bel­ső szakipari munkák folynak. (fotó: Bábel L.) Csőké Béla A halak hallása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom