Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-04 / 3. szám
r NÓGRÁDI TÁJAKON... —-Q 7 TELEXEN ÉRKEZETT. . . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 8.50: Magyar művészek operettfelvételeiből 9.28: Lakodalom a vajdasági Kupaszínán 9.47: Beszélni nehéz 10.05: Zsoltár férfihangra 10.39: Karácsony Irén, Győri Szabó József és Szántai Ildikó énekel 11.34: Az oktatónő 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai. (4.) 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Szovjet hegedűiskola. VI 1. 16.05: Százszorszép Színház. Szia, Tesó! 16.52: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel 17.00: Olvastam valahol. . . 17.30: Sanzonpódium 18.02: Gyárfás Endre: Hosszú útnak pora 19.15: Verlioka. II 2. rész 19.56: Népszerű szimfonikus muzsika 20.30: Hírek, érvek, vélemények 21.00: örökzöld latinamerikai dallamok 22.00: Hírvilág 22.30: Tükörképünk 37 darabban 23.00: Operaest 23.50: Giovanni Gabrieli .fúvósműveiből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figye’ő 9.05: Napközben 12.10: Nemzetek táncaiból. Fúvószene 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Újabb kalandok n Hitchcock-klubban 15.05: Pihenőidő 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Népdalok 19.55: Albumajánlat 20.50: ESZR-egységes számítógéprendszer 21.05: Kapaszkodó 21.30: Közkívánatra! 23.10: A dzsessz története 23.50: Popzene Jugoszláviából BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Spanyol muzsika 9.45: Bellini: Az alvajáró 11.55: Barokk zene 13.05: Évmilliók emberközelben 13.25: Kodály Zoltán— Laczkó Géza emlékezéseiben 13.59: Svéd Sándor operafelvételeiből 14.25: Slágerről slágerre 15.05: A svéd rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 16.37: Béketörténet VI 6. 16.52: Erkel-áriák 17.10: Mozart-hangverseny, a 6 os stúdióban 17.45: Csajkovszkij- Hattyúk tava 18.10: Madrigálok 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Évszázadok muzsikája 20.00: Modern gladiátorok 20.30: Berlioz: Rómeó és Júlia, drámai szimfónia 22.03: George Malcolm csembalózik 22.29: Durkó Zsolt műveiből 23.05: Szinészvizsga. 1988. MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Gyors mérleg Heves megye múlt évi gazdálkodásáról. Riporter: Zakar János. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston.) — 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Kiss József filmkritikája. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szerkesztő: Csonka László. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Hármas csatorna 9.55: Stúdió ’89 10.40: Longuelune-ék 12.05: Képújság 17.HT: Hírek 17.i5: Déli videoújság 17.25: Správy — Hírek szlovák nyelven 17.30: Kézenfogva 17.40: Sorstársak 18.00: Műsorajánlat 18.10: Egy kölyök csínytevései 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Straub F. Brúnó portréja 20.55: Reklám 21.00: Shergar Angol tévéfilm 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2 Endrei Judittal és Ipper Pállal 17.00: Képújság Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! 19.00: A kiválasztás Lengyel tévédráma IIIII. rész: A nagy verseny Szép magyar tánc. Legény esek 21.00: Híradó 2. Reklám 21.30: Éjszakai szóváltás. Mester Ákos vendége: Gábor Miklós 22.30: Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Tv-játék — ism. 10.55: Művelődési sorozat 16.30: Tévéenciklopédia a művészetről 17.00: A nap percei 17.10: Az új összefüggések százada — sorozat 17.40: A szocialista országok életéből 18.05: Jegyzetfüzet 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A szerencse lovagja — tv-sorozat 21.00: A repülés története 21.55: Divat a filmekben 22.30: Dalok filmekből 2. MŰSOR: 17.00: Pozsonyi vízilabdázók Kínában 17.30: Publicisztikai műsor a sportról 18.00: Nemzetközi síugróverseny — felvételről 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Partishow — zenés, szórakoztató műsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kerekasztal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től:. Micimackó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól : A velencei nő. (16) Színes amerikai—olasz koprodukció. — Kamara: Rock Rióban. (16) Színes, zenés brazil film. — j Balassagyarmati Madách: A birodalom védelme. Színes, szinkronizált angol film. — Kamara: Suttogások és sikolyok. (18) Színes svéd filmdráma. — Bátonyterenyei Petőfi: Hupikék törpikék és Tör- picur. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. — Bátonyterenyei Bányász: A menyasszony gyönyörű volt. Színes magyar-olasz koprodukció. Mesemozi: A kis gömböc. — Pásztói Mátra: A fekete özvegy. Színes, szinkronizált amerikai film. Külsejében megifjodva vonzza az idegen szemét Erdőtarcsán a Kubinyi-kastély, amely elkészültével a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza lesz. Most a RËKISZ dolgozói szakipari munkákkal foglalkoznak az épület belsejében, a villanyszerelés, a víz- és bádogos-, az asztalosmunka után a falakon végzik az utolsó simításokat. Ha mindezzel végeztek, a terep- rendezés ad munkát, a fák, a cserjék és gyep pótlása. Hangszóró mellett „Tőlünk kezdhetjük” A fenti egyértelmű címmel a Rádiókabaré szilveszteri műsorának élén és Verebes István szóvivő mondataiban találkozhatott a hallgató, aki feltehetően ismétlő hallgató, tekintettel a kétcsatornás (egyidőben mindkét tévé) sokszínű műsoraira. A hétfő (a mindenkori éveleji hétfő) az ismétlési ideje éppen ebből kiindulva a rádiós szilveszternek. Bár újabb időben már a hétfői tévéadás is csökkentheti majd a rádiós év- elős(!) hallgatottságának mutatóit Sçecskôvel szólva... ☆ Fene-nagy bátorság és kevés humor volt amúgy is jellemző a Tőlem kezdhetjük (címet variáló) Verebes-szó- Vivésre. Elsősorban azért, mert a „vérkomoly” bel. és bér-, árpolitikai, ideológiai és minden mást taglaló ügyeket nem lehet igazán humorosan előadni'feldolgozni. Ügy tűnik most már, hogy erre nem is tudott volna és nem is akart vállalkozni a szóvivő, aki mindenkire hasonlított (főként politikusokra, csoportokat és egyeseket ostorozó honatyára, amihez viszont nincsenek adottságai) csak humoristákra nem. Még Komlós Jánosra sem. Ami azért nagy szó! Hát, jól odamondogatott mindenkinek Verebes és ezért inkább sziszegett az ember, aki már eleve! ,,megfélemlítve” ült a rádiója mellett (előtt), hiszen már az elején nagy pofozkodásokat ígért a szóvivő. Pamfletnek, gúny i ratnak viszont túlontúl sok irányba figyelése miatt volt gyenge ez az itt-ott kifacsarodott, régi pesti vicceket realizáló szóvivés. Spongyát rá, de nevetni később sem volt több okunk. Egyáltalán! Vajon miért volt fontos Verebesnek külön js hangsúlyozni, hogy a kabaréban elhangzó műsorszámok nem a rádiósok 'világnézetét reprezentálják, hanem a szerzők véleményét. Kissé beképzelt felfogás ez. Nem rájuk gondolt az, aki nemrégiben arról beszélt, hogy van a rádióban egy kis csoport, amelyik... Abbahagyom, mert így is látható, hogy számomra nem rokonszenves az illetéktelenséget is magára öltő, humornak álcázott (már nem is álcázott) alapállás. A témák: a fegyvertartás, az alternatívok, az Illetékes elvtárs nyugdíjban, StaUer Ilona és magyar hangja Zalatnay szexmániája, a lebukott tanácselnök és a KISZ-titkár (lebukott), a le- váltott-áthelyezett vezetők utolsó kívánsága, egy exkul- zív interjú 2008-ból Grósz Károly megjelenítőjével, egy zavaros olimpiai karikatúra, együttmaradó vagy szétváló falvak gyűlése... Egyenként is annyi nyomasztó gondot cipelő témák \ezek, amelyekről csak a jóisten tudna jó humort csinálni (ha éppen jó kedve lenne). És a „nagy dobás” a szóvivők találkozója — Jerzy Urban, ifj. Marosán György és Verebes István, belőlük kettő éppen elég lett volna és ki-ki dönthet, melyik kettőre gondoltam. Két helyen azért sikerült szabadon felröhögnöm. ☆ Moldova kecskéjénél és az agyagkatonákat a sírba bespájzoló mai magyaroknál... Mit mondjak? Nem is rossz arány. (T. Pataki) Pályaválasztás előtt a nyolcadikosok Tudatni velük a veszélyt A 8/e osztályból sokan a vendéglátóiparban és a kereskedelemben szeretnének dolgozni. (Fotó: Bencze — Nehéz a mostani nyolcadikosok helyzete — mondja Sidlovszky Zsolt, a bá- tanyterenyei Bartók Béla Általános Iskolában. — Sokan vagyunk mi, az 1975- ös születésűek. Nem lesz könnyű bejutnunk a középiskolákba, később pedig az elhelyezkedéssel lesz gondunk. Az intézmény 124 végzősének és természetesen szüleiknek is megpróbáltatást jelent a továbbtanulás. — Ismerni kell a gyerekeket, ki, milyen beállítottságú, ki, hol állja meg legjobban majd a helyét — vallja Nemes Lászlóné, az iskola igazgatója. — Több mindent teszünk ezért. Már ötödik osztálytól — az életkori sajátosságokat szem előtt tartva — a tananyagba beépítve információkat kapnak. Visszük őket üzemek látogatására, kiállításokra, később pedig pályaismertetőket szervezünk a számukra. Továbbá az a sokféle szakkör is segíthet, amelyet az iskola működtet, így a gyerekeknek van alkalmuk önmaguk kipróbálására. Mengyi Jánostól, az iskola pályaválasztási felelősétől tudom, hetedik osztályban felmérik a továbbtanulási törekvéseket. — Mit tükröz ez? Még mindig divat alapján döntenek a gyerekek és a szüleik? — Húszán készülnek gimnáziumba. Zömmel a lányok közül, bár az utóbbi egykét évben kicsivel több fiú is. Heten jelentkeztek két tannyelvű középiskolába, ők nyilván tovább akarnak lépni. Akik máshová, azok is jobbára a tagozatos osztályokba készülnek. — Milyen az érdeklődés a szakközép iránt? — Ezekbe az iskolatípusokba általában azok a diákok készülnek, akiknek határozott a szándékuk. Listavezető a postaforgalmi és a közgazdasági a lányoknál, a fiúk pedig a technikus- képzést is nyújtó helyeket részesítik előnyben. Nagyobb az érdeklődés az ipari szakmák iránt, de csökkent például az építőipar iránit. — És a szakmunkásképzés? — Általában még most is a gyengébb képességűek jelentkeznek ezekbe. Varrónőnek például többen olyanok, akiknek a tanulmányi eredménye elégséges, vagy nagyon közel áll az elégtelenhez. A fiúk hegesztőnek, lakatosnak, telefon- és fűtésszerelőnek készülnek általában. A gyengébbek az úgynevezett tömegszakmákat részesítik előnyben. — A pályaválasztók tudják, mi vár majd rájuk? — Nem igazán — feleli az igazgatónő. — Inkább csak azok, akiknek tanulmányi eredményeik alapján nincs mitől félniük. A nevelők ugyan megpróbálják előrevetíteni a jövő képét, de a szülők is többet beszélhetnének róla. Talán ezzel még tanulásra is ösztönözhetnék a gyerekeket. Tudatni kell velük, hogy leselkedik a munkanélküliség veszélye. S általában azokra, akiknek képzettsége hiányos. A munkahelyek ugyanis a jobb képességűeket részesítik előnyben. — tuza — Művészek a városért Március 31-ig hoszabbít- ják meg annak a pályázatnak a jelentkezési határidejét, amelyet a Váci Városi Tanács és a villányi nemzetközi szobrász szimpozion hirdetett meg a váci Duna- part rendezésére. Az újszerű pályázat célja, hogy a jelentkező művészek ötleteiket, a váci Duna-parti sétány területére vonatkozó komplex tájépítészeti és alkotói szimpozion keretében dolgozzák ki. A munka első szakaszaként a művészeket a város vendégül látja; itt megismerkedhetnek a helyi adottságokkal. Ezt követően kerül sor a villányi szobrásztelepen a három hónapos „kivitelezési szakaszra”. A szimpozionra jelentkezhetnek azok a magyar képző-, ipar- és építőművészek, valamint kollektívák, akik tagjai a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetségnek, a Fiatal Képző, vagy Iparművészek Stúdiójának. Egy arc a kórusból A szürke eminenciás — Ö a szürke eminenciás — mondta valaki Méhes Imréről — aki a háttérben dolgozik, s akit kevesen ismernek. Méhes Imre balassagyarmati zenetanár, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatóhelyettese, a városi szövetkezeti vegyes kar másodkarmestere, az úttörőelnökség mellett működő kulturális bizottság tagja, 1986- ban telepedett le a városban, ám 1978 óta dolgozik a zeneiskolában. — Kilenc évig szinte naponta utaztam Balassagyarmat és Budapest között — emlékezik vissza a „régi szép időkre”. Ezzel azonban nem voltam egyedül. Egy időben külön szobánk sem volt. Mi, utazó tanárok heverőn, plan ín ón és asztalon aludtunk.. Most már van lakása is mindenkinek. — Mi volt az oka annak, hogy Budapestre járt kilenc évig? — Egyrészt ott laktam, másrészt másodkarmester voltam egy kórusnál, s gyakran próbáltunk. Közben tanítottam > egy budapesti gimnáziumban is, de otthagytam, mert úgy érzem, az itteni gyarmati munkának több köze van a zenéhez, s az is jó benne, hogy a kollektíva csupa zenészből áll. — Szóval, ön mindig második ember. Igazgatóhelyettes, másodkarmester. Nem zavarja? — Nem, mert az órán nem vagyok második, s a legjobban tanítani szeretek. A vezénylést is örömmel csinálom, de ebben csak segítek Ember Csabának, s beugróm, ha ő nincs itt. Azt nem tartanám szerencsésnek, ha egy kórust ketten vezetnének, hiszen mindenkinek más a stílusa, értékeitől függetlenül. Ha nem vezényelek, akkor a kórusban énekelek... — Ha már a vegyes karról beszelt, megkérdezem: mi tartja össze ezt a társaságot ilyen hosszú ideje? — Valószínűleg az, hogy a tagok szeretnek énekelni, s szeretik a társaságot, egymást. Olyan az egész így, mint egy klub, vagy pedig még a szabadidős-sporthoz lehetne hasonlítani. Az emberek nemcsak az éneklésért, hanem a szünetekért is ide járnak. A kül- és belföldi vendégszereplések is jó közös programot jelentenek. Ebben az évben Lengyelországban és Nyugat- Berl.inben léptünk föl külföldön. A tervek szerint a lengyelek nemsokára viszonozzák a szereplést Balassagyarmaton. — Zeneiskolába a gyerekek egy része csak szülei unszolására jár, sokan igazi nyűgnek érzik. Hogy jelentkezik ez a munkájában? — Szakmai szempontból eredményesnek érzem, amit csinálok. Valóban egyesek a szülői ambíció miatt jönnek. Nagyon sok múlik a tanáron, meg tudja-e szerettetni a diákjaival a tanulásnak azt a részét, ami kitartó és kemény munkával jár együtt. Csak azt sajnálom, hogy nincs a városban főiskola, mert így elmennek a gyerekek, s nem nagyon jönnek vissza. Középiskola mellett nehéz zenekarba, énekkarba járni, ha mégis visszajönnek, leköti őket a családalapítás. Ha lenne jtt valamilyen felsőfokú tanintézmény, a volt tanítványok zenei működését jobban figyelemmel lehetne, kísérni, s helyben élvezhetnénk munkánk gyümölcsét. V. M. I
