Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

r NÓGRÁDI TÁJAKON... —-Q 7 TELEXEN ÉRKEZETT. . . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 8.50: Magyar művészek operettfelvételeiből 9.28: Lakodalom a vajdasági Kupaszínán 9.47: Beszélni nehéz 10.05: Zsoltár férfihangra 10.39: Karácsony Irén, Győri Szabó József és Szántai Ildikó énekel 11.34: Az oktatónő 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai. (4.) 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Szovjet hegedűiskola. VI 1. 16.05: Százszorszép Színház. Szia, Tesó! 16.52: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel 17.00: Olvastam valahol. . . 17.30: Sanzonpódium 18.02: Gyárfás Endre: Hosszú útnak pora 19.15: Verlioka. II 2. rész 19.56: Népszerű szimfonikus muzsika 20.30: Hírek, érvek, vélemények 21.00: örökzöld latin­amerikai dallamok 22.00: Hírvilág 22.30: Tükörképünk 37 darabban 23.00: Operaest 23.50: Giovanni Gabrieli .fúvósműveiből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figye’ő 9.05: Napközben 12.10: Nemzetek táncaiból. Fúvószene 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Újabb kalandok n Hitchcock-klubban 15.05: Pihenőidő 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Népdalok 19.55: Albumajánlat 20.50: ESZR-egységes szá­mítógéprendszer 21.05: Kapaszkodó 21.30: Közkívánatra! 23.10: A dzsessz története 23.50: Popzene Jugoszláviából BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Spanyol muzsika 9.45: Bellini: Az alvajáró 11.55: Barokk zene 13.05: Évmilliók ember­közelben 13.25: Kodály Zoltán— Laczkó Géza emlékezéseiben 13.59: Svéd Sándor opera­felvételeiből 14.25: Slágerről slágerre 15.05: A svéd rádió szimfo­nikus zenekarának hangversenye 16.37: Béketörténet VI 6. 16.52: Erkel-áriák 17.10: Mozart-hangverseny, a 6 os stúdióban 17.45: Csajkovszkij- Hattyúk tava 18.10: Madrigálok 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Évszázadok muzsikája 20.00: Modern gladiátorok 20.30: Berlioz: Rómeó és Júlia, drámai szimfónia 22.03: George Malcolm csembalózik 22.29: Durkó Zsolt műveiből 23.05: Szinészvizsga. 1988. MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Gyors mérleg Heves megye múlt évi gazdálkodásáról. Ri­porter: Zakar János. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton.) — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Kiss Jó­zsef filmkritikája. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szerkesztő: Csonka László. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Hármas csatorna 9.55: Stúdió ’89 10.40: Longuelune-ék 12.05: Képújság 17.HT: Hírek 17.i5: Déli videoújság 17.25: Správy — Hírek szlovák nyelven 17.30: Kézenfogva 17.40: Sorstársak 18.00: Műsorajánlat 18.10: Egy kölyök csínytevései 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Straub F. Brúnó portréja 20.55: Reklám 21.00: Shergar Angol tévéfilm 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2 Endrei Judittal és Ipper Pállal 17.00: Képújság Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! 19.00: A kiválasztás Lengyel tévédráma IIIII. rész: A nagy verseny Szép magyar tánc. Legény esek 21.00: Híradó 2. Reklám 21.30: Éjszakai szóváltás. Mester Ákos vendége: Gábor Miklós 22.30: Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Tv-játék — ism. 10.55: Művelődési sorozat 16.30: Tévéenciklopédia a művészetről 17.00: A nap percei 17.10: Az új összefüggések százada — sorozat 17.40: A szocialista országok életéből 18.05: Jegyzetfüzet 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A szerencse lovagja — tv-sorozat 21.00: A repülés története 21.55: Divat a filmekben 22.30: Dalok filmekből 2. MŰSOR: 17.00: Pozsonyi vízilabdázók Kínában 17.30: Publicisztikai műsor a sportról 18.00: Nemzetközi síugró­verseny — felvételről 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Partishow — zenés, szórakoztató műsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kerekasztal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től:. Micimackó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól : A velencei nő. (16) Színes ameri­kai—olasz koprodukció. — Kamara: Rock Rióban. (16) Színes, zenés brazil film. — j Balassagyarmati Madách: A birodalom védelme. Színes, szinkronizált angol film. — Kamara: Suttogások és siko­lyok. (18) Színes svéd film­dráma. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Hupikék törpikék és Tör- picur. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. — Bátonytere­nyei Bányász: A menyasszony gyönyörű volt. Színes ma­gyar-olasz koprodukció. Me­semozi: A kis gömböc. — Pásztói Mátra: A fekete öz­vegy. Színes, szinkronizált amerikai film. Külsejében megifjodva vonzza az idegen szemét Erdőtarcsán a Kubinyi-kastély, amely elkészültével a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza lesz. Most a RËKISZ dolgozói szakipari munkákkal foglalkoznak az épület belsejében, a villanyszerelés, a víz- és bá­dogos-, az asztalosmunka után a falakon végzik az utolsó simításokat. Ha mindezzel végeztek, a terep- rendezés ad munkát, a fák, a cserjék és gyep pót­lása. Hangszóró mellett „Tőlünk kezdhetjük” A fenti egyértelmű cím­mel a Rádiókabaré szilvesz­teri műsorának élén és Ve­rebes István szóvivő monda­taiban találkozhatott a hall­gató, aki feltehetően ismét­lő hallgató, tekintettel a kétcsatornás (egyidőben mindkét tévé) sokszínű mű­soraira. A hétfő (a minden­kori éveleji hétfő) az ismét­lési ideje éppen ebből kiin­dulva a rádiós szilveszter­nek. Bár újabb időben már a hétfői tévéadás is csök­kentheti majd a rádiós év- elős(!) hallgatottságának mu­tatóit Sçecskôvel szólva... ☆ Fene-nagy bátorság és ke­vés humor volt amúgy is jellemző a Tőlem kezdhetjük (címet variáló) Verebes-szó- Vivésre. Elsősorban azért, mert a „vérkomoly” bel. és bér-, árpolitikai, ideológiai és minden mást taglaló ügye­ket nem lehet igazán humo­rosan előadni'feldolgozni. Ügy tűnik most már, hogy erre nem is tudott volna és nem is akart vállalkozni a szóvivő, aki mindenkire ha­sonlított (főként politikusok­ra, csoportokat és egyeseket ostorozó honatyára, amihez viszont nincsenek adottsá­gai) csak humoristákra nem. Még Komlós Jánosra sem. Ami azért nagy szó! Hát, jól odamondogatott mindenkinek Verebes és ezért inkább sziszegett az ember, aki már eleve! ,,megfélemlítve” ült a rádiója mellett (előtt), hiszen már az elején nagy pofozkodásokat ígért a szóvivő. Pamfletnek, gúny i ratnak viszont túlon­túl sok irányba figyelése mi­att volt gyenge ez az itt-ott kifacsarodott, régi pesti vicceket realizáló szóvivés. Spongyát rá, de nevetni ké­sőbb sem volt több okunk. Egyáltalán! Vajon miért volt fontos Verebesnek külön js hang­súlyozni, hogy a kabaréban elhangzó műsorszámok nem a rádiósok 'világnézetét rep­rezentálják, hanem a szerzők véleményét. Kissé bekép­zelt felfogás ez. Nem rájuk gondolt az, aki nemrégiben arról beszélt, hogy van a rádióban egy kis csoport, amelyik... Abbahagyom, mert így is látható, hogy számomra nem rokonszenves az illetéktelenséget is ma­gára öltő, humornak álcá­zott (már nem is álcázott) alapállás. A témák: a fegyvertartás, az alternatívok, az Illetékes elvtárs nyugdíjban, StaUer Ilona és magyar hangja Zalatnay szexmániája, a le­bukott tanácselnök és a KISZ-titkár (lebukott), a le- váltott-áthelyezett vezetők utolsó kívánsága, egy exkul- zív interjú 2008-ból Grósz Károly megjelenítőjével, egy zavaros olimpiai karikatúra, együttmaradó vagy szétváló falvak gyűlése... Egyenként is annyi nyomasztó gondot ci­pelő témák \ezek, amelyekről csak a jóisten tudna jó hu­mort csinálni (ha éppen jó kedve lenne). És a „nagy do­bás” a szóvivők találkozója — Jerzy Urban, ifj. Marosán György és Verebes István, belőlük kettő éppen elég lett volna és ki-ki dönthet, melyik kettőre gondoltam. Két helyen azért sikerült szabadon felröhögnöm. ☆ Moldova kecskéjénél és az agyagkatonákat a sírba be­spájzoló mai magyaroknál... Mit mondjak? Nem is rossz arány. (T. Pataki) Pályaválasztás előtt a nyolcadikosok Tudatni velük a veszélyt A 8/e osztályból sokan a vendéglátóiparban és a ke­reskedelemben szeretnének dolgozni. (Fotó: Bencze — Nehéz a mostani nyol­cadikosok helyzete — mond­ja Sidlovszky Zsolt, a bá- tanyterenyei Bartók Béla Általános Iskolában. — So­kan vagyunk mi, az 1975- ös születésűek. Nem lesz könnyű bejutnunk a közép­iskolákba, később pedig az elhelyezkedéssel lesz gon­dunk. Az intézmény 124 végzősének és természete­sen szüleiknek is megpró­báltatást jelent a továbbta­nulás. — Ismerni kell a gyereke­ket, ki, milyen beállítottsá­gú, ki, hol állja meg leg­jobban majd a helyét — vallja Nemes Lászlóné, az iskola igazgatója. — Több mindent teszünk ezért. Már ötödik osztálytól — az élet­kori sajátosságokat szem előtt tartva — a tananyag­ba beépítve információkat kapnak. Visszük őket üze­mek látogatására, kiállítá­sokra, később pedig pálya­ismertetőket szervezünk a számukra. Továbbá az a sokféle szakkör is segíthet, amelyet az iskola működtet, így a gyerekeknek van al­kalmuk önmaguk kipróbálá­sára. Mengyi Jánostól, az iskola pályaválasztási felelősétől tudom, hetedik osztályban felmérik a továbbtanulási törekvéseket. — Mit tükröz ez? Még mindig divat alapján dön­tenek a gyerekek és a szü­leik? — Húszán készülnek gim­náziumba. Zömmel a lányok közül, bár az utóbbi egy­két évben kicsivel több fiú is. Heten jelentkeztek két tannyelvű középiskolába, ők nyilván tovább akarnak lépni. Akik máshová, azok is jobbára a tagozatos osz­tályokba készülnek. — Milyen az érdeklődés a szakközép iránt? — Ezekbe az iskolatípu­sokba általában azok a diá­kok készülnek, akiknek ha­tározott a szándékuk. Lista­vezető a postaforgalmi és a közgazdasági a lányoknál, a fiúk pedig a technikus- képzést is nyújtó helyeket részesítik előnyben. Na­gyobb az érdeklődés az ipari szakmák iránt, de csökkent például az építőipar iránit. — És a szakmunkáskép­zés? — Általában még most is a gyengébb képességűek je­lentkeznek ezekbe. Varrónő­nek például többen olya­nok, akiknek a tanulmányi eredménye elégséges, vagy nagyon közel áll az elégte­lenhez. A fiúk hegesztőnek, laka­tosnak, telefon- és fűtés­szerelőnek készülnek álta­lában. A gyengébbek az úgynevezett tömegszakmá­kat részesítik előnyben. — A pályaválasztók tud­ják, mi vár majd rájuk? — Nem igazán — feleli az igazgatónő. — Inkább csak azok, akiknek tanulmányi eredményeik alapján nincs mitől félniük. A nevelők ugyan megpróbálják előre­vetíteni a jövő képét, de a szülők is többet beszélhetné­nek róla. Talán ezzel még tanulásra is ösztönözhetnék a gyerekeket. Tudatni kell velük, hogy leselkedik a munkanélküli­ség veszélye. S általában azokra, akiknek képzettsége hiányos. A munkahelyek ugyanis a jobb képességűe­ket részesítik előnyben. — tuza — Művészek a városért Március 31-ig hoszabbít- ják meg annak a pályázat­nak a jelentkezési határide­jét, amelyet a Váci Városi Tanács és a villányi nem­zetközi szobrász szimpozion hirdetett meg a váci Duna- part rendezésére. Az újsze­rű pályázat célja, hogy a jelentkező művészek ötle­teiket, a váci Duna-parti sé­tány területére vonatkozó komplex tájépítészeti és alkotói szimpozion keretében dolgozzák ki. A munka el­ső szakaszaként a művésze­ket a város vendégül lát­ja; itt megismerkedhetnek a helyi adottságokkal. Ezt követően kerül sor a villá­nyi szobrásztelepen a há­rom hónapos „kivitelezési szakaszra”. A szimpozionra jelentkez­hetnek azok a magyar kép­ző-, ipar- és építőművészek, valamint kollektívák, akik tagjai a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának, a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség­nek, a Fiatal Képző, vagy Iparművészek Stúdiójának. Egy arc a kórusból A szürke eminenciás — Ö a szürke eminenciás — mondta valaki Méhes Imréről — aki a háttérben dolgozik, s akit kevesen is­mernek. Méhes Imre balassagyar­mati zenetanár, a Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskola igaz­gatóhelyettese, a városi szö­vetkezeti vegyes kar másod­karmestere, az úttörőelnök­ség mellett működő kultu­rális bizottság tagja, 1986- ban telepedett le a város­ban, ám 1978 óta dolgozik a zeneiskolában. — Kilenc évig szinte na­ponta utaztam Balassagyar­mat és Budapest között — emlékezik vissza a „régi szép időkre”. Ezzel azon­ban nem voltam egyedül. Egy időben külön szobánk sem volt. Mi, utazó taná­rok heverőn, plan ín ón és asztalon aludtunk.. Most már van lakása is minden­kinek. — Mi volt az oka annak, hogy Budapestre járt kilenc évig? — Egyrészt ott laktam, másrészt másodkarmester voltam egy kórusnál, s gyakran próbáltunk. Köz­ben tanítottam > egy buda­pesti gimnáziumban is, de otthagytam, mert úgy ér­zem, az itteni gyarmati munkának több köze van a zenéhez, s az is jó benne, hogy a kollektíva csupa ze­nészből áll. — Szóval, ön mindig má­sodik ember. Igazgatóhe­lyettes, másodkarmester. Nem zavarja? — Nem, mert az órán nem vagyok második, s a legjobban tanítani szeretek. A vezénylést is örömmel csinálom, de ebben csak se­gítek Ember Csabának, s beugróm, ha ő nincs itt. Azt nem tartanám szerencsés­nek, ha egy kórust ketten vezetnének, hiszen minden­kinek más a stílusa, értékei­től függetlenül. Ha nem ve­zényelek, akkor a kórusban énekelek... — Ha már a vegyes karról beszelt, megkérdezem: mi tartja össze ezt a társasá­got ilyen hosszú ideje? — Valószínűleg az, hogy a tagok szeretnek énekelni, s szeretik a társaságot, egy­mást. Olyan az egész így, mint egy klub, vagy pedig még a szabadidős-sporthoz lehetne hasonlítani. Az em­berek nemcsak az éneklé­sért, hanem a szünetekért is ide járnak. A kül- és bel­földi vendégszereplések is jó közös programot jelen­tenek. Ebben az évben Len­gyelországban és Nyugat- Berl.inben léptünk föl kül­földön. A tervek szerint a lengyelek nemsokára viszo­nozzák a szereplést Balassa­gyarmaton. — Zeneiskolába a gyere­kek egy része csak szülei unszolására jár, sokan iga­zi nyűgnek érzik. Hogy je­lentkezik ez a munkájában? — Szakmai szempontból eredményesnek érzem, amit csinálok. Valóban egyesek a szülői ambíció miatt jön­nek. Nagyon sok múlik a tanáron, meg tudja-e sze­rettetni a diákjaival a ta­nulásnak azt a részét, ami kitartó és kemény munká­val jár együtt. Csak azt sajnálom, hogy nincs a vá­rosban főiskola, mert így el­mennek a gyerekek, s nem nagyon jönnek vissza. Kö­zépiskola mellett nehéz ze­nekarba, énekkarba járni, ha mégis visszajönnek, le­köti őket a családalapítás. Ha lenne jtt valamilyen fel­sőfokú tanintézmény, a volt tanítványok zenei működé­sét jobban figyelemmel le­hetne, kísérni, s helyben él­vezhetnénk munkánk gyü­mölcsét. V. M. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom