Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám
2 1989. JANUAR 20., PÉNTEK NOGRÄD Országos Rehabilitációs Konzultatív Tanács alakul? Nógrádi képviselő is részt vett a vitában Gorbacsov Rómába látogat Soron kívüli ülést tartott a Minisztertanács A fogyatékos emberek zavartalan társadalmi beilleszkedése közérdek — mutatott rá dr. Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége elnöke az Országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának csütörtökön, a Parlamentben Pesta László elnökletével tartott ülésén, amelyen a mozgás- korlátozottak és az értelmi fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteinek helyzetét tekintették át a képviselők. • A tanácskozáson Ritterné Józsa Judit az értelmi fogyatékosok országos érdek- védelmi szövetségének főtitkára egyebek közt elmond" dotta: napjainkban mintegy 300 ezerre tehető azok száma, akik idegrendszeri károsodással jöttek világra, közülük minden ötödik közepes mértékben, vagy súlyosan fogyatékos. Az értelmi fogyatékosoknak, csakúgy, mint az egészségeseknek, joguk van az anyagi biztonságra, á termelőmunkára, vagy más elfoglaltságra. Hazánkban azonban nincs semmiféle szervezet, amely ilyen munkahelyek létesítésével foglalkozna, hiányzik a nyilvántartás ezekről a munkaalkalmakról, illetve megoldatlan a speciális munkaközvetítés is. A rehabilitáció állami feladat, nem hárítható át a vállalatokra. Létre kell hozni azt a foglalkoztatási láncot, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékos emberek, megmaradt képességeiket hasznosíthassák. Azoknak a családoknak, amelyek értelmi fogyatékos gyermeket nevelnek, köny- nyen belerokkanhatnak ebbe — hangsúlyozta a szervezet főtitkára. A család „megbetegedését'’ kellene megakadályozni tehát, azonban a*mai szociálpolitikai rendszer erre nem alkalmas. A juttatások nagy részét igényelni kell, a szociális segély összege minimális, s, akik tudnak ezekről a lehetőségekről, azok is megalázónak tartják a támogatás ismételt kérését. A súlyos fogyatékost gondozó családoknak egységesen az nyújtaná a legnagyobb segítséget, ha a gyermeke gondozásáért a szülő fizetést kapna és nyugdíjjogosultságot is szerezne — mutatott rá Ritterné Józsa Judit. Eduard Sevardnadze csütörtökön a kora délutáni órákban Bécsben megerősítette, hogy a Szovjetunió a Közép-Európából kivonandó szovjet egységekkel együtt kivonja azokat a harcászati nukleáris fegyvereit, valamint rövid hatótávolságú rakétáit is (az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétákat), amelyek strukturálisan a visszavonandó alegységekhez tartoznak. A szovjet külügyminiszter ilyen értelmű bejelentést csütörtök délelőtt, a bécsi utótalálkozó zárószakaszában elhangzott beszédében is tett, a megerősítés, a részletesebb okfejtés egy nemzetközi sajtóértekezleten azután következett, hogy Sevardnadze a Szovjetunió nevében aláírta az ENSZ decemberben elfogadott kábítószer elleni konvencióját. A délelőtti órákban ugyancsak kézjegyével látta el a dokumentumot Hans-Dietrich A vitában felszólalók közül dr. Sinkovics Mátyás (Budapest) a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. Mint mondotta: a terhesgondozást magasabb színvonalra kell emelni, s több genetikai tanácsadóra van szükség. Ezek a feladatok a Szociális és Egészségügyi Minisztérium erejét meghaladják, ezért a fogyatékosok helyzetének javítására vonatkozó javaslatokat a kormány elé kell terjeszteni. Eke Károly (Csongrád megye) a társadalmi összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium illetékeseinek figyelmébe ajánlotta, hogy a csongrádi gimnázium vállalkozna szociális szervezők képzésére. Mo- ravcsik Ferencné (Bács- Kiskun megye) javasolta, hogy bővítsék az alanyi jogon járó juttatások körét, illetve az új alkotmányban rögzítsék: a fogyatékosoknak joguk van a társadalmi beilleszkedésre. Pregun István (Szabolcs Szatmán megye) értelmi fogyatékosokat gondozó egyházi intézményekben szerzett kedvező tapasztalatairól szólva indítványozta: állami gimnáziumokban is tegyék lehetővé, hogy a diákok önkéntesen jelentkezhessenek értelmi fogyatékos gyermekek mellé gondozónak. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád megye) is úgy vélekedett, hogy azonos személyiségjogok illetnek meg mindenkit a társadalmi, gazdasági hasznosságra tekintet nélkül. Az intézeti elhelyezéssel szemben a fogyatékosok családon belüli ellátásának gondolatát támogatta, hangsúlyozva ennek a megoldásnak a humánus jellegét. Dr. Velkey László (Borsod-AbaújZemplén megye) rámutatott, hogy az alkoholizmus is súlyos agyi károsodáshoz vezethet. Fontosnak tartotta, hogy a gondozónők. óvónők számára tartsanak továbbképzést, megismertetve 'őket azzal, hogyan kell foglalkozni a különböző mértékben károsodott gyerekekkel. Szirtesné dr. Tom- sits Erika (Budapest) arra hívta fel a figyelmet: a létszámcsökkentések következtében elsőként a fogyatékosok veszítik el munkahelyüket. Genscher, az NSZK külügyminisztere. A Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában elmondta: a bécsi megegyezés mérföldkő a minőségileg más Európához vezető úton. A találkozó új normákat hozott létre az államközi érintkezéshez, teljes összhangban a helsinki záróokmánynak azokkal az elveivel, amelyek kimondják az államok nemzeti szuverenitását és jogát a független intézkedésekhez. Sevardnadze szólt arról, hogy az utótalálkozónak voltak nehéz, feszült és drámai szakaszai is, a megbeszélések mégis példátlanul célratörőek és demokratikus szelleműek voltak. Megjegyezte: az egymásnak szóló bírálatok előmozdíthatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését. Remélhetőleg ezt a kedvező irányzatot nem ingatják meg azok a néhány állam ellen intézett egyéni támadások, amelyek ezekben a napokban hangzanak el, Bánfalvi István szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár egyetértett a gondozási, ápolási díj bevezetésével a súlyos fogyatékost gondozó családok számára, helyeselte a nyugdíjjogosultság megszerzését is. Ügy vélekedett: a segélyezés rendszerét is fenn kell tartani, de bővíteni szükséges az alanyi jogon járó támogatások körét. Foglalkoztatási rehabilitációt kizárólag az állami költségvetésre támaszkodva nem lehet megvalósítani, érdekeltté kell tenni a gazdálkodó egységeket ebben a tevékenységben. Azzal, hogy a fogyatékosok érdekképviseleti szervezetei által fizetendő társadalombiztosítási járulékot csökkentsék, nem értett egyet, mondván: a társadalombiztosítás csak úgv képes önálló pénzalapként működni, ha megőrzik a bevételi forrásokat. Dr. Chikán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége elnöke felszólalásában hangsúlyozta: hazánkban nincs átfogó szociálpolitikai és rehabilitációs koncepció, illetve megfelelő statisztikai felmérés a mozgáskorlátozottakról. A szövetség az eddigi évi ötmillió helyett 25 millió forint központi költségvetési támogatást tartana indokoltnak, s kéri a kormányt, hogy tűzze napirendre a fogyatékosok átfogó rehabilitációját szolgáló törvény kimunkálását. Alacsony színvonalúnak tartja a mozgás- sérült fiatalokkal való foglalkozást, szorgalmazta, hogy a lehető legmagasabb szintig képezzék ezeket a gyerekeket. Varga Miklós (Veszprém megye) javasolta, hogy a bizottság támogassa, illetve terjessze az illetékesek elé a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége igényeit. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága úgy határozott, hogy — a Szociális és Egészségügyi Minisztérium javaslata alapján — támogatja az Országos Rehabilitációs Konzultatív Tanács megalakítását. Ez a testület szakemberek bevonásával a rehabilitációval kapcsolatos elgondolásokat foglalná egységes koncepcióba. (MTI) s amelyek szerencsére kivételeknek számítanak — mondta. A külügyminiszter hangoztatta, hogy az európai biztonságnak a népek és az emberek számára a katonain kívül, politikai, jogi, állampolgári, szociális és kulturális vonatkozásai is vannak, s ezek a szovjet peresztrojka folyamatában szintén középponti helyét foglalnak el. Ezért a Szovjetunió igen fontosnak tartja a következő években az emberi jogokról rendezendő három nemzetközi konferenciát —, amelyek közül a harmadikat Moszkvában tartják majd. A szónok hangoztatta, hogy a Szovjetunióban megvalósuló radikális gazdasági reformok elő fogják mozdítani a más országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok szorosabbá válását. Eduard Sevardnadze rámutatott: a népek joga saját kultúrájukhoz ugyanMihail Gorbacsov szovjet államfő és pártfőtitkár november második felében Olaszországba látogat — jelentette be csütörtökön Bécsben Giulio Andreotti. Az olasz külügyminiszter azután közölte ezt, hogy megbeszélést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel a bécsi utóértekezlet zárónapján. A szovjet vezető olaszországi látogatásáról elvben Ciriaco de Mita olasz kormányfő tavalyi moszkvai látogatása során állapodtak meg. Ez lesz az első alkalom, hogy szovjet pártfőtitkár Olaszországba látogat. Gorbacsov járt már Olaszországban, de még azelőtt, hogy megválasztották volna az SZKP élére. II munkásőrség szóvivőjének nyilatkozata Híre kelt: a munkásőrök aláírásokat gyűjtenek dr. Pálíi Dénes, Zalaegerszeg 3. számú választókerülete országgyűlési képviselőjének visszahívására, mert nem szavazta meg az idei költségvetést. Az értesülés a Magyar Nemzet, illetőleg a Magyar Hírlap csütörtöki számában látott napvilágot, s elhangzott a Magyar Rádió ugyancsak csütörtöki Déli krónikájában is. Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának szóvivője nyilatkozatban cáfolta a hír hitelességét: vizsgálatuk szerint a Zala megyei munkásőrök ilyen akciót nem kezdeményeztek, aláírásokat nem gyűjtöttek, s nem is gyűjtenek. Kovács József, a munkásőrség megyei parancsnoka, az esetről értesülve, személyesen kereste meg dr. Pálfi Dénest, aki tájékoztatásul közölte: ő sem hivatalosan hallott az ügyről. A parancsnok és a képviselő egyébként abban is megállapodott, hogy dr. Pálfi Dénes január 26-án külön is találkozik a választókerületében élő munkásőrökkel, megismerkedik életükkel, önként vállalt tevékenységükkel, s tájékoztatja őket képviselői munkájáról. (MTI) olyan alapvető tényező, mint az élethez és a szabadsághoz való jog. Európában nem kevés a többnemzetiségű ország, s elengedhetetlen, hogy ezekben minden nemzetiség törvényes és szavatolt védelmet kapjon kulturális értékeinek védelmére. Beszédének befejező részében Sevardnadze - megállapította, hogy a helsinki folyamat Európát a kelet— nyugati viszony központi elemévé tette. Hatásai az Egyesült Államok és Kanada révén az amerikai földrészre, a Szovjetunió révén pedig Ázsiára is kiterjednek. Az Urálon túli szovjet területről sem fenyegeti katonai veszély Európát éppúgy, mint Ázsiát — szögezte le Sevardnadze külügyminiszter. Végül kifejezte meggyőződését: Európa minden nehézség ellenére is alkalmas a köéós Európai Ház nagy tervének megvalósítására, arra, hogy a bizalom, a jog és á nyitottság földrésze legyen. (MTI) Erősíteni kell a kormány politikai karakterét, a testületnek ki kell alakítania saját arculatát —- állapították meg egyhangúlag a Minisztertanács csütörtökön megtartott, soron kívüli ülésén, amelyen megalakították a kormány szőkébb körű, hattagú kabinetjét is. Az összejövetelen. egvetlen napirendi pontként a kormányzat működési mechanizmusának kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Az eszmecseréről dr, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke tájékoztatta Frank Róbertét, az MTI munkatársát. Elmondta: a kormány az utóbbi években rendszeres időközönként áttekintette munkamódszerét, kritikusan elemezte döntési mechanizmusát. Németh Miklós kormányfői ténykedése idején ez volt az első alkalom, amikor időt szenteltek e kérdések áttekintésére. A kormány tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy a markáns politikai álláspont kialakításához a kormánynak jól átgondolt stratégiai koncepcióra van szüksége, ennek részeként — egyebek között — világosan megfogalmazott gazdaságpolitikára. szociális és művelődési programra. Az ülés eredményeként értékelhető: a kormány világosan körvonalazta azt az álláspontját, hogy a Minisztertanács nem érdekegyeztető. hanem döntéshozó fórum. Az érdekegyeztetést a döntések előkészítésének különböző fázisaiban kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben arra kötelezte az ülések egyes napirendi pontjainak előterjesztőit, hogy végezzenek széles körű érdekfeltáró tevékenységet, folytassanak vizsgálatokat a tervezett döntések várható hatásairól és végrehajtásuk feltételeiről. Arról is határoztak, hogy a Minisztertanácson belül a jövőben egy szűkebb körű kabinet működik. Ez nem Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke mindkét funkciójáról bejelentette lemondását, arra az esetre, ha a Központi Bizottság nem szavaz bizalmat a Politikai Bizottságnak. Csatlakozott hozzá Mieczyslaw Rakowski kormányfő, Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Flórian Siwick; nemzetvédelmi miniszter is — ez derül ki a PAP lengyel hírügynökség jelentéséből, amely a kedd éjszakai maratoni, közel nyolcórás zárt KB-ülés néhány részletét tárja fel. A hírügynökség szerint a párt vezetése a politikai és a szakszervezeti pluralizmus kérdésében kialakult rendkívül nagy véleménykülönbség miatt kérte a zárt ülést, ahol Jaruzelski több alkalommal is szót kért, és minden erejével igyekezett meggyőzni a KB tagjait a PB politikai irányvonalának helyességéről, azaz lényegében arról, hogy kellő biztosítékokkal ugyan, de elengedhetetlen a „Szolidaritás” legalizálása. A viharos vitában Jaruzelski vetette fel a bizalmi kérdést. Ragaszkodott ahhoz, hogy szavazzanak a Politikai Bizottság sorsáról, amely a szavazás idejére elhagyta a tanácskozási termet. A szavazás, amelyet a KB legidősebb tagja, Henryk Jablons- ki, az államtanács egykori elnöke vezetett, 4 tartózkodással megerősítette funkciójában a párt vezető testüledöntési fórum, hanem sokkal inkább a kormányzati politika formálásának műhelye, a stratégiai kérdések megvi tatásának színtere lesz. A kabinetnek állandó tagjai: a miniszterelnök és helyettese, az államminiszterek. valamint a belügy- és a külügyminiszter. A kabinet munkájában — teljes jogú tagként — mindig részt vesz az a miniszter is, akinek ügykörét a kabinetülés napirendjének témája érinti. A soron kívüli ülésen döntöttek arról js, hogy megszüntetik a Minisztertanács mellett működő tervgazdasági bizottságot. Ezzel megszűnik az utolsó kormány- bizottság is. Nyilvánvalóvá vált a vitában, hogy a megnövekedett koordinációs feladatok ellátására, az érdekegyeztetés hosszadalmas és bonyolult mechanizmusának kereteként továbbra is működtetni kell kormányzati fórumot. Erre azonban a jelenlegi körülmények között a bizottsági rendszernél alkalmasabb a kollégiumi forma. A már tevékenykedő tanácsi és társadalompoliti. kai kollégium mellett több új alakul, ezek természetesen döntés-előkészítő, érdekegyeztető és a kormányzati politikát alakító testületek lesznek. Végül a vitában na§y teret kapott az Országgyűléssel, bizottságaival és a képviselőkkel kapcsolatos kormányzati magatartás. A Mi. nisztertanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy minden országgyűlési ülésszak előtt — külön napirendként — tárgyalnak a parlamenti munkára felkészülés ’kormányzati tennivalóiról. Az ülésszakot követően is minden alkalommal napirendre tűzik az Országgyűlésen elhangzottakból adódó kormányzati feladatokat, s meghatározzák a miniszterek ezzel kapcsolatos konkrét teendőit — mondotta végezetül Raft Miklós. (MTI) teit. Wojciech Jaruzelskivel az élen. A két részben — decemberben és januárban — tartott központi bizottsági ülés tehát nemcsak lefolyásában példa nélküli a LEMP történetében —, hiszen még egyszer sem fordult elő, hogy a Központi Bizottság szavazott volna a vezetéssel szembeni bizalom kérdésében —, de az ülésről való tájékoztatás is egészen szokatlan. Ugyanis így az egész lengyel közvélemény tudomást szerezhetett mindarról, ami a viharos zárt ülésen történt, még ha némi késéssel is. Míg a Politikai Bizottság tézisei fölött szinte vita sem volt és a KB tagjai egyhangúlag fogadták el a párt szerepéről és a párton belüli reformokról szóló előterjesztést, addig a pluralizmusról szóló állásfoglalás, ami mindenekelőtt a párt viszonyát határozza meg a „Szolidaritáshoz” 143 „igen” —, 32 ellen- szavazatot kapott, és 14 volt a tartózkodás. A KB csütörtökön nyilvánosságra hozott határozata egyebek között leszögezi : a KB olyan szervezeti és működési módosításokat hajt végre a pártban, amelyek lehetővé teszik hatékony működését a pluralisztikus társadalomban a piaci szocializmus keretei között. A LEMP-nek a dolgozók érdekeit, ezen belül mindenekelőtt a munkásosztály érdekeit képviselő, demokratikus tömegpárttá kell válnia. Utotalalkozo Becsben Sevardnadze: A találkozó új normákat hozott létre Jaruzelski kész volt lemondani
