Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

' • 1989. JANUÁR 20.. PÉNTEK NÖGRÄD 3 II pártmunka korszerűsítése Nógrádban (4.) Hogyan működjön a testület? * Nem tették le a „fegyvert00? a balassagyarmati KÖPORC-ban A szervezeti korszerűsíté­sek egyik sarkalatos pontja: miként lehet emelni a testü­leti munka színvonalát? Hogyan tehető’ érdemibbé, tartalmasabbá a pártbizott­ságok munkája. Miként je­leníthetők meg jobban a képviselt érdekek, vélemé­nyek, nézetek? Mennyire szélesíthető egy-egy dön­tés előkészítése, meghozatala, s hogyan ellenőrizhető a végrehajtás? Nyilvánvaló, hogy napja­ink megnövskedett követéi, ménvrendszere új tartalmi igényeket teremt a párttestü­letek tagjaival szemben is. Felkészült, képzett a párt politikáját nyíltan képviselő, a környezetében ismert — elismert — olyan szemé­lyekre van szükség, akik fe­lelősséggel tudnak részt ven­ni a politikai döntések elő­készítésében. meghozatalá­ban és végrehajtásában, az alapszervezeti munka segí­tésében, Nem a statisztikai, hanem az alkalmassági szempontokat kell érvényesí­teni a (ki)választás során ■jóllehet a különféle terüle­tek és foglalkozási rétegek sajátosságai nem maradhat­nak figyelmen kívül az ösz- szetétel kialakításakor. Ugyancsak újra kell gon­dolni a pártbizottság és végrehajtó testületé ... szere­p ét. funkcióját. Erre még ez év első felében párt. bizottsági ülésen is sor kerül, ám annyi már bi- zonvcs. ftogv a pártbizottsá­gi munka a nagyobb hord­erejű • kérdések megvitatá­sára. a párttagság széles kö­rét érintő döntések megho­zatalára irányul, míg a végrehajtó testület az opera, tívabb tevékenység, a dönté­sek jobb előkészítésének irá­nyába fejleszti munkáját. A tartalmi kérdések tisz­tázásán túl — azt követően! feltétlenül szükséges egv olyan optimális szervezeti keret kialakítása, amely ru­galmasan szolgálja, segíti a működést. Nógrád megyé­ben az elmúlt esztendőben jó néhány korszerűsítési lé­pésre sor került. így pártve­zetőségek. ágazati és város­körzeti pártbizottságok szűn­tek meg, zömmel áttértek az egvtestületes (végrehajtó bi­zottság nélküli) formára. Ez utóbbira olyan küldöttérte­kezleteken került sor, ahol sokan szóltak a pártmunka megújításának helyi teendői­ről és lehetőségeiről is. A megyei pártbizottság december 8-i ülésén igen je­lentős szervezeti-személyi kérdésekben döntött. Melyek voltak ezek? Először is megszüntette az addigi munkabizottságokat a pártépítési, az ifjúságpo­litikai, gz agitációs és pro­paganda-, a gazdaság- és szö­vetkezetpolitikai testületeket, s létrehozott három új állan­dó bizottságot : o pártpoliti­kait, a társadalompolitikait, a gazdaság, és szociálpolitika­it. Nem csupán névváltozás­ról, hanem a pártbizottság testületi munkáját közvetle­nül is segítő lényegi újítás­ról van szó. E bizottságok a politika, a pártmunka konkrét kérdései­vel foglalkoznak, javaslato­kat, döntési alternatívákat dolgoznák ki, közvetlenül is előterjesztenek a megyei pártbizottság testületé elé, s a döntések végrehajtása érdekében konzultációkat szerveznek és munkájukról tájékoztatják a közvéle­ményt. Helyet kaptak e ti­zenhárom—tizenhárom főből álló testületekben a megyei pártbizottság tagjain kívül a megye, a városok fölkészült, hozzáértő kommunistái, s az apparátus osztályvezetői. Döntöttek arról is, hogy tanácsadó testületet, több konzultatív, valamint ad hoc (esetenkénti) bizottságokat hoznak létre, amelyek a me­gyei testületek és a tisztség- viselők munkáját közvetle­nül is segítik. Mi lehet e bizottságok szerepe? Elsősorban az, hogy segít­sék a választott szervek, a tisztségviselők politikai hely­zetértékelését és döntésho­zatalát a nagyobb horderejű, koncepcionális kérdésekben. Gyakorlati hasznuk lehet a döntés előtt- módszeres kri­tikai értékelés, bizonyos al­ternatív elgondolások, a végrehajtás gyakorlati ta­pasztalatainak megismerése, figyelembevétele. Mind a bi­zottságok. mind azok sze­mélyi összetétele igen sokré­tűnek ígérkezik az elképze­lések szerint, s az eseten­kénti vagy állandó műkö­dési formától kezdve, a ta­pasztalt régj kommunisták, a tudományos szakemberek, szakértők, sőt a pártonkívü- !iek közreműködéséig terjed, így a döntés-előkészítés nem csupán az apparátus tapasz­talataira épül. A változtatások utolsó lép­csőjében kerül sor a megvei pártbizottság apparátusi szervezetének átalakítására. Erről végleges'döntés csak a februári pártbizottsági ülé­sen születik, de a végre­hajtó szerv a legutóbbi ülé­sén már előzetesen foglal­kozott e kérdéskörrel. Abból az alapelvbc] indultak ki, hogy világosan le kell szö­gezni: az apparátus a megvei testületek (PB, VB, a külön­féle bizottságok) munkaszer­vezetei. ezek megbízásából és irányításával végzik munká- iukat. Mi a feladatkörük? Az előbb említett elvből kiin­dulva: a testületi munka se­gítése, előterjesztések, sze­mélyi javaslatok, jelentések előkészítése, a területi mun­kakapcsolatokban való együttműködés, a társadalmi, politikai, gazdasági, ideoló­giai és kulturális élet folya­matainak figyelemmel kísé­rése. Mindebből következik az a racionalizálás, hogy a jelenlegi ötosztályos rend­szert megszüntessék, s he­lyette három új osztály jöjjön létre, sajátos profillal, a három állandó bizottság feladatköréhez igazodva. Az eddigi műhelyviták alapján a pártpolitikai osz­tály feladatkörébe tartozna a szervezeti felépítéssel, a működéssel, a területi mun­ka koordinálásával, a párt- vitákkal, a testületi tevé­kenység szervezésével, a pártépítéssel, a kádermunká­val és a nyilvántartással kapcsolatos teendők ellátása — hogy csak a fontosabba­kat említsük. A társadalom- politikai osztály a belpoliti­kai élet főbb területeit ölel­né fel, így a társadalmi szervezetek, rétegek egy ré­szével való együttműködést, továbbá a tájékoztatást,- a pártsajtó irányítását, a mű­velődéspolitikát és a közgon­dolkodásban megjelenő aktu­ális ideológiai kérdésekkel való . foglalkozást. A gazda­sági és szociálpolitikai osz­tály tevékenysége pedig nevükben jelzett feladatkört fogná át. Mindhárom osz­tály a megyei pártbizottság egy-egy titkárának közvetlen felügyelete alatt működne. Következik a fentiekből is, hogy a közigazgatási és adminisztratív osztály, va­lamint a pártgazdasági és ügykezelési osztály megszű­nik, 'az eddigi tevékenységi kör egy részének átcsopor­tosítása, másik részének pedig elhagyása által. Az utóbbi részleg például kifejezetten „politikamen­tes’-, gazdasági, hivatali, sőt bizonyos mértékig vállalko­zási szerepkört is kapna. A tervek között szerepel, hogy a jövőben a megyei pártbizottság első titkárának munkájában egy kislétszá- mú csoport közvetlenül is közreműködne, olyan tevé­kenységet ellátva, amelyek a tisztségviselői feladat­kör ellátásához nélkülözhe­tetlenek, valamint az in­formációellátást, a közéleti programok szervezését. a konzultatív csoportok mun­káját segítené. Bár nem szorosan a szervezeti kor­szerűsítésekhez tartozik — inkább tartalmi, munka- módszerbeli témakör — a komumnista csoportok mun­kájának fölélénkítése, meg­növekedett szerepe. Indokolja ezt a pártnak az állami és társadalmi szer­vezetekkel való megválto­zott kapcsolata, a politikai intézményrendszer elemei közötti újfajta munkameg­osztás. Mennyiben lesz ez új? Az irányítás módszeré­ben, az autonómia, a sajá­tos politikai arculat, önálló tevékenység markánsabb elhatárolásában. Es itt lesz a szerepe a formának: a párt politikai befolyását az ott­dolgozó párttagokon, a lét­rehozott kommunista cso­portok aktivizálásán ke­resztül érvényesíti. Jelen­tős lehet ez az erő, ha ön­állóan és felelősen képvi­seli a párt politikáját. A pártmunka korszerűsí­téséről szóló cikksorozat bevezetőjében is hangsú­lyoztuk, hogy az elképzelé­sekről ezekben a hetekben- hónapokban műhelyviták sorozata zajlik területünkön is a megyei pártbizottság kezdeményezésére. E cikk­sorozat csupán néhány főbb témakörre térhetett ki, ko­rántsem a teljesség igé­nyével, s nem a döntésis­mertetés, hanem a gondol­kodási irányok egyfajta közreadásának szándékával. Azt szeretnénk, hogy vi­tában, „együttgondolkodás­ban-’ érlelődjenek ki a megújulási törekvések, de amíg ezek nem világosak, nem tisztázottak, ne ves­sük el a régi szervezeti for­mákat. Ugyanakkor, a változtatás igénye nem tűr sok halogatást, lépni kell. Szívesen vennénk, ha eb­ben a párttagság, sőt a köz­vélemény széles köre fele­lősséget érezne, véleményé­vel, javaslatával, kezdemé­nyezéseivel segítené elő ezt, amelyeknek a lap hasáb­jain is teret adunk. Tanka László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese . Talán sok balassagyarma­ti sem tudja igazán, hogy a vasúton túl, a Pozsonyi utca végén a „KŐPORC balassa­gyarmati gyáregysége” fel­iratú tábla mögött mit gyár­tanak, s valójában, hogyan él ez az üzem. Aztán olyanok is van­nak, akik úgy tudják „biz­tos forrásból”, hogy ez az üzem haldoklik, emberei elégedetlenek, a csőd szélén áll. öntsünk tiszta vizet a kondenzátorokra — mert­hogy ebben a több mint há­romszáz alkalmazottat fog­lalkoztató gyárban elsősor­ban ezt gyártanak. A vállalatnak (Elektroni­kai Alkatrész- és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat) hat gyáregysége működik szerte az országban: Budapesten, Debrecenben, Verőcemaro­son, Boldogon, Bernecebará- tiban és Balassagyarmaton. Közöttük termelési érték­ben és létszámban is a ba­lassagyarmati a legnagyobb. Itt — mint már említettük — kondenzátorokat és por­celánfoglalatokat gyárta­nak. Való igaz, hogy a gyár­egység átlagbére nem túl magas, 55—60 ezer forint közt mozog. Igaz az is, hogy a budapesti és a debreceni egységekben többet keres­nek a dolgozók, ám ott ne- . héz fizikai munkát végez­nek. Valamicskét javítandó a helyzeten az elmúlt évben két alkalommal is bérfej­lesztést . hajtottak végre.. Jú­liusban öt, novemberben pe­Évről évre növekszik az őszi árpa vetésterülete; a termelők sürgetik az újabb fajták megjelenését. Ennek az igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plaisant, amelynek hivata­los vizsgálata befejeződött, éspedig kedvező eredmény­nyel. A franciaországi Maisse­ben kitenyésztett növényt a Gabonatermesztési Kutató- intézet és a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat dig tíz százalékkal emelke­dett a dolgozók keresete. Ezt mindenképpen segítette az a bértömeg-megtakarítás, amelyet az év közben eltá­vozott hatvan dolgozó „ha­gyott hátra”. Tevékenységük — ezt akármennyire is fájdalmas, meg kell vallani — nem igazán piacérzékeny. Mo­nopolhelyzetben vannak, amúgy is, mint gyártók, hi­szen ezzel a termékkel az országban senki nem fog­lalkozik rajtuk kívül. Ugyanakkor a piac is biz­tosított: az összterméket az ELEKTROMODUL vásárol­ja fel, aztán tőle kerül a VIDEOTON, az ORION, és a BRG műhelyeibe. Az elmúlt évben igaz nem számottevő mennyiségben exportot is bonyolítottak az NDK-ba és az NSZK-ba. Vagyis az évi 70 millió „kondival”, amely amúgy a belföldi piacot kielégíti el­éldegélnek. Helyzetük nem rózsás, ám nem is panasz­kodnak. Ügy tűnik a kí­vülállók jobban aggódnak a sorsuk miatt. Igaz, most, az elsősorban női betanított munkásokat alkalmazó gyáregység új termékgyár­tásának a gondolatával ka­cérkodik, mi több már konk­rét lépéseket is tettek eb­be az irányban. A Villamosipari Kutató Intézet által kifejlesztett új­fajta túlfeszültség-leveze­tő gyártását akár 1989. második negyedévében is elkezdhetik. Ebből öt-hat millió forint értékben már rendelt az intézet. Ugyanak­jak meg az országban. A termelők számára máris biz­tosítják a folyamatos vető­magellátást, s ez azt jelenti, hogy az eddig köztermesz­tésben levő magyar nemesí- tésű Omega- és a külföldi eredetű Rodnik-fajta mellé rövid időn belüj fölzárkóz­hat a Plaisant. Az új árpa­féle termőképessége a ma­gyarországi kísérletek sze­rint jó; a kisparcéllás pró­bák során, három év átlagú­kor a gyáregységnek adott információi alapján úgy tű­nik a termék iránt az osztrák és francia piacon lenne érdeklődés. Mi több, esetleg itthon kiválthatná az eddigi NDK-importot... Ügy tűnik az önállóság nem igazán kívánatos for­ma számukra. Gyimesi László gyáregységvezetővel erről szót ejtve elhangzott, hogy már csak azért sem lehetséges egyik napról a másikra ennek kialakítása, mert az alapanyag-ellátás területén erősen kapcsolód­nak a budapesti központhoz. Az itteni alapanyaggyártás feltétele a gáz, amely már rendelkezésre áll. Éppen ezért a távlati elképzelések közt szerepel a zárt (vagy­is az első lépéstől az utol­sóig helyben történő) gyár­tás bevezetése... A garantálit piaca és monopolhelyzete miatt a cég Csipkerózsika-álom- ban szendereg, s igazából csak egy jó kemény kon­kurencia „csókjai” éb­resztenék rá arra, hogy fej­lődni, lépni kell. A balassa­gyarmati gyáregység nem te­het arról, hogy még a het­venes években fejlesztették, s arról sem, hogy az új THOMSON-féle tévékhez való kondenzátorok gyár­tását pénzhiány miatt kénytelenek megoldani... Érezhetően nem tették le a fegyvert, hiszen 1989. el­ső negyedévére is konden­zátorokból 80 milliós, fog­lalatokból 13 milliós rende­lésük van már. * ban, csaknem 10 százalékkal többet termett, mint az ösz- szehasonlításnál alapul vett magyar fajta. Tenyészideje valamivel hosszabb, ez azon­ban a termelők szempontjá­ból hátrányt nem jelent. A francia növény télállósága is megbízható, ami növeli a hazai termesztés lehetősége­it. Az új ősziárpa-fajtát olyan területeken termesztik majd. ahol az igényesebb ga­bonafélék nem biztatnak kel­lő eredménnyel. A Salgótarjánt Kohászati üzemek bátonyterenyei feldolgozó gyáregységének 2. szá­mú üzemében a múlt évben 97 millió forint értékben gyártattak ASCONf görgős szátiítópálya-rendszereket Az üzem idei tervei között szerepel számítógép által ve­zérelt, önműködő szállítópályák és raktári rendszerek komplett gyártása, illetve sze­relése. .Fotó: Bábel L.) (—hr—) Bőtermő ősziárpa-fajta együttműködésével honosít-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom