Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

2 NOGRAD 1988. DECEMBER 13., KEDD Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által' előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénzgaz­dálkodásának ellenőrzésere. A KEB ellenőrző munká­jának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszkö­zei továbbra is jól szolgál­ják a politikai munkát, a párt bevételeiből rendelke­zésre álló anyagi és pénz­eszközök hatékony felhasz­nálását, az ésszerű takaré­kosságot, a változó gazdál­kodási feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta a testület 1989. első félévi munkatervét. Ennek alapján a KEB a következő fél évben az országos párt- értekezlet politikai irányvo­Magyarcrszágon ma nincs krízis, bár a gazdasági és társadalmi feszültség nyil­vánvaló. Magyarországon nincs politikai válság sem, bár el kell ismerni, hogy a párt tekintélye a lakos­ság egyes rétegeiben megin­gott — állapítja meg a ma­gyar reformokról hétfőn közölt írásában a Pravda budapesti tudósítója. A ma­gyar peresztrojka mostani „éles kanyarja” nem csak a párt, hanem a szocialista társadalom egészének szi­lárdságát is próbára teszi. A viszonylag terjedelmes, objektivitásra törekvő hely­zetkép Grósz Károlynak, a novemberi aktívaértekezle­ten elhangzott szavait idéz­ve kiemelte: a szocializmus­sal szembenálló erők nem kapnak teret tevékenységük­höz. A cikk az olvasók kéré­sére született meg, akik egyebek között olyan kérdé­sekre vártak választ a ve­zető szovjet pártlaptól, mint a következők: igaz-e, hogy Magyarországon válság van? Hogyan megy az italaid* nalának megfelelően dol­gozik, a szervezeti szabályzat szellemében tölti be felada­tát. A párt vezető szervei­vel együttműködve hozzá­járul a párt megújulásához, részt vállal a párt politiká­jának alakításában, a párt- határozatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőr­zésében. A testület részt vesz a jövő év első felében a Központi Bizottság napi­rendjére kerülő témák Ki­dolgozásában, illetve véle­ményezésében. Többek kö­zött annak a javaslatnak a véleményezésében, amely­nek célja a párt szervezeti felépítésének módosítása, a munkahelyi és lakóterületi pártszervek feladatainak, hatáskörének meghatározá­sa. Részt vesz a XIV. párt- kongresszus elé terjesztendő szervezeti szabályzat előké­szítő munkálataiban. A KEB kialakítja álláspontját néhány fontos alapelv kor­szerű értelmezésében, m n- denekelőtt a demokratikus centralizmussal, a pártegy­séggel és a pártfegyelemmel kapcsolatban. tás a bolgároknál, lengyelek­nél, magyaroknál? Az írás­nak a pluralizmussal fog­lalkozó, a reformokat taglaló szakasza részletesen szól a parlament munkájában az utóbbi időben történt vál­tozásokról, arról, hogy a magyar törvényhozás mind­inkább ténylegesen ellenőr­zi a kormány tevékenysé­gét, hogy felvetődött a bi­zalmatlansági szavazás n- tézményének bevezetése. A cikk — programjuk alapelemeit ismertetve — felsorolja az eddig létrejött magyar politikai szervező­déseket, így az Üj Márciusi Frontot (megemlítve, hogy annak tagja Nyers Rezső iv, a jelenlegi magyarországi helyzetet rendkívül kritiku­san szemlélő és a többpárt­rendszer bevezetését sürgető Magyar Demokrata Fóru­mot, a Fiatal. Demokraták Szövetségét, hangsúlyozva, hogy a magyar párt pár­beszédre törekszik ezekkel az erőkkel. Az új politikai csoporto­sulásokhoz való hozzáállást A testület döntött arról, hogy megismerteti a párt­tagsággal az előző ülésen már jóváhagyott, kiegészí­tésekkel és . módosításokkal gazdagított állásfoglalást a KEB működési elyeiről, munkamódszeréről és mun­karendjéről. A testület személyeket érintő pártfegyelmi ügyek­ben határozott. Elbírált pártbüntetések elleni fel­lebbezéseket, illetve felül­vizsgált alsóbb pártszer­vek által kiszabott párt­büntetést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jel­lemző a társadalmi tulaj­donban okozott kár, a fe­lelőtlen, laza gazdálkodás. A testület több párttag párt­fegyelmi büntetését eltöröl­te, mivel megállapította, hogy a büntetések elérték nevelő hatásukat. A KEB a fenti ügyekben hozott ha­tározatairól az illetékes pártszerveket és -tagokat közvetlenül tájékoztatja. (MTI) jellemezve a lap idézi Grósz Károly idevonatkozó megállapításait, amelyek szerint a kommunista meg- győződésűek és a szélsősé­gesen reakciós nézeteket vallók között létezik egy igen jelentős réteg, ameiy- lyel mindenképpen számol­ni kell. A magyar pártnak nap mint nap harcolnia kell azért, hogy ebből a sokszínű, árnyalt rétegből erőket ál­lítson a maga oldalára. A felsorolás nem hagyja ki a jobb oldali eszmék ellen fellépő Baloldali Alternatíva nevű szervezetet, a magát Magyar Kommunisták Párt­jának nevező csoportot, a Münnich Ferenc Társaságot és az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű tömörülést sem. A Pravda cikke végezetül megállapít­ja: az MSZMP, mint mat- x is ta—leni nista in t ernacio­nal.is.ta párt történelmi fele­lősséget vállalt magára az­zal, hogy az országot i-z „éles kanyarból”, a haté­kony társadalmi és gazda­sági fejlődés egyenes útjára vezesse. Magyar vezetők részvétlátogatása a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Ta­nács képviseletében, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fejezte ki Bo­risz Sztukalinnak, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követének az Örményor­szágban történt természeti katasztrófa súlyos követ­kezményei miatt A magyar vezetők hétfőn tettek rész­vétlátogatást a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Grósz Károly fogadta Willy de Clercq-et Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn este fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizottságának tagját, a kül- kapcsolatok, kereskedelmi megállapodások felelősét, aki az EGK küldöttsége élén tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Beck Tamás kereskedelmi miniszter. (MTI) Magyar—EGK vegyes bizottsági ülés Megkezdődött a magyar— EGK vegyes bizottság ülése hétfőn Budapesten. Az ülés résztvevőit Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter köszöntötte. Szólt arról, hogy örvendetes mó­don jelentős változás ta­pasztalható a világ két leg­kiterjedtebb gazdasági in­tegrációjának, a KGST-nek és az EGK-nak a kapcso­lataiban. Ehhez nagymér­tékben hozzájárul az az egyezmény, amelyet Ma­gyarország a közelmúltban kötött meg a Közös Piac­cal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris megkezdődött az érdemi munka. Magyaror­szág húsz éve folytatja gaz­dasági rendszerének átalakí­tását — mondta Beck Ta­más. — Ez a reform ko­rántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsulóban van. Pravda-cikk a magyar átalakításról Előrelépés a magyar—kínai kapcsolatokban Wárkonyi Péter szemé- ’ lyében harminc év óta első ízben fordult meg ma­gyar külügyminiszter Kíná­ban. A legjobb sajtóhagyo­mányok szerint ilyenkor azt illene mondani, hogy a kül­ügyminiszteri látogatás nap­jaiban újabb jelentős fej­leménynek —, ha úgy tet­szik, mérföldkőnek — lehet­tünk tanúi a magyar—kínai kapcsolatok történetében. Az igazság azonban az, hogy ennél sókkal egyszerűbb eseményről volt szó: a ma­gyar diplomácia vezetője igencsak gyakorlati értékű véleménycserét folytatott kí­nai partnerével, Ősien Csú­csén 1 külügyminiszterrel, Li Peng miniszterelnökkel és Vu Hszüe-csien miniszterel­nök-helyettessel. Kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a Magyarországon és a Kí­nában végbemenő gazdasági és politikai reformokról, anélkül azonban, hogy túl­hangsúlyozták volna az ered­ményeket, vagy hallgattak volna a problémákról. Az is kiderült az eszme­csere alkalmával, hogy ész­revehető eltérések vannak a két ország között a re­formlépések egy részének megközelít és,ében. Kínában például, ami a politikai re­formot illeti, a hangsúlyt arra teszik, hogy szigorú­an ragaszkodni kell a négy alapelvhez —, vagyis a szo­cialista úthoz, a népi de­mokratikus diktatúrához, a kommunista párt vezető sze­repéhez, valamint a marxiz­mus—leninizmushoz és a Mao Ce-tung-i eszmékhez — és ezek közül is előtérbe kell állítaná a szocialista utat és a párt vezető sze­repét. Mint L( Peng mi­niszterelnök megjegyezte, Kína a politikai intézmény­rendszer megreformálásá­nak útján nem tekinti al­ternatívának a polgári de­mokrácia meghonosítását. Mindabból, ami a ma­gyar—kínai megbeszélése­ken elhangzott és ezt köve­tően a pekingi sajtóban napvilágot látott, több mint világos, hogy a kínai ve­zetés rendkívüli figyelem­mel kíséri a magyar gaz­dasági reformok folyamatát, odafigyel annak minden rez­dülésére. De nem csak a vi­tathatatlan eredményeket veszi észre, hanem a nyil­vánvaló problémákat és gondokat is. Vagyis Kína nagyfokú készséget mutat arra, hogy tanuljon a ma­gyar tapasztalatokból, az eredményekből és a hibák­ból egyaránt Ezzel együtt nem udvariassági gesztus a kínai vezetők részéről, ami­kor leszögezik: véleményük szerint a magyar útkeresés a szocializmus megújítását célozza, s ebben az értelem­ben fontos útmutatásul és tanulságul szolgál a többi szocialista ország, közöttük Kína számára is. A pekingi tárgyalásokon egyetértőén állapították meg, hogy rendkívül jók és sokoldalúak a politikai kap­csolatok Kína és Magyar- ország között. Mi több, köl­csönösen állást foglaltak az ilyen kapcsolatok hosszú távra szóló és lendületes továbbfejlesztése mellett. Feltétlenül jó volt a ma­gyar külügyminiszteri láto­gatás időzítése. Várkonyi Péter volt ugyanis az első olyan külföldi külügymi­niszter, aki részletes tájé­koztatást kapott Cs.ien Csi- csen kínai külügyminiszter­től közelmúltban tett moszk­vai látogatásáról és a szov­jet vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről. Ennek alapján mondhatta. el a magyar diplomácia, vezetője Pekingben tartott nemzet­közi sajtóértekezletén, hogy bízik a kínai—szovjet kap­csolatok teljes normalizálá­sának sikerében, és abban, hogy rövidesen, sor kerülhet a kambodzsai probléma bé­kés rendezésére. S, azt sem hallgatta el, hogy a magyar .külpolitika é.s diplomácia közelmúltban tett lépései szimpatikus megértésre találnak a kínai vezetésben. Vagyis minden alap megvan annak leszögezéséhez, hogy Várkony.i Péter látogatásá­nak eredményeként jelentő­sen szélesedett a kétoldalú és a nemzetközi együttmű­ködés területe Magyarország és a Kínai Népköztársaság között. Éliás Béla (Peking) BARÁTAINK Bolgár „aranyláz” Nem végleges adatok sze­rint 1988-ban Bulgáriában több mint 300 aranyásó fog egyéni szerződést kötni. Az aranyláz egyre több embert kerít hatalmába. Az Avra­mov család — Bisztra és An.- toníj — diákok, tanulmánya­ikat egy évre felfüggesztet­ték. Vladimír Hrisztov Gab- rovóból egy szerkezetet dol­gozott ki az aranyhomok mosására, amelyet a gyakor­latban a Duna melletti vá­rosból, Ruszéből származó Antonov család alkalmaz. Antonovék Pável fiuk aszt­más megbetegedése miatt köl­töztek a hegyvidékre. Itt az aranyásás fogja biztosítani megélhetésüket. És nem csak a megélhetést. A tapasztalt aranyásók egy évad alatt (áprilistól novemberig) leg­alább négy-öt ezer dollárt ke­resnek. Kaliforniában és Alaszká­ban a múlt században az aranyláz az új, gazdag lelő­helyek feltárásával kezdődött. Évszázadunk végén a geoló­gusok által keresztül-kasul bejárt Bulgária már nem kí­nál meglepetéseket. Néhány hegyi forrás vizében és a vízparti homokbányákban azonban jó szerencsével még kimosható pár száz gramm­nyi arany havonta. A bolgár „aranyláz” az aranyásókkal új feltételek mellett köthető egyéni szer­ződés lehetőségének megje­lenésével lángolt fel. A fize­tés valutában történik. 80 gramm arany felvásárlási ára 550 dollár körül mozog. Ez a nyolcvan,grammos kiter­melés egész éves munkavi­szonyt biztosít az összes szo­ciális juttatással — táppénz, baleseti biztosítás, nyugdíjjá­rulék — együtt. 1986-ban az aranyásás első­sorban a kalandorokat von­zotta. akik a „nagy halra” vadászva akartak meggazda­godni. De lelkesedésük ha­mar lelohadt. A csákány és a lapát, a többtonnányi ho­mok és kavics nehéznek bi­zonyult számukra. Ezenkívül az aranyásáshoz nem elegen­dő csak a két erős kéz, ge­ológiai ismeretekre, ügyes­ségre, türelemre és kitartás­ra is szükség van. Ennek ellenére az „arany­láz” nem lankadt. Két év alatt a jelentkezők összeté­tele szociális vizonylatban megváltozott, most egyre töb­ben vannak a fiatal értelmi­ség képviselői közül. A „Pogled” c. népszerű bolgár hetilap az aranyásást „arany­szabadságnak” nevezte, ami még inkább e szakma vonz­erejévé vált a nagyvárosok lakosságának körében. A he­gyek által kínált természe­tes életmód a városi zaj, fe­szültség és szennyezettség al­ternatívája. A haszon kölcsönös. A tör­vények szerint Bulgáriában az összes föld alatti kincs tu­lajdonosa az állam. A he­gyi források aranykitermelé­sét ipari mértékben megoldani nem gazda­ságos. A fellelhető kész­letek kitermeléséhez így az egyéni szerződések rendszere a leg járhatóbb út; az állam aranytartalékát gyarapíthat­ja, napjaink szerencselovagjai pedig valutaszámlájukat. Ljubobír Dancsev Orosz trojka Amerikában George Cowen amerikai üzletembernek nagyon tet­szett a központi moszkvai lóversenytéren vásárolt szürke orosz trojka, csak a 4 éves rudas — a közép­ső ló — Manguszt nevével volt elégedetlen. így hát amint a lovak átkelnek az Atlanti-óceánon, kölcsönös megállapodás alapján Man­guszt már Majestic néven lép partra. A három ló az ugyancsak Moszkvában vá­sárolt Orlov-faj.ta ügetőlo­vakkal készül a hosszú út­ra. A trojkához díszes szer­számot, kocsit és szánt is készítettek. A trojkával ■együtt utazik állandó edző­je, Anton Tarabujev is Ohio államba. Bár az orosz trojka mint közlekedési eszköz már el­tűnt az utakról, nem tűntek el a mesterek, akik úgy tudják befogni a lovakat, hogy patáik alól forgószél támad, s utasuk megfeled­kezik a gépkocsiról- A lo­vak között megoszlik a fel­adat: a két szélső vágtat, a középső, a rudas pontosan, ritmikusan üget. Egy alka­lommal — mondják — egy gazdag amerikai komolyan el akarta cserélni Cadillacjét egy trojkára, amely az „Orosz tél” fesztivál idején a népgazdasági kiállításon kocsikáztatja vagy szánkáz- tatja az embereket. Egy jó trojka ára különben nem marad el a modern gépko­csiétól. Az amerikaiak 1959-ben ismerkedtek meg az orosz trojkával,, amelyet a szovjet kormány ajándékozott Cyrus Eaton gyáriparosnak, a hí­res közéleti személyiségnek. A fogatot híres lovas, szám­talan trófea birtokosa, a Vlagyimir városi Vlagyimir Fomin edzette. Hazatérte után a fogat szétesett, mert az amerikai lovászok szá­mára szokatlan volt a dolog, így Fominnak vissza kellett mennie, hogy megtanítsa kollégáit. Annak idején, a századfordulón viszont az amerikai zsokéktól tanultak sokat, akik szerződéssel hosszú időn át dolgoztak Moszkvában és Pétervárott. De hát ez más történet. Tulajdonképpen nem is fontos, hogy létezett-e a ko­rábban, említett amerikai, aki Cadillacjét adta volna egy trojkáért. George Cowen a fogatért mezőgazdasági gé­peket és kényelmes verseny­lószállító kamiont ajánlott fel, Forgószél támad patáik alól

Next

/
Oldalképek
Tartalom