Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
1988. DECEMBER 13., KEDD NOGRAD 3 December középén h id eg p roba Vásároljunk csúcstechnológiátI Mem lesz hiánycikk a rom hőnyi csempe? December közepén kezdődik a hidegpróba az új olasz kemencesoron. Minden bizonnyal sok csa- ládiház-építő kereste fel a Romhánvi Építési Kerámiagyár helyi mintaboltját. Volt, aki elégedetten távozott, ezt mutatja a rekordforgalom. Ám biztos akadt csalódott is közöttük, hiszen a frissen megérkezett áru szinte egykét órán belül „eltűnt”. Keresett a romhányiak portékája. Nemcsak tetszetős, hanem minőségét tekintve is vetekszik a nagy nyugateurópai gyártók termékeivel. A technológia költségeiben azonban lényeges az eltérés. Az okokat elemezve hamar kiderül, hogy a korszerű olasz, spanyol vagy nyugatnémet berendezések sokkal jobb hatásfokkal működnek, ami nemcsak a burkoló- anyag-kihozatalra értendő, hanem a kemencékben elégetett tüzelőanyag mennyiségére is. Ezért is keltett nagy feltűnést, hogy a gyárban új égetőmű szerelését kezdték meg a nyár derekán — olasz szakemberek közreműködésével. ugyancsak olasz gyártósor elemeiből. Nyugat-Euró- pa legjelentősebb gépgyártó profiljával rendelkező cégét, az itáliai WELKO-t sikerült partnerként megnyerniük... S ma ott tartanak, hogy kezdődhet a hidegpróba. — Mintegy félmillió négyAz MTI jelentéséből: A takarmánygazdálkodás a magyar állattenyésztés Achillesz- sarka. Tengernyi nekibuzdulás, vizsgálódás, előterjesztés és átszervezés történt már a jobbítás érdekében, ám az ellátás továbbra sem zavartalan. Pedig az állattenyésztés költségeinek 55—6C százaléka takarmányozási költség. és ez megközelítően 75 milliárd forintot jelent! A takarmányozás színvonaláról sokat elárul az egy kiló hús előállításához szükséges abrak mennyisége. Hazánkban napjainkban körülbelül 3,6 kilogramm szükséges ehhez. Gátat szab a javulásnak az időnkénti fehérjehiány, A Közös Piac országaiban egy tonna húshoz 400 kilogramm fehérjetakarmányt használnak fel, mi csupán 114 kilogrammot. Bár az ipar kiemelten kezelte a kistermelők takarmányellátását, csak bázisszintű ellátást sikerült biztosítani. Ez bizony cseppet sem örvendetes. Ha ezen a téren nem történik érzékelhető javulás, akkor az állat- tenyésztés eredményessége sem fog változni. zetméter csempe készül jövőre az új soron — vezet körbe az R—III. gyáregységben Kollár József igazgató. S talán az sem közömbös, hogy a tüzelőanyagigény majdnem a felére csökkent, a mellette látható hagyományos kemencékhez képest. Nem is beszélve a terület kihasználásáról, hiszen az olasz masina kétszer is beférne a régiek helyére. A beruházás egyébként nem kö-' vetelt új csarnokot: a raktárteret szabadították fel a bővítéshez. Ahogy közeledünk a kék acélszerkezetekhez, feltűnik a bejárat közelében kialakított görgős pálya. — Jó, magyár szokás, hogy a komplett gépsoroknak csak a „lelkét” vásároljuk meg, s a spórolásnak később isszuk a levét... — Felelőtlen dolog lett volna így tennünk — magyarázza az igazgató. — Sőt mondhatom, hogy a rendszernek talán legbonyolultabb része a csomagolóegység, tehát az előttünk lévő görgős pályák, s még néhány kiegészítő. Az összegekről nem esik szó, mivel az üzleti világban stratégiai jelentőségű egy- egy ilyen megállapodás. De talán fontosabb, hogy a többlettermelés révén javulhat a A Nógrád Megyei Népi Ellenőrző Bizottság mellett működő mezőgazdasági szakcsoport most tárgyalta meg ^ nagyüzemi állattenyésztés helyzete, fejlesztésének perspektívái című vizsgálat ösz- szefoglaló jelentését. A Percze József által vezetett, az utóbbi három évet felölelő, a Mátraaljai Állami Gazdaságra. az alsótoldi, a bujáki, az ecsegi, a palotáshalmi, a cser- hátsurányi, a karancssági, a szandai, a szécsénvi, a di- ósjenői, a nőtincsi és a né- zsai termelőszövetkezetekre kiterjedő vizsgálat többek között megállapította: a megye területi adottságainak kihasználása szempontjából fontos húsmarha- és juhtenyésztésben a tervek nem teljesülnek, sőt visszafejlesz- tési törekvések tapasztalhatók. Nem kielégítő az állatállomány genetikai képességének kihasználása, s ebben a takarmányozási hiányosságok is közrejátszanak. Az állatállomány takarmányellátásának korábbi gondjai jelenleg is fellelhetők. A takarmánytermesztés hosszú ideje stagnál, bár a tömegtakarmány-ellátás gyár exportképessége, s a hazai piac ellátása. — Vajon javulni fog-e? — Nem ilyen tragikus a belföldi helyzet. Szerintem a hiánypszichózis .okozta fel- vásárlási láz „tünteti” el a boltokból a termékeket. Akinek pénze van, veszi, akár kell neki, akár nem. S bár gondolatával vitatkozhatunk, az olasz létesítményen készülő lapok, akár a szokottnál nagyobb méretűek is, jótékonyan éreztetik majd hatásukat az ellátásban. A cél továbbra is az export növelése, s a korszerűtlen arura nem tartanak igényt a vásárlók. S hogy mi készül majd az új soron? A variációs lehetőség színben és alapanyagban egyaránt szinte korlátlan. Az egyes receptúrákat mos! dolgozzák ki_ a fejlesztők, ám importanyag-tartalma ennek sem haladja meg a jelenlegi burkolóanyagokét. — A minta nem kifejezetten érdekes ebben az esetben — teszi hozzá a gyárigazgató. — Ha van korszerű technikánk, s hozzáértő alkotógárdánk, törölhetjük a szótárunkból azt a szót: megpróbáljuk. Eleget tudunk tenni a kihívásnak! T. Németh László Kép: Rigó Tibor mennyiségi gondjai mérséklődtek. Ez a változás viszont elsősorban nem a termesztési színvonal javulásának az eredménye, hanem az állat- állomány csökkenésének a következménye. A megfelelő minőségű tömegtakarmány biztosítását sok helyen akadályozzák a termelés, a betakarítás, a tárolás kedvezőtlen körülményei, a széleskörűen érvényesülő mennyiségi szemlélet, nem kevésbé az érdekeltségi redszer hiánya. Az abraktakarmány-ellá- tásban egyrészt az országosan is jellemző fehérjehiány okoz problémát, másrészt a megye a gazdasági abraktakarmányokban sem önellátó. Az állattenyésztés költségeinek csökkentése és a kitermelt nyereség hatékony hasznosítása szempontjából fontos lenne a saját termelésű abraktakarmány részarányának növelése. A takarmánygazdálkodás műszaki háttere nem biztosított, a korszerűsítések elmaradtak. Ezek a teleprekonstrukciókból származható gazdasági előnyök kihasználását is akadályozzák. Kevés jutott a közutak fenntartására Lassan véget ér az esztendőnek az az időszaka, amely a közútépítők számára aktív munkával telik el. Közúti igazgatóságunk területi főmérnöksége, az úthálózat jelentős részének a gazdája, idén — a tanácsi költséghányadokkal együtt — mintegy 68 és fél millió forintból gazdálkodott. Látványos változásokra nem volt elegendő a pénz, bár megépítettek egy hidat, két másik pedig jövőre készül el. Két csomópont képe is megváltozott Bátony- terenyén. A tavalyi fagykárok helyreállítása 3 kilométeren történt meg, ami a pénzszűke miatt ötödrésze a tavalyinak. Egyéb kárhelyreállítás két helyen adott munkát. Legjelentősebb feladataik közül kiemelkedik a 21-es út párhuzamos szakaszának a továbbépítése Salgótarjánban, valamint — a koordináló szerepet tekintve — az Ipolv- vece és De.itár között épülő új útszakasz. A főmérnökség idei terveiben szerepelt — 1 millió forintért — a 2-es út melletti fák ápolása, megóvása is. Új eredmények a gyógyszerkutatásban Többéves kutatómunka eredményeként új gyógyszer-alapanyagokat fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki Egyetem szerves kémiai technológia tanszékének tudományos kuta-„ tói. A tanszék gyógyszer- ipari részlege együttműködik a Chinoin, a kőbányai és az EG1S gyógyszergyárakkal, valamint az Alkaloida Vegyészeti Gyárral. A gyárak és az egyetem szakemberei együttesen határozták meg azokat a kutatási témákat, amelyek a tanszék alapkutatási munkájára épülve a gyakorlatban bevezethető gyártási eljárásokat és új gyógyszer-alapanyagokat eredményeztek. A tanszéki kutatásokat a gyógyszergyárak anyagilag is segítették, műszereket vásároltak, s felújították a laboratóriumokatA tanszéken a nemzetközi tudományos életben is nagyra értékelt eredményt értek el a szervezet ionháztartása rendellenességeinek megállapításához szükséges szerek kifejlesztésében. Az emberi szervezet sejtjei akkor működnek jól, ha a bennük lévő ionkoncentráció megfelelő. Az ionháztartás megbomlása súlyos veszélyekkel jár, ezért rendkívül fontos a rendellenesség gyors felismerése. A kutatók a káliumion meghatározására hatóanyagot fejlesztettek ki, s azt 14 országban szabadalmaztatták. A hatóanyag forgalmazásának engedélyét a japán Horiba cég 300 ezer dollárért megvásárolta, s világszerte árusítja. A szert jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen állítják elő. A Kőbányai Gyógyszer- árugyárban az egyetemi kísérletek eredményeként kezdték el gyártani a Cimetidin elnevezésű gyógyszert. Ez az első hazánkban gyártott orvosság, ami a gyomorfekélyt gyógyítja. A tanszéken fejlesztették ki a Parkinson-kór kezelésére a Jumex elnevezésű gyógyszer egyik alapanyagát, illetve gyártásának technológiáját. Ugyancsak az egyetemen kísérletezték ki a Dopegyt vérnyomáscsökkentő gyógyszer egyik alapanyagát. Fehérjehiány, korszerűtlen műszaki háttér Gondok a takarmánygazdálkodásban S lön sötétség... Így decembertájt terpeszkedik rajtunk az éjszaka legtovább. A várost szemlélők gyönyörködnek a fényesen kivilágított utcákban, terekben, intézményekben; van valami meghitt a Sötétségben végigsuhanó fénycsíkokban, a. sárgán-fehéren körvonalazódó településben. Távolról egyáltalán nem látni, hogy némely utcácskákban, zegzugos külterületeken sötéten bólogat egy-két kandeláber, mert tréfás kedvű semmittevőink egyik „kedvelt” szórakozása a villanyégők célbavétele... Az ÉMÁSZ salgótarjáni kirendeltségének adatai szerint csupán a közvilágításban 400 ezer forint kárt okoz évente a rongálás, a vandalizmus. Dupla létszámot tarthatnának csak a helyreállítás miatt, hiszen a megyeszékhelyen összesen 9600 világítótestről kell gondoskodniuk. A négy évszak fordultáig 50 darab lámpatestet cserélnek ki kompletten, izzóból pedig havi átlagban 1200-at. Januárban és februárban ez a szám elérte az 1600-at is! Nyilvánvaló, hogy nem minden esetben kell tettest keresni a kiégett izzók mögött. Sajnos, a gyártó sem képes mindig az előírásnak megfelelő, az elvárt működési idejű lámpák gyártására. Az izzóknál ötvenszerte drágább nátriumlámpák ugyan jobbak — kevesebb energiát emésztenek fel, időt állób- bak —, de gyújtóegységük viszonylag hamar tönkremegy, s ritkán kapható. Mindemellett azonban észlelhető, hogy a nagyobb tömegeket megmozgató diszkók után a környék „elhalványul”, s erre példa a Bartók Béla úttól a Vásártérig húzódó rövid szakasz, mely érinti a Tarján-patak melletti aluljárót is. Az említett körletben évente cserélik kompletten a lámpatesteket, melyeknek egyenként 5000 forint az értéke. Nincsenek biztonságban kandelábereink sem, különösen az új 21-es út Baglyas mellett vezető szakaszán, ahol autósaink kettőt, hármat is „lekug- liznak” egy esztendőben. A Beszterce-lakótelepen a villanyoszlopok szerelőajtói vannak leginkább veszélyben: Újainkat nem hagyja nyugodni, mit rejt a cső belseje. A statisztika: évről évre 400 új ajtót szerelnek fel a vállalat szakemberei, nem is beszélve a biztosítóaljzatokról, -betétekrőlA vandalizmus jelei tapasztalhatók az egyes transzformátorállomások környezetében is. Akad. akiknek szemet szúr a madárvédő rács, vagy az ép ablak, esetenként a biztonságot szolgáló világítótest. Viszonylag új keletű jelenség a garázsok fogyasztás- mérőinek tönkretétele: idén 5 darab esett áldozatul. A tettesek persze többnyire ismeretlenek. Nem így a kábelrongálók, akik ugyan név nélkül szerepelnek, de cégjelzésük fölismerhető. A jelenség szinte sematikusan ismétlődik. A munkagép kivonul a helyszínre, s az ÉMÁSZ-szal történt egyeztetés ellenére megszegik az ilyenkor életbe lépő munkavédelmi előírásokat: áhöf kézi eszközzel kellene dolgozni, ott is a monstrummal vájják a földet, s sajnos, a kiemelőkanálnak nincs szeme, hogy érzékelje a közelben húzódó földvezetéket. A kábelszakításban is élenjár — tevékenységénél fogva —, a közmű- és mélyépítő vállalat, de a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező és Építőipari Vállalat, a városgazdálkodási üzem, az Egri Közúti Építő Vállalat és a posta is. Utóbbi — hasonló esetben, azaz, ha hírközlő kábelét éri külső behatás —, benyújtja a számlát. Az ÉMÁSZ-nak erre nincs lehetősége, mert, ha „nincs fogyasztás, nincs kiesés sem'4. A közvetett kárról ugyanis ‘ nem tesz bejelentést senki. Pedig a számítástechnikai' szakemberek a megmondhatói, mit jelent egy áramkimaradás az adatrögzítésben. A szépen kivilágított város az éjszaka varázsa. Sötét foltjai ilyenkor csak távolról nern látszanak.. . T. N. L. A MALÉV és a LOT lengyel légitársaság részére, már az elmúlt évben is gyártottak a TU—I54-es repülőgéphez tökéletesen illeszkedő szerelőállványt, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Az idén ismét a MALÉV a megrendelő a speciális szerkezetre.
