Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF„ 296. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. DECEMBER 13., KEDD ................... M I ^<^3 - • Vásároljunk csúcstechnológiát! (3. oldal) Ha kiolvadt, majd kiöntjük (5. oldal) Mérlegen a megyei labdarúgó-bajnokság I. Tartalmasabb pártéletet, megújhodó gazdálkodást! Bakos János a pártbizottság ój titkára Küldöttértekezlet a Nógrádi Szénbányáknál Megyénkben is napirenden van ,a politikai intéz­ményrendszer és a pártélet megújhodása. E törek" vés szerves részeként mind több pártbizottságnál tér* nek át az egytestiiletes, tehát végrehajtó bizottság nélküli irányításra. Szűkebb pátriánk városi jogú pártbizottságai közül elsőként a megyei tanácson, másodikként a megyei rendőr-főkapitányságon, har­madikként Pásztó városban, s negyedikként a Nóg- rádr Szénbányáknál éltek ezzel a lehetőséggel. Utób­bi helyen nemcsak új pártbizottságot, hanem új pb- titkárt is .választottak, mivel az ezt a tisztséget be­töltő Jákóhalmi Ferencet, a miniszteri biztos, dr. Zsákai János gazdasági vezérigazgató-helyettessé ne­vezte ki. természetszerűen miután felmentették előző funkciójából. A vállalatnál hétfőn dél­után megtartott küldöttérte­kezletre a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Házban került sor Gordos Nándor társadalmi titkárhelyettes el­nökletével. Mint megállapí­totta, a 90 küldöttből és 41 pb-tagból 124-en vannak je­len, majd emlékeztetett a küldöttértekezlet jelentősé­gére és feladatára. Utalt rá: a pártélet korszerűsítése a termelés megújításával jár együtt a szénmedencében, hiszen befejeződött a szaná­lás a nagy múltú vállalatnál. Az új pártbizottság egye­lőre 19 választott tagból és 4 küldöttből áll majd — folytatta Gordos Nándor —, s a jövő évre esedékes át­szervezések utón további két taggal bővül a testület- Meg­marad az egyaránt 9 tagú fegyelmi, illetve pártépítési bizottság, ezzel szemben megszűnt a gazdaságpoliti­kai, illetve agitációs és pro­pagandabizottság. Ezt követően Szalai László, a megyei pártbizottság titká­ra kért szót, aki felidézte: a pártmunka korszerűsítése kétéves folyamat a megyé­ben és tovább tart. Az irá­nyítás rendszerének lerövi­dítése, tehát az irányítás hatékonyabbá tétele, ez ál­tál a tartalmi munka javí­tása a cél. A szénbánya- vállalat sajátos helyzetben van — emelte ki —, mert itt a gazdasági tevékenység­ben is változni kell, ame­lyet az új pb-nek elő kell segítenie. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a közel ötezres kol­lektíva képes lesz megfelel­ni a szanálási megállapodás szigorú feltételeinek. Ezután Kazinczi András, a jelölőbizottság vezetője is­mertette az önálló alapszer­vezet delegáltjainak, vala­mint a pártbizottságba java­soltak névsorát. Nyílt szava­zás alapján mind a 19 je­lölt felkerült a szavazólis­tára. Arról is szólt, hogy a megkérdezettek egységesen többes jelölés alapján kíván­ják megválasztani a pártbi­zottság új titkárát. Kiss Antal, a szavazatszedö bizottság vezetője ismertette a szavazás menetét, majd sor került a választásra. A je­löltek kivétel nélkül megkap­ták a pb-tagságukhoz ele­gendő voksot. Az új pártbizottság az el­ső, zárt ülésén választotta meg a testület új titkárát. Mint azt az ülésen elnöklő Kazinczi András utólag el­mondta, hármas jelölés után dőlt el, kinek szavaztak bi­zalmat. Eszerint az egy tag távollétében 22 főnyi pártbi­zottságból 18-an adták sza­vazatukat Bakos Jánosra, a megyei tanács pb-titkárára. hárman Bakos Albertra, a ménkesi bányaüzem pb-tit­kárára és egy szavazatot ka­pott Kecskés Ferenc, a vál­lalati pb politikai munkatár­sa. A Nógrádi Szénbányák pártbizottságának új titkára tehát a 45 éves, bányászcsa­ládból származó, műszaki egyetemet végzett Bakos Já­nos, s helyettesévé Kecskés Ferencet választották. A pb új titkára megköszön­te a bizalmat. Emlékeztetett rá, hogy a vállalat ösztöndí­jasaként szerzett mérnöki diplomát, s Ménkesen töltöt­te első bányászéveit. A me­gyei tanácson ipari, majd személyzeti és oktatási osz­tályvezetőként dolgozott egé­szen 1987-ig, de ez idő alatt sem szakadt el a szénmeden­ce bányásztársadalmától. ígé­reteit tett rá, hogy a bizal­mat jó munkájával akarja meghálálni, s tudása legja­vát adva segíti majd elő a vállalat helyzetének stabili­zálását, a veszteséges terme­lés megszüntetését. K. L. H tföndorkönyuelok ideje lejárt Mi a drágább, a gép vagy az elveszített információ? Csaknem katasztrofális helyzetről számolt be két éve egy tanácskozásán a MÉSZÖV megyei elnöksége a fogyasztási szövetkezetek számítógépes adatfeldolgo­zása kapcsán. Mára a szö­vetkezetek java része a le­maradást pótolta, de a szá­mítástechnika fejlesztése számtalan gonddal járt. Er­ről volt szó egyebek közt a MÉSZÖV hétfői, salgótar­jáni illésén. A vándorkönyvelők és az „egy falu — egy szövetke­zet” korszakában olyannyi­ra egyszerű volt az ügyvi­tel, hogy elégnek bizonyult egy pillantás a készletekre és a pénzforgalmi egyenlegre a naprakész gazdasági in­formációkhoz. Ma más idő­ket élünk. A/, ügyvitel, s ezen belül a teljes számviteli rendszer gépesítése előtt a mikroszá­mítógépek megjelenése nyi­totta meg az utat. Az igazi áttörést az ügyvitel gépesí­tésében az IBM kompatibi­lis számítógépek forgalomba hozatala és elérhető ára hozta meg. Ilyen mikregé- pekkel már egy kivétellel minden megyei áfész ren­delkezik. A Commodore 64- es gépek jó kihasználásához nagy segítség a SZÖVOSZ Commodore-klubja, mely­nek három nógrádi áfész tagja. Ha ilyen látványos a fej­lődés, mj okozza a fejfá­jást? A hozzászólásokból er­re is fény világlott, Dr. Horváth József, a ba­lassagyarmati áfész elnöke: — Mióta megvan három­millió forintos gépparkunk, szinte vakvezetésre kénysze­rült a szövetkezet. Lelassult az információáramlás. Nem­csak mi nem készültünk fel eléggé a technika foga­dására, hanem a Progadat Kisszövetkezet sem, amely­től alig kaptunk hibátlan programot. Talán nem kel­lett volna egyszerre meg­nyitni a számítógépes tech­nika teljes frontját, a foko­zatos bevezetés biztonságo­sabb. Balázs Nándorné, a lu­dányhalászi takarékszövet­kezet ügyvezető igazgatója: — A takarékszövetkezetek számára igazán jól megfe­lelő géptípus ma sincs, pe­dig már csak a kamatszá­zalékok változásainak ret­tentő bonyodalmas feldolgozá­sa miatt is nagyon kéne. A kisebb szövetkezeteknek még ma is drága a gép! Vincze József, a salgótar­jáni áfész elnöke: — Akad­nak kevéssé kihasznált ka­pacitású számítógépek is, miért nem csereberélnek a szövetkezetek? Gondolni kell arra is, micsoda káro­kat okozhat a számítógépes rendszerben egy esetleges áramkimaradás: nemcsak az aznapi munkát törli, de többet is! Apróságnak tűnik, de nem szabad elfeledkezni róla, aki gépre áldoz, az vegyen hozzá áramfejlesztőt is. Máté Csabáné, a MÉSZÖV titkára: — Való igaz, a fo­gyasztási szövetkezetek kés­ve kezdték meg a felkészü­lést a számítógépesítésre. Ma is panaszolják, nem kapnak elég jó tanácsot hoz­zá. Hogyan is kaphatnának, ha tudásuk a kérdezéshez is kevés? Ezért fontos, ne csak gépet vegyenek, ha­nem fizessék meg a szak­embert is hozzá! Az elveszí­tett információ az igazán drága, nem pedig a számító- gépesítés ! Csak 500 mérnök termel megyénkben? Jubileumi MTESZ-elnökségi iiléte Kibővített elnökségi ülés­re hívta össze a tudomá­nyos egyesületek titkárait, aktivistáit a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének me­gyei szervezete Salgótarján­ban, a Technika Házában. A hétfői összejövetel rész­vevőit — közöttük Füssy Józsefet, a megyei pártbi­zottság titkárát és Ro­masz Adolfot, a megyei tanács elnökhelyettesét, —, Ürmössy László, a szövet­ség megyei elnöke köszön­tötte. Bevezető gondolataiban emlékeztetett arra, hogy a reálértelmiséget tömörítő szervezet ezekben a napok­ban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A fej­lődésre jellemző, hogy a fel- szabadulás előtt mindössze 12 tudományos tagegyesü­letet számláltak, majd a fordulat éveiben — a nö­vekvő szakemberigény kö­vetkeztében — a számuk 1949-ben elérte az 22-t. Feladataik koordinálása, erejük megtöbbszörözése ér­dekében alakult meg a mai formában is létező MTESZ, melynek ma 34 szakágazata fogja össze a 170 ezres tag­ságot. Mindeközben lénye­gesen változott a munka tartalma is, hiszen a gazda­ságépítés számolt az itt te­vékenykedő erőkkel, ugyan­akkor az MTESZ egyre na­gyobb súlyt fektet az érdek- védelemre — hangoztatta Ürmössy László. S hogy milyen feladatok­ban számít a párt a kreatív szellemi magra, arról Füssy József szólt. Előadásában a népgazdaság országos gond­jairól adott áttekintést. Figyelmeztetett, hogy a meg­kezdett reformot sokan tá­madják balról is, jobbról is; egyfelől fékezni akar­ják a tempót, másfelől gyor­sítani. Bárminemű törekvé­sek kerülnek is a felszín­re, látni kell: a reform alapja a gazdaság — hang­súlyozta a titkár. Árra a kérdésre, hogy mi­lyen stratégiát kövessünk, elmondta: csakis exportunk növelésével tudjuk meg­őrizni fizetőképességünket, s ezen belül is a magasabb követelményeket támasztó nyugati piac célbavételével. Mert sajnos az is látszik, hogy a KGST jelen álla­potában nem alkalmas di­namizáló hatásra: növek­szik a magyar aktívum a külkereskedelemben. Megyénk gazdaságát vizs­gálva félve tette fel a kér­dést: csak 500 mérnök ter­mel megyénkben? Mivel a világpiac a hatékony mű­szaki fejlesztésen alapuló struktúraváltást fogadja el, a szám elgondolkodtató, s egyúttal a tennivalókat is jelzi. A szakemberek jobb közérzetére, megtartására, elismerésére kell törekedni, s ebben a munkában vállal­hat meghatározó szerepet az MTESZ — hangoztatta. Majd utalt rá, hogy a kö­vetkező esztendőben az egyik fő feladat a gazdál­kodó egységek pénzügyi egyensúlyának megőrzése, valamint a reform új ele­meinek — mint a vállal­kozás — erőteljesebb érvé­nyesítése lesz, még ha a szembenállók tábora ma még erős is. Végezetül a pártirányí­tás korszerűsítéséről szólt, mely szerint a gazdasági döntésekbe a mozgalom mind kevésbé kíván bele­szólni. Az MTSZ idei munkájá­nak értékelésére Ürmössy László vállalkozott, önkriti­kus hangnemben. Hiába a széles látókörű előadó — mondotta —, ha nincs ér­deklődő! Előrevetítette, hogy a készülő társasági törvény értelmében meg­szűnik a jogi tagság, pedig a bevétel 30 százaléka szár­mazik tőlük. A jövő évi programot Botka Miklós területi titkár bocsátotta vitára, majd elismerések át­adása zárta a kibővített el­nökségi ülést. (németh) Szervezeti korszerűsítésről döntenek Az MSZMP Balassagyar­mati Városi Bizottsága no­vember 11-i ülésén döntött arról, hogy december 17-en városi és vonzáskörzetet érin­tő küldöttértekezletet kell tartani. A döntést indokolta, hogy n tartalmi, demokratikus megújulás a pártmunka és az irányítás korszerűsítése, igényesebb és dinamikusabb területi munkát követel a vá- rpsi pártbizottságoktól. A küldöttértekezletre a Bottyán János Középiskolai Honvédkollégium díszter­mében kerül sor szombaton, kilencórai kezdettel. A ter­vezett napirend szerint első­ként szóbeli beszámoló hang­zik majd el az országos párt­értekezlet óta végzett politi­kai munkáról. Ezután For­gó Imre az MSZMP városi bizottságának első titkára is­merteti a városi pártbizott­ság feladattervét a párt XIV. kongresszusáig terjedő idő­szakra. A küldöttértekezleten a vá­ros és vonzáskörzete párt­alapszervezeteit 117 küldött képviseli, mellettük 39 meg­hívott vendéget várnak. A nyilvánosságra jellemző, hogy előzetesen 64 párttag jelezte, hogy tanácskozási joggal részt kíván venni a küldött- értekezleten. A politikai programok elő­terjesztését követően szemé­lyi és szervezeti kérdésekben döntenek, többek között az egytestületes, végrehajtó bi­zottság nélküli városi párt- bizottságról is. Építők esti fényben Salgótarjánban, a Gor­ki j-lakótelepen újabb lakások épülnek a NOT- TÉV kivitelezésében. A szakemberek nyújtott műszakban — este 7 óráig — dolgoznak, hogy még karácsony előtt el­készüljön az első 21 lakásos tömb szerkeze­tének szerelése. Fotó: Rubel László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom