Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
2 NOGRAD 1988. DECEMBER 23., PÉNTEK Elnapolta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. Giágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Országgyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást. Az adómentes sáv 60 ezerről 72 ezer forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes csalódok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetér- ( tésben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első fél évátien, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. Villányi Miklós válasza Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra. Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövedelmek, hanem az infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reál- jövedelmek. s így az infláció alakításának az eszköze a kormány, illetve a parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reáljövedelmek visszafogására az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Az inflációhoz igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. Ugyancsak nem értett egyet Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák fel. Ez elvileg is hibás . javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaság- irányítási rendszer biztosítja a vállalkozói szabadságot, a jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadalmi béke fenntartása érdekében elengedhetetlen azonban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelemadó lesz. Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerre! párosulva várható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első fél évére készül el. Ezt az ígéretét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett „B” variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével. Ezután határozathozatal kövtkezett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B" változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal. 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Kovács Lászlóné fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családoknak is biztosítsák a gyermekenkénti ezerforintos adóalap-csökkentést. Ezzel kapcsolatban Villá- nvi Miklós elmondotta: a javaslat a két gyermekesek számára ugyan többlet- juttatást biztosítana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha az adómentes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosz- szabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették. Az Országgyűlés úgy határozott: arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjessze elő a személyi jövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelem- adójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Az Országgyűlés által elfogadott „B” variáció szerinti személyijövedelemadó-tábla: 0— 55 000 Ft 55 001— 70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 70 001—100 000 Ft 2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 100 001—150 000 Ft 9450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 0 százalék 17 százaléka 23 százaléka 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001— 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka. A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt, a javaslat elfogadása esetén 1989-ben összességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az ingatlan adás-vételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, illetve az üzletek és a műhelyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990- ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóvá hagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. ☆ A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett, melynek előadója dr. Csehák. Judit, szociális és egészségügyi miniszter volt. Ehhez szólt hozzá megyénk országgyűlési képviselője. Szociális biztonság és értékállandóság Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet felszólalása A társadalombiztosítási alpró! szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítási törvény módosításának vitájában szólalt fel tegnap az Országgyűlésen dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet a balassagyarmati körzet képviselője. Bevezetőjében elmondta, hegy az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. ok'óber 7-ki állásfcgla'ásában mš: szorgalmazta az úgvnevezett nem termelő területek korszerűsítését. E dokumentum a megújulás irányát a gazdálkodási önállóságban, az önfinanszírozás erősítésében, a tartalékképzésben jelölte meg. A társadalom- biztosítási főigazgatóság is kidolgozta reformelképzeléseinek alapkoncepcióját, így kerülhetett mc=t ror a költségvetési reform első fáziásban a társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az alap létrehozása ha- lasztha*atlsn feladat, hiszen ezt követően még hosszú út vezet a valódi célig, a társadalombiztosítás reformjáig. mondotta a képviselőnő. Majd azt hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítási pénzeszközök költségvetéstől való leválasztása és önálló pénzintézetté való válása az egészségügy szempontjából is szükséges és régen várt lépés. Hangot adott azonban aggodalmának is: vajon az a forgótőke és biztonsági tartalék- alap. amelynek összegerői itt véleményt alkot a parlament, elegendő lesz-e az elvárásoknak megfelelő működéshez? A szervezet kezelési, működési költségeire. szánt 1 százaléknyi keret fedezi-e a jelenleg rendkívül sin: adr‘t technikai színvonalú intézmény korszerű gép- és műszerparkkal történő felszerelésének költségeit? Aggodalmát fejezte ki az iránt is, hogy a bérfejlesztésre szánt összeggel meg lehet-e nyerni egy olvan biztosítás; szakembergárdát. akikkel működtethető egy igazi társadalombiztosítási intézmény. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet utalt arra, hogy a társadalombiztosítás feladatai közé tartozó ellátások köre az 50-es évektől gyakran változott, de nem aiskult ki semmiféle rendező elv. A 80-as években a társadalombiztosítási feladatok formailag nem biztosítási jellegű juttatásokkal is bővültek. így például gyed, a gyes, a születési és az anyasági segély. Most a költségvetésről való leválással nem változik a társadalombiztosítás fel- ada*köre, ám kívánatos lenne mielőbb a nem biztosíA Parlament folyosóján. —kulcsár-felv.— tási jellegű juttatásokat leválasztani innen, s azok fedezetére olyan adókulcsot megállapítani, amelynek mértékével növekedne az adóalap, de egyidejűleg csökkenne a társadalombiztosítási járulék, — hangsúlyozta a képviselőnő. Megítélése szerint a jelenleg érvényben lévő társadalom- biztosítási' törvény szerint állami garancia érvényesül az ellátások fedezésére. Ez a garancia politikai, gazdasági, pénzügyi és jogi tartalmú, de csak jogi értelemben valósul az meg hiánytalanul. A szociális biztonság elve szükségessé teszi a társadalombiztosítás finanszírozási és működési feltételeinek átalakítását, ezzel valósulhat meg a jövőben a jutta'ások értékállandósága. Ezután arról szólt, hogy a társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak áttekintése a költségek nagymérvű növekedését mutatja. 1970-től majdnem tízszerei ése növekedtek az összes kiadások. Igaz. a bevételek i-, ezzel aránvoran emelkedtek. Megjegyezte, hogy az az összeg, amely- lyel a tervek szerint majd egv év múlva az alap rendelkezik igen kevés a felvázolt biztosítási elv mielőbbi megteremtésére. Az előre nem várt kiadások fedezetére az állam garanciát vállalt, hegy a költségvetésről való leválás zökkenőmentesen megvalósulhasson. Az is természete; követelmény, hegy az állam viszontgaranciát kér miszerint a tartalékalap ősz- szege csak meghatározott értékpapírokba fektethető be — emelte ki dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet. Ezután azt javasolta, hogy mielőbb a parlament elé kerüljön az új társadalombiztosítási törvény, és ehhez már most létre kell hozni azt az önkormányzati testületet. amely a jövőben az alap pénzeszközeivel gazdálkodik, jelenleg pedig a társadalombiztosítási reform részleteinek kidolgozásában kapjon szerepet. A társadalombiztosítás és az egészségügy kapcsolatrendszerében számos áttétel fedi el a valód; összefüggéseket — mondotta. Ezek tisztázása, a kölcsönös érdekeltségi rendszer kidolgozása a legközelebbi jövő feladata. Nézete szerint a kormány egészségmegőrzési elképzeléseinek sikerét is elősegítheti a társadalombiztosítás reformja. Mert, ahogyan az egészségügy reformja elképzelhetetlen a társadalombiztosítás új alapokra való helyezése nélkül, úgy ez fordítva is igaz. Végezetül azokról a jelenségekről szólt, amelyek az egészségügyben jogosan kapnak kritikát, és ezek megszünetését csak a finanszírozás megváltoztatásával és a megfelelő érdekeltséget kikényszerítő módszerek bevezetésével lehet elérni. Ebből a szempontból igen hatékony lehet a biztosítás; eszközökkel megvalósuló érdekeltség és egyértelművé válhat ezúton az egárzségügv, mint humán, szolgáltatás pénzben kifejezett értéke is, melynek eredményeképpen megszüntethető az egészségügy nemtermelő szféraként való kezelése. ☆ A felszólalások után a képviselők megszavazták a törvényjavaslatot. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéséről és a polgári törvénykönyvről szóló törvény- javaslatot. Kisebb szöveg- módosítással a javaslatokat elfogadták. A csütörtöki munkanap végén Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé- de’mi miniszter terjesztett elő törvénymódosítást. Ezzel befejeződött az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja. A parlament január 10-én folytatja munkáját. Parlamenti jegyzet Pótlék, túlóra változatlan Nem véletlen, hogy a személyi jövedelemadó hnódosí- tásának vitájában kritikus hangon szólt több képviselő, köztük egy (veszprémi főaknász és egy komáromi csapat- vezető vájár. Mindenki felvetette, egyértelműen kimutatható az év elején bevezetett adórendszer I teljesítményt fékező hatása. A vita ‘után Tőzsér Gáspár, a bátonyterenyei körzet országgyűlési képviselője beszélgetésünkkor megerősítette az elhangzottakat: — A népgazdaság iparágai közül a szénbányászatot érintette legérzékenyebben a személyi jövedelemadó bevezetése. Gondoljunk csak a különböző pótlékokra — földalatti, veszélyességi, műszakpótlék —, ami ugyanúgy adó alá esik, mint a bér. Vagy itt van a túlóra. A nógrádi bányák a létszámhiány miatt rá vannak kényszerítve a többletműszakokra, és különösen sok az elvonás attól a bányásztól, a fronton termelő vájártól, aki havonta három-négy túlműszakot is teljesített. — Most felvetődött az a javaslat, hogy a pótlékokat külön adóztassák, egységesen 20 százalékkal... — Több képviselőtársammal beszélgettünk erről, ezt a javaslatot én is támogatom. Hiszen jelentkezik a túlóráért kapott díj megadóztatása körzetemben például a varrónőknél vagy a vasipari munkásoknál is. — Ügy tudom, éppen az adózás miatt sok munkahelyen kevesebb volt a túlóra az idén. Jellemző ez a nógrádi bányára is? — Igen, a betervezett túlműszak kevesebb volt hiszen a nagy adóelvonás miatt sokan nem tartják érdemesnek, hogy bemenjenek túlműszakra. Olyan adórendszer kéne, ami nem teljesítmény-visszatartó, hanem éppen a nagyobb, több teljesítményre ösztönző. Ügy látom, hogy a mostani módosító javaslat is csak minimálisan segít a gondokon. Véleményem szerint sokat javítana az egyes emberek, családok helyzetén és igazságosabb lenne, ha nem személyi, hanem családi jövedelemadó-rendszer lenne. Az Országgyűlés ezen az ülésszakon ennek kidolgozására inspirálta a kormányt. (A parlament végül is elfogadta a személyi jövedelemadó módosításának B változatát, de a pótlékok másféle adóztatására tett javaslatot elutasította. Az viszont igaz, hogy a családi jövedelemadózás elképzeléseit a közeljövőben a kormány kidolgozza.) Zsély András ■
