Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 305. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. DECEMBER 23., PÉNTEK .............. ... ■-■■■ .......... E lnapolta munkáját az Országgyűlés Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját az Ország- gyűlés ülésszaka. Stadingcr István Ház-elnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációkkal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon folgalkoznak a képviselők. i A jövedelemadó előterjesztése és vitája f----------------------------------------------------------------------------------------Nógrádi felszólalás a Parlamentben (2. oldal) Salgótarjáni Üveggyapot Rt. (3. oldali Egy hét a rádióban és a tv-ben (4—5. oldal) n ______________________________________________ I gazolni akarják többre hivatottságukat Ipari szövetkezeteink küldöttközgyűlése Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Elmondta: a személyi jövedelemadó törvény 35. paragrafusa előírja, hogy „az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó ösz- szeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Miniszter- tanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — tesz javaslatot.” Ez az egyik és elsődleges oka, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az adótábla-módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek teljesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jövedelemadó ez évben a terv szerinti 58 milliárd forintot meghaladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jövedelemadót már befizettek. A kormány a személyi jövedelemadó 1989. évi módosításának kialakításakor abból indult ki, hogy a nominálbérek jövő évre tervezett 5—7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adótáblát kell kidolgozni, amely az adóterhelést nem növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adótábla három kritikus pontja: az adómentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmagasabb adósávban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100— 240 ezer forint közötti adósávokban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla módosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 he- helyeft 8-ra csökkenne az adósávok száma, mérséklődnének a legalsó és a legfelső határon lévő adókulcsok. Az „A” változatban az alsó határon 20 százalékról 18 százalékra, a „B”-ben 17- re, a felső határon pedig 60-ról 56-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozási nyereségadó-elvonás mértékéhez közelítene. Ennek azért van különös jelentősége, mert 1989-től az egyéni vállalkozók a személyi jövedelem- adó törvény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sávokban pedig kétféle módosítást javasolnak. Az ,.A” változat a nagyobb jövedelműeket kedvezményezi. a ..B” változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelmeket hozza kedvezőbb helyzetbe. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvényben lévő adótábla. Az „A” változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a „B” változatban 10 százalékra az idei várhatóan 12 százalékról. Ez az adóteher-csökkenés 10—12 milliárd forinttal több jövedelmet hagy az állampolgároknál, és ahhoz is hozzájárul, hogy az eredetileg tervezett 6—7 százalékos reálbércsökkenés 1989-ben kisebb, 4—5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kormányzat azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mellett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jövedelem. Körülbelül 400 ezer nyugdíjas vállal munkát. A statisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdíjuk is magasabb. A rendelkezésre álló kevés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például a szobakiadást, a magánoktatást nem, az adókiesés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez minimum 1,5 milliárd forint tanácsi bevételkiesést jelentene. A kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociálpolitikai szempontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyugdíjasok kedvezményét lenne célszerű növelni. Ha lenne forrás, akkor azt az alacsony nyugdíjak növelésére kellene felhasználni. Egyébként az adómértékek csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben kedvezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójának mérséklése és az adóterhelés csökkentése mellett javítja a személyi jövedelemadó működéskörnyezetét, így tovább csökkenti teljesítményt fékező hatását a liberalizáltabb bérgazdálkodás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti díjak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérítés jellegű, tehát adómentes lesz a bányamentési pótlék. — A személyi jövedelemadó-módosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első fél évének végén értékelni kell az adóreformot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk — mondotta Villányi Miklós, kérve az Országyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A” és „B” változatok közül válasz- sza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Gágyor Pál, (Budapest 13. vk.), az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egy adóév eltelte után, 1989. első felében kerül sor. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke a választópolgárokkal folytatott konzultációk alapján a személyi jövedelemadó-rendszer néhány kedvezőtlen vonására hívta fel a figyelmet. Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke rámutatott, hogy az adótáblázat készítőinek figyelembe kellett volna venniök: 5000—5500 forintos keresetből — családok esetében ezt egy főre visszavetítve — nem lehet adózni* mert ez veszélyeztetné a megélhetést. Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányáik várpalotai bányaüzemének főaknásza elmondta, hogy a pótlekok, illetve a túlmunkáért járó díjazás jelentősen növelik az adóalapot, s ennek következtében az adókulcs is növekszik. Javaslata szerint a pótlékokból származó jövedelem adózása ne progresz- szíven, hanem egységesen 20 százalékkal történjen, Kosztolánczi Jámosné (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas varrónője kedvezőnek ítélte az adósávok módosítását, de az egyenlő teherviselés feltételeit nem ebben jelölte meg. Véleménye szerint igazságosabb lenne az adókulcsok erőteljesebb módosítása. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegeseknek. A 6 százalékos reálbércsökkentést ugyan követi a tervezet, de teljesen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14—16 százalékos inflációt. Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője rövid hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer számottevő mértékben visszatartja a teljesítményeket, diszkriminatív, elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. Gulyás Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 17. vk.), a Be- regdaróci Barátság Mgtsz kertészeti ágazatvezetője elismerésre méltónak ítélte azt a kormányzati törekvést, hogy az adótörvényt több lépcsőben megvizsgálja, és azt igyekszik az élethez, a gyakorlathoz igazítani. Gasparik János (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapat- vezető vájára — választói nevében — sürgette a pénzügyi kormányzatot, hogy mielőbb dolgozza ki a családi jövedelemadó rendszerét. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője utalt az előző ülésszakon feltett kérdésére, amelyre a választ most várja: tervezi-e a kormány olyan al- t e mat ivók el őt er jes ztésé t, amelyekből következne az összes eltartott gyermekre vonatkozó adóalap-csökkentési kedvezmény. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára, a pénzügyminiszter szóbeli kiegészítésében szereplő javaslatokhoz szólt hozzá, Mint mondotta az előterjesztett tervezet nem ad pozitív választ a teljesítmény-visszatartó hatásra, a családosok, az eltartottak problémájára. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta : helytelen minden olyan mérlegelés, amely a (Folytatás a 2. oldalon.) Immár 31 kollektíva tartozik az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségéhez — erről csütörtökön döntött a küldöttközgyűlés. Az újfelvételes, HŐENERGIA” Hőszigetelő-, Bádogos-, Kemenceépítő-, és Szerelőipari Kisszövetkezet küldöttét és további harminc társát dr. Dobsonyd Lászlót, a drégelypalánfci Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet élnöke KISZÖV-alnöki minőségében köszöntötte. Utána átadta' a szót Fekete Nándornak, a KISZÖV titkárának, aki szóbeli kiegészítést fűzött a szövetkezeti mozgalom megújulási törekvéseivel, az ez irányú megyei tapasztalatokkal és feladatokkal foglalkozó írásos anyaghoz. A vaskos jelentésről érdemes megjegyeznünk: végigköveti a szövetkezeti mozgalom haza; fejlődését. Megtudható belőle, hogy országunkban jelenleg minden második ember tagja valamilyen szövetkezetnek, 1,2 millióan pedig a szövetkezetekben keresik kenyerüket. Ezen belül az ipari szövetkezetek a múlt évben 132 milliárd forint termelés; értéket produkáltak, s a nem rubelelszámolású kivitelük 7,9 milliárd forintra rúgott. E szövetkezetek jelentőségét az is mutatja, hogy az utóbbi hét esztendőben 100 milliárd forintot fizettek be az állami költségvetésbe. Az országos helyzethez hasonlóan, a nógrádi ipari szövetkezetek is ütemesen növelik termelésüket, s tavaly a megye iparából, mintegy 5, építőiparából 33, a személyi szolgáltatásból pedig 100 százalékkal részesedtek. A szövetséghez tartozó kollektívák az idén várhatóan 1,7 milliárd forint értéket állítanak elő, csaknem 7 százalékkal többet a tervezettnél. Tőkésexportjuk ugyan 10 százalékkal elmarad a múlt évitől, de így is meghaladja majd a félmilliárd forintot. Az MSZMP pártmunkás- küldöttsége Tabajdi Csabával, a KB külügyi osztályvezető-helyettesével az élen december 19. és 21. között konzultációkat folytatott Moszkvában. A pártmunkásküldöttség szovjet partnereivel megvitatta az európai együttműködés időszerű kérdéseit, különös tekintettel a Szovjetunió egyoldalú leszerelési lépéseinek bejelentését A nyolc hagyományos és huszonhárom kisszövetkezet több mint négyezer embernek ad kenyeret. Tendencia a kisszövetkezetek számának gyarapodása, s ma már az összes termelés 43 százalékát ezek a kislét- számú közösségek adják. Elsősorban a hatékonyság növekedésének köszönhetően a 200 millió forintos nyereség .12 százalékkal haladja meg az előirányzott nyereséget, amely azonban így is csak 63 százaléka lesz a múlt évi haszonnak. A továbbiakban azokról a közgazdasági szabályozásban várható változásokról beszélt Fekete Nándor, amelyek összességében kedvezőtlenül hatnak majd a szövetkezeti mozgalomra. Ugyanakkor a vegyes vállalatok, a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok létrehozásával adódó lehetőségeket érdemes kihasználni. A társasági törvény is kedvezően befolyásolja majd a tőkeáramlását. Fel kell készülni ezekre a változásokra, s minél hatékonyabban szükséges működtetni a szövetkezetek vagyonát. Kótai Miklós, az OKISZ elnökségének tagja a szövetkezetek jelentőségét hangsúlyozva, elmondta: nemzeti jövedelmünk egynegyedét adják. További kiaknázatlan lehetőségek vannak az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagak személyes és vagyoni közreműködésével megalakított közösségekben, s ahhoz, hogy ezek hasznosuljanak, szükség van a tulajdonosi jelleg erősítésére. A felüről vezérlelt gazdálkodást a piaci szabályozásnak kell felváltania. A költ- ségcentriku&ság helyett a termelésközpontúság domináljon. A szövetkezetek kollektívái nagyobb megbecsülést kérnek, részt vevői akarnak lenni a megújhodásnak, s cselekedetekkel kívánják igazolni többre hivatottságukat. követően kialakult új hely zetre. Áttekintették az európai pártközi együttműködés lehetséges új formáit, a kelet- és nyugat-európai integrációs folyamatok új jelenségeit, és a nemzetiségi kérdés kezelését az egyes szó- cialista országokban. Véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP együttműködésének időszerű kérdéseiről is. (MTI) Dr. Szilágyi Tibor és Vastag Ottilia nógrádi képviselők az ülésteremben. , Boldizsár Iván Boldizsár Iván író, újságíró, országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács elnökhelyettese, Állami-díjas 76 éves korában, 1988. december 22-én, elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Magyar Országgyűlés, Országos Béketanács, Művelődési Minisztérium, Magyar Írók Szövetsége, Magyar Űjságírók Országos Szövetsége, Magyar Pen Club Magyar pártmunkás- küldöttség Moszkvában
