Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

2 NOGRAD 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) keztek vissza időben az ülésterembe) elgondolkod­tatónak ítélte, hogy a nagy­mértékű elvonás sem ele­gendő a költségvetés pozí­ciójának érzékelhető javu­lásához. Kovács László (Pest me­gye, 20. vk.). A Dunai Kő­olajipari Vállalat műszak- vezetője arra keresett vá­laszt, hogy mi vezetett a költségvetési egyensúlyi fo­lyamat megbomlásához. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) a Csepregi Győze­lem Mgtsz elnöke szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a ter­melőszférát, mint mondot­ta: a szólamok újak, a hely­zet a régi. Ezt követően Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter kért szót, elsősorban azért, hogy reflektáljon a külflödi mű­ködötökével kapcsolatos képviselői hozzászólásokra. Mint mondotta: elhangzot­tak a vitában olyan meg­jegyzések, hogy a külföldi működötöké az ország álla­potát látva, hátat fordít és menekül, vagy a bürokráci­át látva be se lép. A mi­niszter — személyes szak­mai tapasztalataira hivat­kozva — hangsúlyozta, hogy ez nem így van. Mint mon­dotta, a külföldiek valóban észreveszik a bürokratikus ügyintézést, a hiányos inf­rastruktúrát, az elavult gé­peket, gyárakat, a magas kamatot, s az inflációt, egy­szóval a magyar valóságot. De a külföldi konstatálja azt is, hogy a szocialista országok között példa nél­küli társasági törvényt al­kotott a parlament, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy valódi vállalko­zásokba fogjon Magyaror­szágon. Nyilvánvaló lehet a külföldiek számára az is, hogy a kormány szándéka tisztességes, s a külföldi, aki itt fekteti be tőkéjét, a nyereségét szabadon kivihe­ti az országból, s nem éri károsodás. Sok lehetőséget kínál a tőkebefektetésre a magyar gazdaság, s kellő garancia lehet a haszon megtermelésére a magyar szakemberek hozzáértése, a nagy hagyományú szakmai kultúrák megléte, a tenni akarást szándék erősödése. Brezmczky József (Bara­nya m. 8. vk.), a Pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmi-, szeripari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatója több képviselőtársához hasonló­an utalt arra, hogy az ok­tatás anyagi feltételei évről évre romlottak, s mára már megoldhatatlannak tűnő gcndck halmozódtak fel. Villányi Miklós vitazárőja A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénz­ügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondta, hogy a jövő évi költségvetés ter­vezete feletti vitában szá­mos vélemény, - javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kor­mányt. Az tény. hogy a je­lenlegi költségvetési terve­zési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési re­form végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javí­tását szélesítését szorgal­mazták. Ugyanakkor felhív­ta arra is a figyelmet, hogy a kormánvzás továbbra is a kormánv dolga, azt nem ve­heti át az Országgyűlés. Párhuzamok megszüntetése A továbbiakban elmondta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működé­séhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hoz­zálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatá­hoz. Az első ütemben, janu­ár végéig a társasági tör­vénnyel, valamint a vállal­kozási nyereségadó-törvény­nyel hozzák összhángba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, vala­mint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszün­tetik a felesleges párhuza­mosságokat. A jövő esztendő első fél évéig, vagyis a máso­dik ütemben már hozzálát­nak a felesleges előírások jelentős mértékű csökkenté­séhez. s az év végéig befeje­zik ezt a kiterjedt munkát. Villányi Miklós kijelentet­te, hogy számos olyan kép­viselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőfor­rások ésszerűbb kihasználá­sa, a lakásgazdálkodás la­kásfelújítás, -tatarozás jelen­legi rendszerének átalakítá­sa az idegenforgalomban le­vő lehetőségek jobb kihasz­nálása — amelyekkel a kor­mányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért. ■ Szükség van az úgyneve­zett háttérintézmények ra­cionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyan­csak lényeges gazdaságtala­nul működő állami eszközök új működési formájának ki­alakítása. beleértve azt js, hogy a feleslegessé vált va­gyont értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hegy már a iövő évi költ­ségvetésben 6,5 milliárd fo­rintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítésé­ből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyi­tottak a tulajdonukban lévő eszközök ésszerű hasznosítá­sára. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. Képviselő; észrevételek­kel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a parlament ké­résére kész a jövő eszten­dőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A tervezett költségveté­si reformot érintve a pénz­ügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az önma­gában nem fog több jöve­delmet hozni a népgazda­ságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlá­tás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megte­remtődnek a nagyobb jöve­delemtermeléshez szüksé­ges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre évközben beszámol a terve­zett támogaáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi állam- igazgatási szervek támoga­tásainak mintegy 20 száza­lékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a kül­kereskedelem — többek kö­zött a szocialista külkeres­kedelem — helyzetéről. Villányi Miklós, a vita főbb témakörét érintve hangsúlyozta, hogy Magyar- országon a mezőgazdaság­politika protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protek­cionizmusa környezetünk­ben fennmarad. Ugyanak­kor azonban az agrárte­rületeken is jelentős válto­zások mentek végbe, az ag­rárgazdaságot idehaza kö­rülvevő környezet is lé­nyegesen változott, és ezek­hez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új, agrárpolitika kidolgozását igényli. Kevesebb adót vonnak el A vitában elhangzott, megjegyzésekre reflektál­va kiemelte: jövőre 9 mil­liárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támoga­tások összege. Ennek azon­ban túlnyomó többségét az 'áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság válla­latainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkeze­tek, állami gazdaságok fo­lyó finanszírozásával kap­csolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a ban­kok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényege­sen javíthatnak. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónöveke­désről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 száza­lék volt, idén ež körűibe^ lül 62 százalék lesz, és jö­vőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vi­tában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 mil­liárd forintos többletbevé­telt jelent, ugyanakkor 1989- ben 16 milliárd forinttal ke­vesebb adót vonnak el a. vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nye­reségéből való centralizáci­ót. Konszolidációs csomagterv A vállalatok jövedelmi helyzetére egyébként idén az jellemző — folytatta —, hogy a nyereség csökkené­sénél jóval nagyobb az adók csökkenése. Jelentős a differenciálódás. Az ipar­ban például a vizsgált 951 vállalat közül a rendel­kezésre álló forrás 489-nél emelkedik, ezen belül 304 vállalatnál 50 százaléknál nagyobb mértékben, míg 462 vállalatnál csökken, ezen belül 255-nél 50 százaléknál jobban. Elmondotta, hogy a kor­mánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából —, ez teljesen irreális cél­kitűzés lenne. A kamatpo­litikával kapcsolatos kriti­kai észrevételekre válaszol­va, hangoztatta: a kamatnö­vekedés az infláció miatt következett be. A kamat- csökkentés csakis az inflá­ció alakulásával lehet arány­ban. Többen bírálták a Pénz­ügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevéte­leket elfogadva, Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen to­vábbi szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan meg­fogalmazták, hogy a lakos­ságot tovább terhelni már nem lehet, a vállalati elvo­násokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell a költségvetési támogatáso­kat. Erre az illuzórikus né­zetre reagálva, Villányi Mik­lós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intéz­kedés, amely túlnyomó rész­ben ne jelentene lakossági terheket. Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament ál­lítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az in­dítványra. Fábián Jánosné. a Balassagyarmati Városi Tanács társadalmi elnökhelyettese meghívottként az Ország­gyűlés karzatán. A vitában felmerült egy konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kap­csolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képvisel­te, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs prog­ramjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokor­ba gyűjteni, s esetleg ki­egészíteni azokat a felme­rült javaslatokkal. Védeni kell a forintot Számos bírálat érte a kor­mányzatot a lakossági devi­zapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter. Utalt arra, hegy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcso­latos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsőd­leges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdíta­ni a gazdaságot. A nemzet­közi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanús­kodnak, hogy a konvertibi­lis, illetve a nem konverti­bilis valuta egyidejű hasz­nálata a nemzeti valuta ki­szorulásához vezet. E prob­léma megoldásának legjobb módja a forint konvertibili­tásának mihamarabbi meg­teremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselők támo­gatását. Így például javasol­ta: a központi műszaki fej­lesztési alap tervezett 500 millió forintos támogatás­csökkentését úgy hajtsák végre, hogy ezzel az összeg­gel az országos tudományos kutatási alaphoz járuljanak hozzá, csökkentve annak költségvetési támogatását. Tolmácsolta a szakszerveze­tek azon kéréséit is. hogy az őket érintő 100 millió forin­tos támcga.táscscikikentás bel­ső elosztásáról saját maguk határozhassanak. A napidí­jakkal kapcsolatos képviselői felvetésre a pénzügyminisz­ter elmondta, hogy a kor­mány január végéig nyilvá­nosságra hozza a szüksé­gesnek tartott intézkedése­ket. A költségvetési tartalék felhasználását firtató képvi­selői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfor­dítási tételeket, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváha­gyott módon került sor, rész­ben pedig ez alkalommal kérte "a szükséges felhatal­mazást. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a parlament elé terjesztett né­gyes számú tervezete össz­hangban van a kormány költségvetési reformprog­ramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költ­ségvetési hiányt, a javaslat­ban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi, gazdaság- és pénzügypoliti­kai törekvéseket nem ke­resztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra aján­lotta. Ezt követően Puskás Sán­dor. a terv- és költségveté­si bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Ki­rály Zoltán által előterjesz­tett úgynevezett támogatá­si csomagtervet. Kedvező­nek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándé­kokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bi­zottság és a kormány szán­dékaival. Ugyancsak mél­tányolta a bizottság, hogy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot ta­lálták elfogadhatónak. Fönn­tartották viszont igényüket, hogy a bizottság és a kor­mány vizsgálja meg javas­latukat a következő évben. Puskás Sándor kitért ar­ra is; Vona Ferenc felve­tette, hogy a négyes számú változatban szereplő, a ta­nácsok támogatását 500 mil­lióval csökkentő elképze­léssel nem ért egyet. He­lyette javaslatot tett a társadalmi szervezetek tá­mogatásának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változ­tatott a bizottság a 4 szá­zalékos különadót ajánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vi­tatott kérdéseket a reform- bizottság jövő évben tár­gyalja meg és foglaljon ál­lást. Kérte az Országgyűlést, hogy a terv- és költségve­tési bizottság által előter­jesztett négyes számú vál­tozatot fogadják el. A törvényjavaslatot elfogadtak Ezután a törvényjavaslat, és az azt módosító, kiegé­szítő indítványok fölött sza­vazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos be­jelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a támo­gatási albizottság létrehozá­sára és működésére vonat­kozóan a reformbizottság­nak átadta. A költségvetési törvényjavaslat kifejezet­ten szövegszerű módosítá­sára nem tettek külön in­dítványt a képviselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról — szavaztak. Ez­zel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képvi­selő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszava­zattal és 25 tartózkodással nem fogadták el a kormány álláspontját. Az elnök Villányi Miklós­nak adta meg ezután a szót, aki kifejtette, hogy Vona Fe­renc nem a költségvetés­egyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csök­kentésének elhagyását, ha­nem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támo­gatásának mérséklését. Ezért kérte, hogy e két ja­vaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. A parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tar­tózkodással úgy döntött, hogy, a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási olda­lán 500 millió forinttal meg­tartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szer­vek támogatását. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság né­gyes számú változatáról dön­töttek a képviselők. Kétsé­get kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tar­tózkodással — voksoltak e változat mellett. Ez felesle­gessé tette, hogy külön-kü- lön szavazzanak a másik há­rom változatról. Szavaztak a pénzügymi­niszternek a tartalék fel- használására vonatkozó ki­egészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általános­ságbari is elfogadják-e. Az Országyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1989. évi költ­ségvetésről szóló javaslat ne­gyedik változatút — a már elfogadott részletekkel — ál­talánosságban, kétséget ki­záró többséggel — 26 ellen- szavazattal és 6 tartózkodás­sal — törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fi­zetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képvise­lők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztet­te be, a terv- és költségve­tési bizottság pedig azt ja­vasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos ki­egészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegé­szítő adóról szóló törvény- javaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszava­zattal és 15 tartózkodáss/1 — fogadta el. Szűrös Mátyás tájékoztatója Ezután, az elfogadott napi­rendnek megfelelően, az Or­szággyűlés tájékoztatást hall­gatott meg a nemzeti ki­sebbségek jogainak tisztelet­ben tartását célzó pápai üze­netről. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta —, mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet ke­retében nyilvánosságra hoz­ta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzeti kisebb-- ségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. — A pápai megnyilatko­zás —, amely egyaránt szól a hívőkhöz és az államok­hoz megítélésem szerint összhangban van kormá­nyunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törekvései­vel. Abból* kiindulva, hogy ez a kérdéskör a magyar­ság számára sarkallatos fon­tosságú, a külügyi bizottság nevében —, amely az ülés­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom