Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
2 NOGRAD 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) keztek vissza időben az ülésterembe) elgondolkodtatónak ítélte, hogy a nagymértékű elvonás sem elegendő a költségvetés pozíciójának érzékelhető javulásához. Kovács László (Pest megye, 20. vk.). A Dunai Kőolajipari Vállalat műszak- vezetője arra keresett választ, hogy mi vezetett a költségvetési egyensúlyi folyamat megbomlásához. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) a Csepregi Győzelem Mgtsz elnöke szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a termelőszférát, mint mondotta: a szólamok újak, a helyzet a régi. Ezt követően Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter kért szót, elsősorban azért, hogy reflektáljon a külflödi működötökével kapcsolatos képviselői hozzászólásokra. Mint mondotta: elhangzottak a vitában olyan megjegyzések, hogy a külföldi működötöké az ország állapotát látva, hátat fordít és menekül, vagy a bürokráciát látva be se lép. A miniszter — személyes szakmai tapasztalataira hivatkozva — hangsúlyozta, hogy ez nem így van. Mint mondotta, a külföldiek valóban észreveszik a bürokratikus ügyintézést, a hiányos infrastruktúrát, az elavult gépeket, gyárakat, a magas kamatot, s az inflációt, egyszóval a magyar valóságot. De a külföldi konstatálja azt is, hogy a szocialista országok között példa nélküli társasági törvényt alkotott a parlament, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy valódi vállalkozásokba fogjon Magyarországon. Nyilvánvaló lehet a külföldiek számára az is, hogy a kormány szándéka tisztességes, s a külföldi, aki itt fekteti be tőkéjét, a nyereségét szabadon kiviheti az országból, s nem éri károsodás. Sok lehetőséget kínál a tőkebefektetésre a magyar gazdaság, s kellő garancia lehet a haszon megtermelésére a magyar szakemberek hozzáértése, a nagy hagyományú szakmai kultúrák megléte, a tenni akarást szándék erősödése. Brezmczky József (Baranya m. 8. vk.), a Pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmi-, szeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója több képviselőtársához hasonlóan utalt arra, hogy az oktatás anyagi feltételei évről évre romlottak, s mára már megoldhatatlannak tűnő gcndck halmozódtak fel. Villányi Miklós vitazárőja A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, - javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény. hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormánvzás továbbra is a kormánv dolga, azt nem veheti át az Országgyűlés. Párhuzamok megszüntetése A továbbiakban elmondta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvénynyel hozzák összhángba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat. A jövő esztendő első fél évéig, vagyis a második ütemben már hozzálátnak a felesleges előírások jelentős mértékű csökkentéséhez. s az év végéig befejezik ezt a kiterjedt munkát. Villányi Miklós kijelentette, hogy számos olyan képviselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőforrások ésszerűbb kihasználása, a lakásgazdálkodás lakásfelújítás, -tatarozás jelenlegi rendszerének átalakítása az idegenforgalomban levő lehetőségek jobb kihasználása — amelyekkel a kormányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért. ■ Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása. beleértve azt js, hogy a feleslegessé vált vagyont értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hegy már a iövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyitottak a tulajdonukban lévő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. Képviselő; észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a nagyobb jövedelemtermeléshez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre évközben beszámol a tervezett támogaáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi állam- igazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetéről. Villányi Miklós, a vita főbb témakörét érintve hangsúlyozta, hogy Magyar- országon a mezőgazdaságpolitika protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrárterületeken is jelentős változások mentek végbe, az agrárgazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új, agrárpolitika kidolgozását igényli. Kevesebb adót vonnak el A vitában elhangzott, megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az 'áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ež körűibe^ lül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989- ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a. vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. Konszolidációs csomagterv A vállalatok jövedelmi helyzetére egyébként idén az jellemző — folytatta —, hogy a nyereség csökkenésénél jóval nagyobb az adók csökkenése. Jelentős a differenciálódás. Az iparban például a vizsgált 951 vállalat közül a rendelkezésre álló forrás 489-nél emelkedik, ezen belül 304 vállalatnál 50 százaléknál nagyobb mértékben, míg 462 vállalatnál csökken, ezen belül 255-nél 50 százaléknál jobban. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából —, ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva, hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamat- csökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva, Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan megfogalmazták, hogy a lakosságot tovább terhelni már nem lehet, a vállalati elvonásokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell a költségvetési támogatásokat. Erre az illuzórikus nézetre reagálva, Villányi Miklós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intézkedés, amely túlnyomó részben ne jelentene lakossági terheket. Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. Fábián Jánosné. a Balassagyarmati Városi Tanács társadalmi elnökhelyettese meghívottként az Országgyűlés karzatán. A vitában felmerült egy konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokorba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal. Védeni kell a forintot Számos bírálat érte a kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter. Utalt arra, hegy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a konvertibilis, illetve a nem konvertibilis valuta egyidejű használata a nemzeti valuta kiszorulásához vezet. E probléma megoldásának legjobb módja a forint konvertibilitásának mihamarabbi megteremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselők támogatását. Így például javasolta: a központi műszaki fejlesztési alap tervezett 500 millió forintos támogatáscsökkentését úgy hajtsák végre, hogy ezzel az összeggel az országos tudományos kutatási alaphoz járuljanak hozzá, csökkentve annak költségvetési támogatását. Tolmácsolta a szakszervezetek azon kéréséit is. hogy az őket érintő 100 millió forintos támcga.táscscikikentás belső elosztásáról saját maguk határozhassanak. A napidíjakkal kapcsolatos képviselői felvetésre a pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány január végéig nyilvánosságra hozza a szükségesnek tartott intézkedéseket. A költségvetési tartalék felhasználását firtató képviselői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfordítási tételeket, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváhagyott módon került sor, részben pedig ez alkalommal kérte "a szükséges felhatalmazást. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a parlament elé terjesztett négyes számú tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi, gazdaság- és pénzügypolitikai törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta. Ezt követően Puskás Sándor. a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett úgynevezett támogatási csomagtervet. Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ugyancsak méltányolta a bizottság, hogy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot találták elfogadhatónak. Fönntartották viszont igényüket, hogy a bizottság és a kormány vizsgálja meg javaslatukat a következő évben. Puskás Sándor kitért arra is; Vona Ferenc felvetette, hogy a négyes számú változatban szereplő, a tanácsok támogatását 500 millióval csökkentő elképzeléssel nem ért egyet. Helyette javaslatot tett a társadalmi szervezetek támogatásának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 százalékos különadót ajánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vitatott kérdéseket a reform- bizottság jövő évben tárgyalja meg és foglaljon állást. Kérte az Országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják el. A törvényjavaslatot elfogadtak Ezután a törvényjavaslat, és az azt módosító, kiegészítő indítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan a reformbizottságnak átadta. A költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szövegszerű módosítására nem tettek külön indítványt a képviselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról — szavaztak. Ezzel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25 tartózkodással nem fogadták el a kormány álláspontját. Az elnök Villányi Miklósnak adta meg ezután a szót, aki kifejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetésegyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csökkentésének elhagyását, hanem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támogatásának mérséklését. Ezért kérte, hogy e két javaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. A parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy, a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással — voksoltak e változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy külön-kü- lön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék fel- használására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságbari is elfogadják-e. Az Országyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1989. évi költségvetésről szóló javaslat negyedik változatút — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellen- szavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvény- javaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodáss/1 — fogadta el. Szűrös Mátyás tájékoztatója Ezután, az elfogadott napirendnek megfelelően, az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta —, mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzeti kisebb-- ségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. — A pápai megnyilatkozás —, amely egyaránt szól a hívőkhöz és az államokhoz megítélésem szerint összhangban van kormányunk e kérdésben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törekvéseivel. Abból* kiindulva, hogy ez a kérdéskör a magyarság számára sarkallatos fontosságú, a külügyi bizottság nevében —, amely az ülés(Folytatás a 3. oldalon)
