Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés Szűrös Mátyás tájékoztatója (Folytatás a 2. oldalról.) szak szerda délelőtti szüne­tében ülésezett — javaslom, hogy országgyűlésünk támo" gatóan foglaljon állást a pápai üzenettel kapcsolat­ban. A pápai üzenetből Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerint az üzenet egyértel­műen állást foglal a nemze­ti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nem­zeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok bizxo- sítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyoz­za, hogy jogállamban a nem­zeti kisebbségeknek külön­leges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes ál­lampolgári jogegyenlőséghez, a közéletben való részvétel­hez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a • más álla­mok területén élő, de azo­nos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező cso­portokkal történő kapcsolat- tartáshoz való jogban, vala­mint a vallásszabadságban összegzi. A pápai üzenet gondolaí- menete, az abban megfo­galmazott igények egybe­csengenek a magyar politi­ka olyan alapvető céljaival, mint a humánus szocialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Kü­lön is hangsúlyozni szeret­ném, hogy az üzenet a jo­gok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető köte­lezettségeivel. így az állam- polgári és társadalmi loja­litás érvényesítésével. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a pápai üzenet a nem­zetiségi jogokat az általános emberi jogok aspektusa mel­lett a nemzetközi viszonyok­ban kiteljesedő enyhüléssel összefüggésben veti fel. Fel­fogásunk szerint ez a meg­közelítés összhangban van az emberi jogokkal kapcso­latos több évtizedes ENSZ- beli erőfeszítésekkel, az összeurópai biztonsági és együttműködési folyamat vívmányaival, hozzájárul az államközi kapcsolatok de­mokratizálásához és humani­zálásához. Ugyanazon össz- emberj értékekről és priori­tásokról van tehát szó, me­lyek jegyében Magyarország, a Szovjetunió és más szocia­lista országok egyre hatéko­nyabb erőfeszítéseket tesznek a bizalom-- és biztonságerő­sítés, a leszerelés, a harmo­nikus államközi együttmű­ködés feltételeinek világmé­retű megteremtése érdeké­ben. Országgyűlésünknek a pá­pa üzenetét támogató állás- foglalása újólag megerősíte­né a polgári és politikai jo­gok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunk­kal is kifejezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szer­ződés keretében, illetve az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet az ENSZ és más nemzetköz; szerveze­tek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezé­seinket. közöttük a nemzeti­ségi jogok nemzetközi kodi- fikációjának igényét. Az ál­lásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése len­ne II. János Pál tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konst­ruktív viszonyát. Ösztönöz­né egyrészt ökumenikus egyházközi. másrészt együt­tes állami-egyházi rendez­vények megtartását, esetleg nemzetközi keretekben is. Etnikai, vallási kisebbségek tisztelete A külügyi bizottság azt ja­vasolja, hegy az Országgyűlés, állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogal­mazott gondolatokat. Hang­súlyozza. hogy az etnikai, nemzeti és vallás.; kisebbsé­gek jogainak tiszteletben tartása és maradéktalan ér­vényesítése az általános em­beri jogok érvényesülése szerves és egyben megkülön­böztetett fontosságú eleme­ként a békének, a nemzetkö­zi biztonságnak és az álla­mok közötti jó viszonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá hogy Magyaror­szágon ebben a szellemben törekszünk a nemzetiségi jogok szavatolására. Szólítsa fel a kormánvt. hogv tovább­ra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő m-’gvar nemzetiségek helyzetének alakulását, kétoldalú kap­csolatai kenetében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása, a nemzetisé­gek összekötő, a népek kö­zötti megértést segítő szere­pének érvényesítése érdeké­ben. Január 1-jén hangzik el A pápai üzenet hivatalo­san 1989. január 1-jén hang­zik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte az Országyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állásfoglalásnak az elmon­dottak szellemében történő megfogalmazásával és nyil­vánosságra hozatalával. Tóth Károly megyéspüs- pök (oszágos lista) a Magyar- országi Egyházak ökumeni­kus Tanácsa nevében, a ma­gyarországi nem római ka­tolikus egyházak nevében, s ezen egyházak az Ország- gyűlésen is jelen levő veze­tőinek egyetértésével kife­jezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üzenete nyomán az Ország- gyűlés figyelme újra ráirá­nyul az egyházaknak a nem­zeti és etnikai kisebbségek jo­gaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Or­szággyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadan­dó olyan nemetközi doku­mentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához hasonlóan. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ-dokumentumnak már voltak is előmunkálatai, s hogy ehhez a nemzetközi fel­tételek most kimondottan kedvezőék, és jobbak a ki­látások. Szűrös Mátyás válaszában jelezte, hogy a külügyi bi­zottság ülésén is felmerült már e kérés és javaslat, s, hogy a magyar kormány és a magyar intézmények mér különböző alkalmakkor megfogalmazták konkrét véleményüket. A bizottság, az állásfoglalás végleges szövegének kialakításakor figyelembe fogja venni Tóth Károly indítványát. A külügyi bizottság tájé­koztatóját a fenti kiegészí­téssel az Országgyűlés elfo­gadta. ☆ Ezzel az Országgyűlés de­cemberi ülésszakának má­sodik munkanapja — ame­lyen az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vída Mik­lós — befejeződött. ☆ Ma a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatja munká­ját a parlament. (MTI) „Először is..** — Németh Miklós és dr. Szentágothay János az ülésszak szünetében. Parlamenti vélemény Mit mondanak az elnöktársak? Rekordokat döntő ülésszaknak nevezik a mostani par­lamentet, azon túl, hogy négy napig tart a gyűlésezés, rekordnak emlegetik azt is, hogy a jövő évi költségvetés vitájában 42~en Iszólaltak fel. Ez már önmagában is fel­tételezte, hogy csak ennek az egy napirendnek a 'tárgya­lása legalább két napot vesz igénybe. Egyfajta rekordnak nevezhetjük azt is, hogy az emlí­tett 42 képviselő közül hatan a „polgári életben” téesz- elnökként dolgoznak: Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kis* kun, Vas és Szabolcs-Szatmár megye — innen ketten is — termelőszövetkezeteinek elnökei fejtették ki vélemé­nyüket a költségvetésről. Ez adta az ötletet, hogy \a hozzászólások elhangzása után, szerdán késő délután dr. Miklós Zoltán országgyű­lési képviselőtől a Litkei Ipoly Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet elnökétől megkérdezzem, mi a véleménye a képviselő- és egyben elnöktársai által elmondottakról. — Az 1egyik képviselő úgy fogalmazott, modern padlás- söprés zajlik most a mezőgazdaságban. Mit érthetett ezen? — Minden bizonnyal a szabályozók szorítására gon­dolt. Hiszen farról van szó, az idén ahhoz, hogy megél­jünk mindenféle tartalékot ki kellett söpörni magunkból. — Így mondható el, amit ma sokat hallunk, hogy a mezőgazdaság ilyen jó évet még sohasem zárt? — Ez így van. De ehhez a képviselő- és elnöktársam azt is hozzátette, ilyen nehéz esztendő még nem volt. Igaz ez a litkei termelőszövetkezetre is: Termelési érték­ben számolva az idei év a téesz életében a második leg­jobb esztendő. Ám ha ezt a nyereség szempontjából né­zem, csupán a sokadik hely jut ennek az évnek. — Miből fakadt ez az ellentmondás? — A termelőszövetkezetek a gazdálkodásukhoz létfon­tosságú eszközökhöz — s ez alatt a pénzösszegeket is ér­tem — csak rendkívüli áron jutnak hozzá. Maradjunk a pénznél! A pénzintézetek magas hitelkamatot számolnak fel, ami ebben az évben 18 százalék volt. Ezt sokan sé­relmezték itt, de nem is a kamatláb miatt, hanem azért, mert az ebből származó pénzeket ezek az intézetek hival­kodó módon használják fel. Ezért is kifogásolta több kép­viselő azt, hogy például az APEH-ek egymás után építik palotáikat, székházaikat. Ehhez még hozzáteszem, hogy gazdaságunk működő tőkéjének közel sincs ilyen hoza~ déka. — Végül is úgy látom, a felszólaló elnöktársak a lit­kei termelőszövetkezet gondjait is megfogalmazták. De marad n kérdés: a költségvetés vitája és elfogadása után megnyugodva mehet-e haza dr. Miklós Zoltán országgyű­lési képviselő és termelőszövetkezeti elnök? — Ezt korántsem mondhatom, csak az a biztos, hogý jövőre terheink növekednek. Persze azt is látni kell, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Az ország érde­ke, hogy a most beterjesztett költségvetést elfogadtuk, de hozzá kell tennni, hogy ez és ű termelőszövekezetek ér­deke igencsak eltér egymástól. —zsély— Küldöttgyűlés Szécsényben (Folytatás az 1. oldalról.) kevés a szakember, gond a szakorvosi ellátás. A pártmunka középpont­jában a gazdálkodással ösz- szefügő kérdések álltak, ez­után több figyelmet kíván­nak fordítani a település- fejlesztésre is. Ehhez kelle­nek a politizáló, igazi moz­galmi életet élő pártszervek. A párt — miként azt Batta László hangsúlyozta — nem vonul ki a jazdaságból, de kivonul a szakmai kérdések eldöntéséből. A távlati és tar­tós gazdasági folyamatok, a kádermunka, a feszültségfor­rások feltárása és feloldása, az emberek között végzett politikai munka kerül elő­térbe. Arról is beszélt, hogy a térségben nagy vitákat vál­tott ki a foglalkoztatottság, holott az ezer lakosra jutó ipari munkahelyek számát tekintve, a megye városai, nagyközségei között Szécsény a második helyen áll. Igaz, sok az ingázó, a betanított munkás. Ezt követően elis­merően szólt az eredménye­sen gazdálkodó termelőszö­vetkezetekről, amelyek hoz­zájárulnak a települések la- kómegtartó képességének nö­veléséhez is. Segítve a hátrányos helyzetűeket Elhangzott, hogy a lakos­ság 20 százaléka — főleg kiskeresetűek, alacsony nyug­díjasok, pályakezdő fiatalok, nagycsaládosok — hátrányos helyzetben vannak. Hely­zetükön enyhíteni a taná­csok, a vállalatok, szövet­kezetek közös dolga. A városi párbizottság el­ső titkára javasolta kommu­nista csoportok alakítását a helyi állami, társadalmi szer­vezetekben, a múzeumbará­tok körében, számolnak új közösségek szerveződésével is. Az előterjesztő hangsú­lyozta, hogy korszerűsödni kell a pártmunka módsze­rének, a minőség, a haté­konyság irányában, javítva a testületi munka demok­ratizmusát, növelve az alap­területek önállóságát és fe­lelősségét. Ez utóbbi a személyekre is vonatkozik, mert például a pártbizottság négy tagját nem választották meg kül­döttnek. A bizalomhoz helyt­állás, alkotás is kell. Fel­hívta a figyelmet az egyes párttag szerepének fontossá­gára, a lakóterületi pártélet erősítésére célozva. Kiemel­te, hogy küzdőképesebb, nagyobb létszámú alapterü­letekre van szükség. S arról is beszélt, hogy a közélet tisztasága alapvető feltétele a kiegyensúlyozott városi közérzetnek, a politikai mun­kának. A térség alapvető kérdéseivel A vitában Zsédely Lajos elmondta, hogy a tegnapi önmagunkat való meghala­dás a siker egyik kulcsa, oe ez nem jelentheti korábbi önmagunk megtagadását. A politikai munka megújulá­sáról szólva kifejtette: az eszmékkel szemben eszmé­ket, az érvekkel szemben érveket kell felsorakoztatni. Az új városi pártbizottság a térség átfogó kérdéseivel foglalkozzon, mindig igé­nyelve a párttagság véle­ményét. Bodnár József arról szólt, hogy az emberek többsége változást, megújulást akar, ehhez szervezettebb, egysé­gesebb és nagyobb tömeg­kapcsolatokkal rendelkező párt szükséges. Dr. Verbói Klára az egészségnevelés időszerű tennivalóra figyel­meztetett, majd hangsúlyoz­ta, a társadalmi közmeg­egyezést nem csak szavaik­ban kell hirdetni, helyet kell adni a szocialista plu­ralizmusnak. Gáspár Antal- n.é, a politika régi tanulsá­gaként említette: amiilyen gyorsan növekszik a hév a cselekvésre, olyan gyorsan le is lohad. A teendők rangsorolásáról szólva ki­emelte a termékszerkezet korszerűsítését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy­szerre kell szembe nézni a pártnak a múlt, a jelen és a jövő nehézségeivel, majd példákon keresztül érzékel­tette a párt Központi Bizott­ságában, az országos párt­értekezlet óta tartó felelős­ségteljes munkát. Társadalom és iskola Dr. Radván Mihály, a mezőgazdasági üzemek nép­gazdaságban betöltött szele­pének és az alaptevékeny­ség csökkenő jövedelmező­ségének ellentmondását em­lítette. Szólt arról, hogy a stabilizációs program a szö­vetkezetek többségében szinte egyenlő a szabályzók­hoz való alkalmazkodással. Huszkó Sándor, a térség iparszerkezetéről szólva el­mondta, hogy a korábbi Eí- zettnék a BRG-vel kötött „házassága” tekintélyes bér­emelést hozott, ami javí­totta a közhangulatot, mind­ezt azonban a jövedelem­adó alaposan lecsökkentet­te. Szerémi Gyula, a társa­dalom és az iskola eltávo­lodásáról beszélt. Rámuta­tott: más az élet és mást tükröznek a tankönyvek. El­ismeréssel szólt a pedagó­gusok megyei kezdeménye­zésre történt béremeléséről. Fajcsik József elmondta, hogy a területi pártalapszer- vezétek gyakran határozat- képtelenek. Példaként em­lítette, a tagkönyvkiosztó taggyűlésüket, amelyen 50— 60 százalékos volt a megje­lenés. Varga József hang­súlyozta, hogy valamennvi párttag legyen a megújulás hordozója, a döntések ellen­őrzése pedis a taggyűlések, testületi ülések nyilvánossá­ga előtt történjen. Első titkár: Batta László Zagyvái Sándor elmond­ta, hegy a településfejlesz­tésre szánható összegek csökkennek. Kritikusnak ítélte a helyzetet, hiszen nincs megnyugtató anyagi fedezete a szemétlerakónak és a szennyvíztisztítónak sem, legfeljebb más feladat rovására. A lakosság tovább nem terhelhető, bár értel­mes célra szívesen áldoz. Az idén 3 millió forintot fize­tett ki a tanács segélyezés“ re. Kiemelte, hogy a politi­kai munkában a hibákkal és nem az emberekkel szem­ben kell fellépni. Füssy József elöljáróban annak összetevőit elemezte, hogy a párt miért jutott mái helyzetébe. A többi között rámutatott a korszerűtlen politikai intézményrend­szerre, a demokratizmus hí" ányosságaira. Hangsúlyozta, hogy a kibontakozásnak leg­fontosabb területe a gazda­ság. Arról is szólt: helyre kell állítani a párt iránti bizalmat, s a társadalmi megújulás elsősorban azon múlik, hogy miként tudja a párt erőit egyesíteni és moz­gósítani. Kaszás János az embereket irritáló magas nyugdíjakat tette szóvá, a jövedelemadó teljesítmény- visszatartó szerepét emelte ki. A párt városi küldött- gyűlése megválasztotta az új pártbizottságot, s közvet­lenül annak első titkárává Batta Lászlót, titkárává Val- kár Bélát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom