Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés Szűrös Mátyás tájékoztatója (Folytatás a 2. oldalról.) szak szerda délelőtti szünetében ülésezett — javaslom, hogy országgyűlésünk támo" gatóan foglaljon állást a pápai üzenettel kapcsolatban. A pápai üzenetből Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerint az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok bizxo- sítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állampolgári jogegyenlőséghez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a • más államok területén élő, de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolat- tartáshoz való jogban, valamint a vallásszabadságban összegzi. A pápai üzenet gondolaí- menete, az abban megfogalmazott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alapvető céljaival, mint a humánus szocialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hangsúlyozni szeretném, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető kötelezettségeivel. így az állam- polgári és társadalmi lojalitás érvényesítésével. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a pápai üzenet a nemzetiségi jogokat az általános emberi jogok aspektusa mellett a nemzetközi viszonyokban kiteljesedő enyhüléssel összefüggésben veti fel. Felfogásunk szerint ez a megközelítés összhangban van az emberi jogokkal kapcsolatos több évtizedes ENSZ- beli erőfeszítésekkel, az összeurópai biztonsági és együttműködési folyamat vívmányaival, hozzájárul az államközi kapcsolatok demokratizálásához és humanizálásához. Ugyanazon össz- emberj értékekről és prioritásokról van tehát szó, melyek jegyében Magyarország, a Szovjetunió és más szocialista országok egyre hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek a bizalom-- és biztonságerősítés, a leszerelés, a harmonikus államközi együttműködés feltételeinek világméretű megteremtése érdekében. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állás- foglalása újólag megerősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunkkal is kifejezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az ENSZ és más nemzetköz; szervezetek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezéseinket. közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi kodi- fikációjának igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konstruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházközi. másrészt együttes állami-egyházi rendezvények megtartását, esetleg nemzetközi keretekben is. Etnikai, vallási kisebbségek tisztelete A külügyi bizottság azt javasolja, hegy az Országgyűlés, állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. Hangsúlyozza. hogy az etnikai, nemzeti és vallás.; kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése az általános emberi jogok érvényesülése szerves és egyben megkülönböztetett fontosságú elemeként a békének, a nemzetközi biztonságnak és az államok közötti jó viszonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá hogy Magyarországon ebben a szellemben törekszünk a nemzetiségi jogok szavatolására. Szólítsa fel a kormánvt. hogv továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő m-’gvar nemzetiségek helyzetének alakulását, kétoldalú kapcsolatai kenetében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása, a nemzetiségek összekötő, a népek közötti megértést segítő szerepének érvényesítése érdekében. Január 1-jén hangzik el A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte az Országyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állásfoglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. Tóth Károly megyéspüs- pök (oszágos lista) a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében, a magyarországi nem római katolikus egyházak nevében, s ezen egyházak az Ország- gyűlésen is jelen levő vezetőinek egyetértésével kifejezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üzenete nyomán az Ország- gyűlés figyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Országgyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához hasonlóan. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ-dokumentumnak már voltak is előmunkálatai, s hogy ehhez a nemzetközi feltételek most kimondottan kedvezőék, és jobbak a kilátások. Szűrös Mátyás válaszában jelezte, hogy a külügyi bizottság ülésén is felmerült már e kérés és javaslat, s, hogy a magyar kormány és a magyar intézmények mér különböző alkalmakkor megfogalmazták konkrét véleményüket. A bizottság, az állásfoglalás végleges szövegének kialakításakor figyelembe fogja venni Tóth Károly indítványát. A külügyi bizottság tájékoztatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés elfogadta. ☆ Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vída Miklós — befejeződött. ☆ Ma a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a parlament. (MTI) „Először is..** — Németh Miklós és dr. Szentágothay János az ülésszak szünetében. Parlamenti vélemény Mit mondanak az elnöktársak? Rekordokat döntő ülésszaknak nevezik a mostani parlamentet, azon túl, hogy négy napig tart a gyűlésezés, rekordnak emlegetik azt is, hogy a jövő évi költségvetés vitájában 42~en Iszólaltak fel. Ez már önmagában is feltételezte, hogy csak ennek az egy napirendnek a 'tárgyalása legalább két napot vesz igénybe. Egyfajta rekordnak nevezhetjük azt is, hogy az említett 42 képviselő közül hatan a „polgári életben” téesz- elnökként dolgoznak: Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kis* kun, Vas és Szabolcs-Szatmár megye — innen ketten is — termelőszövetkezeteinek elnökei fejtették ki véleményüket a költségvetésről. Ez adta az ötletet, hogy \a hozzászólások elhangzása után, szerdán késő délután dr. Miklós Zoltán országgyűlési képviselőtől a Litkei Ipoly Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet elnökétől megkérdezzem, mi a véleménye a képviselő- és egyben elnöktársai által elmondottakról. — Az 1egyik képviselő úgy fogalmazott, modern padlás- söprés zajlik most a mezőgazdaságban. Mit érthetett ezen? — Minden bizonnyal a szabályozók szorítására gondolt. Hiszen farról van szó, az idén ahhoz, hogy megéljünk mindenféle tartalékot ki kellett söpörni magunkból. — Így mondható el, amit ma sokat hallunk, hogy a mezőgazdaság ilyen jó évet még sohasem zárt? — Ez így van. De ehhez a képviselő- és elnöktársam azt is hozzátette, ilyen nehéz esztendő még nem volt. Igaz ez a litkei termelőszövetkezetre is: Termelési értékben számolva az idei év a téesz életében a második legjobb esztendő. Ám ha ezt a nyereség szempontjából nézem, csupán a sokadik hely jut ennek az évnek. — Miből fakadt ez az ellentmondás? — A termelőszövetkezetek a gazdálkodásukhoz létfontosságú eszközökhöz — s ez alatt a pénzösszegeket is értem — csak rendkívüli áron jutnak hozzá. Maradjunk a pénznél! A pénzintézetek magas hitelkamatot számolnak fel, ami ebben az évben 18 százalék volt. Ezt sokan sérelmezték itt, de nem is a kamatláb miatt, hanem azért, mert az ebből származó pénzeket ezek az intézetek hivalkodó módon használják fel. Ezért is kifogásolta több képviselő azt, hogy például az APEH-ek egymás után építik palotáikat, székházaikat. Ehhez még hozzáteszem, hogy gazdaságunk működő tőkéjének közel sincs ilyen hoza~ déka. — Végül is úgy látom, a felszólaló elnöktársak a litkei termelőszövetkezet gondjait is megfogalmazták. De marad n kérdés: a költségvetés vitája és elfogadása után megnyugodva mehet-e haza dr. Miklós Zoltán országgyűlési képviselő és termelőszövetkezeti elnök? — Ezt korántsem mondhatom, csak az a biztos, hogý jövőre terheink növekednek. Persze azt is látni kell, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Az ország érdeke, hogy a most beterjesztett költségvetést elfogadtuk, de hozzá kell tennni, hogy ez és ű termelőszövekezetek érdeke igencsak eltér egymástól. —zsély— Küldöttgyűlés Szécsényben (Folytatás az 1. oldalról.) kevés a szakember, gond a szakorvosi ellátás. A pártmunka középpontjában a gazdálkodással ösz- szefügő kérdések álltak, ezután több figyelmet kívánnak fordítani a település- fejlesztésre is. Ehhez kellenek a politizáló, igazi mozgalmi életet élő pártszervek. A párt — miként azt Batta László hangsúlyozta — nem vonul ki a jazdaságból, de kivonul a szakmai kérdések eldöntéséből. A távlati és tartós gazdasági folyamatok, a kádermunka, a feszültségforrások feltárása és feloldása, az emberek között végzett politikai munka kerül előtérbe. Arról is beszélt, hogy a térségben nagy vitákat váltott ki a foglalkoztatottság, holott az ezer lakosra jutó ipari munkahelyek számát tekintve, a megye városai, nagyközségei között Szécsény a második helyen áll. Igaz, sok az ingázó, a betanított munkás. Ezt követően elismerően szólt az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetekről, amelyek hozzájárulnak a települések la- kómegtartó képességének növeléséhez is. Segítve a hátrányos helyzetűeket Elhangzott, hogy a lakosság 20 százaléka — főleg kiskeresetűek, alacsony nyugdíjasok, pályakezdő fiatalok, nagycsaládosok — hátrányos helyzetben vannak. Helyzetükön enyhíteni a tanácsok, a vállalatok, szövetkezetek közös dolga. A városi párbizottság első titkára javasolta kommunista csoportok alakítását a helyi állami, társadalmi szervezetekben, a múzeumbarátok körében, számolnak új közösségek szerveződésével is. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy korszerűsödni kell a pártmunka módszerének, a minőség, a hatékonyság irányában, javítva a testületi munka demokratizmusát, növelve az alapterületek önállóságát és felelősségét. Ez utóbbi a személyekre is vonatkozik, mert például a pártbizottság négy tagját nem választották meg küldöttnek. A bizalomhoz helytállás, alkotás is kell. Felhívta a figyelmet az egyes párttag szerepének fontosságára, a lakóterületi pártélet erősítésére célozva. Kiemelte, hogy küzdőképesebb, nagyobb létszámú alapterületekre van szükség. S arról is beszélt, hogy a közélet tisztasága alapvető feltétele a kiegyensúlyozott városi közérzetnek, a politikai munkának. A térség alapvető kérdéseivel A vitában Zsédely Lajos elmondta, hogy a tegnapi önmagunkat való meghaladás a siker egyik kulcsa, oe ez nem jelentheti korábbi önmagunk megtagadását. A politikai munka megújulásáról szólva kifejtette: az eszmékkel szemben eszméket, az érvekkel szemben érveket kell felsorakoztatni. Az új városi pártbizottság a térség átfogó kérdéseivel foglalkozzon, mindig igényelve a párttagság véleményét. Bodnár József arról szólt, hogy az emberek többsége változást, megújulást akar, ehhez szervezettebb, egységesebb és nagyobb tömegkapcsolatokkal rendelkező párt szükséges. Dr. Verbói Klára az egészségnevelés időszerű tennivalóra figyelmeztetett, majd hangsúlyozta, a társadalmi közmegegyezést nem csak szavaikban kell hirdetni, helyet kell adni a szocialista pluralizmusnak. Gáspár Antal- n.é, a politika régi tanulságaként említette: amiilyen gyorsan növekszik a hév a cselekvésre, olyan gyorsan le is lohad. A teendők rangsorolásáról szólva kiemelte a termékszerkezet korszerűsítését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyszerre kell szembe nézni a pártnak a múlt, a jelen és a jövő nehézségeivel, majd példákon keresztül érzékeltette a párt Központi Bizottságában, az országos pártértekezlet óta tartó felelősségteljes munkát. Társadalom és iskola Dr. Radván Mihály, a mezőgazdasági üzemek népgazdaságban betöltött szelepének és az alaptevékenység csökkenő jövedelmezőségének ellentmondását említette. Szólt arról, hogy a stabilizációs program a szövetkezetek többségében szinte egyenlő a szabályzókhoz való alkalmazkodással. Huszkó Sándor, a térség iparszerkezetéről szólva elmondta, hogy a korábbi Eí- zettnék a BRG-vel kötött „házassága” tekintélyes béremelést hozott, ami javította a közhangulatot, mindezt azonban a jövedelemadó alaposan lecsökkentette. Szerémi Gyula, a társadalom és az iskola eltávolodásáról beszélt. Rámutatott: más az élet és mást tükröznek a tankönyvek. Elismeréssel szólt a pedagógusok megyei kezdeményezésre történt béremeléséről. Fajcsik József elmondta, hogy a területi pártalapszer- vezétek gyakran határozat- képtelenek. Példaként említette, a tagkönyvkiosztó taggyűlésüket, amelyen 50— 60 százalékos volt a megjelenés. Varga József hangsúlyozta, hogy valamennvi párttag legyen a megújulás hordozója, a döntések ellenőrzése pedis a taggyűlések, testületi ülések nyilvánossága előtt történjen. Első titkár: Batta László Zagyvái Sándor elmondta, hegy a településfejlesztésre szánható összegek csökkennek. Kritikusnak ítélte a helyzetet, hiszen nincs megnyugtató anyagi fedezete a szemétlerakónak és a szennyvíztisztítónak sem, legfeljebb más feladat rovására. A lakosság tovább nem terhelhető, bár értelmes célra szívesen áldoz. Az idén 3 millió forintot fizetett ki a tanács segélyezés“ re. Kiemelte, hogy a politikai munkában a hibákkal és nem az emberekkel szemben kell fellépni. Füssy József elöljáróban annak összetevőit elemezte, hogy a párt miért jutott mái helyzetébe. A többi között rámutatott a korszerűtlen politikai intézményrendszerre, a demokratizmus hí" ányosságaira. Hangsúlyozta, hogy a kibontakozásnak legfontosabb területe a gazdaság. Arról is szólt: helyre kell állítani a párt iránti bizalmat, s a társadalmi megújulás elsősorban azon múlik, hogy miként tudja a párt erőit egyesíteni és mozgósítani. Kaszás János az embereket irritáló magas nyugdíjakat tette szóvá, a jövedelemadó teljesítmény- visszatartó szerepét emelte ki. A párt városi küldött- gyűlése megválasztotta az új pártbizottságot, s közvetlenül annak első titkárává Batta Lászlót, titkárává Val- kár Bélát.
