Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
HbOh VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 304. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK /líír^J\ "" í —■ I Árulás (filmjegyzet) (4. oldal) Ártatlanok vagy bűnösek? (5. oldal) Megkérdeztük... (7. oldal) T anacskozik az Országgyűlés Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna (Szolnok m., 6. vk.) kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piac; viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Dr. Vona Ferenc (Pest -m., 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai: amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő beruházásokat, a műszaki-technikai feljesztést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Hiányzik a perspektíva * 1 Radnai Gábor (Budapest, 48. vk), a MÁV vezérigazgatóságának mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza- kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. Fábián Károly (Győr-Sop- ron megye, 13. vk.), a Pető- házi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígértek rendre beteljesületlenek maradtak és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — állapította meg. Keszthelyi Zoltán (Borsod- Abaúj-Zemplén megye. 1. vk.), a MÁV miskolci vontatási főnökségéllek műszerésze egyetértett azokkal a -gondolatokkal, amelyeket már az előtte szólók többen is megfogalmaztak: nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Szalai Gyula (Fejér megye, 1. vk.), az Alba Regia Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője az ország jelenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak nevezte, hogy bár mindenki a kétkezi munkásemberek képviseletében lép fel valójában sokan kiszorításukra törekszenek, s csupán annak a rétegnek az érdekeit próbálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze kemény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vál’a- latokat, hogy termeljenek többet, ugyanis így az elvonás mértéke is növekedhet. Bánfalvi András (Szabolcs- Szatmár m., 4. vk.), az Üj- fehértói Lenin Mgtsz elnöke felrótta a pénzügyi kormányzatnak. hogy a költség- vetés egyensúlyának javítását a vállalatokat, a termelőszövetkezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Reidl János (Somogy megye, 5. vk.), a Videoton Elektronikai Vállalat tabi gyáregységének csoportvezetője elmondta, hogy ez év nyarán felhívta a pénzügyminiszter figyelmét az 1951 óta változatlan összegű napidíj -tarthat a-tlans á gá r a. Akkor azt az ígéretet kapta, hogy az 1989. évi költség- vetés tárgyalásaikor konkrét választ kap kérdésére. Mivel azonban sem az előterjesztés, sem a miniszteri expozé nem foglalkozott a napidíjak kérdésével,, indítványozta, hogy a groteszk helyzet megoldása érdekében a pénzügyminiszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal közösen, dolgozzon ki megoldást, és erről tájékoztassa az Országgyűlést. Horváth Ferenc (Somogy megye, 10. vk.), csurgói körzeti főállatorvos arról beszélt, hogy a költség-vetés — a központi irányítás természetéből adódóan — a nemzeti jövedelem döntő hányadával gazdálkodik. Ezt azonban szubjektív, nemegyszer protekcionista célokat támogatva osztotta szét. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke elmondta: a dolgozók meglepetéssel olvassák, hogy ebben az évben sikerágazat lett a mezőgazdaság, hiszen Bécs- Kiskunban nem ezt tapasztalják, a gazdaságok jó részének még szűkös tartalékait is fel kell élnie. Dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás állatorvosa szerint alapvetően változtatni kell a gazdaságpolitika és a költségvetés szerkesztésének gondolatmenetén. Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára szerint a kormány által előterjesztett második változat fogadható el a költségvetés kom promisszumos alap j a ként. Nem használ a beolvasó hangnem Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.), az MTV szegedi stúdiójának szerkesztőriportere négy képviselőtársa nevében is szólva a költségvetési tervezet második vagy negyedik változatát tartotta elfogadhatónak, azzal a megkötéssel, hogy a tervezett pótadó mindössze 3 százalékos legyen. Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár műszaki kalkulátora szerint a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetek közül egyik sem biztosítja a szerkezetátalakítás meggyorsításához szükséges feltételeket, s így veszélybe kerülhet a kibontakozási program végrehajtása. Ezért azt javasolta: a képviselők egyik változatot se fogadják el, hanem a kormány dolgozzon ki újabb költségvetési tervet. Villányi Miklós pénzügyminisztert arra kérte, adjon tájékoztatást a 10 milliárd forintos költségvetési tartalék sorsáról. Kállai Ferenc (országos lista), színművész érzelmi indíttatású felszólalásában felhívta a figyelmet arra: társadalmunk morális állapota sok kívánnivalót hagy maga után, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy újabban a megfontoltságot nélkülöző, beolvasó hangnem vált elterjedtté. Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője — soron kívül szót kérve — a mumkáskőriséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. Először is megjegyezte, hogy a munkásőrség nem a párt fegyveres testületé. A munkásőrség önkéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését — hangoztatta. Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk.), a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a költségvetési tervezet negyedik változtatót támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaság- politikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vállalatok. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Fodor Pál (Csongrád m., 5. vk.), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beter- j esztett költségvetés-tervezet még annyira s.em részletes, mint az előző évj volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Értetlenségének adott hangot Dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reform- bizottság elé. Ezt mind a 19 jelenlévő bizottsági tagelfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reformcsomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértőleg továbbítsák a reformbizottsághoz. Moravszki György (Sza- bolcs-Szatmár m., 5. vk.), a Tiszavasvári Munka Mgtsz elnöke (aki az ebédszünet után elsőként kapott szót, csak többszöri halasztás, után kezdte beszédét, mivel a kormány tagjai nem ér(Folytatás a 2. oldalon.) Az elnökség Küldöttgyűlés Szécsényben Sajátos várospolitikára van szükség „Eleven mozgalmi pártot!” —• Ebben a transzparensen szereplő jelszóban fejezhető ki a Szécsényben és környékén élő, dolgozó kommunisták szándéka. Tegnap tartották küldöttgyűlésüket, amelynek munkájában részt vett Gáspár Antalné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Füssy József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Hütter Csaba országgyűlési képviselő. A jelenlegi bonyolult, új feladatokat támasztó gazdasági, társadalmi, politikai helyzet a térség minden párt- szervezetét és párttagját új követelmények elé állítja. Alapvetőnek tartják az elért eredmények, az értékek megbecsülését, s a politikai munka szervezését, az országos pártértekezlet állás- foglalásának valóra váltását. Ennek érdekében több alkotó, politikai légkört kívánnak teremteni, állandó eszmecserét folytatni a párttagokkal, és a pártonkívüliek- kel egyaránt — hangsúlyozta a politikai tennivalók fő irányaira készült javaslat, amelyhez Batta László, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében részletesen indokolta az egytestületes pártbizottságra való áttérés előnyeit. Elmondta, hogy a város sajátos arculatához igazodó várospolitikára van szükség, számolva azzal, hogy a településfejlesztési kérdésekben mind jelentősebbé válik az igények, a különböző érdekek és a reális lehetőségek összhangjának megteremtése. A szécsényiek nem panaszkodhatnak, a krónikus ivóvízhiányt orvosolja a 270 milliós térségi vízprogram, amelynek megvalósításából a lakosság 42 milliót vállalt magára. Bővítik a szennyvízhálózatot, új hulladék- lerakót létesítenek, lendületes a magánerős lakásépítés. Nem épül viszont állami lakás, az üzemekben (Folytatás a 3. oldalon.) Fórum a KISZ jelenéről „Ki kivel tud együttműködni 7" Hol áll, mit csinál, mire készül, egyáltalán mire képes ma a KISZ? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a jelenlevők a szerdáin Salgótarjánban megtartott fórumon, amit a KISZ Nóg- rád Megyei Bizottsága szervezett. Gyurcsány Ferenc, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség intézőbizottságának tagja, a fórum előadója v i tai n d ít ójában h el y ze tk épet adott az ifjúsági szervezet jelenéről,, vázolta a Magyar Szocialista Munkáspárthoz való viszonyát, s szólt az alternatív szervezeteikkel való együttműködésről, valamint a kapcsolatépítésről is. Az előadó többek között elmondta, hogy a KISZ tartalmi és szervezeti megújításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a régi struktúrába való beágyazódás mély, s ez bizonyos fokig gátja az újfajta politikai szerepfelfogás kialakulásának. Vannak kérdések, melyeket nem lehet megkerülni, így például azt sem, mi a helyes viszony a KISZ múltjához. Az ifjúsági szervezetek előtt álló legfontosabb feladatok között említette a párton belüli progresszív erők támogatását. Megfogalmazta azt is; a KISZ-nek azt kell szolgálni, hogy ez a társadalom önmaga közösségeiben megszilárdulhasson. Szem előtt kell tartania, hogy ma ebben az országban nem az a kérdés, ki kit győz le, hanem az, ki kivel tud egy üttműködni. Gyurcsány Ferenc előadását követően a jelenlevők kérdéseire válaszolt Arra a felvetésre, hogy a KISZ-t mennyire veszi komolyan a kormány, azt a választ adta: amennyire a KISZ komolyan veszi önmagát, vagyis arra kell törekednie, hogy tényleges politikai erővel rendelkezzen, amellyel képes a párt politikáját befolyásolni. Az alternatív szervezetekhez való viszonyról szólva elmondta,, hogy minden olyan alternatív és nem alternatív szervezettel együtt kell működnie, amely fontosnak tartja egy társadalmi válság elkerülését. 1
