Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 15.. KEDD Végrehajtó bizottsági ülések BARÁTAINK A szovjet falu felemelkedéséért (Folytatás az 1. oldalról.) jövőben is szükség lesz, de a költségek növekedése a távolsági ingázás mérséklődéséhez vezethet, ami viszont növelheti a térség foglalkoztatási gondjait. A munkaügyi és pályaválasztási tanácsadó és területi szervei nyomon követik az illetékességi körbe tartozó térség munkaerőhelyzetének változásait. Ennek érdekében kapcsolatot tartanak fenn a gazdálkodó egységekkel és rendszeresen tájékoztatják az érdekelteket. Tevékenységük jelentős és meghatározó része a munkaerő-közvetítési feladatok ellátása, de bekapcsolódnak a toborzásba is. Foglalkozik a kirendeltség munkajogi tanácsadással és közreműködik a foglalkoztatási rehabilitáció helyi tennivalóinak megoldásában. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfőn — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta az általános nyereségadóról szóló törvénytervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következtében szükségessé vált törvénymódosítási javaslatokról. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14—20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meghaladják a tervezettet. A kormányzat azt javasolja, hogy jövőre a vállalkozási nyereségadó mértéke 50 százalék legyen. Ezt egészítené ki az állami tulajdont terhelő vagyonrésze- sedés, osztalékfizetési kötelezettség. Hellner Károly, a bízott- ság titkára arról kérdezte az előadót, hogy az osztalékfizetés bevezetése miként érinti a gazdálkodókat. Madarasi Attila elmondta: amennyiben erre a meg- oldásra adják a szavazatukat a képviselők, ez elsősorban az állami vállalatok terheit növeli meg, míg a szövetkezetek, a magánszféra terhei változatlanok maradnak. Az adóemelés viszont egyformán növelné a terheket. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnö- ke elmondotta, hogy a vállalatok érdekvédelmi szervezete, a kamara csak az osztalékfizetés mértékének ismeretében tud állást foglalni e kérdésben. Nemzetiségi politikánk értelmében, s a humanizmus, az egyetemes emberi jogok szellemében is a nemzetiségek joga, hogy megőrizzék identitásukat — hangsúlyozták a felszólalók a TIT országos nemzetiségi tanácsának hétfőn Budapesten tartott ülésén, amelyen a nemzetiségi törvény előkészítése során felvetődött kérdéseket vitatták meg. Dr. Samu Mihály tanszékvezető egyetemi tanár bevezető előadásához kapcsolódva elmondták: szükséges, hogy a törvényben rögA vb ülésén tanácsülést előkészítő napirendek is szerepeltek. Szécsényben a város telekellátottságát, a lakásépítéssel összefüggő feladatokat vitatta meg a testület. Az erről szóló előterjesztésben szó volt arról is, hogy a városban a csoportos korszerű családi házak építése honosodott meg. Idén eddig hatvan ilyen lakást adtak át, 15 építése folytatódik, s az OTP kivitelezésében még várhatóan további 18 lakás készül el. Megállapították, hogy a lakásépítés VII. ötéves tervi feladatai csak fokozott odafigyeléssel, a családiházas- forma túlteljesítésével valósíthatók meg. A csoportos korszerű családiház-építés- hez a telekellátás biztosított. választéka kielégítő, míg a hagyományos családi házaknál a többletigény miatt új telkek kialakítása szükséges. Szilvás! Pál, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese szintén az osztalék bevezetése mellett foglalt állást. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes a nyereségadó emelését támogatta. Tóth Attiláné (Budapest), azt javasolta, hogy a döntés meghozatala előtt a jövő évi népgazdasági terv főbb célkitűzéseivel is ismerkedjenek meg. Virág István, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke elmondotta, hogy jövőre a lakosság terheit tovább már nem szabad növelni, így a vállalatoknak kell többet vállalniuk. Nyers Rezső foglalta össze a vitát, majd szavazásra került sor. Ennek alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a pénzmegtakarítás növelésére elsősorban a vállalatoknál, illetve a költség- vetésnél van szükség. Ameny- nyiben sikerül a költségvetésnél — például a védelmi költségek felülvizsgálatával — nagyobb megtakarításokat elérni, úgy a vállalatok gazdálkodási feltételei nagyobb mértékben javíthatók. Ennek lehetőségeit a bizottság meg kívánja vizsgálni. Szavaztak arról, hogy támogassák-e a vagyonarányos osztalékfizetés bevezetését 50 százalékos nyereségadó mellett: a képviselők emellett foglaltak állást. Ülést tartott hétfőn — Nagviványi András elnökletével — az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők elsőként a kormány stabilizációs munkaprogramjának eddigi t a pa s z t a 1 a t a i va 1 f og 1 al k o zt a k az írásos előterjesztés, va’a- min-t Illés Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján. A jelentésekzífsék a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Javasolták a többi között parlamenti nemzetiségi bizottság, valamint nemzetiségi államtitkárság megalakítását. A jogszabálynak szavatolnia kel] a nemzetiségi jogok gyakorlása feltételeinek megteremtését is. A nemzetiségek lakta településeken lehetővé kell tenni, hogy a nemzetiségek anyanyelvükön tanulhassanak minden tantárgyat. használhassák anyanyelvűket a hivatalokban, a bírósági tárgyalásokon csakúgy, mint a házasságkötésA testület tájékoztatót hallgatott meg a Ludányha- lászi és Vidéke Takarék- szövetkezet és az OTP szé- csényi fiókjának lakásépítő és -értékesítő tevékenységéről is. Bátonyterenyén a tanács novemberi ülésének előkészítésén kívül egyebek közt a család; és társadalmi ünnepségekről, ezen belül az év elejétől működő helyi családi iroda szolgáltatásairól volt szó. összességében úgy ítélték meg, hogy az iroda jól szolgálja létrehozásának alapvető céljait. Színvonalasabbá, rendezettebbé vált a családi események bonyolítása, a szolgáltatások iránt azonban megnövekedtek az elvárások, ezért tovább kívánatos bővíteni azok körét, javítani a tárgyi feltételeket és erősíteni az együttműködést a társadalmi szervekkel és az oktatási intézményekkel. bői kitűnt: az idei eredmények a stabilizáció szempontjából nem jebecsülendő- ek, megfelelő kiindulóalapot teremtenek a program továbbviteléhez. Ugyanakkor azonban a gazdaság hatékonysága. strukturális változásai nem elégségesek a tartós stabilizációhoz, a kibontakozás megalapozásához. Ismert, hogy a népgazdasági tervezésben két, egymástól eltérő tartalmú gazdaságpolitikai változat, a gyorsabb ütemű fejlődést diktáló A és a valamivel lassúbb fejlődési ütemmel számoló B variáció szerepel. A vitában felszólaló képviselők többsége hangoztatta, hogy egyértelműen az A változatot támogatja, már csak azért is, mert a B nem jelent igaz; választási lehetőséget. Nobis Ferenc kifejtette, hogy a mostani gazdaságirányítási rendszer nem elég következetes a struktúraváltás végrehajtásában Igazából nem oda áramolnak a nagyobb pénzeszközök, ahol a termelési szerkezet a kívánt irányba fejlődik. Az n körülmény sem kedvez a struktúraváltásnak — hangoztatta —, ho.gv jelenleg kedvezőbb a tőkét bankba tenni, mint a termelésbe helyezni. Véleménye szerint egyébként indokolatlanul magas a magyar gazdaságot irányító egész apparátus. A képvselők végül úgy határoztak, hogy elfogadják a beszámolót, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a vitában elhangzottak. Valamennyien egyetértettek abban is, hogy az A variánst tartják elfogadhatónak. Második napirendi pontként a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a bizottság tagjai. nél. Indokolt a többnyelvű közigazgatás bevezetése — hangoztatták az ülésen, A törvénynek szabályoznia kel_ lene a magyarországi nemzetiségek szövetségeinek szerepét. jogosítványait. Lényeges, hogy ne egyesületnek tekintsék a szövetségeket — mondták többen is. Egyetértettek abban, hogy a törvény határozza meg: k; tekintheti magát nemzetiséginek. Ennek feltétele némelyek szerint a nemzetiségi származás. Mások szerint viszont kinek- kinek szuverén joga eldönteni : nemzetiséginek yallja-e magát, vagy sem. (MTI) Szabó Béla (1928-19881 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 1988. november 13-án, tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Béla nyugállományú rendőr ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság volt főkapitányhelyettese. Hamvasztás előtti búcsúztatása katonai tisztelet- adással 1988. november 17-én 14.30 órakor lesz a salgótarjáni központi temetőben. ☆ Szabó Béla fiatalon napszámosként. majd bányászként dolgozott, s a Belügyminisztérium állományában 1953. januárjától teljesített szolgálatot. Több évtizedes belügyi pályafutása során számos fontos vezetői beosztást töltött be, s a rábízott feladatokat mindig nagy hozzáértéssel. felelősséggel végezte. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a belügyi munkában. Munkája elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült, így birtokosa volt a Vörös Csillag Érdemrendnek, a Felszabadulási jubileumi emlékéremnek és a Kiváló szolgálatért érdemrendnek is. Az MSZMP-nek 1945-től volt tagja és szolgálati ideje alatt több felelős pártmegbizatást látott el. Szabó \Béla a szolgálat felső határának elérésével 1983. november 30-ával került nyugállományba. Mint nyugdíjas, továbbra is támogatta, segítette a rendőrség munkáját, s lakóhelyén az MSZMP-alapszerve- zetben is dolgozott. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A gyászoló család A Belügyminisztérium és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya Orjoli tanácskozás Hétfőn az oroszországi föderációban levő Orjol városában tanácskozás kezdődött. amelynek középpontjában a lakosság élelmiszer- ellátásának javításáról a 19. országos pártértekezleten hozott határozat megvalósításának politikai vonzatúi állnak. A tanácskozást, amelyet Mihail Gorbacsov pártfő-' titkár-államfő nyitott meg, párt- és állami vezetők, a köztársasági kommunista pártok központi bizottságainak első titkárai, határterületi, területi pártbizottsági titkárok, minisztériumok és országos főhatóságok vezetői, valamint a központi tömegtájékoztatási eszközök vezetői részvételével tartják. Palesztin államiság Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára a palesztin nemzeti tanács algíri rendkívüli tanácskozásához intézett hétfői üzenetében melegen méltatta a megszállt területek lakosságának tiltakozó mozgalmát és reményét fejezte ki, hogy az Algírban hozandó döntések ,.a győzelem, a törvényes célok eléréséhez vezetik a palesztin népet”. A palesztin parlament, mint azt több forrás megerősítette, ma hoz döntést a független palesztin államiság kikiáltásáról, valamint — a majdani béketárgyalások kiindulóbázisaként — az ENSZ BT 242-es határozatának elfogadásáról, mely Izrael állam elismerését jelenti. Iván Vasziljev Lenin- díjas írót és publicistát „falusi írónak” nevezik. A faluról ír, az ősi orosz táj-' lói, a nem feketeföld-öve- zetről. A Volga felső folyásánál született, és a háborús évektől eltekintve nem hagyta el ezt a vidéket. A járási és a megyei lap munkatársa volt, és keresztül-kasul beutazta a vidéket. Borki falu, a bal szélen álló Vasziljev másfél évtizeddel ezelőtt jelentkezett könyveivel. A pszkovi földön, Borki faluban él, egyszerű parasztházban. Könyveinek hősei dolgos parasztok, akik az íróval megosztják örömüket és bánatukat, közben Vasziljev segít eligazodni az élet nem könnyű folyamataiban. Egész életében, így íróként is az foglalkoztatja, hogyan lehet, fellendíteni a falvak, az egész övezet életkedvét, mert sokan otthagyják ezeket a helyeket, ahol a föld elvesztette korábbi termőerejét. Hogyan lehet újjáéleszteni, elérni a gazdasági mellett a szellemi fellendülést. Fájdalommal ír földijeinek apátiájáról. Az emberek megszokták, hogy kevéssel beérjék. Az a véleménye, hogy a falut pusztító morális rozsda a gazdasági pangásban gyökerezik, amit a mezőgazdaság adminisztratív utasításos párt- és állami irányítása A jugoszláviai bortermelők az idén másfél millió hektoliter kiváló minőségű nedűt kívánnak exportálni a világ számos országába, főképpen a fejlett tőkésál - lamok piacaira. A borexport értéke a tervek szerint eléri a 60 millió dollárt, de ezenkívül is mintegy húszmillió dolláros bevételt ígér a szovjet szőlőtelepítésekhez szállított oltóanyag. A tavalyi száraz időnek köszönhetően a termés minősége várakozáson felüli. Ez megkönnyíti, hogy a 7,5 millió hektoliternyi össztermés húsz százalékát külföldi piacokon helyezzék el, s ezzel az európai borexportőrök sorában Franciaország, Olaszország és Spanyolország után a negyediknek zárkózzék fel Jugoszlávia. Ügy tűnik, a bor minőségének biztosítása nem is okoz problémát, ám a csomagolásban, a külcsínben és a piackutatásban még sok a tennivaló. Az exportsikerek mellett persze a mai piacon gondok is jelentkeznek — legalábbis a bortermelők szemszögéből nézve. Nevezetesen', hogy az infláció mind magasabbra tolja a borok árát, hozott magával. Az irányító bürokrácia legyűrte a kolhozdemokráciát, a parasztot a föld sorsáért felelősséget érző gazdából a parancsok és utasítások egyszerű végrehajtójává alacsonvította le. Figyelmen kívül hagyták nemcsak a nép évszázados tapasztalatait és hagyományait, de a józan észt is, amikor azt kellett vetni, ami ott so* házban él az író. ha ki nem nőtt. Megfosztották az embert az önállóságtól, elválasztották a földtől, és közömbössé tették iránta. A falun élő és a szülőföld sorsáért aggódó írp szavai foglalkoztatják az embereket nemcsak a nem feketeföld-övezetben, hanem az Urálban és a Volga mentén, Szibériában és a Kubányban is. Publicisztikai írásai, tárcái különösen a 19. pártkonferencía előtt felrázták az embereket, hiszen ott arról volt szó, miként lehet eltávolítani a három éve kezdődött peresztrojka útjából az akadályokat. A falun az átalakítást a szellemi-morális megújulással kell kezdeni — véli Iván Vasziljev. — Kulturális, szellemi felemelkedés nélkül nem. lehet véget vetni a föld iránti közönynek, mert ma semmilyen anyagi javak nem keltenek tiszteletet az élet, a kalász iránt. így nem is meglepő, hogy a hazai fogyasztás szintje alacsony. A legnagyobb termelő országrészben Makedóniában például mindössze tíz liter jut egy évben egy főre. A szlovéniai 60 literes átlagnak köszönhetően az országos mutató eléri ugyan a 25 litert, ám ez csak egynegyede a franciaországi fogyasztásnak. A haza] bor- piac pangását azonban a szakemberek az infláció mellett azzal is magyarázzák, hogy a fiatalabb generáció inkább a Coea-Colát. gyümölcsleveket és a tömény italokat, míg az idősebb nemzedék a házi szilvapálinkát, a sligovicát részesíti előnyben. Komoly konkurenciát jelent a boroknak a sör is. A jugoszláv boroknak napjainkban az a 9 millió külföldi turista csinálhatja a legjobb reklámot, aki egy évben felkeresi az Adriaitenger partját, vagy az ország más vidékeit. Annál is inkább elgondolkodtató — mutatnak rá szakemberek —, hogy még nem sikerült javítani a csomagoláson. Ezért a borok 90 százalékát hordókban adják el, a jóval magasabb árat biztosító üveges export aránya mindössze tíz százalék. Országgyűlési bizottságok tárgyaltak Vállalkozási nyereségadó II kormány stabilizációs munkaprogramja Előkészületben a nemzetiségi törvény Borosgazdák gondjai és örömei t
