Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét költője: Apollinaire 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék U0.35: Zenekari muzsika 11.05: Évmilliók emberközelben 11.25: Francia forradalmi dalok 11.39: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforoviccsal. 12.45: A lovakat lelövik? 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Három öreg 14.20: Három a kislány. 15.00: Világirodalmi könyv­szemle 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Dunántúli népművészek hangalbuma 18.00: Mese-zene gyerekeknek 19.15: Első kézből 20.15: Lovagias ügy 21.00: Találkozás a népzenével 22.00: Hírvilág 22.3Q: Sándor György önálló estjei 23.43: Donizetti: Lammermoori Lucia, örülési jelenet PETŐFI RADIO: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék, 10 000 forintért ia.30: Sportvilág 20.00: Kapcsoljuk a Közmű­velődési Információs Intézetet 21.05: Vaszary Gábor meséli 21.35: Egy hatpennys fele 22.05: Rockújság 23.10: Könnyűzene, esti hangulatban BARTÓK RADIO: 9.06: Dzsesszarchívum 9.30: Zenekari muzsika 10.35: Zengjen a muzsika 11.05: Rossini-operakcttősök 11.30: A Concerto Armonico hangversenye 13.05: Kilátó 14.00: Mendelssohn: c-moll szimfónia No. 9. 14.30: Bartók népdalszemlélete 14.50: Vonós kamaramuzsika 15.40: Színészvizsga, i988. 16.00: Aprily Lajos népdal­élményei 16.16: Az élő népmese 16.30: A csehszlovák rádió hangversenye 17.55: Miller Lajos operaáriá­kat énekel 18.33: Üj kórusfelvételeinkből 19.05: MIKRO-fon 19.35: Muzsikus vendégség 22.20: Pierre Boulez vezényel 23.00: A hét zeneműve MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. 17.35: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Te­lefon: 35-510. — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 17.45: Hírek 17.50: Szülőföldem: Cserhát Bemutatja: Béres Ferenc 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szilágyi János és fesztiválvendégei 21.05: A 28. miskolci tévéfesztiválról jelentjük... 21.35: Képes nóták 22.05: Nézze meg az ember! 22.35: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora Salgótarjáni kábeltelevízió: 19.00: Mese 19.20: Reklám 19.30: Tarjáni magazin — Képújság. (Tudósítás közéleti eseményekről, a kábeltévés kft.-ről, új játékunk az OTP-s ve­télkedő — sok nyere­ménnyel. Milyen pályát válasszak?) Kb. 20.15: A csendőr és a-lftldön- kívtiliek (francia film­vígjáték, fsz.: Louis de Funes) Kb. 21.45: Reklám és képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.20: Művelődési sorozat 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: A híradó sajtó- konferenciája 19.30: Híradó 20.00: Tokárnak — tv-játék 21.25: Sportvisszhangok 22.25: Közvetítés a brnói kiállításról 2. MŰSOR: 16.50: Angol természetfilm­sorozat 17.20: Tv-állatkert 17.35: Winettou — francia tv­sorozat befejező része 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Bachmeir-eset. NSZK- film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Érdekességek a Szovjet­unióból MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: '53 hideg nyara. Színes, szov­jet film. — Kamara: Becéző szavak. Színes amerikai film. — Kohász: Miss Arizona. Szí­nes, látványos magyar—olasz koprodukció. IMH Z.-pálfalva: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkr. olasz western. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Földindu­lás. Magyar film. Este 8-tól: Dűne. Színes angol sci-fi. Ma­dách Kamara: Törvénysértés I—II. Magyar dokumentum­film. — Irodalmi hősök a filmvásznon: fél 3-tól: Kakuk Marci. (Középiskolás ..A”). Mesemozi: Az égig érő fa. — Bátonyterenyei Petőfi: Go­nosztevők társasága. Színes, szinkr. francia bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: A Jú- dás-hadművelet. Színes, szinkr. francia kalandfilm. — Pásztó: Kék villám. Színes, látványos, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Szécsény: A menyasszony gyönyörű volt. Színes magyar— olasz koprodukció. — Karancs- lapujtő: Frances. Színes fran­cia film. — Jobbágyi: Várat­lan szerelem. (16). Színes gö­rög film. — Nagylóc: Iskola­mozi: E. T. — Érsekvadkert: A három amígó. Színes, szinkr. amerikai westernparó- dia.-----Irodalmi hősök film­vásznon:----A Kőszívű ember f iai. I—II. Mesemozi: Koncert a fűtőtesten. — Rétság: A Beverly Hills-i zsaru. Színes, szinkr. amerikai krimi. In*« telexen Érkezett. •• Ünnep után a hétköznapokon Az idei múzeumi és műemléki hónapról Pályázat mzakírókoak A Mezőgazdasági Kiadó hirdetett pályázatot szak­mai és irodalmi értékeket is felvonultató, jövedelme­zően kiadható művek szá­mára. De pályázni lehet so­rozatokkal, ötletekkel, sőt elkezdett művek próbafeje­zeteivel is. A jeligével beküldött pá­lyaműveket irodalmi és ki­adói szakemberekből álló zsűri minősíti majd, s érté­keli. A különdíjazás mellett — így az első helyezett 30, ar második 20—20, a har­madik pedig 10—10 ezer forintos jutalomban része­sül — a megjelenő művek alkotói kiemelt honoráriu­mot kapnak. A díjkiosztás és az eredményhirdetés 1989-ben a mezőgazdasági könyvhónap végén lesz. Világbajnok kőzetiömb 115 éve annak, hogy az Ayers Rock helyét beraj­zolták Ausztrália térképé­re. C. W. Gosse-nak hívták azt a bátor utazót, aki a dél-ausztráliai kormány megbízásából expedíciót ve­zetett Közép- és Nyugat- Ausztrália eddig még isme­retlen területére. Szeren­csés visszatérésük után Gosse parlamenti beszámo­lót tartott. Fehér emberek nem látta tájakról, forró­ságról, szomjhalálról me­sélt, és 1873. július 19-i naplóbejegyzését idézte: „A domb, amint közeledtem felé különös látványt nyúj­tott. S mekkora volt meg­lepetésem, amikor észre­vettem egy, a síkságból ki­emelkedő hatalmas sziklát. Határozottan állítom ez a kő a legcsodálatosabb ter­mészeti alkotás, amit vala­ha láttam!” A sivatag fővárosától — Alice Springstől — mint­egy 330 kilométerrel dél­nyugatra áll évmilliók óta ez a természeti csoda, ame­lyet Gosse Dél-Ausztrália akkori miniszterelnökéről, Sir Henry Ayesről neve­zett el. A Rock messziről is óriási, közelről szinte le­győzhetetlen. Ez az egyet­len hatalmas kőzettömb­ből álló hegy, amelyet a földrajztudomány monolit néven említ, igazi világ­bajnok! Korát 230 millió évre becsülik. Közvetlen környezeténél 350 méterrel magasabb. Az őslakók Ulurunak ne­vezték a hegyet. A szó va­lószínűleg az ugulu szó­ból származik, amelynek jelentése szent és örök. Az élet szimbólumaként tisz­telték, ezért kötötték őket ide álmaik, vágyaik és Uluru misztériuma. Ünnep utáni hétköznapjai­kat élik Nógrád megye mú­zeumai is. Elmúlt október, a múzeumi és műemléki hó­nap eseményeinek emléke azonban még sokakban ben­ne él, hiszen a kínálat idén is gazdag volt, négy héten át ki-ki megtalálhatta az ér­deklődésének leginkább megfelelő programot. Nógrád megye múzeumai mindent megvalósítottak, amit ter­veztek. A múzeumi hétköznapok beköszöntővel sem árt azon­ban a teljesség igénye nél­kül szólni a tapasztalatokról, s részben a további teen­dők rőt. Fölmerülhet a kérdés, mi­lyen is a közönség érdek­lődése a múzeumok iránt? Mit mutat az éves, illetve az ünnepi havi látogatott­ság? Ez még akkor is jelez valamit, ha tudjuk. régóta nem ezen méretik meg ezen fontos tudományos és köz- művelődési intézményháló­zatunk tartalmi munkája. Nos, örvendetes tény, hogy a látogatottság Nógrád megyében nem csökkent, sőt, bizonyos növekedés is mu­tatkozik. Tavaly október végéig 150 ezer látogatója volt a megye három múze­umának Balassagyarmaton, Szécsénvben és Salgótarján­ban. valamint hat kiállító- helyének. Idén ugyanennyi a látogatók száma, s ez azért érdekes, mert a balassagyar­mati Palóc Múzeum május­tól felújítás miatt zárva tart. s ennek az intézmény­nek múlt évben októberig 30 ezer látogatója volt. Te­hát. az érdeklődés idén nö­vekedett a többi intézmény­nél. Az /októberi ünnepi láto­gatottság mindkét esztendő­ben azonos, 18 ezren men­tek múzeumba ebben a hó­napban. Ezt annál is inkább értékelni kell, mert a láto­gatók többségének anyagi feltételei is romlottak, keve­sebb szabad idővel rendel­keznek, nagyobb gondot je­lent sokaknak az életszínvo­nal csökkenénések lassítása. Mégsem következett be csök­kenés a látogatottságban. Ugyanakkor nem lehet ok abszolút örömre. Különösen akkkor nem, ha a látoga­tók életkorára utalunk. El­sősorban a fiatalok, főként az iskolások, másrészt a nyugdíjasok járnak múze­umba. A múzeumi baráti körök aktivitása jó állandó „hátteret” jelent az intéz­mények számára e szem­pontból is, rájuk minden tekintetben számíthatnak a múzeumok. A felnőttek láto­gatásának ideje elsősorban a szombati nap. amikor in­gyenes a belépés. A látoga­tók döntő többsége pedig szervezett csoport, kevés az egyéni érdeklődő. Ez a töb­bi között azt jelzi, hogy a nógrádiak kulturális maga­tartása palettájáról hiányzik még egy fontos szín, nem vált szokássá a múzeum­ba járás. Ennek okai között távol­ról sem a múzeumi kínálat színtelensége a meghatározó, hiszen például a Nógrád me­gye 1848—1849. című szécsé­ny,i kiállítás, a Körösi Cso­rna Sándor-emlékkiállítás ugyancsak Szécsényben, vagy Salgótarjánban a megyei-vá­rosi művelődési központban a rimaszombati múzeum gö- möri fazekasságot bemutató kiállítása jó szellemi él­ményt jelenthet. Ha. már tárlatokat emle­getünk, néhány ünnepi ese­ményt és rendezvényt is ér­demes kiemelni október programjából. E hónap je­lentősége ugyanis éppen az, hogy ezen intézmények kö­zönségkapcsolatai minél dif­ferenciáltabban alakuljanak. E szempontból nagyon fon­tos volt a csesztvei nap, ami komplex rendezvény volt, s idén a lírai hagyomány je­gyében zajlott. Hollókő nem­rég lett a világörökség tag- ja. ennek következtében a látogatók száma rövid időn belül megduplázódott. Csak a hollókői falumúzeumba a tavalyi 20 ezer helyett idén már 40 ezren látogattak. Ez azonban nemcsak öröm, ha­nem elsősorban további fel­adatokat vet fel. Egyrészt fölmerül a falumúzeum bő­vítésének igénye. Másrészt — bár ez nem múzeumi gond — ellátási nehézségek jelentkeznek. Az infrastruk­túra jelen állapota már most feszültséget jelent. A kiállításokról már tör­tént említés. Megjegyzendő kiegészítésül, hogy három tí­pusú tárlat között válogat­hattak az érdeklődők. A Körösi Csoma-kiállítással nemzeti értéket emeltek be a múzeumi szervezet életébe a szervezők. Az 1848-as ki­állítás, ami a Nógrád megyei történeti eseményeket mutat­ja be, nagyrészt saját gyűj­temény alapján, a helyi tör­ténelmi ismeret bővüléséhez szolgálhat újabb hiteles ada­lékokkal. Végül a képzőmű­vészeti tárlatok jelentik a harmadik kiállítástípust, köztük idén a IV. országos rajzbiennálé. S az első há­rom biennálé anyagából lát­ványos anyagot vitt ki a múzeumi szervezet a losonci Nógrád Galériába. A muzeológusok szakmai továbbképzését szolgálták idén is a tudományos konfe­renciák. Történész muzeoló­gusok tanácskozására került sor Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékből. A szakmai tennivalók közül a gyűjtemények feldolgozá­sával kapcsolatos kérdések­ről cseréltek eszmét. Más­részt a történeti kutatások­kal kapcsolatos feldolgozó­munka, a XVIII. századi céhes ipar, valamint az ugyancsak XVIII. században élt értelmiség közül a nóg­rádi orvosok helyének, sze­repének vizsgálata került na­pirendre. T. E. Napjainkban sokat foglalkozik a sajtó, a rádió, a televízió a légkör szennyeződései­vel, amelyek nemcsak Magyarországon jelentenek problémát, hanem világszerte. A tudósok serege indul harcba a levegő, a víz, a föld szennyeződésének megakadályo­zására, csökkentésére. Van egy olyan környezetszennyezés, amelyről kevesebb szó esik. A légköri szennyező beszéd valahogy ma polgárjogot nyert, a jóérzésű emberek tiltakozása el­lenére. Sikk ma a fiatalok között az ízlés­telen, trágár beszéd. A magyartalan, „la­za” kifejezési kuszaságok dominálnak az emberek érintkezési beszédstílusában. Nem kevés részük van ebben azoknak, akik ilyen stílust megengednek otthon, a mun­kahelyeken és sajnos, egyes „írói alkotá­sokban” is. Akadnak családok, kis közös­ségek, ahol a gyermek szinte az anyatejjel szívja magába ezt az elítélhető beszédstí­lust, mert hovatovább még a kedveskedés­ben is alkalmazzák a nem kívánatos kife­jezéseket. A szófertőzés veszedelmesen terjed. A „szóbacilus” rontja a jóérzésű emberek lel­ki közérzetét. Vegyük fel az ízléstelen sza­vak ellen a harcot azzal, hogy ápoljuk szép magyar nyelvünket. F. K. Harmincas évekbeli hangulat uralkodik ezekben a na­pokban a Salgótarjánhoz néhány kilométerre lévő kis bányásztelepülésen, Rónabányán. Itt forgatja a MAFILM Fehér György rendezésében az Utak című produkcióját, melynek forgatókönyvét a rendező és Bereményi Géza írta Dürrenmatt Ígéret című kisregényéből. A film főszerepét Haumann Péter játssza, az operatőr Kende János. (Fotó: Bábel László) — Rónabányáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom