Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... Qj^> TELEXEN ÉRKEZETT... ./Tyj/7 D ejtár Az őrs a falu része... A soron következő feladatokat beszéli meg Németh István rendőr törzsőrmester, körzeti megbízott, Kiss Lajos főhad­nagy, őrsparancsnok és Gregor László az önkénteshatárőr- csoport vezetője. Megyénk határőrmegye, hiszen több mint tíz tele­pülésén vannak őrsök, ame­lyek ma már elsősorban nem a hazai csempészek ellen — ahogyan volt ez a felszaba­dulást követő években —, sokkal inkább a külföldi ha­társértők ellen küzdenek. Így van ez Dejtáron is, ahol az őirsparancsnokságon ültünk le beszélgetni az őrs tisztjeivel, a községi tanács titkárával, az önkéntesség­ről, a falu és a katonák kap­csolatáról. Már csak azért is alkal­mas hely e témához, hiszen szinte évtizedekig visszame­nőleg, itt mindig az önkén­tesség volt a fő jellemző. Hi­szen megyénkben az első vö­rösszázad, 1919-ben itt ala­kult meg, 172 jelentkezővel. Ma már nem él közülük senki, ahogy mondják. — Saját erővel a határ­őrizeti feladatokat megolda­ni szinte lehetetlen, ezért nagyon fontosak az önkéntes határőrök — mondja Kiss Lajos határőr főhadnagy, őrsparancsnok. ö hat éve ke­rült a községbe. Borsod me­gyéből. Felesége a községi könyvtárat vezeti. Elmondja; sikerült elérni­ük, hogy most is vagy tízen jelentkeznek a helyi önkén­tes csoportba, ami az akti­vitást jellemzi. A falu és a katonák közti kapcsolat szin­te a hatvanas évektől hábo­rítatlanul jó, s ez nem első­sorban az itt lévő hivatá­sos állomány érdeme. — A lakosság a határ menti településeken szinte évszázadok óta segít, végzi a határok őrzését, így volt ez a hajdúk korában is, s ezért nem nehéz ma sem erre mozgósítani az embere­ket — teszi hozzá magyará­zatképpen Tösmagi János hadnagy, politikai helyettes. Ám nemcsak a határőri­zetben, a közbiztonsági fel­adatokban is nagy segítséget jelentenek a körzeti megbí­zottnak. Tavaly például 10 körözött személyt, bűncse­lekmény-elkövetőt sikerült elfogniuk. — Most 15 tagja van az önkéntes határőrcsoportnak — mondja Gregor László csoportvezető — de sokkal aktívabban kj lehet használ­ni az egész községet. — Van egy együttműkö­dési megállapodás a helyi tanács és az őrs között, de mondhatom, hogy napi mun­kakapcsolatban vagyunk — meséli Katona Kálmán, a kö­zös községi tanács vb-titká- ra. És kezdj sorolni a példá­mmnr t. Egy-egy kimenő alkalmával szívesen keresik föl az ifjú b határőrök a község könyvtárát, ahol — a könyvek mellett n — a legújabb hanglemezeket is meghallgathatják. f Szolgálatba indul az önkén­tes segítők legidősebbje, a 73 éves Lukács József. kát, amelyek szinte végelát­hatatlanok. Számtalan ap­róbb gond, feladat kerül elő naponta, amit meg kell ol­dani, s ebben nagy segítség lehet a katonák ereje, tudá­sa. — Valóban csak példaként, nem a teljesség igényével: itt volt a dejtári iskola fel­újítása, ahol segítettünk, vagy az óvoda. Az iskolá­ban rendszeresen honvédel­mi oktatást tartunk, segít­jük a pataki öregek napkö­zi otthonát — kezdi sorolni Kiss Lajos. — De a helyi KlSZ-alap- szervezettel is jó a kapcsola­tunk, számtalan közös ren­dezvényünk van — teszi hozzá Tösmagi János. Ám nemcsak a sorkatonák, de az önkéntesek is segíte­nek csinosítani a falut, in­tézményeit. Nemrégiben a tanácsháza szépítésén dol­gozták. — Milyen összetételű az önkéntesek csoportja? — kérdezem. — Meglehetősen vegyes. Többnyire középkorúak, a legöregebb tag 73 éves — feleli Gregor László. — Éppen őt keressük — teszi hozzá mutatva az ut­cán vígan kerekező idős bá­csira. Kemény, időkoptatta arcot tetőz a fekete kalap. Kemény kézfogással köszönt Nagy Lukács József. — Én kérem 1970-től ’80-ig voltam mezőőr, előtte ko­csis, saját lovakkal. Az ön­kéntesekhez 12 éve, az alakí­táskor léptem be. Nem kell kérdezni, Józsi bácsi mesél. Hiszen ismer mindenkit. ha idegen jön a faluba, észreveszi, minden aprócska változásra figyel­mes. Lassan búcsúzunk. Egy olyan falutól s katonáitól, ahol az őrs, éppen úgy, ahogy a tanács, vagy a művelődési ház hozzátartozik a faluhoz. Ügy mondják a helybeliek itt tisztelete van a határőr­nek. Az őrsről kifelé jövet a négyszeres kiváló címet hir­dető tabló mellett egy má­sik, az őrs történetéről. Egy sárga, kopott fényképen a félig kész őrsépület előtt állnak a község lakói. — Ók építették — magya­rázza Kiss Lajos. Maguknak, hogy aztán le­gyen akihez fordulhatnak. Mert az apróságok közé tar­tozik az is, ha valakinek mentőt kell hívni az őrsről telefonál, ha az óvodába fa érkezik, a katonák segítenek. Mindennap bárhol, ahol tudnak, tehetik. S az is ér­dekes lehet, hogy páran le­szerelés után is maradnak. A millióm szálból, amely - lyel ez az alig több. mint 1600 lakosú kis nógrádi köz­ség és katonái összefonód­nak, csak párat tudtunk most felvillantani. — Ezt így elmondani nem lehet, itt kell élni — mond­ja erről az őrsparancsnok. Így igaz. Tanúságként, ta­lán csak annyit, ahogy a politikai helyettes az elején mondta: a határ mentén a lakosság volt a határőrség, s ők itt elsősorban lakók. Hlavay Richard Bábel László felvételei Otthont nyújt éjjel is Az egykori iskola bejára­tánál pihenőpad és egyéb ülőalkalmatosságok jelzik : az udvarnak ez a barátsá­gos zuga már nem zsivaj- gó gyerekek tanyája. Idős emberek fázósan összehú- zódzkodva üldögélnek idekint, kicsalogatta őket a késő őszi fátyolos napfény langy- melege. Mátraterenye Nádújfalu településrészén a szállást biztosító idősek klubjának kellemesen fűtött szobái csa- 1 ogat óbbak, mint odakint az évszak csalóka fénye. Idén nyáron korszerű, központi fűtést kapott a harminc fé­rőhelyes intézmény, a na­gyobb átalakításra pedig — megyei támogatással — az előző évben került sor. Mintegy 500 ezer forintot költöttek erre, melynek egy részét a mátraterenyei ta­nács fedezte. A belső átépítéssel — hálószobák kialakításával, konyhával, a fürdőszoba kor­szerűsítésével — megválto­zott a klub jellege. Nem­csak nappal nyújt otthont az egyedül élőknek, hanem éjjel is. Az igény és a le­hetőség szerencsés találko­zása — szállás biztosításá­val — megoldotta a csalá­di gondoskodást nélkülözők mindennapos oda-vissza utazgatásának gondját. Patronólóik a helyi Zagy­vavölgye Termelőszövetke­zet műanyagüzemének dolgo­zói és a Ganz Acélszerke­zeti Leányvállalat gyáregy­sége. Az utóbbi autóbuszt ad a közös programjaikhoz, így tehettek idén is kirán­dulásokat, melyek maradan­dó élményt jelentettek szá­mukra. Egymilliárd a Keletire Négy hete nehéz napokat éltek át mind az utasok, mind peddig a vasutasok a Keleti pályaudvaron. Ugyan­is az újonnan üzembe helye­zett biztosítóberendezés nem működött tökéletesen. Ennek ellenére a pályaudvar re­konstrukciója jól halad. Hi­szen a beruházási program, időarányosan már teljesült. Működik az állomás jobb oldali része. A munkálatok október közepe óta a bal oldalon folynak, s a tervek szerint ezeknek azon része, amely közvetlenül zavarja az utasforgalmat, jövő év közepére elkészül. A teljes építés pedig a jelenlegi fel­tételekkel számolva 1991-ben fejeződik be. A mostani fel­újítás, mely csupán az el­avult biztosítóberendezések cseréjét irányozta elő —má­ra egymilliárd forintos nagy- beruházássá vált —. ménét közben bővült, és így építik most át a vágányhálózatot, újítják fel a csatornahálóza­tot és az üzemi .helyisége­ket. valamint a műemlék jellegű perontetőket. MPT várható 1 eseményei Hétfőn ülést tart a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, napirendjén a funkcionális osz­tályok működése, valamint a Horváth Endre-alapít- vány odaítélése szerepel. Ugyancsak ülést tart a Szé- csényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, itt a te- lekellátottságról, a lakásépítéssel összefüggő felada­tokról, valamint az OTP és a takarékszövetkezet la­kásépítést segítő tevékenységéről lesz szó. A Bátony- terenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága a novemberi tanácsülés előkészítésével foglalkozik. Salgótarjánban a Hazafias Népfront szék­házában tartja ülését a kertbarátok és kistenyésztők megyei szövetsége. Szerdán a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizott­sága a választási törvény módosításáról szóló törvény- tervezetet vitatja meg. A Salgótarjáni Fogyasztók Városi Tanácsa a diákétkeztetésről tart ülést. A Sal­gótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság A számítástech­nika bevezetéséről az általános iskolákban című vizs­gálatról tárgyal a városházán. Csütörtökön a salgótarjáni Technika Házában tart bemutatót a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat. A salgótarjáni magyar—NDK barátsági napon dr. Norbert Podevin, az NDK nemzeti front nemzeti ta­nácsának titkára tart előadást a Tedd szebbé városa­inkat, falvainkat elnevezésű mozgalomról. A cigány- lakosság oktatási, foglalkoztatási, lakóhelyi problé­máiról tartanak cigányfórumot Salgótarjánban. Var- sányban, a könyvtárban NÖGRÁD-olvasói ankétra kerül sor. Pénteken a Nógrád megyei fotóklub Diaparádé címmel tart előadást a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban. Szombaton ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a balassagyarmati honismereti kör, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. Ugyanekkor a zenei intézmény­ben nyílik Farkas András festőművész kiállítása. J Megmérettettek a munkahelyi büfék Vizsgálat 20 egységben Felértékelődött a mun­kahelyi büfék szerepe az elmúlt néhány évben. Gon­doljunk csak közérzetet befolyásoló hatásukra, a megváltozott vásárlási szo­kások miatti jelentőségük­re. A Nógrád Megyei Ta­nács kereskedelmi osztá­lyának kereskedelmi és piacfelügyelősége a közel­múltban 20 egységben és 3 vállalati központban vizs­gálta meg az elárusítóhe­lyek kínálatát, az előírá­sok betartását, a működés körülményeit. Általános­ságban megállapítható, hogy alapvető tevékenységüket — a gyárak, üzemek dolgo­zóinak reggelibiztosítását — 2—3 egység kivitelével jól látják el, az árufélesé­gek viszont sok helyen hiányosak. Kiemelkedő választékot találtak például a Palóc- ker acélgyári 184. számú büféjében, míg az áfész- üzemeltetésű, balassagyar­mati szakmunkásképzőben mindössze 23 cikk közül választhattak. A mátra­nováki Ganzban és a tűz­helygyári elárusítóhelye­ken valódi háztartási kíná­lattal találkoztak a felügye­lők. Tizenegy — azonos kategóriába tartozó — bü­fében teát egyáltalán nem, kávét csak 4 helyen áru­sítottak. Hiányoztak a szendvicsek is, valamint a melegített húskészítmé­nyek. Utóbbi elkészítéséhez a feltételek sem minden­hol biztosítottak. Szeszes ital értékesítésével egyet­len büfében sem találkoz­tak. Egyes munkahelyi árusí­tóhelyek — mint például a balassagyarmati építő­ipari szövetkezeté — rende­lési gondokkal küzdenek, különösen tejtermékekből. A tejipari vállalat pász­tói üzeme csak rendkívül kis mennyiség leszállításá­ra vállalkozik. Az ötvözet­gyárban a gyakori zárva tartás okozott bosszúságot, az új boltvezető beálltával viszont ez a gond meg­szűnt. Az üzemeltető vállalatok, szövetkezetek központjai­ban hasonló képet nyer­tek a piacfelügyelők. A vizsgált büfék többnyire veszteségesek, rendkívül kis alapterületen üzemel­nek, s mindössze egy-két személyesek. A technikai berendezések színvonala el­marad az átlagtól, sok he­lyütt a húskészítmények be­mutatására sincs lehető­ség. A raktározási nehézsé­geket többszöri szállítás­sal hidalják át. A vizsgálatokat többnyi­re próbavásárlással kezdték a szakemberek. A 21 alka­lomból 5 esetben a vevő kárára, 9 esetben a vevő javára számláztak. A tűz­helygyár büféjében öt tétel árunál 36,80 forint volt az eltérés, a vásárlók kárára. A 21 próbavásárlásnál ez az összeg összesen 42 fo­rint volt. Téves árképzés, árdrágítás miatt két eset­ben szabtak ki bírságot. Az összes kivetett bünte­tés megközelítette a 6 ezer forintot. Pávakörök találkozója Hagyományőrző együttesek, táncosok, dalosok, zenészek találkoztak szombaton a palo­táshalmi művelődési házban a pávakörök megyei fesztiválján. A Termelőszövetkezetek Nóg­rád Megyei Szövetsége és a MEDOSZ megyéi bizottságának támogatásával kétévenként rendezik meg a népművésze­tet ápolók e rangos esemé­nyét. Ezen a hét végén tizen­két öntevékeny művészeti cso­port mutatkozott be a közön­ségnek.-képek: kulcsár­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom