Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly Franciaországba utazik Interjú a Le Monde-ban Távirat Kemerovóból A nagy októberi szocialista forradalom évfordulója al­kalmából az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága és a Nógrád Megyei Tanács vezetői — megyénk párttagjai, lakossága nevében — táviratban köszöntötték az SZKP Kemerovo Területi Bizottsága, valamint a Kemerovo Megyei Tanács vezetőit, testvérmegyénk párttagságát, lakosságát. A Salgótarjánba érkezett választávirat, ame­lyet a Kemerovo megyei pártbizottság és tanács vezetői küldtek a következőképpen hangzik: A nagy 'októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából a Kemerovói Megyei Tanács a megye min­den dolgozója testvéri üdvözletét és szívélyes jókíván­ságait küldi. Nógrád megye minden dolgozójának újabb sikereket kívánunk a szocializmus építésében, a jcill. kongresszus határozatainak eredményes megvalósításá­ban. Erősödjön és fejlődjön a magyar és szovjet nép ba­rátsága, megingathatatlan elszántságuk a szocializmus vívmányainak, a világ békéjének erősítésében és megvé­désében! Szakszervezeti megújulás előtt a KPVDSZ Támogatják őket Pályakezdő pedagógusok fóruma Balassagyarmaton Hagyománynak tekinthe­tő már, hogy a megyei ta­nács művelődési osztálya évente fórumot szervez a pályakezdő pedagógusok­nak, így tette ezt az idén is. Ezek az alkalmak nagy­szerű lehetőséget biztosíta­nak, hogy a pályakezdő fiata­lok megismerjék a helyi és a magyei közoktatási viszo­nyokat, azokat a lehetősége­ket, amelyekkel a megyei és a helyi tanácsok a letele­pedést, a pályakezdést segí­teni tudják. Űj vonása az idei fóru­moknak, hogy amíg koráb­ban a megyéből egyszerre Salgótarjánba hívták a fia­talokat, addig az idén két alkalommal (egy héttel ez­előtt Salgótarjánban) így másodikként szerdán Balas­sagyarmaton a városi ta­nács tanácstermében gyűl­tek össze beszélgetésre a vá­ros és vonzáskörzetében dolgozó fiatal pedagógusok, népművelők. Bevezetőként Kapás Jó­zsef, a megyei tangcs mű­velődés; osztályának vezető­je tájékoztatta a fiatalokat, kiemelve, hogy a megyében a pedagógusok képviselik az értelmiségi réteg nagyobb hányadát. Szólt azokról a tö­rekvésekről, amelyek a me­gye oktatási-közművelődési politikáját jellemzik, külö­nös tekintettel a munka- és életkörülmények javítá­sára. Elhangzott bevezetőjé­ben, hogy tavaly és most szeptemberben ;s egységes megyei béremelésre került sor, ami ugyan nem oldja meg átfogóan a problémá­kat, de a jelenlegi helyi le­hetőségek ennyit engedtek meg. Szó volt még a megyében ebben az ötéves tervben a tárgyi feltételek javításá­ért végzett munkáról, isko­laépítésekről, bővítésekről. Ezt követően az osztályve­zető a letelepedést segítő le­hetőségekről (így a kölcsö- nökről, támogatásokról) szólt. Ezek után a fórum részt­vevői az elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseiket tet­ték fel, s elbeszélgettek gondjaikról, problémáikról, megismerkedtek egymá: munkájával. / George Bush, az Egyesült Államok új elnöke 1924-ben, nagypolgári családban szü­letett. Apja vagyonos üzlet­ember, utóbb szenátor volt, fia kitűnő magániskolákban tanult, majd, a jeles Yale egyetem közgazdasági karán végzett. A világháborúban önkéntes hadirepülőként vett részt a csendes-óceáni fronton, I s helytállásáért többször kitüntették. A há­ború után Texasban olajvál- lalkozásokba fogott, ame­lyekkel saját vagyonra is szert tett, majd politikai pá­lyára lépett. 1966—1970 kö­zött Texas egyik kongresszu­si képviselője volt, ám utóbb sem képviselőként, sem szenátorként nem sike­rült megválasztatnia magát. Karrierje Nixon elnöksége idején ívelt fel: Nixon az öt híven követő, tehetséges és becsvágyó fiatal politikust 1970-ben ENSZ-nagykövetté nevezte ki, ahol Bush ener­gikusan. de diplomatikusan képviselte hazája érdekeit. Két év után, a Watergate- ügy válságaiban vergődő re­publikánus párt országos el­Grósz Károly miniszter- elnök, az MSZMP főtitkára közelgő franciaországi lá­togatása alkalmából interjút adott a Le Monde-nak. A legtekintélyesebb francia lap szerdán egész oldalon közölte a nyilatkozatot, amelyben Grósz Károly szólt a magyar politikai intéz­ményrendszer fejlődéséről, gazdasági reformunk törek­véseiről és gondjairól, az adórendszerről és Romániá­hoz való viszonyunkról. Egyebek között kijelentet­te: „Az olyan rendszer, amely képtelen emberi vi­szonyokat teremteni ahhoz, hogy az emberek ott ma­radjanak, nem maradhat fenn sokáig. Ha a szocia­lizmusnak nem sikerül ilyen körülményeket teremtenie, akkor nem lesz belőle új megoldás az emberiség szá­mára. Mi vállaltunk kocká­zatokat, de nem sajnálom.” (Folytatás az 1. oldalról.) jének, a politikai irodalom népszerűsítéséért emlékpla­kettet Révainé Kiss Erzsé­bet, a rétsági pártbizottság politikai munkatársa és Ba­logh Gyula, a megyei párt- bizottság nyugalmazott poli­tikai munkatársa érdemel­te ki. Kiváló Terjesztő címet ka­pott a salgótarjáni Hor- váthv Judit, a berceli Dallos László és a pásztói Mihalo- vics József. Három évtize­des terjesztői múltját diplo­mával ismerték el Radó Ti­bornak (SKÜ), két évtize­des tevékenységét Domonkos Bélámnak (Állami Biztosí­tó) és Salgó Jánosnak (Nóg­rádi Szénbányák). Gordos János, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára a salgótar­jáni városi pártbizottság kol­lektívájának vándordíját adott át a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztésében végzett kiemelkedő munká­jáért; a vándordíj harmad­szori elnyerésével az véglege­sen a közösség tulajdonába került. Az ünnepi megnyitó han­gulatát Sándor Zoltán vers­mondó és a salgótarjáni Liszt Ferenc Kamarakórus fellépése fokozta. Nyers Rezső a késő dél­utáni órákban politikai fő­nökének hálátlan feladatát bízta rá Nixon, majd 1973- tól 14 hónapig a pekingi amerikai képviselet vezetője volt. Ezt követően egy évet töltött a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA élén — amely mellett azóta is határozot­tan kiáll. Bush szinte a végsőkig védte törvénysértései miatt lemondásra kényszerült el­nökét, majd Nixon bukása után visszavonult az üzleti életbe. Nemsokára azonban elindult az 1980-as elnök- választási versenyben; ke­mény harcot vívott pártjá­ban Reagannela jelöltségért, de hamar alulmaradt. Kon­zervatív, de középutas re­publikánusként azonban olyan szilárd pozíciót vívott ki magának, hogy Reagan — miután nem sikerült Ge­rald Fordot megnyernie he­lyettesének — végül Bushnak ajánlotta fel a posztot. Elmondotta, hogy az egy- pártrendszer „nem elvi kér­dés számunkra, de a kö­vetkező pártkongresszusig nem nyitunk vitát róla. A 'kongresszus viszont dönteni fog.” Grósz Károly részletesen beszélt a magyar gazdasági reform ellentmondásos ki­bontakozásáról és rámuta­tott, hogy a reform a múlt­ban éppen azért vallott ku­darcokat, mert nem élvezte eléggé a társadalom támoga­tását. Ezzel hozta összefüg­gésbe azt is, hogy hamaro­san megválik miniszterelnö­ki posztjától, s így teljesen a párt vezetésének-szentel­hesse erőfeszítéseit: „Egy nép vágj' megérti, mit akar az ország vezetése, vagy nem érti meg és akkor nem is támogatja. Ügy vélem te­hát, hogy feladata sikerre viteléhez kormányunknak erősebb támogatást kell kapnia a párttól, mint amit rumon — melyen Sándor László első titkár elnökölt — találkozott a városi párt- bizottság székházában az üzemi, intézményi és lakó- területi pártalapszervezetek titkáraival, az apparátus tagjaival. Több száz kérdés érkezett a Politikai Bizott­ság tagjához, s ezekből vá­lasztották ki a legidősze­rűbb, legszélesebb köröket érdeklő gazdaság- és társa­dalompolitikai, pártélettel kapcsolatos kérdéseket. A tizenhat — zömében össze­tett — kérdés megválaszo­lása után a hallgatóság so­raiban újabb kérdéseket fo­galmaztak meg. Miskei László, a koalíciós időszak példáival támasztot­ta alá, hogy most a kommu­nistáknak az együttműködés­re kell berendezkedniük, és ennek módszereit, formáit kell a zömében az egypárt* rendszer viszonyait ismerő párttagoknak elsajátítaniuk. Véleménye szerint a párt­nak nyitnia kell, szorosabb kapcsolatot kiépítenie a tö­megekkel, s úgymond kifelé politizálnia. Felvetéseit a Politikai Bizottság tagja megerősítette. Letovai Ildikó — Nyers Rezső egv tévébeli szereplé­se kapcsán — a Hazafias A politikai hűségéről is­mert Bush Reagan alatt is a háttérbe vonulva, lojáli­sán tett eleget az alkot­mányban igen szűkre sza* bott, főként reprezentatív jellegű feladatainak. Politi­kai alapállása a pártban szé­les körű támogatásra talál, igy kézenfekvő volt jelölése Reagan utódjának. A kam­pányban lényeges hátránnyal indult demokrata vetélytár- sával. Michael Dukafcisszal szemben, de azt Reagan személyes támogatása és ki­tűnően szervezett, a korsze­rű tömegbefolyásolás min­den eszközét felhasználó kampánya segítségével si­került ledolgoznia. George Busht ismerősei pragmatikus menedzserként tartják számon, aki gazda- sági és — viszonylagos — külpolitikai .tapasztalatok birtokában nagy szerepet fog adni gondosan kiválasz­én magam is kaptam ed­dig”. A magyar—román viszony­ról szólva kifejtette, hogy Nicoleae Ceausescu elnökkel való aradi találkozóján „nem tehettünk »pontot egy olyan vita végére, amely évszáza­dok óta tart”. Felsorolta, melyek azok a főbb kérdé­sek, amelyek ma szembe­állítják a két ország vezeté­sét: „Ceausescu és köztem, Románia és Magyarország között alapvető ideológiai és politikai nézeteltérések van­nak. Ceausescunak más fel­fogása van a szocializmusról, mint nekünk. Ö azt mondja, hogy a nemzetiségi kérdés már megoldott probléma. Mi nem így tartjuk, ö úgy vé­li, hogy nem tartozik ránk, milyen élete van a magya­roknak Romániában. Mi nem értünk ezzel egyet, ö úgy véli, hogy rendszereink ide­ológiai azonossága tiltja Ro­mánia bírálatát. Mi másként gondoljuk.” (MTI) Népfront megújulásának problémáját vetette fel. A politikus szerint a HNF szelleme jó, struktúrája azonban a régi, s ma is in­kább a transzmissziós szíj szerepét tölti be, s ezen vál­toztatni szükséges. Szendi Márta egy korábbi Nyers-cikkre utalva kérdez­te meg: lehet-e ma gúzsba kötve táncolni? Nyers Rezső pár évvel ezelőtti vélemé­nyét ismételte meg: jogos a vállalati vezetők törekvése a nagyobb mozgástér kihar­colására, ezt azonban csak a problémát totalitásban ke­zelve lehet megvalósítani. Könnyű József egyes rá­dióműsorok szellemét, tar­talmát kifogásolta, s azt, hogy a párt nem lép fel ezekkel szemben határozot­tabban. Nyers Rezső rész­ben egyetértett a felvetés­sel, ugyanakkor a nyíltság és nyilvánosság elemi igé­nyét hangsúlyozta. Botos Károly helytelení­tette a lánckereskedelem ár­felhajtó m egn y il vénulá sait, az írószövetség magatartá­sát. A Politikai Bizottság tagja szakszerű, jó eligazító válaszokkal reagált elismer­ve a visszásságokat, egyben egyetértését kifejezve a többlépcsős kereskedelem és a pluralizmus, az írói sza­badság joga mellett. tott, jóképességű munka­társainak, tanácsadóinak. Jóllehet alapvetően konzer­vatív beállítottságú, bel- és gazdaságpolitikai nézeteiben helye van bizonyos szociális meggondolásoknak is. Kül­politikai tekintetben ideoló­giailag kevésbé elkötelezett, mint Reagan, de kommunis- taellenes nézeteit sosem rej­tette véka alá. Ugyanakkor a világ realitásaihoz alkal­mazkodó külpolitikát hirdet, amelyben vezető helyen sze­repel a Szovjetunióval való tárgyalás — mindenesetre az eddigiekhez hasonlóan, az amerikai katonai erő alap­ján. Az európai szocialista országokat illetően Bush az irányukban folytatott diffe­renciált amerikai politikát hirdeti, amelynek célja, hogy ezek az országok mind nagyobb politikai és gazda­sági függetlenséget élvezze­nek. E kérdésekről vezető magyar politikusokkal is tárgyalt, amikor alelnöki tisztében 1983-ban hivatalos látogatást tett Budapesten. (MTI) A Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete a megújulás keretében önálló szakmai szervezeteket hoz létre. En­nek jegyében tartották no­vember 9-én megyénk áfé- szei szakszervezeti bizottsá­gai titkárainak értekezletét Salgótarjánban, melyen részt vett Murányi László. a KPVDSZ központi vezetősé­gének tagja is. Az új szervezeti formában Szövetkezeti Dolgozók Szak­mai Szakszervezete (SZDSZSZ) megalakítása lesz napirenden a novem­ber 28-i budapesti országos tanácskozáson, melyen 130- an vesznek részt. Az orszá­gos tanácskozáson Nógrádot három fő képviseli. A me­gyei titkári értekezleten titkos szavazással megválasz­tották a megyei szövetkezeti tagozatot, akik egyben az A Legfőbb Ügyészség ál­lásfoglalása szerint ezentúl az ügyészeknek minden olyan magánindít­ványra kezdődött eljárásban át kel; venniük a vád kép­viseletét, amelyben magán­taxist — e munkája végzése közben — ért könnyű testi sértés, vagy tettleges becsü­letsértés vétsége miatt foly­tatnak. Az ügyészeknek a bírósági eljárásban szorgal­mazniuk kell — akár fel­lebbezés útján is — e bűn- cselekmények kellő szigor­ral történő elbírálását. Az állásfoglalás szerint a Büntető Törvénykönyv — a hivatalos személyéhez ha­sonló — fokozott büntető­jogi védelmet nyújt a meg­határozott közfeladatot ellá­tóknak. E felsorolásban — amely tax-atív, s így nem bő­víthető — szerepel többek között a közforgalmú közle­kedési vállalat szolgálatot teljesítő alkalmazottja is. A fokozott büntetőjogi védelem tehát kiterjed minden olyan taxi-gépkocsivezetőre. akl ilyen vállalatnál dolgozik. A személyszállító kisiparo­sokat azonban e felsorolás nem tartalmazza. Kétségte­len, ők i,s közfeladatot lát­nak el, mégsem terjed ki rá­juk ugyanaz a védelem, mint ém,lütett kollégáikra. Mivel a közlekedési vállalatok gép­kocsivezetői és a magán­taxisok tevékenysége ugyan, olyan közérdekű célokat országos tanácskozás küldöt­tei. Tagozatvezetőnek Herczeg Lászlót, p MÉSZÖV szb* titkárát, tagozati tagoknak Halmosi Györgyöt, a szécsé- nyi áfész és Harmath Mi- hálynét, a pásztói áfész szb.-titkárait választották. Az országos tanácskozás a KPVDSZ központjában lesz. ahol jóváhagyják majd a szakmai szervezet szervezeti szabályzatát, főbb célkitűzé­seit és megválasztják azt a 30 tagú elnökséget, melynek minden megyei tagozatvezető is tagja lesz. Az új szakmai szervezet minden bizonnyal radikáli­sabban képviseli majd a szö­vetkezeti kereskedelmi dol­gozók érdekeit a KPVDSZ- en belül, mint az eddigi szakszervezet. szolgál, továbbá munkájuk végzése közben egyformán ki vannak téve az utóbbi időben elszaparodott táma­dások veszélyének, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az eddiginél hatékonyabb védelemben részesüljenek — írja az állásfoglalás szövege. ☆ Miért e megkülönböztetés a taxisok között? — érdek­lődött a Legfőbb Ügyészsé­gen dr. Gál Attila főosztály- vezető ügyésztől az MTI munkatársa. — Amikor a BTK-t meg­alkották. a közforgalmú köz­lekedési vállalat alkalma­zottai fogalmán a tömegköz­lekedési járművek vezetőit értették. Akkor még nem dolgozhattak magántaxisok. Viszonylag kevés volt az „állami taxik” száma is; ezért engedélyezték később a személyszállító kisiparo­sok működését. Emlékezetes, hogy korábban is elkövettek már bűncselekményt taxisok ellen. Ekkor a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy az említett fogalom alatt a taxivállalatok dolgo­zói i,s értendők. — A különbségtétel való­ban indokolatlan, s a Büntető Törvénykönyv tervezett fe­lülvizsgálata során ezzel a a kérdéssel is foglalkozniuk kell majd a szakemberek­nek. —hr— Bush portréja Politikai könyvnapok Dudás Pál A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása a magántaxisokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom