Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

1988. NOVEMBER 8.. KEDD NOGRAD 3 Hangsúlyos mozdulatok „SUNT"-módosítás a HAGY-ban Egytestű lates partira nyitás a IHAÉU-nál Mire vállalkozik a megfiatalított pártbizottság? Útkereszteződéshez köze­ledik egy személygépkocsi. A vezetőjének egyszerre kell figyelnie, az irányjelzőt kap­csolnia, kuplungolnia, gázt adnia és kezelnie a sebesség- váltó karját. Temérdek mű­velet — legalábbis emberi léptékkel mérve —, mégsem esik kétségbe a rutinos so­főr, mert a jármű fölépítése optimálisan igazodik a moz­dulataihoz. A végtagok ki­használtsága feltehetően a gépkocsikban a legideáli­sabb. Vaj mi történne, ha gyá­rainkban. üzemeinkben eh­hez hasonló komfort venné körül a dolgozót, ha minden alkatrész időben, megadott összetételben kerüln,e a ke­ze ügyébe, s felesleges moz­dulatot szinte nem is kelle­ne vétenie? E furcsa össze­vetéssel kezdte mondandóját Cservenák Béla, a Híradás­ipari Anyagok Gyára rom- hánv i gyáregységének veze­tője. — Két dolgot kellett tisz­táznunk mindjárt az elején — vezeti elő' a gondolat­sort. — Évente 5 millió da­rab fé.nycsőfojtót állítunk elő, s ha ez a mennyiség 5—10 évig piaci szükséglet, akkor a jelenlegi termelé­kenység felülvizsgálata elke­rülhetetlen. lévén, hogy a módszer már évek óta szin­te változatlan. Mert hogyan gondolkodtunk az évek so­rán? Állandóan igazítottuk a normákat, ezt emeltük, ahe­lyett, hogy a körülményeken módosítottunk volna. A szin­teket meg kell állapítani, de ha létezik eszköz, ami a dolgozó munkáját segíti, ha­tékonyabbá teszi — minimá­lis befektetéssel —, akkor az eszköz produktuma kikü­szöbölhető a bérből. A cél — az önköltség csökkentése — tehát megfo­galmazódott, már csak azt a bizonyos eszközt kellett meg­találniuk, természetesen mi­nimális befektetés mellett. Az ok is nyilvánvaló, ha látjuk, hogy néhány eszten­deje még nem volt munka­erő-kínálat ebben a térség­ben. tehát kényszer szülte az elhatározást: felveszik a kapcsolatot a Szervezési és ± __________________ I nformációs Tanácsadó Szol­gálattal, akik hatásos ered­ményeket tudnak maguk mögött — munkaszervezés terén. — Boncoljatok fel bennün­ket — ajánlkozott első talál­kozásukon Cservenák Bé­la —, s nézzétek meg: mi bajunk van? Idén nyáron kezdődött el a felmérés, méghozzá egy videokamera segítségével. A SZINT emberei mozgóképen rögzítették a fénycscfojtó- gyártás műveleteit, a dolgo­zók mozdulatait. Szakmai berkekben jártas olvasóink minden bizonnyal kitalál­ták már, hogy a munkaszer­vezést a ,.3 M”, azaz a moz­dulatelemzés segítségével indították a szakemberek. Szeptemberben néhány gé­pen kezdetét vette a beta­nítás, nem önrabló módon, hiszen az új stílusba bevont dolgozók a borítékon is érezhetik ésszerűbb munká­juk eredményét. — Viszonylag könnyen megszokták az asszonyok a váltást — összegzi a tapasz­talatokat Tóth Teréz csoport- vezető. — Egészen apró mozdulatokat javítottak ki a SZINT munkatársai, hogy megspórolják a felesleges „nyújtózkodást”. — Én máir úgy csinálom, ahogy Tibor mutatta — ma­gyarázza Bíróné Hencz Klá­ra, s fel sem üti a fejét a tanulás hevében. — A fény­csőfojtó magját egy mozdu­latra rázom a sablonba, ami­vel lényegesen gyorsabb a művelet. — Kényelmesebb, mint a korábbi módszer — állítja Beránszki Katalin —, köny- nyen megszoktam. Tibor út­mutatásának megfelelően először a kötényt húzom a munkadarabra, utána öltöz­tetem fel a tüskét. Előtte fordítva történt. Mindezt en­nek a most felszerelt kis ol" lónak köszönhetően... Tibor — teljes nevén: Né­meth Tibor, a SZINT mun­kaszervezője —. némi aggo­dalommal meséli, hogy kez­detben az asszonyok ódzkod­tak az új „fogásoktól”, s az ugyancsak szorító 15 perces reggeliidőtől. Új eemtfltsilí A nyáron helyest« üzembe » Zagyvavöl­gyi Vízgazdálkodási Társulat (ZAVIT) a pásztói telepén art a 33 tonna kapacitásé ce- mentsilót, aminek segít­ségével az eddigi be­tonkészítési lehetőségei jelentős mértékben nö­vekedtek. A ZAVIT nemcsak a saját kivite­lezésű munkálataihoz hasznosítja az új ce­mentsilót, hanem válla­lati és lakossági beton­megrendeléseknek is eleget tesz. — A félelem persze jogos, mert nem mindenki alkal­mas a feszes tempó követé­sére. H.a eredményt akarunk elérni, nincs lehetőség fél­órás reggelikre, baráti meg­beszélésekre; hét óra teljes munkaidővel számolunk. Az sem megengedhető, hogy az szaladgáljon anyagért, aki­nek össze kellene rakni a terméket. Mindent másod- percpontosan kiszámítot­tunk. Sajnos, azzal is meg kell barátkoznia a kollektí­váinak, hogy az új mecha­nizmus felborítja — eseten­ként — a már élő értékren­deket, tekintélyeket. Ebben a vezetőknek is feszesebbé kell válniuk, s ez nem megy emberi megrázkódtatás nél­kül. Sőt. az is felmerült: Vajon most utcára kerül az, akinek a munkáját megtaka­rítjuk? Elbocsátásról persze szó sincs, hiszen a rendelésük hosszú távon biztosított. A hatékonyság viszont lényege­sen javult, amit a gyáregy- ségvezető támaszt alá: — A tekercselők műsza­konként 850 helyett 970 da­rabot készítenek a „3 M” be­vezetése óta. Végszerelőink korábban 2800 készterméket adtak át a csomagotoknak, most 3850-et, mégpedig más­fél emberrel kevesebben. A fél ember természetesen nem minősítés, mivel két szalag­ra dolgozik egyikük. A pre­cízen ütemezett mozdulatok révén 71 százalékra csökkent a fénycsőfojtók előállítási ideje. S hogy mibe került ez nekünk? Számításaink sze­rint egy év alatt megtérül a SZINT-nek kifizetett díj. Pe­dig még csak néhány sort alakítottunk át, s persze, folytatása következik... Majd még hozzáteszi, hogy a gyári fejlesztők ^anyag- oldalon” is bele kívánnak nézni a termékbe, hátha akad ott is tartalék. De egy biztos: a szellemi befektetés nemcsak a HAGY-nak jó, hiszen a — többlettermelés révén — maguk a dolgozók is többet vághatnak zsebre. S ez sem egy utolsó mozdu­lat... T. Németh László A Nógrád Megyei Állami Építőiipari Vállalat párttag­jait képviselő küldöttérte­kezleten döntöttek arról, hogy a pártlrámyíftás eddigi kéttestületes rendszerét — pártbizottság, végrehajtó bi­zottság — felváltják az egy- testületessel. S hogy miért? KIIKTATNI A SABLONOKAT — Azért, hogy a megszo­kott, beidegződött sablono­kat kiiktassuk, és a munka tartalma, jellege legyen a meghatározó tevékenysé­günkben — hangsúlyozta a többi között beszámolójában a leköszönő pártbizottság és végrehajtó bizottság nevében Juhász Nándor, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára. A nagyfokú önállóság ve­lejárója, hogy az alapszer­vezetek képesek legyenek működési területük politikai életének vonzó központjaivá válni. Tudjanak mozgósíta­ni, szervezni és agitálná a korábbinál jóval nehezebb helyzetben, új körülmények között és más játékszabá­lyokkal. A küldöttértekezlet elé ke­rült feladatterv, jól illeszke­dik a politikai munkának abba a folyamatába, amely a korábban elfogadott gazda­sági, társadalmi kibontako­zás programját szolgálja. A vállalati pártbizottság továbbra is alapvető feladat­nak a vállalat gazdasági tel­jesítményének növelését tart­ja, melyet politikai eszkö­zökkel segít. Ez azt jelenti, hogy megváltoztatja a párt­éi gazdaságvezetés eddig ki­alakult kapcsolatát. A párt­tagsággal együtt arra vállal­kozik, hogy a dolgozókkal felismerteti a gazdaság tör­vényszerűségeit, a változta­tások fő irányát, s ennék megfelelően közreműködik az ezt támogató közhangulat megteremtésében. A jó gaz­dasági döntéseket nemcsak támogatja, hanem mozgósít a végrehajtásra is. A CSELEKVÉSI EGYSÉG JEGYÉBEN Ennek létjogosultságát ér­zékeltette felszólaláséiban Hegedűs Imre, a HÖVILL igazgatója. Közölte, hogy a párttagság többségének tá­mogatásával a HÖVILL le­ányvállalatnál sikerült az irányítói létszámot 40 száza­lékkal csökkenteni, a szak- munikásstruktúrát a termelé­si célokhoz igazítani. Ruskó Sándor, a KISZ-bizottság titkára szerint a vállalat sor­sa helyben dől el, tehát itt kell alapvetően változtatni, új feltételeket teremteni. Úgy véli, hogy a hatékony munka nem tűri az egymás­ra mutogatást. Timmer Zoltán vállalat- igazgató az újonnan megala­kuló pártbizottságtól és az alapszervezetektől azt kérte, hogy segítsenek annak tuda­tosításában, hogy a kollektí­vának saját lábán kell meg­állnia, mert mások segítsé­gére nem számíthat. A pártbizottság politikai kohé­ziós szerepét igényli a mos­tani gondok megoldásához, így a létszámcsökkenés meg­állításához, a vállalkozó- kedv fokozásához. Tóth Jó­zsef brigádvezető véleménye szerint a „lenti” és a „fen­ti” vélemények találkozásá­nak a párt egységében kell visszatükröződnie. Juhász Já-* nos brigádvezető azzal ér­velt, hogy a nehéz helyzet­ből való kilábalás, a biza­lom erősítése a pártbizottság és a tagság együttes cselek­vését kívánja meg. Szerinte a versenysemlegesség meg­teremtése céljából a külön­böző fórumokon jobban kel­lene hallatnia szavát a tes­tületnek. Juhász András, a salgó­tarjáni városi pártbizottság titkára utalt arra, hogy a lakosság a szocializmus ta­laján kívánja az előnyös változásokat. Ennek érdeké­ben vitatkozik, ugyanakkor jelzi tenniakarását is. Hang­súlyozta, hogy a gazdaság és társadalom átrendeződése feszültségekkel jár. Ilyen körülmények között kell a cselekvési egységet megte­remteni. Ez feltételezi a vi­ták, véleménycserék vállalá­sét, a saját port ám való söp- rögetést is. Sinkó János’ művezető ehhez hozzáfűzte, hogy az elért eredményekre alapozva, a hiányosságokat elvetve kell az új követel­ményeknek megfelelő cse­lekvési egységet kiková­csolni. A másik kiemelt feladat­nak a munkamódszer, mun­kastílus korszerűsítését je­lölte meg a küldöttértekez­let. Ennek megfelelően az új testület felülvizsgálja a munkabizottságok helyét, szerepét és javaslatot tesz az új modellre. Mivel a végre­hajtásban fontos a személyi feltételek biztosítása, az újonnan megválasztott párt- bizottság kezdeményezi az ésszerű cseréket, a többes jelölést, a delegálást. Ezzel az a célja, hogy a különbö­ző testületekben felkészül­tebb, alkalmasabb emberek képviseljék a párttagság és a dolgozók érdekeit. E gya­korlat segít abban, hogy mindenki maximálisan ki­bontakoztathassa tudását. — Ne legyenek állandó munkabizottságok, mert ezek egy idő után „lemereved­hetnek”. A legégetőbb kér­déseket inkább ad hoc bi­zottságok dolgozzák fel —• vélekedett Fekete Mátyás csoportvezető. — A dolgozók bizalmát, előrelátó gondolkodását jel­zi, hogy a jövőt szolgáló fej­lesztési elképzelések megva­lósításához saját pénzükkel — részvényesként — is haj­landók hozzájárulni — je­lentette be Hegedűs Imre. GYORSAN, HITELESEN Az előbbiek mellett az agitációs és propaganda- munkában az eddiginél job­ban támaszkodik a pártbi­zottság a meglevő szellemi erőforrásokra, a tenni akaró emberekre. Lehetőséget kí­nál a nézetek nyílt ütközte­tésére, a jogos kritika mel­lett szorgalmazza a gyara­podást szolgáló javaslatokat, új kezdeményezéseket ugyan­akkor gyorsan reagál a vál­tozásokra. Minden lénye­ges kérdésben hallatja hang­ját, érvel, vitatkozik és tü­relmesebb lesz az eltérő vé­leményekkel szemben. Egy dolog világos: a jelenlegi nehéz helyzetet máról hol­napra nem lehet megváltoz­tatni — hosszú távú felada­tokról van szó. Ilyen szellemben válasz­totta meg, látta el útravaló- ul a küldöttértekezlet az alapszervezetek által dele­gáltakat és a küldöttérte­kezlet által megválasz­tott új, megfiatalított 17 fős pártbizottságot. Titkára Ju­hász Nándor lett. A társa­dalmi titkári megbízatást pedig továbbra is Nagy Lászlóné személyzeti osz­tályvezető látja majd el. Venesz Károly Az adószakértő válaszol Äruältozäskor az adóalap is módosul Balaton kempíngszékek Kanadába A Fémbútoripari Szö­vetkezet rétsági üzem­egységében százmillió forint értékben szállíta­nak az idén tőkés- exportra kempingszéke­ket. A Balaton fantázia­nevet viselő termék el­jut Hollandiába, Kana­dába, Angliába és Svédországba is. —RT— Szolgáltatást nyújtó kis­ipart kezdtem meg. Olva­som és hallom az áfa-köte- lezettséget; van-e ez alól felmentés? (K. M.-né Salgó­tarján.) Kérdéséből ítélve a közel­múltban kezdte meg a vál­lalkozásit, mert az év elején szakmánként több előadás­ban adott tájékoztatást és vezetett konzultációt az adó­felügyelőség. Széles az iro­dalma az áfa-törvénynek, de a törvénynek és annak vég­rehajtásának is sok értel­mezése és állásfoglalása je­lent meg. (Amit röviden egy ilyen válaszadás keretében nem lehet összefoglalni.) Ta­nácsolom, keresse meg az adófelügyelőséget munkaidő­ben, ahol szívesen adnak felvilágosítást. Kérdésére azért mégis utalná szeretnék. A vállal­kozók által nyújtott azon szolgáltatások tárgyi adó­mentesek, amelyeket az 1987. évi, V. törvény, 1. sz. mel­léklete felsorol. (Sajnos, nem közölte, hogy a szolgál­tatás melyik ágában vállal­kozó,, így konkrétan nem tu­dok válaszolni.) Alanyi mentességet vá­laszthat úgy a vállalkozó — és a szolgáltatás után nem kell adót fizetni —, ameny- nyiiben a vállalkozói értéke­sítésének ellenértéké az adott évben nem haladja meg a 250 ezer forintot. (Az áfa-bejelentkezőlapon — amelyet az adófelügyelőség­től kérhet — a mentességet jelölni kell.) Ezenkívül szeretném fi­gyelmébe ajánlani: abban az esetben, amikor a vállalko­zása során kizárólag olyan szolgáltatást végez, amelyet más adóalany (tehát alvál­lalkozása esetén) az említett törvény 1. sz. melléklete szerinti termék-előállitásihoz használ fel, az adóhatóság­tól mentességet kérhet. Árengedmény esetén mi lesz az áfa alapja? (T. P. salgótarjáni, B. A. balassa­gyarmati olvasó.) Árengedmény, vagy felár esetén, az adóalap módosul. Ugyanis az engedmény, vagy a felár az ár része, és amennyiben az ár módosul, úgy változik (ennek megfe­lelően) az áfa alapja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom