Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: ! 8.20: Társalgó 9.44: Szőnyi Erzsébet: Kis kamarazene négykézre l 10.05: Kapcsoljuk a nyíregy­házi stúdió. . . j 30.25: Prokofjev: III. szimfónia ] 11.02: Nóták í 11.24: Hunyady Sándor meséli j 12.45: Világhirlap ü 13.00: Klasszikusok délidőben \ 14.10: Magyarán szólva , 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák ) 15.00: Észt drámák szemléje I; 35.27: Hagyományápolók « 16.05: Százszorszép Színház I 37.00: Tér-idő. Tudományos figyelő í 17.30: Beszélni nehéz 37.45: A Szabó család 1 19.15: ..Tettekre intvén az utódokat. . .” * 20.15: Népszerű szimfonikus zene \ 20.30: Felettük a .csillagos ég? — a világ hajlék­talanjairól I 21.00: Egy énekes — I töbo szerep 22.00: Hírvilág i 22.30: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.15: Slágermuzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Népdalok, néptáncok i 12.25: Környezetünk védelmében i 12.30: A népzene folytatása 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Randevú a Jókai klubban ^ 15.05: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót , 15.20: Könyvről könyvért $ 15.30: Csúcsforgalom , 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Keresztes Mihály nótáiból 3 20.19: A ..Cherbourgi eser­nyők” c. film zenéje, II 2. rész 21.05: Valami történt • 21.27: A hanglemezbolt könnyűzenei újdon­ságaiból 22.00: Zeneközeiben a hallgató BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Alessandro Scarlatti: Amor kertje. Egyfelvonásos opera 10.10: Kamarazene fúvós­hangszerekkel : 10.30: Diákfélóra 11.00: Gitarmüvek 11.23: Karel Berman opera- felvételeiből 12.00: Zenekari muzsika í 13.05: Rádiószinház j 14.00: Barokk muzsika 14.28: Bartók Béla XIII. nemzetközi kórus- verseny '■ 15.05: Zenei tükör ,j 15.40: A frankfurti rádió szimfonikus zene­karának hangversenye 17.30: XX. századi operákból I 18.30: Na maternjem jeziku * 19.05: In der Muttersprache 19.35: Fellegi Adám Beethoven-szonátákat zongorázik 20.48: Zenekari muzsika 21.40: A pécsi stúdió hang- archívumából 22.00: Magyar zeneszerzők fúvósműveiből 22.30: Világirodalmi Dekameron 23.02: Süvít mindenfelől... 23.15: Lionel Hampton dzsessz- kvartettje játszik. MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­le ii körkép. Hírek, tudósítások, íj információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből — Reklám. 17.30: Mű­sorismertetés, hírek, időjárás. j 17.35: Fiatalok zenés találkozó­ja ja. Szerkesztő: Beély Katalin jj és Zakar János — Válaszo­ld lünk hallgatóink leveleire. — I 18.00—18.15: Észak-magyaror­•i szági krónika — Reklám. ! 18.25—18.30: Lap_ és müsor- ? előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak i 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka Felvételre ajánljuk! Hármas csatorna IV 3. rész: Életformák — ism. 9.50: Mi-tu-ház avagy a mindent tudó háztartás XIX/10. rész: A tea — ism. 10.00: Kóborlás a nyugati parton. NSZK ismeretterjesztő rövidfilmsorozat VI I. rész: Repülés a jégkorszakba — ism. 10.25: Mozgató 10.35: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: Lengyel asszonyok, lengyel hagyományok 17.00: Popkorong 17.40: Kalendárium 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese (FF) 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek XII 5. rész 20.55: Stúdió ’88 2i.40: Reklám 21.45: Felkínálom 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Stiri — Hírek román nyelven 17.50: Radír IV/3. rész: A jelmez... 18.10: Kalandozások a zenetörténetben XVI G. rész: Az új divat: az opera és a balett 18.50: Sakk-rr^att l9.i0: özvegyek 20.00: Képújság 20.05: A szavannák népe a maszályok 20.25: Alfredo Kraus áriaestje Spanyol film 21.05: Híradó 2. 21.20: Rajzfilmek kedvelőinek 21.30: Betűreklám 21.35: A bajba jutott ember Holland tévéfilm 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.05: Objektív — magazin 16.35: Ipari tanulóknak 17.05: A nap percei 17.20: Tévéenciklopédia a mű­vészetről — sorozat 17.50: Dokumentumfilm — ism. 18.20: Esti mese 18.30: A hagyomány nevében 19.30: Híradó 20.00: Robin Hood — angol tv­sorozat 20.55: Időszerű kérdések 21.15: Magas vérnyomás 22.00: Koncert — komoly zene 2. MŰSOR: 16.30: Angol nyelvtanfolyam 17.00: Kelet-szlovákiai magazin 17.25: Utazó kamera 17.50: Állatok a lakásban 18.00: Orfeus — szlovák sci-fi 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.-00: Fiatalok tv-klubja 2i.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Bertel Thorwaldsen MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Rövidzárlat. Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus filmvígjáték. — Kohász: Betty Blue. (18) Színes francia film. — Múzeumi Mozgó: Vidám kísértet. 1949-ben készült an­gol film. — Ifjúsági Művelő­dési Ház: Az első lovashadse­reg. I—II. Látványos szovjet történelmi film. — Kamara: A misének vége. Színes olasz film. — Balassagyarmati Ma­dách: du. fél 4-től: Aranylánc. Színes, szovjet kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Rocky horror picture show. Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Keserű igazság. 1956-ban készült magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: So­ha, sehol. senkinek. Színes magyar film. — Bányász: Légy bátor és erős. (16) Szí­nes, szinkronizált kanadai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: A három amigó. Szí­nes. szinkronizált amerikai westernparódia. — Pásztói Mátra: Ben Húr I—II. Színes amerikai szuperprodukció. — Rétság: Nagy zűr Kis-Kiná- ban. Színes, látványos ameri­kai fantasztikus kalandfilm. A Magyargéci Általános Iskola tizenkilenc elsős di­ákjainak Antal Ferencné pedagógus tanítja a betűol­vasás alapjait. —RT— TELEXEN ÉRKEZETT... Vélemény BANDI Ságvári Endre nekünk, akik az ötvenes években kezdtünk iskolába járni. igazi példaképnek számí­tott. Így neveltek bennün­ket. S alakja köré egyféle titokzatosság is fonódott. A csendőrnyomozók elleni tűz­harcban sebesült meg ha­lálosan a Budakeszi úton levő Nagy-cukrászdában, 1944. július 27"én. Ez ma­gyarázza, hogy úgy tekin­tettünk rá, mint háborús hősre, olyan személyiségre, mint Matroszov volt, aki saját testével némította. el a náci géppuskafészket. Ságvári hősisége nem ká­rosodott a későbbiekben sem, amikor a futószalagon gyártott szovjet háborús filmek divatja múltán — a kulturális nyitás félreérthe­tetlen jeleként — újfajta divatok kezdtek kies ha­zánkban meghonosodni: a magányos hősökre építő western-, majd akció- és kungfufiiimek. Ságvári End­re is valahogyan ilyen­nek tűnt — és tűnik ma is — egyedül száll szembe a sokasággal, üldözőivel. Pénteken a tévé egyes csa­tornáján az Egy mellkaslö­vés előtörténete című do­kumentumjáték a mindössze 31 évet élt munkásmozgal­mi mártír emberi, elvtársi alakját állította a néző elé éppen születésének 75. év­fordulóján. Egykori barátok és családtagok beszéltek ró­la és a korról, amelyik ki­kényszerítette a nagypolgá­ri jólét körülményei között élt, négy nyelven beszélő, jogi doktorból a szembe­állást. Ságvári Endre édesapja ügyvéd volt, az első világ­háborúban orosz hadifo­goly. Szerette a könyveket, az irodalmat, s klasszikus művelt'égre nevelte fiát is. Ahogyan elhangzott a Fa­zekas Lajos rendezte doku­mentumjátékban: a tudás­vágyat édesapjától, az ön­feláldozó tisztességet az édesanyjától örökölte. S mint vérbeli értelmiségi, minden dologhoz, jelenség­hez, történéshez egészséges kételkedéssel közeledett, s csak ha bebizonyosodott előtte az igazsága, a helyes­sége. akkor fogadta el a maga számára követendő­nek. Kételkedem, tehát vagyok — vallotta, s ebből már an­nak a mondatnak a való­színűsége is igazoltnak te­kinthető, hogy ha Ságvári netán túlélte volna a má­sodik világháborút, bizo­nyára meggyűlt volna a ba­ja a Magyar Dolgozók Párt­jának számos vezetőjével. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek nagyobbik ré­szében ugyanis nem volt ajánlatos önálló véleményt hangoztatni, hogy annak képviseletéről még csak vé­letlenül se ejtsünk szót. Az egyszerűsége, az őszin­tesége a jól szerkesztettsé­ge miatt érzem sikerült­nek a dokumentumjátékot. Ügy állítanak a néző elé egy ízig-vérig hőst, hogy az ajnározástól nem kap csö­mört az ember. Megérzi, valóban kivételes képessé­gű diák bontogatta tehetsé­gének szárnyait a budapesti Trefort utcai mintagimná­ziumban. Öntörvényű sze­mélyiség, aki választásai miatt ellentétbe kerül köz­vetlen családjával is, fő­ként az édesapjával. Szülei akarata ellenére választ feleséget, s nem tö­rődve személyes kényelmé­vel, rövid távú érdekeivel, ujjat húz a nyilasokkal, mert ezt parancsolta em­bersége, tisztessége, ami sokkal nyomosabban esik a latba, mint puszta faji vagy vallási hovatartozása... Az emlékezők — Kama- zawa József misszionárius pap, az egykori osztálytárs, Erdős László író. Kende István történész. Bíró Lí­via, Ságvári Ágnes a tör­ténész húg és Magda, a bú­zavirágszemű feleség — Bandiként emlegetik, s úgy tűnt nekünk, nézők számá­ra is, mintha 44 év múltán is közöttünk lenne. Nem hal meg az akit megőriz az emlékezet. S hogyne őrizné meg a társadalmi igazságosság, a humánum harcosáét, az olyan emberét, aki egymás örömét keresve élt, így kívánt boldog lenni. (ok) VIado Bárta képei Salgótarjánban Selmecbánya ódon házai látszanak az éjszakai párá­ból. Füst száll a házak ké­ményeiből. Hegyek, ösvé­nyei tűnnek elő valariol Kö- zép-Sz'ovákiában. Napsü­tésben a völgy, aranysárga kazlak sorakoznak egymás mellett. Sokszor sokfélé jártam már Csehszlovákiában, fő­ként a szlovákiai részen, ám Vlado Bárta fotós felvételei maradásra intenek. Olyan tájakat hoz emberközelbe, amelyekkel albumokban, bédekkerekben nem talál­kozni. Nem idegenforgalmi nevezetességekről van szó, fotós kötődéseinek helyszí­nei ezek. A besztercebányai fiatal­ember első ízben állít ki Salgótarjánban, s ez a tár­lat egyúttal premierje is külföldi kiállításainak. Mert való igaz, bemutatkozott már hazája határain túl is tár­saival, ám egyéni kiállítása most van először Szlováki­án túl. Vlado Bártával Salgótar­jánban, a József Attila Mű­velődési Központban beszél­gettünk kiállításának meg­nyitója előtt. — Mezőgazdásznak ta­nult, most újságíró, a „Svet práce”, azaz a Munka vilá­ga című folyóirat munka­társa. Hogyan kezdett fo­tózni? (Nagv-nagy lelkese­déssel beszél, olyannyira, hogy belefeledkezem a szlo­vák nyelv dallamába, s csak akkor rianok, mikor a tol­mács nevemen szólít, hogy fordítana már.) — Mint általában minden­ki, én is családi fényképe­zéssel kezdtem. Rengeteget jártam a hegyekbe, Selmec­bányái születésű vagyok, s a gépet mindig magammal hurcoltam, Ami megraga­dott azt megörökítettem, szerettem volna, ha más is látja, milyen szépek a mi vidékeink. Látták képeit a pozsonyi­ak többször, kiállított alko­tótársaival Poprádon, Besz­tercebányán, Nyitrán és Rozsnyón. A Selmecbányát bemutató bédekkerben la­pozgató idegent is az ő „szeme" vezeti felfedező sé­táin. Képes könyve jelent meg Besztercebányáról és az Alacsony-Tátráról, 2. ki­adása most van nyomdában. Három év múlva veheti kézbe az érdeklődő a közép- szlovákiai hegyeket oemu- tató albumot, amelyben az évszakok váltakozásában láttatja a hegyek szépsége­it. — Nógrádhoz, Salgótar­jánhoz, milyen kapcsolat fűzi ? (A kérdés hallatán na­gyot nevet, s mint kiderült a kérdező kolléga láttán ré­gi emlékek jutottak eszé­be.) — Beszterce és az önök városa, mint ismeretes test­vérváros, s mint újságíró többször volitam az itteni kollégáik vendége. Nagyon szép és mulatságos emléke­im fűződnek Salgótarjánhoz — mondja, s kuncogva me­sélni kezdi egyik máig ma­radandó élményét: — Fo­ciztunk kollégáival, ko­moly mérkőzésünk volt. A tarjániak bográcsgulyással vártak, mj otthonról hoz­tuk a sört. A patakban hű- töttük, ám a focizás hevé­ben megfeledkeztünk róla, csak akkor kaptunk észbe, amikor az eső zuhogni kez­dett és láttuk a sekély vizű patak mennyire megduzzadt. Rohantunk a sörösüvege­kért, ám azok többségét az áradás elsodorta. Emlék­szem nagyon szomjaztunk a gulyás után, hiszen az egy üveg helyett csak pár kor­ty ócska sör jutott. Azóta is azon morfondírozok, vajon mit szóltak a horgászok, hogy hal helyett szlovák sör akadt horogra? — Fotózott már nálunk? — A felszerelés mindig nálam van, de nem jutott időm most se, mindig kevés időre jöttem. Pedig szeret­ném megismerni Salgó kör­nyékét és a közeli települé­seket. A Mátrát is remélem egyszer sikerül lencsevégre kapnom. — A képeket nézve — kaszálók, lovak, szántók — úgy vélem nem szakított el­sőként tanúit hivatásával sem.... — Így törleszteni adóssá­gomat: foglalkozom ri­portfotózással is, s így mó­domban áll, hogy jövőre Nyitrán, a mezőgazdasági egyetemen — hajdani is­kolámban — a mezőgazda­ságot, a dolgozó embert be­mutató fotóimból kiállí­tást rendezhessek. Jönnek az első vendégek a megnyitóra. Búcsúzunk Vlado Bártárói, akinek ké­pein egy szeletnyi Szlová­kia látható három hétig a salgótarjáni művelődési köz­pont galériájában. Tuza Katalin Apokalipszis ás Dürer Albert Dürer 1948-ban je­lentette meg először a bib­liai Jelenések Könyvéhez, az Apokalipszishez készített fametszetsorozatát. Művét a német grafika egyik csúcs­teljesítményeként értékeli a művészettörténet. Az ábrá­zolás a valóságlátás és drá­mai szenvedélyű előadás­mód jellemzi. Dürer vállalkozása több kiadást is megért. Az ő vállalkozásának volt köszön­hető, hogy az Apokalipszis a reformáció hivatkozási alapjává, harci felhívásává változott. Példája művészi tekintetben is hatott. Lucas Cranach és Georg Lember- ger Apokalipszis-illusztrá­ciói is Dürer nyomán szület­tek. Hatása hamarosan né­met területeken túl is érző­dött, elsőként Franciaország­ban. Itáliában és Oroszor­szágban. A műből jelenleg ali’g néhány teljes sorozat található a világ múzeumai­ban. A mi Szépművészeti Múzeumunk sorozata az 1498-as és az 1511-es kiadás lapjaiból állt össze teljessé. E művet eddig csak szakem­berek lapozgathatták. Most a .művészeti kiadvá­nyok kedvelői és a forráski­adványok iránt érdeklődők a Képzőművészeti Kiadó jó­voltából maradandó értékű, jól használható kiadványt kapnak a kezükbe, gyönyörű album formájában, ami ezekben a napokban jelent meg. A kiadvány bevezetőjét dr. Zentai Lóránd, a Szép- művészeti Múzeum munka­társa írta. Az egyes lapok­hoz fűződő leírás mellett át­tekintést ad a düreri mű elő­képtípusairól és elhelyezi azt a korban, egybevetve XV. századi német és né­metalföldi hagyományokkal, érzékeltetve a velencei, itá­liai tanulságokkal is. A ki­advány szövegénél Heltai Gáspár 1562-ben megjelent Üjtestamentumára esett a választás, amely esztétikai­lag leginkább illeszthető a düreri mű szomszédságába. Tömör, teleoldalas szedését méretváltoztatás nélkül adaptálták a kéthasábos, gó. tikus szöveg tükrébe. Az igényes mappa felvéte­lei Gyarmathy László fotó­művészt, a szerkesztés pedig Horváth Terézt dicséri. Tüzes éjszakák A Viki és a Flört november 7-én este a hollywoodi Roose­velt Hotelben lépett színpadra a Fidof-gálaesten. Az amerikai fesztiválbizottság (Fidof) nagy­hatalmú intézmény, itt dől el például az, hogy melyik együt­tes kap meghívást a jövő eV rangos fesztiváljaira. A közönség ugyanis a nagy lemezcégek képviselőiből és menedzserekből áll. Még ebben a hónapban az üzletekbe kerül az együttes legújabb, angol nyelvű nagylemeze. Tüzes éj­szakák címmel az MTV kiadá­sában. ßcllfcß­kincstár A Magyar Posta december 1-jétől Bélyegkincstár ’87 el. nevezéssel az 1987-ben for­galomba hozott alkalmi és általános forgalmi bélyege­ket tartalmazó Évkönyv áru. sítását kezdi meg az első na­pi bélyegzőt használó posta- hivataloknál. Az Évkönyv 10 ezer 500 példányban szürke, és 1100 példányban fekete színű kö­tésben készül. Speciális ki­adványént tartalmazza az amerikai—szovjet csúcsta­lálkozó elnevezésű bélyeg­blokk fekete nyomatát is. Ara: 1300 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom