Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-08 / 266. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 8., KEDD A párttagság bele akar szólni a politika alakításába Here ez János beszéde Nyíregyházán Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi Üléséről rendeztek kommunista aktívaértekezletet szom* baton Nyíregyházán, a 3. Számú Általános Iskola tornacsarnokában. Szabolcs-Szatmár megye több mint 30 ezer kommunistája képviseletében 1500-an vettek részt a tanácskozáson. Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára megnyitójában megemlékezett a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulójáról. Részt vett és felszólalt a nak az átértékelését is felNovember 7. Moszkvában Katonai dis^szsmlc, felvonulds, Iinnapi mcgamlékesía, fogadás kommunista aktívaertekez- leten Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a társadalom előtt álló problémák megoldásában a párttagság cselekedni akar. Teljesíteni kell azt a programot, amit az országos pártértekezlet főbb vonalaiban megjelölt,' s meg kell fogalmazni az abból adódó konkrét tennivalókat. Szembe kell nézni a valóság kemény, néha kicsit elkeserítő tényeivel, de előrehaladni csak akkor tudunk, ha nemcsak a múlt, hanem a jelen igazságait is bevalljuk magunknak. A Központi Bizottság erre vállalkozott november 1-jei és 2-ai ülésén, A pártértekezlet legfontosabb üzeneteként értékelte a Központi Bizottság a vezetés megújítását. A májusi pártfórum egyértelműen és határozottan hozta mindenki tudomására, hogy a párttagság bele akar szólni a politika alakításába és a vezetők kiválasztásába. Berecz János részletesen beszélt arról, hogyan értékelte mai helyzetünket a 'KB novemberi ülése. Elemezte az elmúlt 10—15 esztendő negatív gazdasági tendenciáit, s azok hatásáról szólva kiemelte: nagyon keményen megtanított bennünket a társadalmi valóság arra, hogy a legjobb határozat js csak írva marad, ha nincsenek konkrét intézkedések, ha a kormány nem ura a gazdasági helyzetnek, és csak hiba-, vagy veszély- elhárítással foglalkozik. Emiatt, s a mi politikai tétovázásunk és tétovasá- gunk miatt is társadalmi erózió következett be. A társadalmat összetartó értékek fellazultak, nőtt a bizalmatlanság, a bizonytalanság. Emiatt sokszor joggal vádolnak bennünket, magyar kommunistákat, hogy nem jól sáfárkodtunk a ránk bízott erővel, a nemzet sorsával. A pártértekezlet arra kötelezett bennünket, hogy nézzünk szembe ezzel a gazdasági helyzettel, e társadalmi erózióval, és mindent tegyünk meg, hogy erős pártunk ezeket a folyamatokat kezdetben mérsékelje, . majd állítsa meg és fordítsa az emelkedés irányába. — A Központi Bizottság — folytatta a Politikai Bizottság tagja — kudarcnak ítélte á XIII. kongresszus döntését, mert az nem volt reális, óhajokat fogalmazott meg, s ezáltal mélyült a társadalomban a csalódás, a csalódottság érzése. Most olyan konszolidációs programra van szükség, amely növeli a terheket is. Elsődleges feladatunk a jól működő gazdaság megteremtése. Berecz János szerint adott az a történelmi pillanat, amikor a világ két legerősebb országa érdekelt a magyar reformok további folytatásában, abban, hogy megszülessen a szocializmus valóban emberi arculata. Ehhez elengedhetetlen a szocialista piacgazdaság kiépülése, ami a tulajdonviszonyoknak, a közösségi tulajdonhoz való viszonyoktételezi. Ma egyfajta izgalom van a pártban, s ez megnyilvánult a KB-ülésen is — mondotta Berecz János. — A kérdés: meg tudjuk-e őrizni a társadalmi tulajdon túlsúlyát, és sike- rül-e eléggé megmozgatni a nem közösségi tulajdont, a hazai és a nemzetközi működőtökét. A Központi Bizottság titkára leszögezte: a gazdasági reform együttjár a piacgazdálkodással, s ez azt jelenti, hogy megbukhat az állami tulajdon is. De véleményem szerint — folytatta — nem az a szocialista tulajdon, ami közösségi, am; államosított. Az igazi szocialista tulajdonra az legyen jellemző, hogy jól működik, és többszörösön újjáferemti önmagát. A gazdaság talpraállítása mellett másik nagy feladatként értékelte a Politikai Bizottság tagja a szocialista pluralizmus megvalósulását a politikai életben — ahogy az országos pártértekezleten is fogalmazták —, az egy- pártrendszer keretei között. Ez a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítását. politikai életünk újjászületését jelenti. Kulcskérdés ezen a területen a törvénykezés, amely megköny- nyíti és egyben megnehezíti a párt helyzetét. — Megnehezíti azért — mondotta Berecz János —, mert nekünk is be kell tartanunk a törvényeket. Az MSZMP-nek olyan törvényes pártnak kell lennie, amelynek tevékenységét törvények és szigorú erkölcsi szabályok vezérlik. — Ugyanakkor ez megkönnyíti a helyzetünket annyiban, hogy a törvény a társadalom mozgásterét normálisan és egészségesen szabályozza. Ugyanis, ha valamire nincs az egész nép érdekeit is figyelembe vevő, konkrétan szabályozott törvény, akkor mindent szabad, amit törvény nem tilt. Itt a sztrájkokra utalt az előadó, aminek törvényes szabályozása, ma már elodázhatatlan. A pártélet időszerű kérdéseiről szólva kifejtette, hogy az MSZMP-nek politizáló párttá kell válnia, olyan párttá. amelynek legfontosabb intézménye az alapszervezet. A párt vezető szerepét 27 ezer alapszervezetének, 816 ezer tagjának — és nem vezető szerveinek — kell megvalósítania, A pártban vita folyik arról, hogy a szervezet hol fejtse ki elsősorban a tevékenységét. Ezzel kapcsolatban Berecz János hangsúlyozta, hogy a munkáspárt nem vonulhat ki a munkahelyekről, ugyanakkor erősítenie kell befolyását a lakóterületen. A párt munkahelyi szerepéről kifejtette: előfordulhat, hogy a párt- szervezet ellenzékként lép fel a gazdasági vezetéssel szemben. A legfontosabb cél, hogy jól menjen a munka, s ennek érdekében a párt legnagyobb munkahelyi bázisa a szakszervezet kell, hogy legyen, A Politikai Bizottság tagja részletesen szólt a pártapparátusok szerepéről, működéséről és a pártegység kérdéséről. Ez utóbbi kapcsán — és a legutóbbi KB- ülésen elhangzottakra utalva — kitért arra, hogy egységes-e a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, s igaz-e az a híresztelés, miszerint ő maga szemben áll a párt főtitkárával? — Olyan egység, amikor egyformán gondolkodnak és menetelnek, nem lehetséges ebben a pártban — mondotta. — De szükségtelen is. mert félrevezet és gyengít. A pártban belső vitákban kikovácsolt döntésekre van szükség, csak vitában születő cselekvési egységről lehet szó — és ez a Politikai Bizottságra is jellemző. Ami a párt főtitkárához fűződő kapcsolatot illeti: .mindkét, ten szolgálatot teljesítünk, s igyekszünk jól szolgálni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármilyen rivalizálás és szembenállás előforduljon. Természetesen van köztünk véleménykülönbség, de ez más-más indíttatásunkból is adódik. Bár meg kell jegyezni, hogy a hetvenes évek feléjétől hasonló a sorsunk, úgy is. ahogyan velünk bántak, s abban is, ahogyan mi kezeltünk másokat. A legutóbbi vita abból adódott, hogy jómagam úgy ítélem meg: a miniszterelnöki és a pártfőtitkári funkció tartósan összevonható. Mivel ma teljes értékű miniszterelnökre van szükség — ez objektív követelmény —, a főtitkár ebbéli funkciójában nem tudott rendszeresen működni. Márpedig, ha van főtitkár, de nincs jelen, akkor ha a többiek mozgolódnak, szervezkednek, úgy tűnhet, hogy a maguk érdekében teszik. Ez távol áll tőlünk, bár megjegyzem. az országhatáron innen és túl vannak, akik szívesen látnának ilyen fajta ellentétet a vezetésben, mert az kihatna mind a Politikai Bizottság, mind a Központi Bizottság, s ezáltal az egész párt tevékenységére. A főtitkár-miniszterei nők i kettős funkció ebben a hónapban megszűnik, ,s utána mindenki számára világossá válhat e híresztelések alaptalansága. (Folytatás az 1. oldalról.) kialakítására törkeszik, azt vallja, hogy közéletünkben helye van minden olyan szervezetnek, mozgalomnak, egyesülésnek, amely elismeri szocialista rendszerünket, tiszteletben tartja az alkotmányt és törvényeinket. ☆ Salgótarjánban hétfőn a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére megkoszorúzták a Lenin téri szovjet hősök emlékművét, a város párt-, állami, társadalmi szervezeteinek, gazdasági egységeinek képviselői. Ezt követően a Kohász Művelődési Központban tartottak díszünnepséget, ahol Sándor László, az MSZMP Salgótarján; Városi Bizottságának első titkára, — akit a napokban választottak meg a SZOT- titkárává — mondott ünnepi köszöntőt. * E világrengető eseményről már sokszor sokféleképpen, szóltak, ökölt rázva és tárgyilagosan, elutasítóan és lelkes pátosszal, értetlenül, és hittel. Az októberi forradalom után a burzsoázia azt harsogta, hogy ami Oroszországban történt, az csak átmeneti, mindenképpen egyedi, megismételhetetlen esmény — mondotta bevezetőjében a szónok. A történelem azóta bebizonyíHamisítatlan orosz télben, havazás közepette ünnepelte a szovjet főváros a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 71. évfordulóját. Az évtizedes hagyományoknak megfelelőien a szovjet párt- és állam vezetői" nek jelenlétében a Vörös téren katonai díszszemlét tartották, majd a moszkvai dolgozók felvonulásával zárult az ünnepség. Moszkvai idő szerint 10 óra előtt két perccel jelent meg a Lenin'mauzóleum mellvédjén Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov* akik üdvözölték a Vörös téren megjeleinteket. Utánuk foglalták el helyüket az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, más párt- és állami vezetők. A szovjet vezetés nevében Dmitrij Ja- zov hadseregtábornok fogadta a díszszemle parancsnokának jelentését, majd nyitott személygépkocsiján elhajtott a felsorakozott csapatok előtt. A Szovjetunió védelmi doktrínája1 az elégséges védelem koncepcióján alapszik és az ország ebből kiindulva fejleszti fegyveres erőit — hangoztatta rövid ünnepi beszédében Dmitrij Jazov. Az utóbbi évek moszkvai díszszemléihez hasonlóan a mostani parádét is a szerénység és visszafogottság jellemezte. Bizonyítandó a szovjet állam következetesen békés törekvéseit, a Vörös téren ezúttal sem vonultatták fel az interkontinentális rakétákat, mint ahogy más korszerű szovjet fegyvereket sem. A tüzérség és a légvédelmi rakétacsapatok minden évben látható önjáró lövegei, után a hadműveleti-harcászati rakéták zártáik a korábbiakhoz képest talán még rövidebbre szabott idei moszkvai katonai díszszemlét. Az októberi forradalom 71. évfordulójáról ünnepi ülésen emlékeztek meg szombaton a szovjet fővárosban. A tóttá ennek a jóslatnak az alaptalanságát. Az októberi győzelem még csak a forradalom kezdetét jelentette, ahhoz, hogy életben maradjon, már akkor is rendelkeznie kellett az állandó megújulás, a körülmények változásaihoz való rugalmas alkalmazkodás képességével. A nagy október, a lenini életmű mának szóló legfőbb üzenete, a megújulás, — hangsúlyozta beszédében Sándor László. Hiszen napjainkban is a szocializmus átfogó megújulásának vagyunk részesei. Nemcsak a magyar reform, hanem a szovjet peresztrojka, Kína és a többi országok példái szembesítenek a szocializmus építésének új elméleti és gyakorlati feladataival. Ezt követően arról szólt, hogy a májusi pártértekez- let új teret nyitott az ország fejlődésének, megerősítette a politikai rendszer meg-i újítására irányuló szándékokat. De az új gondolat mindig könnyebben születik, mint az új gyakorlat. Így van ez most is. E mai, átmeneti helyzetben döntése» két hozni, ezeket elfogadtatni, intézkedni nem könnyű feladat — mondta. A legutóbbi KB-ülés újabb előrelépést jelentett, megerősítette a reform, a megújulás visszafordíthatatlanságát. Jövőnk érdekében azonban szembe kell nézni muL Kreml Kongresszusi Palotájában tartott megemlékezésen, amelyen Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára elnökölt, ott volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő s más szovjet párt* és állami vezetők. Az ünnepi ülésen Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára mondott beszédet, elemezve a történelmi sorsforduló jelentőségét, az országban jelenleg zajló változásokat, illetve a fejlődés távlatait. Megfogalmazása szerint az átalakítás folyamata a szocializmus életrevalóságát, óriási lehetőségeit igazolja. Akárcsak 1917-ben, a párt most vezető és irányító szerepet játszik a társadalom átalakulásában, s a tömegek támogatását élvezi. Az átalakítás céljait körvonalazva Szljunykov utalt az elmúlt évtizedek történéseinek újraértelmezésére, a gazdasági deformációkra, az emberek elidegenedésére a szocialista tulajdontól. Szólt a politikai intézményrendszer reformjáról, a jogállam megteremtésére irányuló erőfeszítésekről, a tanácsok hatalmának kiszélesítéséről, a párt app arát us át s zer vez ésé - ről, a párt- és az állam funkcióinak körvonalazott szét vá liasztá sáiról. A vélemények szocialista pluralizmusáról szólva Szljunykov megállapította, hogy az SZKP nem zárkózik el a vitától, de annak a szocialista elvek és értékek megszilárdítására kell irányulnia, demokratikus keretek között kell folynia. A nemzetiségek viszonyát érintve a szónok rámutatott, hogy a nemzetiségi politika is része az átalakításnak, amelyben helye van az új megoldások keresésének, tér-) mészetesen az internacionalizmus elvei alapján, biztosítva minden egyes nemzet és nemzetiség szabad fejlődését. tunkkal is. Manapság gyakran halljuk, hogy túl sokat foglalkozunk a múlttal, s alig a jövővel. De a múlt elemzése kritikai újragondolása nélkül nem alakítható ki helyes önismeret és jövőkép. Tudnunk kell hol, mikor, miért hibáztunk, tévesztettünk utat. Mindezt azért, hogy felismerjük milyen hibákat nem szabad elkövetnünk, mit kell másképp csinálnunk. Ebben a hangulatilag változó időszakban, amelyben együtt van jelen a türelmetlenség az elbizonytalanodás, a változástól való félelem és a minden eddigit elvető törekvés is — kell, hogy legyen bátorságunk és erőnk múltunk értékeinek megőrzéseire, az eredményeink mellett való kiállásra — emelte ki beszédében Sándor László. A megújuló képesség erősítése mindenekelőtt a párttól igényli a lenini gondolkodásra jellemző útkeresés bátorságát, a megoldások kialakításában való rugalmasságot, elvi szilárdságot. Állampolgáraink döntő többsége is a szocializmus talaján keresi a hatékonyabb, demokratikusabb és műkö- dőképesebb megoldásokat. A párt vezető szerepéről szólva kiemelte, hogy az nem önmagától lehet általánosan elfogadott, a párt politikája nem automatikusan találhat széles körű támogatásra, hanem mindazt nap mint nap szívós, kitartó munkával kell elérni. Csak akkor vagyunk képesek az átalakítás élén haladni, ha ön ma gunAz SZKP KB titkára részletesen felvázolta a szovjet gazdaság jelenlegi helyzetét, s utalt a dogmatikus felfogás okozta pangás még ma is érvényesülő hatásaira, amelyek — az elmúlt évek reformjai ellenére — még mindig érződnek, sőt, bizonyos területeken még erősödtek is. Kitért az élelmiszer-ellátás, a szolgáltatások gondjaira, a lakáshelyzetre, a teljes és hatékony foglalkoztatottság, az egészségügy és a nyugdíjasok helyzetére, a gazdasági reform főbb elképzeléseire. Szljunykov, a szovjet külpolitika egyik legfőbb eredményének minősítette, hogy az ország csaknem fél évszázada él békében. Az új politikai gondolkodásmód következményeképpen megújulnak a kapcsolatok a szocialista országokkal — hangsúlyozta, s egyebek között kiemelte, hogy javult a viszony Kínával, elmélyültek a szovjet—amerikai kapcsolatok, amelyekre Washington részéről most már az építő szellemű folytonosság a jellemző. A forradalom új szakaszát megkezdve tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz átmeneti időszaknak nézünk elébe. Még nem minden megy úgy, ahogy kell, nem olyan gyors az ütem, ahogy azt szeretnénk és amire képesek lennénk — állapította meg a Kreml kongresszusi palotájában elhangzott beszédében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hétfőn azon a fogadáson mondott rövid beszédet, amelyet a szovjet vezetés a Szovjetunió nemzeti ünnepe, November 7. tiszteletére adott. A fogadáson részt vettek a szovjet párt- és állam vezetői, a közélet, a tudomány és a művészetek jeles képviselői, a testvérpártok küldöttei, a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek vezetői. kát is megújítjuk, és törvényes keretek között működő, politizáló és nem ügyintéző szervezetként működünk. Beszédében ezt követően szólt az ország megélénkült belpolitikai életéről, az eltérő érdekek, különböző nézetek felszínre kerüléséről, a szocialista pluralizmus létjogosultságáról. Aggodalomra ad-e okot a különböző nézetek nyilvános megjelenése? — tette fel a kérdést az ünnepi szónok. Tudnunk kell, hogy a különböző véleményék és megközelítési módok nem most keletkeztek, mindig is voltak, akkor is léteznének és hatnának, ha nem vennénk tudomást róluk — mondta. Majd beszédének befejező részében azt hangsúlyozta, hogy az alkotó szellemű viták sokasága, a közmegegyezés ténye sem helyettesítheti azonban a cselekvést. Tenni és vitatkozni egyszerre kell. A nagy októberi szocialista forradalom vezérlő eszméje az összefogás. A forradalmi hatalom azért nem bukott meg, mert megtalálta a kulcsot a tömegekhez, hogy összefogja őket. Október üzenete, hogy ahol a munkás összefog az értelmiségivel, a kommunista vezető az egyházival, ahol egyetlen cél érdekében minden erőt mozgósítanak, ahol a nemzet egyet akar: ott nincs legyőzhetetlen akadály — mondta befejezésül Sándor László, a salgótarjáni díszünnepség szónoka. Díszünnepség Salgótarjánban
