Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 264. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. NOVEMBER 4., PÉNTEK Á Központi Bizottság állásfoglalása belpolitikai és gazdasági életünk kérdéseiről (2—3. oldal)­Grósz Károly Becsben Grósz iKároly, a Magyar Szocialista Munkáspárt jó- titkára _ a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja meghívá­sára csütörtökön reggel hivatalos látogatásra Bécsbe utazott. Kíséretében van Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Maro­sán György, a kormány szóvivője és Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt. elnök-vezérigazgatója. Nagy János, hazánknak az Osztrák Köztársaságban akkre­ditált nagykövete Bécsben csatlakozik a küldöttséghez. Felelősség az emberért Szűrő- és gondozóállomást avattak Salgótarjánban Devcsics Miklós ünnepi köszöntője az új intézményben. Girósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kora dél­előtt Becsbe érkezett három­napos ausztriai hivatalos lá­togatásra, amelyre Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órakor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadtatására megjelent Franz Vranitzky. Robert Graf gazdasági mi­niszter és több más osztrák vezető' személyiség. Ott volt Nagy János, hazánk nagykö­vete, aki Bécsben csatlako­zott a küldöttséghez. A magyar vezetőt katonai tiszteletadással köszöntötték. Elhangzott a két nemzeti himnusz, majd Grósz Károly és Franz Vranitzky elvonult a felsorakozott katonai dísz- egység sorfala előtt. Nem sokkal a megérkezés után, a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődött Grósz Károly és Franz Vra­nitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecse­re végeztével1 a két politikus, néhány percig a sajtó kép­viselőjének rendelkezésére állt, válaszolt az újságírók kérdéseire. Az osztrák televízió mun­katársa arról érdeklődött, hogy a magyar gazdaság je­Megyénk valamennyi ter­melőszövetkezete, állami gazdasága befejezte az őszi növények vetését, a tal a j - előkészítést. A -tavaszi veté­snek alá a terület 30 száza­lékát készítették elő, s a munka folyamatosan halad. Az őszi kalászosak mellett a repce magja is földibe ke­rült már, a tavalyival meg­egyező nagyságú területen. Némiképp’ csökkent vi­szont az őszi búza vetéste­rülete: idén 25 ezer hektá­ron került a mag a földbe. A csökkenés oka, a növény­kultúrák szerkezetátrende­ződésében keresendő, mely elsősorban az árpafélék ja­véira szólt. A gabonaprogram szerint ugyanis változatlan termőterüileten növelni kell az árpa és a kukorica rész­arányát. Nálunk ez utóbbi csekély mennyiséget képvi­sel. Az említetteken kívül 1500 hektáron került ki a földekre a rozs, 1000 hektá­ron az őszi árpa vetőmagja. A betakarítás javaréiszt már befejeződött. A burgo­nya termésátlaga a terve­zettnek felel meg: 220 má­zsás hek tárónkén ti termést vehettek számiba a gazdasá­gok. A kedvezőtlen időjárás miatt — gondoljunk csak az aszályos nyárutóra — az elő- jirányzottnál 20 százalékkal maradt el a kukorica hoza­ma. Egyedül a kallói terme­lenlegi helyzetében nem túl nagy vállalkozás-e a Bécs— Budapest világkiállítás. Grósz Károly kifejezte re-, ményét, hogy — a realitá­sok talaján maradva —elé­gendő anyagi erőt tudunk biztosítani erre a célra. Az osztrák kormányfő szerint a kiállítás célja el­sősorban az, hogy ösztön­zést adjon a két ország gaz­daságának, s évtizedekre, vagy még hosszabb időszak­ra szóló létesítményekkel gazdagítsa mindkét orszá­got. Miniszterelnök-utódját il­letően van-e valamilyen személyes óhaja — tétté fel a kérdést az ORF riporte­re. — Igen, válaszolta Grósz Károly. — Vajon az illető személyével kapcsolatban a gazdasági hozzáértés a fő kritérium? — hangzott az újabb kérdés. — Az egyik — válaszolta nem kis de­rültséget keltve Grósz Ká­roly. Utód jelöltjét illetően — újabb konkrét kérdésre — név szerint senkit nem nevezett meg. A Magyar Hírlap munka­társa arról érdeklődött Franz Vranitzky tói: milyen elkép­zelései vannak az utóbbi három évben 30 százalékkal mérséklődött kétoldalú ke­reskedelmi forgalom újbóli fellendítésére. A szövetségi lőszövetkezet vetett szóját,, a 70 hektáros területen köze­pes termést arattak. Napjainkban még folyik a cukorrépa betakarítása, a gépék a terület 65 százalé­káról szedték fel a termést, amelyről elmondható, hogy mind nagyságáit, mind minő­ségét — cukortartalmát — tekintve alatta marad a ta­valyinak. A cukorrépa zö­mét a selypi cukorgyárba szállítják. Lábon áll még a szemes kukorica 40 százalé­ka, termése a tervezett körül várható. Az időjárás sajnos, vég­képp nem kedvezett idén a gyümölcsösöknek. Tavasz- szal már látható volt, hogy cseresznyéből és meggy bői „elmarad” a szüret. S bár SSL alma nincs a veszteség- listán, gyenge közepes ter­mésre számítanak a legje­lentősebb megyei kertészet­ben, Magyarnándorban. A szőlőszüret ugyancsak a vé­géhez közeledik, s ebben a kultúrában is csak közepes a végeredmény. Az ilyenkor szokásos szer­ves- és műtrágyakiszórás megtörtént. Napjainkban el­sősorban a tavasziak alá pó­tolják a talajerőt. Összességében elmondható az idei termésről, hogy amit a kalászosok a jó terméssel hoztak, az elveszett az őszi érésűek átlagainál. kancellár új együttműködé­si formákban, közös fejlesz­tésekben, beruházásokban látja a megújulás lehetősé­gét, s hangsúlyozta, hogy ezekhez a személyes kaipcso- latökon túl1 a vállalkozási módszerek fejlesztésére is szükség van. A szűk körű megbeszélés­ről Kovács László külügy­miniszter-helyettes tájékoz­tatta az újságírókat. Mint elmondta, a mostani magas- szintű találkozó a tavaly el­határozott rendszeres kon­taktusok sorába illeszke­dik. Franz Vranitzky hang­súlyozta, hogy Magyaror­szág iránt ma rendkívül nagy az érdeklődés a bel­politikai sajátosságok, az intenzív külpolitika és a magyar—osztrák kapcsolatok különleges jellege miatt. Grósz Károly tájékozta­tást adott a magyarországi helyzetről. Ügy fogalmazott: a reform végrehajtása len­dületesen folyik, bár ha­zánkban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar miniszterelnök szerint: a szükségeshez képest lassú, a lehetőségekhez képest gyors. Franz Vranitzky tájékoz­tatót adott Ausztria helyze­téről. Elmondta, hogy két éve működik a jelenlegi koalíció, a kormányban jó az együttműködés, bár a két kormányzó politikai párt összhangján van még javíta­nivaló. A kancellár szólt a osztrák szerkezetváltás gond­jairól, amelyek — megfo­galmazása szerint — hason­lóak a magyar problémák­hoz. Az eszmecsere rendkívül nyílt, őszinte és baráti volt — fejezte be tájékoztatását Kovács László. A lengyel szejm elnöke Budapesten Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására csütörtökön két­napos hivatalos látogatásra küldöttség élén Budapestre érkezet Roman Malinowski, a lengyel szejm (a parla­ment) elnöke. Megbeszélést folytatott Stadinger István­nal, és fogadta őt Sarlós István, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Stadinger István és Ro­man Malinowski találkozó­ján — amelyep jelen volt Tadeusz Czechowicz Len­gyelország budapesti nagy­követe is — a vendég tá­jékoztatást adott a lengyel belpolitika kérdéseiről1, min­denekelőtt a reformfolya­matról. A lengyel vezetés elhatározta, hogy következe­tesen végrehajtja a pártplé- mim határozatait, ezen be­lül elsősorban a veszteséges vállalatok bezárását. A találkozón Stadinger István áttekintést adott Ma­gyarország társadalmi-gaz­dasági fejlődéséről, és ennek sajátos nemzeti vonásairól. Szólt az adórendszerről, a társasági törvényről és ar­ról, hogy nálunk is napiren­den van a politikai-gazdasá­gi intézményrendszer tovább­fejlesztése. Ünnepélyesen átadták teg­nap Salgótarjánban a me­gyei kórház-rendelőintézet szűrő- és gondozóállomását. A valamikori rendelőt a megyei tanács 41 millió fo­rintos beruházásában a Nógrád Megyei Szolgáltató- ipari Vállalat alakította át, újította fel. A több mint 1400 négyzetméteres alap- területű intézet tágas vá­rókkal, kezelőhelyiségekkel, felkészült személyzettel és korszerű műszerekkel szol­gálja majd a megye Iáko­sainak gyógyítását. Az orvosakat, egészségügyi dolgozókat a megye és a város párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetőit az ünnepi megnyitón dr. Reichard Jenő, a megyei kórház-rendelőintézet ve­zetője köszöntötte, majd avatóbeszédében Devcsics Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára, ország- gyűlési képviselő vázolta fel a megye egészségügyi hely­zetét, amelyet az utóbbi években a stabilizálás, a megfelelő színvonal megtar­tására való törekvés jellem­zett. Felelevenítette a megye egészségügyének rekonst­rukciós és bővítési prog­ramjából azokat az elmúlt esztendőkben megvalósult beruházásokat, amelyek gaz­dasági erőforrásainkkal össz­hangban, jól szolgálják a lakossági igényéket. A leg­nagyobb erőfeszítés, a ba­lassagyarmati kórház kor­szerűsítésében történt, új diagnosztikai központot ad­tak át, felújították az ideg- gyógyászati pavilonokat, s korszerű konyha épült. Ez volt a nyolcvanas évek leg­fontosabb egészségügyi beruházása a megyében. Előrelépést hozott a megye egészségügyi helyzetében a pásztói kórházban a kiszol­gálólétesítményék megépí­tése, Salgótarjánban pedig a kórház korszerűsítése. És most, hogy a megye- székhelyen a valamikori rendelőintézetben, igaz már kétszer akkora területen, mint megelőzően, ismét egészségügyi ellátás lesz majd, s hogy ide vissza ie­Az októberi műszaki és közgazdasági hónap kereté­ben a salgótarjáni érdeklő­dők nagy várakozással te­kintették meg Almási Tamás Szorításban című dokumen­tumfilmjét. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben forgatott film — amely a magyar ipar mai helyzetében modellér­tékű — nemcsak Ózd, de az egész hazai ipar problémá­it tükrözi. Nem véletlen, hogy hasonló nagy érdeklő­déssel tekintettek Salgótar­jánban Bányai Miklósnak, a Magyar Hitelbank elnök- helyettesének látogatása elé, aki egyben az Ipari Minisz­térium biztosaként a kohá­szat szerkezetátalakításának felügyelője. A miniszteri biztos tájé­koztatójában visszautalt a tervgazdasági bizottság dön­tésére, hogy a lehetőségek alapján stabillá kell tenni a hazai kohászatot. Ennek ér­het költözni, ezt régebben, mint ötletet a kórház KISZ- esei vetették fel — idézte Devcsics Miklós az előkészí­tés történetét. — A szűrő- és gondozóállomás, amelyben hétmillió forintot költöttek új műszerek beszerzésére, teljesen megfelel azoknak a követelményéknek, ame­lyeket ma egy szűrőállomás elé lehet állítani. Az utóbbi időkben az egészségügyi ellátásban a műszerek beszerzése került előtérbe, és a jövőben is ez kap fő hangsúlyt — mond­ta a megyei pártbizottság első titkára. — Bár az épü­letek állagának megóvásáról sem szabad megfeledkezni. A kórházak, orvosi rende­lők műszerezettségével kap­csolatban arról szólt, hogy mindezt úgy kell megszer­vezni, hogy azok szigorú rendszerben egymásra épül­jenek, s ha nem is minden megyében külön-ikülön, de térségenként a legfontosabb orvosi műszerek a gyógyítás rendelkezésére álljanak. Je­lenleg Salgótarjánban 75 millió, Balassagyarmaton 80 millió forint értékű or­vosi műszer szolgálja a gyógyítást. Beszédében —, mint leg­fontosabb tényezőre — ki­tért az orvosok helyzetére is, a 235 ezres lélekszámú Ncgrádban több mint 500 orvos dolgozik, bér- és jö­vedelmi viszonyuk ugyan országos méretű gond, de ennek rendezésében a me­gyei vezetés sem maradhat dekében fő célként tűzték ki, hogy 1991-től kezdve a kohászat valamennyi válla­lata stabilan működjön, hosszú távon, méghozzá úgy, hogy időközben min­den támogatás megszűnik. A tervkoncepciót a terv­gazdasági bizottság jóvá­hagyta. Ez a koncepció a kapacitások és a piac össz­hangját igyekszik megterem­teni. Magyarországon gya­korlatilag 3,6 millió t acél értékű vaskohászati termék­kel számolunk. A piaci prognózisok szerint azonban gyakorlatilag elegendő, ha ez 3 millió tonna alá esik. Hazáinkban elegendő, ha két helyen történik nyersvas- gyártás, az acéltermelés vo­lumene pedig elegendő a 2,5—3 millió tonna. Gyakorlatilag a koncepció­ban ennek a tovább-bomtása folyik. A program szerint 6—800 ezer tonna körüli közömbös. Míg három éve a kezdő örvösök bére há­rom és fél ezer forint volt, ma ez átlagban meghaladja a hatezer forintot. Az el­múlt években közel húsz körzeti orvosi lakás épült, s a városokban is jelentős támogatást nyújtottak a ta­nácsok az orvosok lakás- szerzéséhez. S, ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérik e szakmában a la­kásgondok megoldását. Ma az egészségügyi fej­lesztés nem az ágyak, a fé­rőhelyek növelését jelenti, hanem sokkal inkább az intézmények, a kórházak ésszerű egymásra épülését, a gyógyítást annak érde­kében, hogy a megyében minél magasabb színvonalú legyen az egészségügyi mun­ka — mondotta befejezésül Devcsics Miklós, majd si­keres gyógyító-megelőző munkát kívánt az állomás leendő dolgozóinak. A tegnap átadott salgótar­jáni szűrő- és gondozóállo­más a megyei kórház által ellátott terület lakosainak — mintegy 110 ezer ember­nek — a gyógyítását szol­gálja majd, de a speciális ellátás terén —, mint a légzésrehabiUtáció, a gyer- mékpulmonológia, a kiter­jesztett szűrővizsgálat —, Nógrád minden lakója egészségének megőrzésére is hivatott. A szűrő- és gondozóállo­máson hat orvos és harminc asszisztens november 8-án kezdi a munkát. acéltermelés visszaszorításá­ról van szó. Az acéltermelés visszafo­gása a legdrasztikusaibban az úgynevezett hosszú ter­mékek előállítóit érinti. S itt alapvetően a borsodi tér­ség vállalatait érintő prob­lémákról van. szó. A kohá­szati szerkezetátalakítás vé­gén Magyarországon áz ed­digi 4 helyett, 2 helyen lesz metalurgiai bázis. Du­naújvárosban és a Lenin Kohászati Művekben. Ózdon megszűnik a nyersvas- és acélgyártás. Csepelen a Sie­mens—Martin acélgyártás, tehát az LKM-nek kel] el­látnia az ózdi és a csepeli termelést is féltermékekkel. A továbbiakban a koncep­ció végrehajtásának bonyo­lult feltételeiről, s a végre­hajtás helyzetéről tájékoztat­ta a jelenlevő műszakiakat. (P. A.) ft földekről jelentjük Befejeződött az őszi vetés Tájékoztató az SKÜ ben Miniszteri biztos a kohászat jövőjéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom