Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 284. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. NOVEMBER 29., KEDD Á kongresszus jegyében Nemzetiségi kulcskérdés az oktatás Tanácskoznak a kongresszusi küldöttek A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése mosatásának leépítését. A reálbérek és a szociálpoliti­Nemzetiségi fórumra hívta össze a magyarországi szlo­vákok decemberi kongresz- szusára megválasztott me­gyei küldötteket a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága mellett működő nemzetiségpolitikai munka­bizottság. Tegnap Salgótar­jánban a népfront székhá­zéban a kongresszusi fel­készítés jegyében szervezett fórumon Nógrád megye 22 ■községében választott kül­dötteket Letovai Ildikó, a népfront megyei bizottságá­nak titkára tájékoztatta a küild’öttválasztó értekezletek tapasztalatairól. Elsősorban arról szólt, hogy a megyében zavartalan a viszony, az együttélés a magyar és a szlovák anya­nyelvű lakosság között, bár a nemzetiségi nyelv egyen­jogúságának hiánya vagy inkább nehézségei lemérhe­tek abban, hogy hivatalos fórumon alig vagy csak ne­hezen szólalnak meg nem­zetiségek. Éppen ezért is kulcskérdés a nemzetiségi nyelv ismeretében az okta­tás, ami a megye több köz­ségében nem felel meg az elvárásoknak. A nyelvtanu­lás hiányosságaiban azon­ban nemcsak az iskoláé a felelősség, hanem a szü­lőké is, akik sokszor nem érzik szükségét a szlovák nyelv oktatásának. A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének kongresszusán 10 or­szágos választmányi tag és 25 küldött vehet részt Nóg­A megye agrárágazatának éves árbevétele az utóbbi három esztendőben csaknem 15 százalékkal nőtt, ugyan­ilyen ütemben bővült export- árbevétele is. Ez évben a nógrádi mezőgazdaság vár­hatóan az 1,8 milliárd fo­rintot meghaladó összeget kasszírozhat be termékei kül­honi eladásából. Az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága mellett mű­ködő gazdaság- és szövet­kezetpolitikai munkabizott­ság hétfői salgótarjáni ülésén elhangzott tájékoztató töb­bi közt feltárta azt is, hogy az agrártermékek kivitelé­nek összetétele a kívánatos irányba tolódik el: ez év­ben csökken a rubellal fize­tő piacokon eladott cikkek és nő a konvertibilis valutá­ért értékesített áruik aránya. A legnagyobb mennyiséget az alaptevékenységből szár­mazó termékek képviselik. Ezen belül is több mint 60 százalékos a növénytermesz­tési ágazatból szállított ex­porttermékek aránya, érté­kük megközelíti a 660 mil­lió forintot, s mintegy 90 százalékban konvertibilis pia­con találnak vevőre. A nóg­rádi búza egyharmada, a napraforgó termésének 90 százaléka jut el határon túli vásárlókhoz. Növekszik ugyanakkor a kisebb terüle­ten termelt apró növények kivitele, amelyek elsősorban vetőmag formájában kerül­nek a külpiacra. rádból és a küldötteket mind­egyik szlováklakta települé­sen demokratikus úton, töb­bes jelöléssel választották meg, akiknek átlagéletkora 43 év. Elmondható, hogy többsé­gében rendben, nagy akti­vitás mellett történtek meg a választások. A 22 község­ben megrendezett értekez­leteken a megyében összesen 1078-an vették részt, s a résztvevők több mint tíz százaléka nyilvánított véle­ményt. A szlovák kongresszusi küldöttek megyei értekez­letén ott volt és felszólalt Alt Gyula, a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárhe­lyettese, aki elmondta, hogy az országban 88 községben A drog- és fűszernövények exportjának értéke megkö­zelíti az évi 200 millió fo­rintot, teljes egészében tő­késpiacokon adják el, rop­pant kedvező dollárkiterme- lési mutatóval.. Szinte vala­mennyi állati eredetű ex­porttermék hasonlóképpen a konvertibilis piacokon lel gazdára. Dinamikusan bővül a me­zőgazdasági kistermelés ex­portteljesítménye is. Ez év­ben már az összes mezőgaz­dasági kivitel 40 százalékát adják a kistermelők, a 480 millió forint értéket megha­ladó termék 98 százalékáért fizetnek kemény valutával! A kistermelőktől felvásárolt nyúl és méz csaknem egésze exportra jut. Meghatározó a megye agrárexportjában az évi mintegy négyezer tonnás bogyósgyümölcs-'kivitel, p megyei termés több mint 60 százaléka utazik külföldre. A megye mezőgazdaságá­nak exportjából 15 száza­lékkal részesedik az alapon kívüli tevékenység, az el­múlt két évben két és fél­szeresére nőtt. A 332 millió forintos évi árbevétel csak­nem háromnegyed része nem rubelelszámolású. Kiemel­kedő a szécsényi mgtsz cso- maigológép-exportja, idén az összes ipari jellegű kivi­tel negyedrészét tette ki. Számottevő a fa- és a köny- nyűipari termékek külhoni értékesítése is. voltak az elmúlt hónapok­ban választások, s ezekre összességében is a nagyobb, aktívabb részvétel volt jel­lemző. Szólt arról, hogy az iskolákban a fakultatív szlo­vák nyelvoktatás sok helyen nem megfelelő, s valame­lyest javíthat ezen, ha meg­születik a nemzetiségi tör­vény, aminek tervezetével a küldöttek — valószínűleg — már a december 10—11- én tartandó kongresszuson megismerkedhetnék. A teg­napi felkészítő értekezleten többen arról j:s szóltak, hogy ha most első ízben külföldi vendégek is ott lesznek a kongresszuson, úgy érdemes lenne nagyobb súllyal fog­lalkozni a ' szlovákok anya­országi kapcsolatainak ala­kításával. OMFB-plénum Tema: a középtávú kutatás-fejlesztés eredményei Tétényi Pál akadémikus­nak, az OMFB elnökének vezetésével hétfőn ülést tar­tott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénu­ma. A testület megvitatta a jelenlegi ötéves tervidőszak országos középtávú kutatási- fejlesztési tervében szereplő gazdasági és társadalomori­entált programok megvalósí­tásának eddigi eredményeit. Megállapították: a prog­ramok kutatási-fejlesztési eredményeinek gyártásba vé­telével a tervidőszak végére mintegy 30 milliárd forint­tal növelhetik árbevételüket a vállalatok. A többletbevé­tel 13 százalékát a tőkés-, 26 százalékát pedig a szocialis­ta piacokon érik majd el, míg közel 50 százaléka az értékesítésnek olyan hazai termék eladásából szárma­zik, amely importot vált ki. A programok többsége az adott terület tudományos- technikai fejlődésének me­netébe illeszíkedik, műszaki megoldásuk műszaki színvo­nala közepes és követő jel­legű. Általában kevés a csúcstechnológiát elérő ku­tatási-fejlesztési téma. Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT kép­viselői hétfőn a Parlament­ben. A kormány tárgyaló küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszer­vezetekét pedig Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára ve­zette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsú­lyozva., hogy ezt a találko­zót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szep­temberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirendjé­ül a résztvevők elfogadták az államminiszternek az,t a javaslatát, hogy elsőként a Munka törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatos kér­déséket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pontjait, s ezután a foglal­koztatáspolitika aktuális tennivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon Külkereskedelmi és ipar- vállalati vezető szakemberek részvételével ötnapos gazda­ságpolitikai konferencia kez­dődött hétfőn Budapesten a Hilton Szállóban a külkeres­kedelemről. A tanácskozás megnyitó ülésén Beck Tamás kereske­delmi miniszter tartott elő­adást. Szólt arról, hogy gaz­daságunk fejlődése elképzel­hetetlen külső források be­vonása nélkül. Mivel hitelek­hez egyre nehezebben jutunk hozzá — .meglehetősen kevés ország, szám szerint 10—12 hitelez évente 1200—1300 milliárd dollárt a világ 120 országának —, kézenfekvő a működőtöké bevonása, ve­gyes vállalatok alapítása. Bár erre 1972 óta van lehetőség, a folyamat csak az utóbbi két évben gyorsult fel. Je­lenleg 230 vegyes vállalat nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból in­dulnak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kell élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésékhez képest ron­tani fogja a költségvetés helyzetét, hagy az Ország- gyűlés legutóbbi, múlit heti ülésén a beterjesztett ja­vaslatnál alacsonyabb mér­tékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve, a szakszervezetek határozot­tan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti, 1989-es mértéke­ket felülvizsgálva, keres­sék az elfogadható kompro­misszumokat a reálbérek alakulása, a szociálpolitikai juttatások és a nyugdíjak kompenzálása ügyében. En­nek lehetséges forrásairól szólva, a SZOT főtitkára felvetette a katonai kdadá1- sok további mérséklésének szükségességét, a nagyberu­házások terheinek esetleges időbeli széthúzáisáit, a vesz­teséggel gazdálkodók tá­működik Magyarországon, ám így is mindössze 200 mil­lió dollár értékű külföldi tő­két sikerült eddig bevonni. Ahhoz, hogy a jövőben a folyamat felgyorsuljon, elen­gedhetetlen, hogy a mostani­nál kedvezőbb feltételeket te­remtsen a kormányzat egy sor területen', így az infra­struktúra, a kedvezőbb hitel- felvétel. a tevékenység adóz­tatása, a jövedelem felhasz­nálása terén. A kereskedel­mi miniszter szólt arról is, hogy a cserearányromlás a világpiac értékítélete mun­kánkról. Az alapanyagárak emelkedését a késztermék­ben nem sikerül érvényesí­teni, ez a magyar gazdaság hatékonysági, szervezés; és' irányítási problémáit tükrö­zi. Nem kedvező az export struktúrája sem, a feldolgo­zott termékek aránya kicsi. kai juttatások alakulása kö­rüli tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszervezeteknek kell a kompromisszum érdekében lépéseket tenniük. A meg­egyezésre a kormány részé­ről is tapasztaltak szándé­kot. Kitért arra is, hogy a mostani találkozó jelentősé­gét növeli: a szakszerveze­tek a hét végén országos ér­tekezletre készülnek, s en­nek hangulatát a jelenlegi tanácskozás eredménye is minden bizonnyal! befolyá­solja majd. A találkozót Pozsgay Im­re is fontos eseménynek mi­nősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben megálla­podásra jutnak, tényszerű, világos fogalmazásra kell tö­rekedni, hogy a későbbiek­ben egyiik félnek se legyen lehetősége a maga értelme­zése szerint interpretálni az elhangzottakat. (Folytatás a 2. oldalon.) A miniszter ennek fő okát abban látja, hogy a vállala­tok nagy része még mindig nem érdekelt kellőképpen a tökésexportban. A szocialis­ta kivitel sem zökkenőmen­tes, a KGST-ben mihama­rabb meg kell kezdeni a modernebb együttműködési formák kialakítását. Az utóbbi időben a szovjetunió­beli külkereskedelmi szerve, zet korszerűsödött, ám a ma­gyar és szovjet iparvállala­tok közötti kapcsolat alaku­lásában ez még nem érezhe­tő; a kapcsolatok nehézke­sek, labilisak. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes az idei év kül- és belkereskedelmi eredményeit ismertette. El­mondta: a pozitív vonások ellenére nincs gyökeres ja­(Folytatás a 2. oldalon.) Évente 740 ezer négyzetméter biztonsági üveget gyártanak a járműiparnak a Salgó­tarjáni Síküveggyárban, az edzőüzemben. Négy, öt és hat milliméter vastagságban egyenes és hajlított kivitelben kerülnek forgalomba a termékek. Kép: Bencze Nógrádi agrárcikkek külföldön Gazdaságpolitikai konferencia a külkereskedelemről • t i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom