Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
2 NOGRÄD 1988. NOVEMBER 29., KEDD II kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése BARÁTAINK Szovjet írók a nemzetiségi kérdésről (Folytatás az 1. oldalról) Ez a korrekt együttműködés egyik feltétele — hangsúlyozta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedésekért, amelyek az ország gazdasági válságához vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülésszakán is jelét adta már. Űj körülményeket és új kiindulópontokat kell teremteni, hogy az együttműködésben is új határok felé haladhasson a SZOT és a kormány — mondotta az államminiszter. Eltérő álláspontok A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke kifejtette: az előzetes tárgyalások során a Munka törvénykönyve módosí tárát illetően, számos kérdésben megállapodásra jutottak a szakszervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el az álláspontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabe- szüntetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kollektív szerződés intézményének fenntartása indokolt, sőt erősítésére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kormány törvényi szinten akar módot adni több munkavállalóra kiterjedő kollektív keretszerződés megkötésére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érintett felek, hogy élni kívánnak-e a kollektív szerződés megkötésének lehetőségével. Azzal a szak- szervezeti állásponttal, hogy a kollektív szerződés megkötése legyen kötelező, a kormány nem ért egyet. A munkabeszüntetést joggal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan módon, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka törvénykönyvében tartja indokoltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont. önálló törvény alkotását igénylik. A kormány a munkabeszüntetést jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai Az SZKP KB ülése Hétfőn Moszkvában megtartotta soros ülését az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a politikai intézményrendszer reformjával összefüggő intézkedéseket vitatták meg, a téma előadója Mihail Gorbacsov volt. A Központi Bizottság ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg Nyikolaj Rizskov előterjesztését a Szovjetunió 2005-ig szóló gazdaság- és társadalomfejlesztési koncepciójáról. A szovjet párt vezető testületé megerősítette a szeptemberi KB-ülésen megalakított kül- és belpolitikai bizottságok személyi összetételét. Az üléssn Inamzson Usz- manhedzsajevet, az üzbég párt Központi Bizottságának volt első titkárát az SZKP KB-tagsága, további két személyt pedig KB-póttagsága alól mentett fel a Központi Bizottság. sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára arra figyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfordulhat. hogy a munkavállalók nem az utolsó eszközként élnek majd a sztrájk jogával. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. Pozsgay Imre a vitát ösz- szeíoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog szabályozása önálló sztrájktörvény formájában a jövő év januárjában kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: politikai sztrájk lehetőségét zárja ki a tervezet. A Munka törvénykönyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé terjeszti a kormány. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetértett. Szociálpolitikai intézkedések Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke tett javaslatot annak a 200 millió forint szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gyesen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacso- nyobb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdésekben a kormány álláspontját meghatározza, hogy jövőre az elosztható források nem bővülnek. Jövő évi központi bérpolitikái intézkedésekre a kormány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói számára. A szociálpolitikai intézkedések között a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély havi 300 forintos növelésére, valamint arra. hogy a nyugdíjakat két részletben, ja(Folytatás az 1. oldalról.) vulás. A gazdálkodók mozgástere szűkül. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a rövid távú egyensúly megteremtése és a hosszú távú stratégia megalapozása egymásnak ellentmondó intézkedéseket követel. A legfontosabb továbbra is a külső egyensúly megtartása, illetőleg javítása. Jövőre tovább szélesítik az önálló exportjogú vállalatok körét. Tavaly 350 vállalat, jelenleg már 683 gazdálkodó és 126 magánszemély rendelkezik önálló külkereskedelmi jogosultsággal. A jog azonban önmagában kevés, ha nincs mögötte kellő szakmai felkészültség. Az import liberalizálásával a konvertibilis piacokról nuárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék. Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven felüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha a nyugdíjuk ennél alacsonyabb lenne. A javasolt intézkedések — mint mondta — a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok körében az alapvető cikkek áremelkedésének mintegy háromnegyed részét fedeznék. A reálbérek alakulása Sándor László, a SZOT titkára hangsúlyozta, hogy bár az Országgyűlésen történtek lépések az ország tényleges anyagi helyzetének tisztázására, az emberek többsége előtt még mindig nem elég világos, hogy milyen terheket miért kell vállalniuk. A szakszervezetek álláspontja a reálbérek tekintetében változatlan, 3 százalékkal nagyobb mértékű csökkenésüket nem tudják elfogadni. Változatlan az álláspontjuk abban is, hogy a kormány által tervezettnél magasabb ösz- szegű központi bérintézkedést tartanak szükségesnek. Csikós Pál, a SZOT titkára rámutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenek, amelyek tekintetében nincs választási lehetőségük a vásárlóknak, ezért a szak- szervezetek továbbra is fontosnak tartják az alapvető termékek áremelésének kompenzálását mindenkinél. Ez a nyugdíjasok esetében havi 650 Ft-os emelést jelentene. Javasolta továbbá, hogy a 70 éven felüliek legalacsonyabb nyugdíja 3700 forint legyen. A bérek alakulásáról az Országos Érdekegyeztető1 Tanácsban kell megállapodásra jutni, az nem a mostani tanácskozás feladata — mondta Halmos Csaba, az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnöke. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jövőre legalább 4,1 milliárd forintos központi bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 milliárdossal. Kü. lön is szólt a közszolgáltatásban — egyebek között a vasútnál, a postánál és a közműveknél — dolgozók bérproblémáiról. Megoldásukként szabályozásbeli változtatásokat javasolt. A további vita -során az álláspontok némely tekintet' származó behozatal 40 százalékát szabadítják fel; ez azt jelenti, hogy több termékcsoportra megszűnik az előzetes behozatali engedély megszerzésének kötelezettsége. Jövőre megszűnik az előzetes behozatali engedélyezés a kutatás-fejlesztés területén alkalmazható gépek, berendezések és azok alkatrészeinek beszerzésénél, a licsnc és know-how- vásárlásoknál, az élelmiszer- gazdaságban egyes takarmányféleségek behozatalánál, továbbá mintegy 50 millió dollár értékben különféle fogyasztási cikkek: szórakoztató-, híradástechnikai, elektronikai berendezések, csecsemő- és gyermekruházati cikkek, papíráruk, háztartási, vegyipari termékek beszerzésénél. A ben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egy. más között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forinttal, májustól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bérintézkedésre mintegy 4—4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben dolgozók részére. Ebből az összegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszolgáltatási terület szabályozásváltoztatási igényét, az ehhez szükséges intézkedések lehetőségét megvizsgálja. Elfogadták a gyermek- gondozási segély és a családi pótlék tervezett, havi 300 forintos emelését is. A megbeszélést összegezve, Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy maradtak vitás kérdések, ez a tárgyalás a kompromisz- szumos megegyezés irányába kimozdulást jelent a holtpontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új fóliások feltárásában. A kormány változatlanul nem lát reális lehetőséget arra, hogv a reálbérek jövőre 6 százaléknál kisebb mértékben csökkenjenek. A nominál- és a reálbérek, valamint az árak alakulását együtt kell vizsgálni, s ha a gazdaság jövő évi eredményei lehetőséget adnak rá, ismét tárgyalni kell a most nyitva hagyott kérdéseket, egyebek között az áremelések kompenzálásának lehetőségét. A 40 órás munkahétről A megbeszélésen más kérdésekben Is megállapodás született. Így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetését azokon a területeken, ahol az nem igényel többletlétszámot és többletbért; a szabályozás kérdéseiben tárgyalások kezdődnek a szakszervezetek és a kormány illetékes szervei között. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket; e napirend témái; ban egyébként is folyamatos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek között. (MTI) vállalatoknak csak regisztrációs kötelezettségük lesz, vagyis az áru megérkezésétől számított 10 napon belül be kell jelenteniük a minisztériumba a vásárlás megtörténtét. Dunai Imre elmondotta, hogy a kormányzat fokozatosan szabadítja fel a devizapiacot. A vállalatok ezután is kötelesek a jegybanknak eladni devizájukat, de az importhoz szükséges fizetőeszközt januártól a kereskedelmj bankok fogják megvásárolni. Ma a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken vitatják meg a külkereskedelem intézményrendszerének, a vegyes vállalatok szabályozásának fejlesztési elképzelését. (MTI) A szovjet írók szövetsége elnökségének egyik legutóbbi ülésén a peresztrojkáról és a nemzetiségi viszonyokról volt szó. Az egyik moszkvai író, Szergej Ba- ruzgyin azt mondta: nem akarok újabb követ dobni Sztálinra, de az igazság és a nyíltság megköveteli, hogy kimondjam, a nemzetiségi politika torzulása a 30-as években kezdődött. Jellemző, hogy a szovjet alkotó értelmiség az országban először kezdte mélyrehatóan elemezni a nemzetiségi problémákat. Szerepük a peresztrojkában meglehetősen nagy és tovább növekszik. A kazahsztáni, baltikumi, a karabah-hegyvidéki autonóm területen lezajlott események azt mutatták, hogy a nemzetiségi kapcsolatokban jelentős nehézségek vannak, noha évtizedeken keresztül állandónak és stabilnak tűntek. A személyi kultusz és a pangás évtizedei nem múltak el nyomtalanul. Ma már világos, hogy az ünnepélyesség és a fesztiválosdi csupán leplezte, de nem oldotta meg a felmerülő problémákat, a szükséges komoly elemzést szépen hangzó jelzők helyettesítették. A nemzetiségi viszonyok fő problémája ma — a nemzetiségi politikában jelentkező bürokratikus és dogmatikus tendenciák meg- lörése. az anyanyelv és a kétnyelvűség. Az elnökségi ülésen ezek a témák kerültek előtérbe. Ukrán és orosz, lett és tadzsik, kazah és belorusz írók beszéltek a peresztrojka fontosságáról a nemzetiségi kapcsolatokban is, nemzeti nihilizmusról, amikor a helyi köztársasági bürokrata hivatalnokok saját kezdeményezésből fékezték a nemzetiségi művészet fejlődését, akadályozták a nemzetiségi iskolák és óvodák megnyitását állítólagos moszkvai utasítások mögé bújva. A felszólalók mind kitértek a .nyelv és a nemzeti iskola kérdéseire. Orosz írók aggodalommal szóltak arról, hogy a nép egy része elveszíti történelmi emlékezetét, hogy romlik az orosz nyelv, zsargonokkal szennyeződik. Ukránok, beloruszok, litvánok és más írók szükségesnek tartják, hogy a köztársaságokban kötelezően oktassák a nemzeti és az orosz nyelvet. Csingiz Ajtmatov mintegy összefoglalta az elhangzottakat: „Az orosz nyelv mellett, amelyet mindnyájan egész hazánk közös nyelvének tartunk, a közéletben kell hogy érvényesüljön a köztársaságnak nevet adó nép nyelve, mint olyan nyelv, amely az adott területen megfelelő státust élvezzen és ne legyen önkényes indítékok és leereszkedés tárgya. A gyakorlat azt mutatja, hogy a már hosszú évek óta követett önkéntesség megfelelő nevelési-oktatási intézmények hiányában valójában a nemzeti nyelv elhalásához vezet”. A Szovjetunióban évtizedeken át nem vizsgálták és nem vitatták meg a nemzetiségi problémákat. A szovjet népek kapcsolatait a tájékoztatási eszközök kizárólag rózsaszínben ábrázolták. Ennek következtében sok hivatalos posztot betöltő ember rendkívül alacsony fokon érti meg a nemzetiségi problémákat. ..A nemzetiségi politika célja a Szovjetunióban eddig a nemzetek tényleges- egyenjogúsága volt. Ma ezt elértük. Ügy ítéltük meg. hogy ez a feladat csúcsa, de azután felismertük, hogy jelentős lélektani átalakítás állapotában vagyunk — irta Drobizseva asszony, a történelemtudományok doktora, az akadémia etnográfiai intézetének igazgatóhelyettese. — Egv példa: az oroszok korábban mindig a segítők szerepét töltötték be. Ma meg kell érteni, hogy egyenjogú felként élnek és dolgoznak azokkal a népekkel, amelyeknek ma már van mun- kásosztályuk és értelmiségük, s amelyek tudatában vannak saját eredményeiknek. A barátok a bajban vizsgáznak. A szovjet népek internacionalizmusa különös erővel jelentkezett a hitle- rizmussal vívott élethalálharcban. Ez az internacionalista szellem nyilvánul meg rendkívüli körülmények között, mint amilyen az asha- bádi és a taskenti pusztító földrengés volt, vagy a csernobili tragédia. . . Ideális körülmények között ennek kellene normává válni a mindennapi életben is. Ma ehhez elsősorban arra van szükség, hogy ne feledjük — a Szovjetunióban létezik nemzetiségi kérdés. Másodszor — széles körű nyíltság és demokratizmus szellemében együtt kell megoldani a felmerülő problémákat. A bizalomhoz vezető1 út az igazság, amely egyedüli alap az internacionalizmus számára. Jó dolog, hogy erről elsőként az írók beszéltek, mert sok függ állampolgári magatartásuktól és alkotásaiktól is. Gavriil Petroszjan Gazdaságpolitikai konferencia a külkereskedelemről Jugoszláv segítséggel épülő szálloda Szovjet és jugoszláv munkások a Bcrezskovszkaja rakparton épülő új Inturiszt-szálloda egyik szintjén a következő munkafolyamatot beszélik meg. Balról jobbra: Ljubo Dzsekano- vics építésvezető (j) Igor Alekszejevics Monasztirszkij villanyszerelő (sz) Kruno Marinac főépítésvezető (j) és Pjotr l bankin építésvezető (sz). A szállodát a jugoszláv In- dustrogradnia és a moszkvai építőipari tröszt ,'közös vállalkozásban építi a szovjet fővárosban. (MTI-fotó)
