Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. MAI AJÁNLATUNK telexen Érkezett... KOSSUTH RADIO: „8.30: Nyolc rádió nyolc dala 9.00: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 9.30: Ami a hírekből kimaradt 10.05: Diákfélóra 10.35: Egy énekes — több szerep 11.36: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforoviccsal ? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Kakasdi betlehemes 15.00: Szóról szóra 16.00: Hírek. Időjárás. Beszámoló az Országgyűlés üléséről 16.20: Kerek istenfája szép tizenkét ága . . .” 17.00: Bizonytalan biztosítás 17.30: Magyar zeneművészek a nagyvilágban 18.30: Esti magazin 19.30: Szimfonikus táncok 20.00: A szó becsülete 21.00: Találkozásom a népzenével 22.00: Hírvilág 22.30: Barangolás régi hanglemezek között 22.55: Mindennapi dogmáink 23.05: a Rádió lemezalbuma PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család. — Ism. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Felföldi Anikó énekel 12.30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Forgalmas filmforgalmazás 14.45: Ugyanaz többször 15.10: operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 16.15: A Rock Gyermekei klubja 17.05: Újdonságainkból 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada Az utolsó békeév 21.58: Ofra Haza és a többiek . . . 22.35: Népdalkörök pódiuma 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze 0.02: Marenzio-madrigálok BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Liszt: Két ballada 9.31: Zenekari muzsika 10.34: Adám István és zenekara 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyarán szólva. (Ism.) 11.25: Világhírű előalómu- vészek felvételeinek 12.09: Britten: Szentivánéji álom 13.05: Pásztori múzsa 13.45: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 14.25: Herbert von Karajan vezényel 15.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 17.00: Nyitnikék 17.30: Feldolgozások Erdély zenéjéből 18.18: Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen 18.30: in limba materna 19.05: Diákfélóra 19.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 20.55: Zsebrádiószínház Autószalon 21.04: Fafúvósverseny folytatása 22.20: Szimfonikus miniatűrök 22.30: Huszonhat éve az nvantgarde szellemében 23.00: Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád migyéből — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szerkesztő: Szegedi Erzsébet. (Közben: 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika — Reklám.) 18.25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.35: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.40: Teledoktor 9.50: Képújság 9.55: Az Országházból jelentjük. . . 12.00: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Hármas csatorna IV/4. rész: Televíz 17.30: Telesport 17.55: üj Reflektor magazin 18.40: Reklám 18.50: Tévétorna 18.55: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.25: Reklám 19.30: Híradó Az Országházból jelentjük. . . 20.40: Reklám 20.45: Muzsikál a mozi 5. 21.30: Reklám 21.35: Nekcsei Demeter Bibliája 22.10: Még egyszer boldog új évet! 22.50: Van öt perce? 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.20: Képújság 17.25: Magyar évszázadok 17.40: Diáktudósok 18.10: Verdi. IX/8. rész: Édes Aida — ism. 19.25: Správy — Hírek szlovák nyelven 19.30: Ecranul nostru 20.00: És mégis forog. . . 20.40: . . . bubik, királyok, dámák. . . 21.10: Alpok-Adria magazin 21.40: Híradó 2. 21.55: Anatolij Szolonyicin- sorozat. Sztalker 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Szovjet film — ism. FF. 10.55: Művelődési sorozat 11.25: Vetélkedő — ism. 12.05: Tévébörze 16.30: A mi ügyünk 17.00: A nap percei 17.10: Orvosi tanácsok 17.50: ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története — sorozat 20.20: Publicisztikai műsor 21.05: Dalok a képernyőről 21.25: Autósok, motorosok magazinja 22.05: Aram Hacsaturjan élete és műve — zenés műsor 2. MŰSOR: 17.35: Közép-szlovákiai magazin 17.55: Nyitott ajtónál — szovjet tv-film 1. rész 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Labdarúgó-összefoglaló 20.15: Egy kis muzsika 20.25: Eljegyzés — tv-játék 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Fiatalok a városban MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: E. T. Színes, szinkronizált amerikai fantasz- titkus film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Hálószobaablak. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kamara: Történelmi portrék. Színes magyar dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Az istenek fegyvere. Színes látványos hongkongi kalandfilm. — Madách Kamara: Soha. sehol. senkinek. Színes magyar film. — Iskolamozi: Hol volt, hol nem volt. — Pásztó: A menyasszony gyönyörű volt. Színes magyar—olasz koprodukció. — Mesemozi: A róka és a medve. — Video: A kínai bokszoló. Színes hongkongi kalandfilm. — Szé- csény: Hanussen. Színes magyar—NSZK-beli koprodukció. — Jobbágyi: Zsivágó doktor I—II. Színes amerikai film. — Nagylóc: Vágyrajárók. Színes, szinkronizált francia filmbohózat. Családi és jáiék A Képzőművészeti Kiadó kiadványaival több mint három évtizede szolgálja a művészeti ismeretterjesztést. A játékgyártás az utóbbi évtized vállalkozása. A kiadó célja, hogy ezekkel segítse a kombinációs és logikai készség játékos formában történő fejlesztését. Először művészeti ösz- szerakójátékok készültek, később pedig különböző hagyományos és öntapadós játékokkal, színkártyákkal, képdominókkal bővült a választék. A játék és étkezés évezredek óta minden embernek alapvető igénye. Ez késztette a kiadót, hogy új társasjátékot jelentessen meg. mely tartalmazza mindkettőt. A Varázsfészek című szakácsjátékkal játszva tanulhat meg mindenki bevásárolni és főzni. A győzelemhez bizonyos konyha- titok ismerete is szükséges a szerencsén kívül. Kellemes időtöltés közepette fejleszti az étkezési kultúrát, felhívja a figyelmet a főzés, a hétköznapok e fontos, de nem eléggé méltányolt művészetére, s a játék során a magyar „konyhanyelv” szavait angolul és németül is megtanulhatjuk. A manapság divatos nosztalgiahullám a jétékok világát is elérte. Első nagyszabású vállalkozás e téren az egykor világsikert aratott Capitaly magyar változatának újrakiadása volt. A Capitalyhoz alapvetően szükséges vállalkozói magatartás ma újra divatos, így nem csoda, ha a mai kor játékának tartjuk. Tipikus családi játék, minél több a ' résztvevője, annál izgalmasabb. Minden gyerek számára fontos, hogy keze, szeme ügvesedjenek. Ilyen a Pakk- lak című hajtogatós játék, mely összeállítása után a gyermek képzeletvilágára bízza a „mesedíszlet” további kialakítását. A karácsony közeledtével a képesboltok és a poszterház (a kiadó mintaboltjai) reklámáron kínálják a játékok egy részét. Filmjegyzet SOHA SEHOL, SENKINEK! „Emberi emóciók nélkül az ember számára nem volt, nincs és nem is lehet igazságkeresés.’’ Hosszú ideje őrizgetem Lenin e mondatát, de valahogy nem fért bele eddig egyetlen írásom gondolatmenetébe sem. Téglásy Ferenc első játékfilmjének, a Soha, sehol, senkinek! megtekintése után azonban rögtön ez az idézet ugrott be. Emóciók és igazságkeresés. Az indíttatás és a 1végcél. De el lehet-e érzelmi indíttatásból jutni az igazság megfejtéséig? Nem visz-e tévútra az indulat táplálta szűklátókörűség? A most bemutatott filmünk esetében szerencsére nem ez történt. Téglásy Ferenc a testet-lel- ket megnyomorító ötvenes évek terhét cipelte magával mindmáig. Azét az ötvenes évekét, amely az akkor gyermek, (ma filmrendező) számára a kitelepítés néhány esztendejét, emlékezetében a poklok-poklát, az örök rettenetét jelentette. Megszabadulni az ilyen nyomasztó rémálomtól pedig csak úgy lehet, hogy jöloldozza magát a „soha, sehol, senkinek el nem mesélni” fogadalma alól. A katonatiszt édesapa ,a felszabadulás után megmarad eredeti állásában, sőt elő is léptetik. Azonban egyre több gyanakvás veszi körül. Visszariad az éledő törvény- sértésektől. Sofőrként dolgozik tovább. Ám így is utolérj az ávó keze. Egy ismeretlen mocsaras, térképen nem található pusztaközpontba telepítik ki a négytagú családod Megjelölik őket: a megbízhatatlanság bélyegét ütik rájuk. Ami ott történik, arról évtizedekig nem volt szabad beszélni, publikálni még keA testet-Ielket megnyomorító ötvenes évek terhét cipelik.. vésbé. A Gulyás testvérek dokumentumfilmje, a/ Törvénysértés nélkül törte meg ezt a csendet, s elég mélyen felszakította a sebeket. Ez a seb azonban kelés volt, igen csúnya daganat. A kifordult világban — ahol nincs helye a fellebbezésnek '— teljesen kiszolgáltatott emberek sem azonos módon viselkednek. Mindenki csak saját magát védheti, ezért soha sincs vége a szenvedéseknek. A szülök bíznak abban, hogy kibírják a sorscsapásokat, mert a szerelem legyőzi az akadályokat. Az anya ösztönösen küzd a túlélésért. Az aPa képtelen beilleszkedni. Nem alázkodik meg, nem tud kérni. A fenyegetettségben is a méltóságát, a tartását őrzi. Nem rgond le a morális sértetlenségről, mivel nem élné túl a becsülete elvesztése miatti szégyent. Nem akar áruló lenni. Kényszerlakhelyén örök emberi értékek után vágyakozik, a legelemibb civilizációs jogaitól megfosztva is. Téglásy e „műtét” által gyógyulni látszik. Az ö kitelepítése e film elkészítésével lassan véget ért. Azé a nyolcesztendős gyermeké, aki aktív résztvevőként élte át felszabadulás utáni történelmünk legszégyenteljesebb, legkönyörtelenebb és legembertelenebb korszakát. Az ő szemüvegén keresztül láttuk szüleik megaláztatásait, a gyermeklelket megnyomorító borzalmakat: verést, spiclíséget, véres. nyomorúságos élethelyzeteket és a megindítóan megrázó látványt nyújtó szülést. Kényszerű körülmények miatt ugyanis ő segíti világra öcssét, a harmadik gyereket. S a kisfiú szomorú tanúja annak, hogyan hullik szét a megpróbáltatások súlya alatt a családja. Ha az arcképünkké vált szerep, álarc végleg megrögződik, akár a szerelem nevében is ki lehet mondani, 1hogy vége, mert az illúziók megfosztása nélkül a kriptanyu- galmú állapot veszélybe kerülne és ez rendkívül kényelmetlen. Dehát „így van ez rendjén”: a törékeny emberi kapcsolatok áldozatul esnek a társadalmi kataklizmáknak, Mindezeket úgy viszi vászonra a filmrendező, hogy mentes minden sablontól. Jellemei megalkuvásaikban is emberségesen szépek és hitelesek. . Kozák András (az apa), Jolanta Grusznic (az anya), Antal Tibor (a kisfiú) színészhármasa és Pap Ferenc kamerája katartikus élményt nyújt mindazoknak, akik az ez időszakról'készült alkotásokon nem a leszámolás indulatát, hanem a tiszta humánumba vetett hitet és a megtisztulást kérik számon. A rendező megszegte apja intelmeit, Szerencsére nem hallgatott a megélt szörnyű- . ségekről. Segít abban, hogy a lidércálom soha, sehol senki számára ne térhessen visz- sza többé. Tömegméretű igazságtalanság ugyan nincs korunkban, ám az egyéni rongyságok sokak életét megkeserítik, ezért mindig aktuális marad ez a film. és ajánlható mindenhol, mindenkinek. Buzafalvi Győző A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban új időszakos kiállítás látható. A bemutató INógrád megye 1848—1849. évi eseményeit szemlélteti korhű tárgyakkal és rajzokkal illusztrálva. Az érdeklődők jövő év közepéig tekinthetik meg a tárlatot. —RT— Múltidéző Az első világháború idején tapostam gyermekkorom esztendőit, olykor-olykor láttam katonai egységeket menetelni, közben énekelni is. Pár évvel később hallottam felnőtteket, vagy éppen katonapajtásokat beszélgetni, borozgatás közben dalolgatni. Ezekből az időkből rémük föl emlékeim közül két esemény. Lehettem olyan ötéves forma, amikor egy tavaszi dél- előttön, századnyi katona menetelt éneklés közepette a ..hátsó úton”. (így neveztük annak idején Salgótarjánban a mostani Salgó utat, mert akkor a gyár felé vezető fasor volt a fő közlekedési útvonal.) Nagyon megkapott a katonák vidám éneke, főleg az abban emlegetett „cselekedet”. A meinet elvonulása után szaladtam édesanyámhoz: — Mama! Én is akarok bükálni! — Mit akarsz? — csodálkozott rám szülém, tágra meresztett szemmel. Sehogyan sem értette vágyálmomat. — Bükálni! Tanítsanak meg engem is bükálni! — Honnan veszed ezt? Kitől láttad? Mi az? — Most mentek el a katonák, és énekelték, hogy 6k bükálni fognak. Én is akarok ! Szól a régi Hosszas kérdezősködés és a szomszédasszonnyal történt konzultálás után jött rá anyám, hogy miféle óhaj született meg bennem. A daloló katonák a lépések ütemére, a nóta szövegének egy-egy szavát alaposan megnyomták: pattogjon, ropogjon az a szöveg, amely a következő volt: Házunk előtt mennek el a huszárok Édesanyám én is közébük állok! Én leszek az első század szakaszvezető, Nem a világ az a három esztendő. Az egyes sorok erőteljesebben kihangsúlyozott szavai pedig ezek voltak: huszárok... közébük állok... szakaszvezető... és három esztendő. Buksi fejemben legjobban a „bükállok” szótöredék ragadt meg. Nyilván arra gondolhattam, ez valami érdekes, játékféle dolog lehet, s azt nekem meg kell tanulnom. Nota bene: tizennyolc j év múlva megtanultam a valóságban gyakorolni, Jászberényben, a 7. sz. Báthori István kerékpároszászlóalja kötelékében. A másik emlék. Édesapám 1914 végén került a frontra, pár hét múlva könnyebb karsebesülést szenvedett, Hadikórház, itthoni kezelés, majd Ma- rienbad (Marianské Laz- ne) fürdőjében utókezelés, végül a salgótarjáni acélgyár közbenjárására leszerelés lett katonáskodásának befejezése. Ezután néha szabadságra hazaérkezett munkatársak, dalos kollégák látogatták meg kisfebb beszélgetésre. Apám nem volt borivó ember, de ilyen alkalmakkor n.émi hangulatkeltő nedű is került az asztalra. Már 1917 őszét írtuk, amikor meglátogatott bennünket apám egyik igen kedves munkatársa és dalos barátja, Kerekes Józsi bácsi. A háborús évek és a katonai helyzet megtárgyalása után dalra kapott a két jóbarát. Mi anyámmal, derűsen hallgattuk, az egymásután felhangzó, főleg katonadalokat. Amikor eltávozott, apámhoz fordultam: ■— Apa 'tessék mondani, Masin Gergely bácsi hol katona? — Apám kissé elcsodálkozott, ilyen ismerőse nincsen, sohasem volt. — Hol hallottad ezt a nevet? Ki böktem, éppen az imént hallottam róla, hogy ágyúval harcol, meg minden.... Kisebb szünet után, amikor kérésemre, ismételten eldúdolt néhány katonanótát, az inkriminált szövegrésznél, kiböktem, hogy mire gondoltam a kérdésemnél. — Kisfiam — kacagott apám — az egy fegyver, amiből sok-sok golyót lehet kilőni! Mert hát a nóta így mondta: Galicia, Galicia, körös-körül füstölög Közepében őfelsége nagyágyúja mennydörög. Zúgnak az ágyúk, ropognak a Maschinengewehrek, Piros vérben fürödnek a hüszonötös gyerekek. S ugyebár a német Maschinengewehrt a derék magyar bakák amúgy köny- nyebbén „masingergelynek” mondották, és ebben véltem én a harmadik katonapajtást felfedezni. A piros vérben fürdő húszon ötös gyerekek pedig a losonci 25. közös gyalogezred katonái voltak, akik közé apám is tartozott, s akiknek emlékét Salgótarjánban felszabadulásunk után még néhány éven át a mai Néphadsereg utca hirdette. Vertich József
